Heti Új Szó, 2018. április-június (24. évfolyam, 14-26. szám)
2018-04-06 / 14. szám
HETI ÚJ SZÓ Visszatekintő - Beszélgetés Halász Ferenccel politikai-közéleti tevékenységéről - HALÁSZ FERENC történelemtanár ízig-vérig pedagógus maradt még akkor is, ha a rendszerváltás óta eltelt csaknem három évtized alatt politikusként is markáns szerepet vállalt a közéletben. Ebben az időszakban 17 évig volt az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke és két ciklusban tanácsos Temesvár Önkormányzatában, kilenc évig volt iskolaigazgató, 2005-től pedig főtanfelügyelő-helyettes, közben a Bartók Béla Alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Temes megyei elnöke, majd partiumi alelnöke. Az RMDSZ Temes megyei szervezetének közelmúltban megtartott tisztközgyűlését követően - amikor Halász Ferenc megvált az érdekvédelmi szervezet elnöki tisztségétől - az elmúlt csaknem 30 év alatti politikaiközéleti tevékenységéről beszélgettünk. Számomra a politikai-közéleti tevékenység állandóan kapcsolódott az iskolához, végül is tanári alapszakmámat nem hagytam el, és a jövőben sem fogom elhagyni. Az 1990-ben megalakult RMDSZ Temes megyei szervezetének első ülésein közvetlen a rendszerváltás után létrehozott önálló, akkor még 2-es számú Matematika-Fizika Líceum nevet viselő temesvári magyar tanintézet igazgatójaként voltam jelen. Ugyanis az RMDSZ Temes megyei szervezetének első nagy tette ehhez az iskolához fűződik: a szervezet közbenjárásának eredményeként vált újra önállóvá Temesváron a magyar líceum. 1990 januárjában a tantestületnem választott meg a március elsején bejött önálló magyar líceum igazgatójává. Ennek a tanintézetnek kilenc évig voltam a vezetője. Az építkezés időszaka volt ez. Új magyar líceumunkat 1990 májusában Bartók Béla zenetudósról neveztük el, megváltoztattuk az osztályok profiljait, újraindítottuk a kommunizmus idején betiltott tevékenységeket, megjelent a diáklap és Diák Önkormányzat alakult, ami azelőtt nem létezett, egész sor, tanórákon kívüli tevékenységet vezettünk be, testvériskolai kapcsolatot létesítettünk magyarországi tanintézetekkel, így sikerült a követelményeknek megfelelő minőségi szintre emelni az iskola felszereltségét, következésképpen lényegesen javítani az oktatás minőségét is.1995-ben létrehoztuk az első bentlakást, lehetővé téve a nehezebb anyagi háttérrel rendelkező vidéki gyermekek számára is a tanulást iskolánkban, és megalakítottuk az iskola támogatását felvállaló Bartók Alapítványt. Halász Ferenc 17 évig töltötte be az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöki tisztségét, de ezt megelőzően is, 1990-től az oktató-nevelői munka mellett, tevékenyen részt vett a szervezet munkájában. Az RMDSZ Temes megyei szervezetének megalakulásától tagja voltam az elnökségnek, különböző alelnöki tisztségekben tevékenykedtem, 1992-1996, majd 2000-2004 között az RMDSZ színeiben városi önkormányzati tanácsosként képviselhettem a temesvári magyar közösséget. Elnökségem 17 évében nagy változások mentek végbe az egész romániai társadalomban. Demográfiai szempontból sajnos a magyarság komoly veszteséget szenvedett ebben az időszakban. Temes megyében a magyar lakosság száma 52 ezerről csaknem 35 ezerre, Temesváron pedig 25 ezerről 16 ezerre csökkent. Ilyen körülmények között kellett megtartani itt továbbra is a magyar életet. Ebben kellett komoly szerepet vállaljon szervezetünk, amely státusából adódóan, a politikai tevékenysége mellett a magyar közösségi élet egyik szervezője. Visszatekintve az RMDSZ Temes megyei szervezetének elmúlt 17 évére, én úgy érzem, hogy sikerült a magyar közösség érdekének képviseletét az első helyre állítani. Hangsúlyt helyeztünk olyan tevékenységekre, amelyek a magyar identitást erősítik. Ehhez az anyaország megfelelő keretet biztosított. 2001-től kezdődően a státustörvény keretében foglalkoztunk a magyar igazolványok kiállításával, mintegy 4000 bánsági magyar számára nyújtottunk segítséget a magyar állampolgárság megszerzésében, tíz éven keresztül foglalkozott az RMDSZ a Szülőföldön magyarul programmal. Az elmúlt időszak megvalósításai között említem az RMDSZ által megvásárolt Kós Károly Közösségi Központot, illetve a Geml Házat. Ezek sorába tartozik a Hargita megyei szervezettel együttműködve létrehozott Összetartozunk program is, valamint a nemzeti eseményeink megünneplésének rendszeres megszervezése, valamint az, hogy Temesváron került sor az RMDSZ országos rendezvényére, a Magyar Szórvány Napjának a megünneplésére 2015-ben. A helyi politikai érdekképviselet is több irányban valósult meg, melyeket tartja a legsikeresebbeknek az elmúlt időszakban? Itt három fő szintről beszélhetünk, a legfontosabb az önkormányzati képviselet, továbbá a parlamenti képviselet - két ciklusban sikerült parlamenti képviselethez jutnunk. 2000 és 2008 között Toró T. Tibor látta el ezt a feladatot, majd négy év szünet után Molnár Zsolt vállalhatott parlamenti képviselői szerepet, sajnos 2016-ban újra elveszítettük a parlamenti képviseletet. 2005-től sikerült bekapcsolódnunk a helyi kormányzati munkába egyrészt azáltal, hogy Marossy Zoltán alprefektusi tisztségbe került, másrészt pedig öt dekoncentrált hivatal élére sikerült igazgatót vagy aligazgatót állítani. Ezek a tisztségviselők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar közösségi élet könnyebben szerveződhessen. Az önkormányzati tevékenység legsikeresebb időszakában öt helységben volt RMDSZ-es polgármesterünk és 50 tanácsos képviselhette közösségünk érdekeit. Szeretném aláhúzni, hogy olyan öt településen sikerült polgármestert állítanunk, ahol a magyarság nem volt többségben, amiből következik, hogy a lakosság nemzetiségi hovatartozásától függetlenül szavazott bizalmat a magyar jelöltnek. Örvendetes, hogy ezek a polgármesterek úgy végezték feladatukat, egyesek 3-5 cikluson keresztül, hogy nincs szégyellnivalónk. Graur János (folytatás az 5. oldalon) 2018. április 6., péntek 1 3.)