Heti Új Szó, 2006. július-szeptember (11. évfolyam, 27-39. szám)
2006-07-07 / 27. szám
HETI ÚJ SZÓ Rendkívüli SZKT-ülés Marosvásárhelyen „A mandátum félidejénél kötelező a mérlegkészítés” Az elmúlt hét végén Marosvásárhelyen rendkívüli, közös gyűlést tartott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa és az Országos Önkormányzati Tanács. A tanácskozásnak két napirendi pontja volt. Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatóját hozzászólások és vita követte. Az ülés második felében a testület tagjai valamint a jelenlévő önkormányzati képviselők is hozzászólhattak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Területi Főosztálya által elkészített, az önkormányzatok helyzetéről, az RMDSZ önkormányzati politikájáról szóló vitaindítóhoz. Temes megyét Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, illetve az önkormányzatok részéről Kaba Gábor zsombolyai polgármester, SZKT-tag és Valkai Németh György, Végvár alpolgármestere képviselte. “Az RMDSZ most sem, de a jövőben sem lesz csatlósa senkinek, nem áll semmilyen politikai erő mellé, az RMDSZ kizárólag az erdélyi magyarság mellett áll - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elv politikai tájékoztatója során. A miniszterelnök- fkyettes többek között az RMDSZ két éves tevékenységéről, a koalíciós viszonyról, az Európai Uniós csatlakozás kilátásairól, illetve a Szövetség további terveiről beszélt. Úgy értékelte, a mandátum félidejénél tartva kötelező a mérlegkészítés, amelyet nemcsak az önkormányzati képviselők, hanem a Szövetség területi szervezetei, parlamenti képviselői és kormányzati tisztségviselői is meg kell vonjanak. Markó Béla úgy értékelte, hogy a koalíciós pártok közötti rossz viszony ellenére a kormány jól teljesített az európai felzárkózás tekintetében, így az ország, és ezen belül az erdélyi magyarság jelenlegi legfontosabb célkitűzése, a 2007-es európai uniós csatlakozás elérhető közelségbe került. Ez azért is bír rendkívüli jelentőséggel, mert ezáltal az erdélyi magyarok rövid időn belül határok nélkül lehetnek majd együtt az anyaországgal, ugyanakkor a közösség egy olyan Európa részese lesz, amely maga is folyamatos változásban van, és amelynek jövőbeni alakulásába már az erdélyi magyarok is beleszólhatnak. A szövetes elnök szerint az RMDSZ-t és a magyarságot érő yamatos támadások arra figyelmeztetnek, hogy Romániában nem visszafordíthatatlanok a magyarság számára kedvező folyamatok, és csak szolidaritással, összefogással védhetők meg a kisebbségi jogok terén elért eredmények. Az RMDSZ-t nem lehet zsarolni a kisebbségi törvénnyel, a jó román-magyar viszony megteremtése ugyanis nem az RMDSZ kizárólagos érdeke, hanem az egész országé. Frunda György SZKT elnök felszólalásában szorgalmazta, hogy a magyar tannyelvű iskolákban az összes tantárgyat anyanyelven tanulhassák a diákok. Maradéktalanul érvényt kell szerezni az anyanyelvhasználat gyakorlásának, különösen a magyar többségű önkormányzatokban és a rendőrség kötelékeiben. Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter a szórványmagyarság önkormányzati jelenlétének fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy látja, ennek érdekében módosítani kell a választási törvényt. Takács Csaba ügyvezető elnök a magyar nemzetpolitikáról szólva kifejtete, hogy a határon túli magyarságnak alapvető szüksége van a MÁÉRT-ra, és erősíteni kell a továbbiakban a magyar kormánnyal és a pártokkal kialakított viszonyt. Borbély László miniszter beszámolt a középítkezésügyi tárca által elindított infrastrukturális programokról. A találkozó önkormányzati kérdésekkel foglalkozó részének lényegét Halász Ferenc Temes megyei elnök abban látta, hogy ebből az alkalomból az SZKT tagok, az önkormányzati képviselők, illetve különböző minisztériumokban dolgozó RMDSZ tisztségviselők találkozhattak és eszmét cserélhettek a legfontosabb problémákról. “Elsősorban elvi gondokról volt szó, hiszen ez nem az a fórum volt, ahol egy település gyakorlati problémáit meg lehetett beszélni. Elmondtam, hogy azokon a településeken, ahol polgármestereink, alpolgármestereink, illetve több képviselőnk van, kielégítő az önkormányzati tevékenység, odafigyelnek a pályázati lehetőségekre, állandó a kommunikáció az önkormányzatok és a minisztériumokban működő államtitkárok és miniszterek között. A mi polgármestereink, alpolgármestereink sokat járnak Bukarestbe a minisztériumokba és ennek az eredménye sok településen meg is látszik. A dekoncentrált intézményekkel való kapcsolatuk is jó.” Az SZKT és az Önkormányzati Tanács közös gyűlése Nyilatkozattal zárult, amelyben egyrészt az RMDSZ kiemeli, hogy a decentralizáció híve és elérkezett az idő, hogy a decentralizációt gyakorlatba ültessék Romániában. Az önkormányzati képviselők számára az RMDSZ kihangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendőben elért látványos eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy az RMDSZ kormányon van, tisztségviselői ott vannak a minisztériumokban, tehát közvetlenül van kivel szóba állni és intézni az ügyeket. Pataki Zoltán 2006. július 7., péntek ( 3.) Csak az integrációhoz elengedhetetlen törvények kapcsán szavaz az RMDSZ képviselőházi frakciója Ősszel folytatódik a kisebbségi törvény bizottsági vitája, miután kedden kvórumhiány miatt ismét félbeszakadt a képviselőház jogi, emberi jogi és oktatási testületeinek ülése. A három bizottság az eredeti elképzelések szerint egész nap a kisebbségi törvényt vitatta volna, de már reggel nem gyűlt össze a határozathozatalhoz szükséges képviselői létszám, és délután szintén kvórumhiány miatt újból megszakadt az ülés. Szerdán a képviselőház elutasította Márton Árpád, RMDSZ-es frakcióvezető javaslatát, amelyben kérte, hogy szakbizottsági jelentés nélkül is kerüljön a plénum elé a kisebbségi törvény. Ugyanakkor Bogdan Olteanu házelnök javaslatára, a képviselők úgy döntöttek, hogy a rendkívüli ülésszak során csak olyan jogszabálytervezeteket vitatnak meg és fogadnak el, amelyekhez már elkészültek a bizottsági jelentések. Bár eredetileg felmerült, hogy emiatt a szövetség képviselői kivonulnak, az RMDSZ frakciója úgy döntött, hogy a képviselők nem hagyják el a rendkívüli ülésszakot, ám csak az uniós csatlakozáshoz elengedhetetlen törvények kapcsán fognak részt venni a szavazáson. Bár miután az RMDSZ-es és a konzervatív párti alsóházi frakció képviselői úgy nyilatkoztak, hogy nem szavazzák meg a törvénykönyvet, végül 92 igen és 82 nem vokssal a képviselőház plénuma elfogadta az új adótörvénykönyvet, amely január elsejétől lép életbe. Ennek értelmében jövő évtől nő a gépkocsik adója, emelkedik a kisvállalkozókra kirótt adó, valamint a benzin, az áram és a földgáz jövedéki adója is.