Heti Új Szó, 2011. július-szeptember (17. évfolyam, 26-39. szám)

2011-07-01 / 26. szám

HETI ÚJ SZÓ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elutasította a 8 mamutmegye létrehozását Egységes álláspont alakult ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati, marosvásárhelyi ülésén. A képviselők elsősorban a közigazgatási reformról, a kisebbségi törvényről és a Szövetség kormányzati szerepvállalásáról mondtak véleményt és alakítottak ki álláspontot. Az SZKT a képviselők mandátumának igazolásával és a testület elnökének megválasztásával indult, majd Kelemen Hunor szövetségi elnök az elmúlt fél év mérlegét vonta meg politikai beszámolójában. Kelemen Hunor az SZKT június 25-én meg­tartott ülés végén következtetésképpen megfo­galmazta, a hozzászólások azt erősítették meg, hogy a Szövetség képviselői egységes álláspon­ton vannak a közigazgatási átszervezésről, vagyis elutasítják a 8 mamutmegye létrehozását, kérve ennek a kérdésnek az elnapolását. Közigazgatási reformra szükség van, ám ezt széleskörű konzul­tációnak kell megelőznie. A fejlesztési régiók át­alakítására is szükség van, a Szövetség itt ragasz­kodik az általa benyújtott, 16 régió tervezetéhez, amely a Szenátuson már átment, jelenleg a Kép­viselőházban van. A kisebbségi törvény kapcsán az RMDSZ ragaszkodik ahhoz a változathoz, amelyet 2005-ben benyújtott, egy olyan jogsza­bályt nem fogadhat el, amely kevesebbet tartal­maz, mint az eredeti változat. Az alkotmánymó­dosítás kapcsán a Szövetség szerint párbeszédre van szükség, az RMDSZ-nek már régóta megfo­galmazott, konkrét módosítási javaslatai vannak, mint például az 1-es cikkely módosítása vagy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése. „A mai ülésen azt láttam, hogy a Szövetség egységes, a bizalom egymás iránt meg­erősödött. Nekünk továbbra is úgy kell politizál­nunk, hogy mindig hozzáépítsünk valamit ahhoz az építményhez, amelyen az elmúlt 21 évben dol­goztunk. Következetesen, céljainkat szem előtt tartva nem szabad feladnunk semmit az eredmé­nyeinkből” - összegezte Kelemen Hunor. A Szövetségi Képviselők Tanácsa újraválasz­totta Bíró Rozáliát a testület elnöki tisztségébe, majd elfogadta az SZKT működési szabályzatát, a Főtitkárság szervezési és működési szabályza­tát, a Szövetségi Állandó Tanács működési sza­bályzatát, a regionális önkormányzati tanácsok szervezési és működési szabályzatát, megerősí­tette a Főtitkárság tagjait. A Platformok Konzul­tatív Tanácsa szervezési és működési szabályza­tának elfogadását az SZKT következő ülésére halasztották. A hétfői koalíciós ülésen sem változott az RMDSZ álláspontja a közigazgatási reform kérdésében Mint várható volt minden óriásmegyés PD-L- s javaslatot visszautasított az RMDSZ a hétfői koalíciós ülésen, így a regionalizációs vitát őszre halasztották. Az államfő és kormányban a legtöbb szavazattal bíró párt azonban nem mondott le tel­jesen a közigazgatási reformról. Roberta Anastase, a PD-L első alelnöke kihangsúlyozta, hogy a koalíció képviselőinek egy bizottsága őszig elemzi a regionalizáció kérdését, de pár­huzamosan ezzel decentralizációt hajtanak végre. Anastase kiemelte, az RMDSZ is beleegyezett ezekbe a javaslatokba, vagyis egy bizottság létre­hozásába, továbbá abba is, hogy a dekoncentrált intézmények és állami ügynökségek átszervezése szükségszerű. Traian Băsescu a parlamenti fel­szólalásában részletesen kitért a közigazgatási reform szükségességére. „Nem mondtunk le a közigazgatási reformról, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy ennek a végrehajtásához jelenleg nincs megfelelő politikai konszenzus.” Brüsszeli szeminárium a Temesvár, Európai Kulturális Főváros - 2020 cím elnyeréséért Cristian Buşoi román liberális képvi­selő szervezésében 2011. június 22-én Brüsszelben, az Európa Parlament szék­helyén került sor arra a szemináriumra, amely a Temesvár, Európai Kulturális Fő­város­­ 2020 címet viselte. A rendezvényre a brüsszeli képviselőkön kívül a temesvári származású képviselő annak a kezde­ményező bizottságnak a tagjait hívta meg, amely előkészíti Bánság történelmi köz­pontjának az Európa Kulturális Fővárosa címre való pályázását. A megbeszélésen több romániai és nyugat-európai képviselő is támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Temesvár történelme önmagában is döntő érv lehet a pályázat elnyeréséhez. Ebben a vonatkozásban fontos kihangsú­lyozni a nagy múltú város etnikai, vallási és nyelvi sokszínűségének gazdagságát. Jelezte azt is, hogy az 1989-es temesvári forradalomról szóló kiadványban, bár ne­vét megemlítik, nem szerepel Tőkés László fényképe. Támogatásáról biztosí­totta a kezdeményezést, ugyanakkor remé­nyét fejezve ki, hogy ehhez hasonló hibák fordulnak majd elő a készülő pályázatban. Bizottsági szavazáson való részvétel miatt Tőkés László EP-alelnököt Szilágyi Zsolt kabinetfőnök - egykori temesvári diák - képviselte a megbeszélésen. Az al­­elnök nevében a kabinetfőnök teljes tá­mogatásáról biztosította a kezdeményezést s egyben gratulált Busos képviselőnek a találkozó megszervezéséért. Rövid beszédében elmondta: ami Gdansk Lengyelországnak, vagy ami Prá­ga Csehországnak, illetve ami Budapest Magyarországnak - azt jelenti Temesvár Románia viszonylatában. A kommunizmus elleni szolidaritás szellemében a régió más országainak EP-képviselői részéről is tá­mogatókat lehet szerezni a pályázat sikere érdekében - mondotta, majd rámutatott: az Unió nyugat-balkáni bővítésének fényében különleges jelentőséggel bírna, ha­ az észak-déli és a kelet-nyugati metszés­ponton fekvő Temesvár új esélyt nyerne, és ezáltal nemcsak a városra, de a tágabb régióra is kitüntetett figyelem irányulna. 2011. július 1., péntek ( 3.) Tőkés László EP-alelnökének brüsszeli felszólalása Románia terület-adminisztratív átrendezése ügyében Az elmúlt hetekben a román politikum részéről durva támadás­­sorozat és ellenséges hisztériakam­pány zúdult az erdélyi Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira, és általában a romániai magyar közösségre. Ezenközben Romániában az ország területi-adminisztratív át­rendezésének egy olyan tervét kí­vánja áterőszakolni a hatalom, mely nyolc (8) többségi megarégió létre­hozása által Székelyföld és Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná. Románia erdélyi magyar képvi­selői a Helyi Önkormányzatok Eu­rópai Chartájának, valamint a Regio­nális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának explicit előírásai értelmé­ben határozottan visszautasítják orszá­guk regionális újrarendezésének ezt a demokráciaellenes és diszkriminatív módját. Románia és Magyarország nép­párti kormánypártjainak demok­ratikus értékközösségére appellálva, hathatós segítségüket, valamint az Európai Parlament cselekvő támo­gatását kérjük erdélyi magyar közös­ségünk védelmében. Kelemen Hunor kezdeményezésére megkezdődött a Házsongárdi temető műemléksírjainak a felmérése A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértők meg­kezdték a kolozsvári Házsongárdi temető műemléksír­jainak a felmérését. A nagyméretű akció - amelynek lebo­nyolítása a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik kiemelt prioritása - célja a lehető legmagasabb fokú véde­lem biztosítása a több mint 400 éves temető számára, amelyet 40 évvel ezelőtt nyilvánítottak műemlékké. Az első felmérést irányító Hegedűs Csilla miniszteri tanácsos úgy fogalmazott: „A temető több nemzetiséget szolgál, így a kiemelkedő magyar személyiségek mellett - Apáczai Csere János, Bánffy Miklós, Kós Károly vagy Brassai Sámuel, olyan román személyiségek is nyugsza­nak itt, mint Dominic Stanca vagy a Haţeganu család. Arról, hogy miben is fog állni ez a védelem, a felmérést követően fognak dönteni, de ennek fontos kellékei min­denképpen azok a térfigyelő kamerák lesznek, amelyek felszerelését a polgármesteri hivatal már nagyon rég meg­ígérte. „Nagyon reméljük, hogy ezt a felmérést sikerül két hónapon belül befejezni, és november közepéig az Or­szágos Műemlékvédelmi Bizottság elé tudjuk tenni a kész dokumentációkat.” - hangsúlyozta Hegedűs Csilla.

Next