Heti Új Szó, 2019. július-szeptember (25. évfolyam, 27-39. szám)

2019-07-05 / 27. szám

HETI ÚJ SZÓ yi racsi krónika írta és összeállította: Ujj János 77ösvigasztalás Hogy mivel maradnak meg a nézők a Békéscsa­bai Jókai Színház Tamási Áron darabjának előadásá­ból, nem tudom. Egy biz­tos: a legtapasztaltabb színházlátogatónak is meg kellett emésztenie a látot­takat. Mert a Béres László rendezte darabban voltak látványos elemek (tánc, élő zene, a mágikus tűz­­kör, álarcos figurák), de voltak nehezen értelmez­hető részek, főleg szöve­gek is. A világhálón fel­lelhető anyagban miszti­kus, rituális, balladisztikus jelzőt használnak a békés­­bai előadásra. Kétségtelen, hogy a székely Csórja Ádám és Ambrus történetét feldol­gozó eseménysorra mind­három találó, hiszen abban fellehető a székely ősi bal­ladavilág sok misztikus eleme. Elsősorban az em­ber és a természet közötti szoros kapcsolat, az ősi sá­mánkultusz elemei, vala­mint a fiú utód iránti vá­gyódás, a létfenntartás ösztöne még a halál előtti momentumokban is. Csórja Ádám (Kovács Frigyes alakította emléke­zetesen), testvére, Ambrus (Csuruly Csongor) vég­akaratának eleget téve, egy erdei tisztáson elégeti an­nak holttestét. (Szép, em­lékezetes a testvérek u­­tolsó beszélgetése, látvá­nyos gesztusok nélküli bú­csúzkodása, majd Ambrus felravatalozása.) Mintha az ősi, pogány kori rituálé elevenedne meg a színpa­don, a kereszténység meg­tagadása nélkül. Mert köz­ben kétszer is elhangzik a Hiszekegy, valamint egy római katolikus halottbú­csúztató ének két strófája is! Ádám testvére hamvait összegyűjtve, saját vérével elkeverve egy fazékban őrzi. Innen a konfliktus a hatósággal, mivel hivata­losan nem jelentette be a halál bekövetkeztét, nem közölte a tényt, nem hívott halottkémet, így nem tett eleget a törvény diktálta formaságoknak, nem sza­bályos, engedélyezett te­metést rendezett. Azt hi­szem idáig a legtöbb néző számára világos a történet. Talán még a bírósági per megértése sem jelent nagyobb gondot, bár a mikrofon és a tévékamera jelenléte ebben a balladai környezetben anakronisz­tikusnak tűnhetett a nézők számára. Az utána követ­kező rész viszont valahogy „kilóg” a darab atmoszfé­rájából: a szökés, az erdei bujkálás, az italozás, a gyilkosság motiválása nem kidolgozott. Mintha az író, idő hiányában, a le­adási terminus szorításá­ban sietve, tett volna pontot a darab végére! A fentiek ellenére, részleteiben emlékezetes darabot nívós előadásban látott az aradi közönség. Gyenge megyei eredmények a képességvizsgán A VIII. osztályosok most befejeződött képességvizsgáján az aradi és Arad megyei diákok az országos átlag (73,12% átmenőjegy) alatt teljesítettek. Az idei 3224 végzősből a vizsgára 2881 -en iratkoztak be. Közülük 1963-an értek el ötösnél magasabb átlagot, ami a jelentkezők csupán 68 százaléka. A megyében mindössze három tanuló ért el színtiszta 10-est. 993 jelent­kező szerény eredménnyel, 5-6,88 közötti átlaggal zárta a felmérést. Szomorú statisztika, hogy 909 tanuló 1,05-4,97 közötti átlagot „produkált”. Nyolc jelent­kező román nyelvből és matematikából is értékelhetetlen dolgozatot adott be, az ő pontszámuk a jelentkezésért járó 1. A városban és a megyében a tanév befejeztével 91 magyar diák jelentkezett a képes­ségvizsgára. Az ő eredményük sokkal (15 százalékkal!) jobb a megyei, de az országos átlagnál is, hiszen közülük 76-an (83,5 százalék) ért el ötösnél magasabb médiát. A magyar diákok között a legnagyobb, dicséretre méltó átlagjegyet a zimándújfalui Móra Ferenc Iskola tanulója, Szabó Sára érte el 9.26-tal úgy, hogy anyanyelvből tízes osztályzatot kapott. A képességvizsgán elért eredmény a líceumi felvételi jegy 80 százalékát képezi, a fenn­maradó 20 százalékot az V-VIII. osztályban elért évi általános adja. Katasztrófavédelmi beruházások Arad, Csongrád, Temes megye és a több, mint húsz éve alakult Duna-Körös-Maros- Tisza Eurorégió közös pályázattal mintegy 2,5 millió eurót kapott a határokon átnyúló katasztrófavédelem korszerű felszereléseire. Az összeg oroszlánrészét, több mint kétmillió eurót a két romániai megyének utalták. Az aradi katasztrófavédelmisek az 1,163 millió euróból két darab B2 típusú mentő­autót, egy tűzoltókocsit, egy autóbuszt, 20 elektromos szivattyút, egy tartálykocsit, egy létráskocsit, két ATV járművet, 20 védőfel­szerelést vásárolhatnak. A temesiek három nagy kapacitású tűzoltóautóra, valamint különböző mentőeszközök beszerzéséére pá­lyáztak. Jó, hogy korszerűsödik a régió katasztró­favédelmének eszköztára, bár a régió lakói azt kívánják, hogy minél kevesebbszer kell­jen ezeket használni éles bevetésben. 2019. július 5., péntek [ 13] Baleset a vasúti átkelőn Szentannáról Új­­varsánd felé tartott személy­gépkoc­sij­ával egy negyvenegy éves sofőr, aki a vasúti fe­lüljáróhoz érkezve fi­gyelmen kívül hagyta a figyelmeztető táblák jelzését és a Temes­­vár-Kolozsvár között közlekedő gyorsvonat kerekei alá került. Szerencsére a jár­művezető megúszta a balesetet csak az ijedt­séggel, viszont jár­művének darabjait a helyszíntől száz mé­teres távolságra talál­ták meg, illetve a vasúti jelzőtáblák is megrongálódtak. A figyelmetlen sofőr ellen eljárás in­dult vasúti berende­zések rongálása miatt.

Next