Heti Új Szó, 2017. április-június (23. évfolyam, 14-26. szám)
2017-04-07 / 14. szám
HETI ÚJ SZÓ _____________________________________________________________ 2017. április 7., péntek [ 3 ] Pedagógusok tanácskozása A mai pedagógustársadalom kihívásairól, sajátos gondjairól, az oktatási intézmények fenntartásának nehézségeiről, az érdekképviseletről, az oktatási törvény hiányosságairól, avagy éppen a belátható időn belül megszülető új - az utóbbi évtizedekben sokadik! - tanügyi törvény várt tartalmáról, és az ebbe bekerülő, a kisebbségi oktatást segítő javaslatokról tanácskoztak az elmúlt hétvégén nyolc megye, a tanügyi érdekképviselet, a politikai érdekképviselet küldöttei a Bartók Béla Elméleti Líceumban szervezett fórumon. A nagyszabású rendezvény első napján a Temes megyében tevékenykedő tanárok, tanítók, óvónők találkoztak a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) vezetői- Halász Ferenc, országos elnök, és Bürüs Siklódi Botond elnök üdvözlését követően, Tasi Ottilia, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanítója, a pedagógusszövetség temesvári vezetője köszöntőbeszédében méltatta a gyermekek és ifjak lépteit irányító pedagógusok közszolgálati munkáját. A rendezvény kiemelkedő mozzanatát képezte, az RMPSZ elismerő okleveleinek átadása azoknak a Temes megyei pedagógusoknak, akik nemzedékek sorának útját egyengették. Elismerő oklevelet vehettek át Adorjáni Borbála, Tamási Emese, Szabó Ferenc temesvári, Gergely Ildikó és Madaras Andrea lugosi, Kulcsár Ilona ötvösdi, Talpai Adél óteleki, Talpai Gyöngyvér zsombolyai, Tóth Rozália végvári tanítók, etre Jakab Ilona, Ilonczai Zsolt, Joó Ildikó, Kiss Ferenc, Kiss Pataki Adél, Pacurai Mária, Szilveszter Ibolya, dr. Erdei Ildikó tanárok, valamint Gombos András tanár, a Szeged Táncegyüttes vezetője, a bánsági néptáncmozgalomban résztvevő több tánccsoport irányítója, Jeremiás Lajos tanár, a Bokréta tánccsoportok oktatója, Csüllög Edina tanár, a citerázás hagyományának bánsági újrameghonosítója, több citeracsoport irányítója, és Molnos András Csaba színművész, a Bartók Diákszínpad mentora. A rendezvény keretében mutatta be Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, a Bartók Béla Alapítvány elnöke a temesvári magyar iskolát leghatékonyabban támogató, számtalan fejlesztés és beruházás megvalósulását elsősegítő civil szerveződés tevékenységét. Vetítettképes előadásban mutatta be a résztvevőknek Borüs Siklódi Botond elnök a pedagógusszövetség tevékenységét, kiemelve azokat a mérföldköveknek számító megvalósításokat, amelyek meghatározták az országos szinten is egyik legnépesebb szakmai szervezet tevékenységét, melynek középpontjában mindenkor a minőség, a hitelesség és tisztesség állnak. Az előadó felvázolta a szervezet strukturális felépítését, a megyei szervezetek tevékenységeit és a legfontosabb programjait, amelyek a magyar nyelvű oktatás minőségi szintjének emelését, a szakmai képzést és az érdekképviseletet szolgálják, és amelyeknek központi célja vonzóvá tenni a magyar nyelvű oktatást. Természetesen a gondok is terítékre kerültek ezúttal is, az előadó kiemelte, hogy általános a gyermeklétszám csökkenése ami az identitástudat szintjének csökkenésével is összefüggésbe hozható. De máig hiányzik egy továbbképzési, információs és koordinációs háttérintézmény, amely az oktatási folyamatok kibontakozását segítené elő. A tanügyi minisztérium képviseletében Borsos László államtitkári tanácsos ismertette azokat a kérdéseket, helyetteket, amelyek rányomják bélyegüket a sokszor áldatlan állapotokra. A korszerű infrastruktúra megteremtése, a falak építését kiegészítve, tartalommal, értékekkel kell megtölteni az anyanyelvű oktatási intézményeket - hangsúlyozta Király András államtitkár, aki a pillanatnyi helyzetet tükröző, hiteles számadatokkal hívta fel a figyelmet arra a jelenségre, mely szerint folyamatosan csökken azoknak a tanulóknak a száma, akik tanulmányi éveik minden szakaszában az anyanyelvű oktatási rendszerben tanulnak. Az államtitkár szerint az 53.000 körüli elemi iskolás közül, mintegy 45.000-en tanulnak magyar tannyelvű gimnáziumban és valamivel több mint 32 ezren a magyar líceumokban országos szinten. Az előadó hangsúlyozta, hogy a mai viszonyok között az iskoláknak, egyházaknak, érdekképviseletnek, közösségeknek összehangoltan kell elérniük, hogy minden gyermeket végig sikerüljön megtartani az anyanyelvű oktatás rendszerében. A fenti cél eléréséhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a közösségek magukénak érezzék az iskolát. A pedagógusfórum egyik kezdeményezője, Halász Ferenc elmondta, hogy a tavaly Nagybányán elindított találkozó-sorozat második állomása a temesvári, amelyen lehetőséget biztosítanak a megyében tevékenykedő pedagógusoknak találkozni a pedagógusszövetség vezetőségével a közvetlen tájékozódás és tájékoztatás érdekében. Bízom abban, hogy a találkozó során azonosított gondokat nem csak lajstromozzuk, hanem ezen túlmutatva úgy az RMPSZ mint a szakminisztérium megoldásokat fog keresni és a nyolc megyéből érkezett küldöttek eredményekről számolhatnak be. Másrészt arra hivatottak ezek a találkozók, hogy a helyi pedagógusokat megerősítsék a munkájukban és hitükben - hangsúlyozta Halász Ferenc. A továbbiakban Egy iskolás szórványmegyék, térségek címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésen ismertették a legtöbb esetben szórványban működő iskolák képviselői a sajátos gondjaikat és a megoldásukra vonatkozó elképzeléseiket, tapasztalataikat, kezdeményezéseiket, majd Kiss Ferenc tanfelügyelő ismertette a Temes megyei magyar oktatási rendszert, illetve Borsos László, az iskolaválasztás kérdéskörét végigjárva, a szülők általános szempontjait vázolta fel. A Bartók Béla Elméleti Líceumot és a líceum munkaközösségéhez kapcsolódó közösségi kezdeményezéseket dr. Erdei Ildikó igazgató ismertette, illetve a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban folyó tevékenységekről, a további elképzelésekről és fejlesztési tervekről Jakab Ilona igazgató számolt be. A pedagógusfórum résztvevői fontos kérdések megválaszolására is kísérletet tettek a műhelymunkák során. Központi témát képeztek azok az eszközök és gyakorlatok, amelyekkel lehetséges bevonzani a gyermekeket a magyar nyelvű iskolába, illetve bemutatásra kerültek az iskolák hálózatépítési törekvései. A műhelymunkák tapasztalatairól dr. Erdei Ildikó igazgató számolt be. A műhelymunkák által konkrétabbá válnak a pedagógusfórumhoz hasonló szakmai tanácskozások az elméleti kérdések megvitatása mellett nagyobb hangsúlyt fektethetünk a gyakorlati dolgokra. A mostani fórum előzménye volt a tavalyi nagybányai pedagógustalálkozó, ahol a helyzetfelmérés jegyében több téma fogalmazódott meg - például a szakoktatás kérdése, vagy a pedagógushiány amelyek sajátos módon érintik a szórványoktatási központokat, illetve a térségi iskolákat. Ebben a vonatkozásban a térségi iskolák hálózatépítő munkája nagyon konkrét és hatékony eszköze annak, hogy a magyar nyelvű oktatásban megtartsuk a gyermekeket. Mindkét műhelyben elsőként a jó gyakorlatokat mutatták be a kollégák, ebből sok alkalmazható ötlet is felmerült, másodsorban megkíséreltük a tevékenységünkben észlelhető jogi akadályokat és a pénzügyi lehetőségeket feltérképezni. Lehetőségként felmerült például a viszonylag távoli, elszigetelten működő iskolák a központi iskolák kihelyezett tagozataiként való működtetése, illetve más, számos jogi kérdést felvető elképzelést is megvitattunk a gyakorló pedagógusok, intézményvezetők, a szakmai érdekképviselet és a tanügyi minisztérium tisztségviselőinek részvételével. Az elképzelések közül egyeseket érdemes beépíteni a készülő új tanügyi törvénybe.Például a műhelymunkák keretében egyértelmű igazolást nyert az az elképzelés, mely szerint felettébb szükséges az elszigetelt, kis telelpülésen dolgozó kollégák fokozott támogatása. Makkai Zoltán