Heti Új Szó, 2006. július-szeptember (11. évfolyam, 27-39. szám)

2006-07-07 / 27. szám

HETI ÚJ SZÓ Rendkívüli SZKT-ülés Marosvásárhelyen „A mandátum félidejénél kötelező a mérlegkészítés” Az elmúlt hét végén Marosvásárhelyen rendkívüli, közös gyűlést tartott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa és az Országos Önkormányzati Tanács. A tanácskozásnak két napirendi pontja volt. Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatóját hozzászólások és vita követte. Az ülés második felében a testület tagjai valamint a jelenlévő önkormányzati képviselők is hozzászólhattak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Területi Főosztálya által elkészített, az önkormányzatok helyzetéről, az RMDSZ önkormányzati politikájáról szóló vitaindítóhoz. Temes megyét Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, illetve az önkormányzatok részéről Kaba Gábor zsombolyai polgármester, SZKT-tag és Valkai Németh György, Végvár alpolgármestere képviselte. “Az RMDSZ most sem, de a jövőben sem lesz csatlósa senkinek, nem áll semmilyen politikai erő mellé, az RMDSZ kizárólag az erdélyi magyarság mellett áll - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi el­­v politikai tájékoztatója során. A miniszterelnök- fk­yettes többek között az RMDSZ két éves tevékeny­ségéről, a koalíciós viszonyról, az Európai Uniós csat­lakozás kilátásairól, illetve a Szövetség további ter­veiről beszélt. Úgy értékelte, a mandátum félidejénél tartva kötelező a mérlegkészítés, amelyet nemcsak az önkormányzati képviselők, hanem a Szövetség terü­leti szervezetei, parlamenti képviselői és kormányzati tisztségviselői is meg kell vonjanak. Markó Béla úgy értékelte, hogy a koalíciós pártok közötti rossz viszony ellenére a kormány jól teljesített az európai felzárkózás tekintetében, így az ország, és ezen belül az erdélyi magyarság jelenlegi legfonto­sabb célkitűzése, a 2007-es európai uniós csatlakozás elérhető közelségbe került. Ez azért is bír rendkívüli jelentőséggel, mert ezáltal az erdélyi magyarok rövid időn belül határok nélkül lehetnek majd együtt az anyaországgal, ugyanakkor a közösség egy olyan Európa részese lesz, amely maga is folyamatos változásban van, és amelynek jövőbeni alakulásába már az erdélyi magyarok is beleszólhatnak. A szövet­es elnök szerint az RMDSZ-t és a magyarságot érő yamatos támadások arra figyelmeztetnek, hogy Romániában nem visszafordíthatatlanok a magyarság számára kedvező folyamatok, és csak szolidaritással, összefogással védhetők meg a kisebbségi jogok terén elért eredmények. Az RMDSZ-t nem lehet zsarolni a kisebbségi törvénnyel, a jó román-magyar viszony megte­remtése ugyanis nem az RMDSZ kizárólagos ér­deke, hanem az egész országé. Frunda György SZKT elnök felszólalásában szorgalmazta, hogy a magyar tannyelvű iskolák­ban az összes tantárgyat anyanyelven tanulhas­sák a diákok. Maradéktalanul érvényt kell sze­rezni az anyanyelvhasználat gyakorlásának, kü­lönösen a magyar többségű önkormányzatokban és a rendőrség kötelékeiben. Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter a szórványmagyarság önkormányzati jelenlétének fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy látja, ennek érdekében módosítani kell a választási törvényt. Takács Csaba ügyvezető elnök a magyar nemzetpoli­tikáról szólva kifejtet­e, hogy a határon túli magyar­ságnak alapvető szüksége van a MÁÉRT-ra, és erő­síteni kell a továbbiakban a magyar kormánnyal és a pártokkal kialakított viszonyt. Borbély László minisz­ter beszámolt a középítkezésügyi tárca által elindított infrastrukturális programokról. A találkozó önkormányzati kérdésekkel foglal­kozó részének lényegét Halász Ferenc Temes megyei elnök abban látta, hogy ebből az alkalomból az SZKT tagok, az önkormányzati képviselők, illetve különbö­ző minisztériumokban dolgozó RMDSZ tisztségvise­lők találkozhattak és eszmét cserélhettek a legfonto­sabb problémákról. “Elsősorban elvi gondokról volt szó, hiszen ez nem az a fórum volt, ahol egy település gyakorlati problémáit meg lehetett beszélni. Elmond­tam, hogy azokon a településeken, ahol polgármeste­reink, alpolgármestereink, illetve több képviselőnk van, kielégítő az önkormányzati tevékenység, odafi­gyelnek a pályázati lehetőségekre, állandó a kommu­nikáció az önkormányzatok és a minisztériumokban működő államtitkárok és miniszterek között. A mi polgármestereink, alpolgármestereink sokat járnak Bukarestbe a minisztériumokba és ennek az eredmé­nye sok településen meg is látszik. A dekoncentrált in­tézményekkel való kapcsolatuk is jó.” Az SZKT és az Önkormányzati Tanács közös gyű­lése Nyilatkozattal zárult, amelyben egyrészt az RMDSZ kiemeli, hogy a decentralizáció híve és elér­kezett az idő, hogy a decentralizációt gyakorlatba ül­tessék Romániában. Az önkormányzati képviselők számára az RMDSZ kihangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendőben elért látványos eredmények elsősor­ban annak köszönhetőek, hogy az RMDSZ kormá­nyon van, tisztségviselői ott vannak a minisztériu­mokban, tehát közvetlenül van kivel szóba állni és intézni az ügyeket. Pataki Zoltán 2006. július 7., péntek ( 3.) Csak az integrációhoz elengedhetetlen törvények kapcsán szavaz az RMDSZ képviselőházi frakciója Ősszel folytatódik a kisebbségi törvény bizott­sági vitája, miután kedden kvórumhiány miatt ismét félbe­szakadt a képvise­lőház jogi, emberi jogi és oktatási testületeinek ülé­se. A három bizottság az eredeti elképzelések sze­rint egész nap a kisebbsé­gi törvényt vitatta volna, de már reggel nem gyűlt össze a határozathozatal­hoz szükséges képviselői létszám, és délután szin­tén kvórumhiány miatt újból megszakadt az ülés. Szerdán a képviselő­ház elutasította Márton Árpád, RMDSZ-es frak­cióvezető javaslatát, a­­melyben kérte, hogy szak­­bizottsági jelentés nélkül is kerüljön a plénum elé a kisebbségi törvény. Ugyan­akkor Bogdan Olteanu házelnök javaslatára, a képviselők úgy döntöttek, hogy a rendkívüli ülés­szak során csak olyan jog­szabálytervezeteket vitat­nak meg és fogadnak el, amelyekhez már elkészül­tek a bizottsági jelentések. Bár eredetileg felmerült, hogy emiatt a szövetség képviselői kivonulnak, az RMDSZ frakciója úgy döntött, hogy a képviselők nem hagyják el a rendkí­vüli ülésszakot, ám csak az uniós csatlakozáshoz elengedhetetlen törvények kapcsán fognak részt ven­ni a szavazáson. Bár miután az RMDSZ-es és a konzer­vatív párti alsóházi frak­ció képviselői úgy nyilat­koztak, hogy nem szavaz­zák meg a törvény­­könyvet, végül 92 igen és 82 nem vokssal a kép­viselőház plénuma elfo­gadta az új adótörvény­könyvet, amely január el­sejétől lép életbe. Ennek értelmében jövő évtől nő a gépkocsik adója, emel­kedik a kisvállalkozókra kirótt adó, valamint a ben­zin, az áram és a földgáz jövedéki adója is.

Next