Temesvári Hirlap, 1924. július (22. évfolyam, 146-169. szám)
1924-07-04 / 146. szám
rjr A k.fjyntán) alkalmaszodttc az uj francia politikához. (Saját tudósítónktól.)Az Informatiqnblgrádji tudósítója a kisántánt és a Nerrot kabinet viszonyát tárgyalva megállapítja, hogy az új kormány alakítása a Franciaországhoz való viszonyt nem változtatta meg és a kisírmánt külpolitikája a firanciai radikális politika visszahatására máris berendezkedik. Benos a lap tudósítójának már ,Szíriájában bejelentette a baloldali pártok győzelmét Franciaországban, örömének adva kifejezést, hogy Franciaország a ■csehszlovák politika alapjaira helyezkedik. Jugoszláviában és Romániában féltek a francia szocialistáknak a külpolitikára való befolyásától, másrészt örültek a Herriot kormány angol orientációjának, mert a kisántánt érdeke az angol-francia közeledés. Egyetlen zavaró momentum lehetne francia-orosz közeledés. A kisánántak kebelében az eddigi konferenciákon ezt a kérdést inkább kiküszöbölték, mint megoldották, de nem felejtették el Moltke mondását. Megosztva,menetelni, egyesülve lecsapni. Másrészt az Oroszországgal határos államok közül egyik sem zárkózhatik el az elől a szükség elől, hogy a szovjettel barátságos viszonyt tartsa fenn és ezzel összhangba hozza külpolitikáját a Sierbot-kormány irányával. A német válaszjegyzék kedvező hatása Angliában XXII. évfolyam, 146. szám. 1924 július 4. Kereépeurópa újjáépítése és Magyarország Akaplaialltóan fél óra alatt tujjegyesszék a magyar kölcsönt. (Saját tudósítónktól.) Magyarország külföldi kölcsönügye már a legelőrehaladottabb stádiumba jutott, azaz a lejegyzés stádiumába. Úgy Magyarország, mint a többi európai államok nagyon bíznak a kölcsön sikerében és ezt Speyer amerikai bankár az United Press című lapnak adott nyilatkozatában kifejezésre is juttatja. A lap szerint Speyer kijelentette, hogy erősen bizakodik a magyar kölcsön gyors lejegyzésében és reméli, hogy ez a siker elő fogja majd mozdítani a német kölcsönjegyzést is. A Speyer vezetése alatt álló amerikai bank felhívást bocsátott ki, melyben hangsúlyozta, hogy Középeurópa rekonstrukciójára nézve végtelen fontossággal bír Magyarország pénzügyi helyzetének szanálása s ezért kötelessége minden európai államnak, hogy abban részt vegyen. Angliában a kölcsönt HajBarng testvérek, a Rotschild fiai és a Schroder cégek bocsátották ki. A magyar kölcsön jegyzésnek Angliában olyan sikere volt, amire nem is számítottak, mert a kölcsönt két óra alatt nem csak, hogy lejegyezték, hanem még bőségesen túl is jegyezték. Erre vonatkozólag Korányi magyar pénzügymiiniszter Londonból, Rotschildtóla következő táviratot kapta: — Örömmel értesítjük Nagyméltóságodat, hogy a kölcsön londoni részletét bőségesen felüljegyezték. Fogadja Nagyméltóságod a nagy siker alkalmából legjobb szerencsekívánataimat. R o t s ch ild. A londoni pénzpiacon elért sikernek a hírét tegnap este vette tudomásul a nemzetgyűlés az esti ülésen a legnagyobb örömmel és a legnagyobb megelégedéssel. Magyar kormánykörökben erősen remélik, hogy a kölcsön a többi kölcsönjegyző helyeken is hasonlóan meleg érdeklődést fog kiváltani. Rómából érkezett jelentés szerint Olaszországban július tizedikén bocsátják ki a magyar kölcsön célait szolgáló háromszáznegyvenezer, egyenkint 1460 líra névértékű, hét százalékos kötelezvényt, összesen százhetven millió Ura értékben. MJiAAAikAiAAAtk/UAAJkMAjMÜkJ^AA*ÁJLM*AAAAAÁAAAAAAAAAAAAJUk&AAU>AAA&A*A Néxnetársasági c& nopi c&rataisiet tökjei — A francia minissel©relnölc ssenssációs MIJelentései egy uj szövetségről. (Saját tudósitónktól.) Normann Angell egyik cikke körül, amely a New Leaderben jelent meg és amely a Herriot francia miniszterelnökkel közölt intervjút tartalmazza, bonyodalom támadt. Herriot kijelentései oly váratlanok és annyira ellenkeznek az eddigi francia politikával, hogy maga a News Leader cikk leközléseelőtt táviratot intézett Herriothoz, nincs-e kifogása az ■ellen, hogy a lap a beszélgetést nyilvánosságra hozza. Herriot erre ugyancsak sürgönyileg azt válaszolta, hogy nem adhatja beleegyezését olyan cikk közléséhez, amelynek tartalmát nem tudja és amelynek közlésére nem adott felhatalmazást. Ezzel szemben Normann Angell azt állítja, hogy Herriottal vasárnap, délelőtt tíz órakorbeszélt a londoni francia nagykövetségen. Herriot az újságíró csodálkozó kijelentéseire megismételte az európai paktumról szóló kijelentéseit. Normann Angell kijelenti, eléggé értésére adta a francia miniszterelnöiknek, hogy nyilatkozatát a New Leadernek szánta.. Normann Angell ismételte is Herriot kijelentéseit, amelyek a francia és angol körökbennagy feltűnést keltettek. A francia miniszterelnök Franciaország háborús szenvedéseiről beszélt. A háború leckéivel szemben az absztrakt elméletek miit sem érnek. Nehéz filozofálni, ha az ököl nyomását érezzük hátunkon. Mindazonáltal én kész vagyok a régi ellenszenvet félretenni, ha tudom, hogy jobb sidioket eredményez. Franciaország a biztonság elérésére nagy erőfeszítést tesz. Tudja-e, hogy az én tervem az, hogy a biztonságot a népek szövetségének alapján érjem el Azt ajánlom, hogy a szövetségesek közös és kölcsönös védszerződést kössenek és ha bizonyos létező nehézségek megszűnnek, Németországot is felhívjuk, vegyen részt a szerződés előnyeiben és kötelességeiben. (Normann Angellcsodálkozott, a francia miniszterelnök váratlan kijelentései felett. Meg is kérdezte, nem úgy értelmezi-e a miniszterelnök, hogy Németor TEMESVÁRI HÍRLAP szág csak a Népszövetség tagja legyen !s. — Nem — felelte Herriot —■ nemcsak a népek szövetségének tagja legyen Németország, hanem úgy értettem, hogyha lehetséges lesz, Németország belép szövetségünkbe. Normann Angell utóbbi csodálkozó kijelentésére, Herriot így válaszolt: — Tudom, hogy ön csodálkozik kijelentésemen. De mondjak valamit, ami önt még nagyobb ámulatba ejti. Nollet tábornok, aki katona, kész arra, hogy tervemhez hozzájáruljon. Ez a nyilatkozat, — mint várható volt — óriási feltűnést keltett és is sokan nem is bíztak hitelességében. Herriot sietett is megcáfolniNormann Angellt, aki viszont fentartja a nyilatkozat minden egyesszavát, Hebet, hogy Herriot később maga is megijedt kijelentéseinek merészségétől, amelyeket idtaszerűtlennek ítélt, lehet, hogy Normann Angell tévedett, senki sem tudja biztosan. Tény az, hogy ha Herriot megcáfolt kijelentései valóra válnának, Európa jövője biztosítva volna. A vasúti sorompó le nem engedése csaknem emberáldozatot követelt Temesvárott. (Saját tudósítónktól.) A csodávall határosan menekült meg a biztos a haláltól. Vincenti Endre vulkanizátor és egy mosnicai Tornán parasztgazda. Szerdán délután fél hat óra tájban Vincentci kerékpárral áthajtatott a Dózsa utcai vasúti átjárónál. Ámbár ebben az időben szokott a Temesvárról elindult személyvonat arra haladni, Vincent mégis nyugodtan folytatta útját, miután a sorompó nem volt leeresztve és igy azt hitette, hogy a vonat még távol van. Abban a pillanatban, amikor Vincenti az átjáró közepére ért, robogott arra a személyvonat. Ha a vonat egy pillanattal elébb érkezik, elgázolja Vincentit. Ugyanakkor egy mosnicai parasztgazda is át akart hajtatni kocsijával az átjárón, lovai már ráléptek az átjáróra, de a gazda idejekorán észrevette a veszedelmet és visszarántotta a lovakat. A kocsiban ülő felesége az izgalmaktól elájult. Az esettel kapcsolatban felhívjuk a vasút figyelmét erre a hanyagságra, sulyos könnyelműség az átjáró sorompóinak kezelésével megbízott alkalmazottaiktól, hogy olyan, ekszponált helyen, mint a Dózsa utcai átjáró, ahol állandóan nagy a forgalom, ennyi nemtörődömséggel végzik munkájukat. Annyit megkövetelhetünk tőlük, hogy ne aludjanak nappal, ráérnek arra éjjel is. nal 'személyesen intézkedtem, hogy a küldött összeg értékének megfelelő kötélszál- jáitmány mielőbb birtokába jusson s az er (Saját tudósítónktól.) A párisi német nagykövet — amint már jelentettük — átadta a német kormány válasz jegyzékét a nagykövetek tanácsának, amely nemcsak a június 28-iki jegyzékre, hanem Macdonald és Herriot leveleire is válaszokat tartalmaz. Ál rendkívül terjedelmes jegyesésben a német kormány visszautasítja azt a vádat, hogy Németország képes volna fegyveres konfliktusra. A német nép nem akar háborút és nem akar Európában konfliktusokat előidézni. Éppen ezért Németország beleegyezik abba, hogy a szövetségesek katonai ellenőrzését Németország területére újból kiterjesszék. Londoni jelentések szerint angol politikai körök a jegyzéket kielégítőnek találják és azt olvassák ki belőle, hogy Németország hajlandó a béke fentartása és Európa újraépítése érdekében együttműködni a szövetségesekkel. Jat, de erre sem jött válasz. Csak amikor már fenyegető hangon kezdett felgetelődizni K. dr.., akkor jutott eszébe a hálátlan gyárosnak, hogy ezzel az emberrel nem jó lesz ujjat húzni.. (Kiutalta hát részére a tíz százalékot kitevő egyszázötvenezer forintot, de nem állhatta meg, hogy valamely bosszantó megjegyzést ne tegyen a sürgetésért.. Kitérő sorok gyanánt röviden ennyit int oda: — Vegyen érte kötelet!... Isszonyu haragra lobbant K. dr., amikor e három szót olvasta. Vérben forgó szemeikkel járkált fel és alá szobájában s valahányszor az íróasztalához ért, szemeivel mindannyiszor rámeredt arra az írásra. Egyszerre csak egy hirtelen gondolat villant imeg agyában s a következő pillanatban arca mosolyra derült. Mégegyszer megvizsgálta a három szó minden egyes tagját s aztán egy percig elégedetten dörzsölte kezeit. Azután gyorsan átöltözött, egy nagy csomó pénzt zsebrevágott és megnyomta a csengő gombját. A belépő szolgának már egészen jókedvűen mondta: — Hozzon egy kocsit. Elutazom! ... (Másnap délelőtt érkezett meg Budapestre, ahol rögtön egy kötélgyár képviseletéhez hajtatott s a főnököt kereste. Az bent volt a szobájában sszívélyesen fogadta az idegent, aki bemutatkozván,nyomban előadta, hogy nem mindennapos üzletről van szó. — Méltóztassék helyet foglalni — udvariasakodott a főnök, — állok szolgálatára!K. dr. letelepedett, az előtte álló asztalkára leolvasott ötvenezer forintot, azután szőkében kényelmesen hátradőlve, beszélni kezdett: — Egy svájciő ismerősöm, azzal bízott meg, hogy számára százötvenezer forintért kötelet vásároljak s a vételárat el is küldte. Annak egyharmadrészét tettem le most ide foglalóul s első részlet gyanánt; a második részletet a szállításkor fizetem, az utolsót pedig az áru odaérkeztének igazolásakor. Magamnak ötven százalék províziót kötök ki. Áll az alku? A főnök szemei túlvilági fényiben ragyogtak az örömtől, mialatt kérdezte: — Szabad tudnom, milyen kötelekről van szó? — Akármilyen, csak kötél legyen! Házicérnától kezdve a legvastagabb hajókötélig minden szállítható; sem méret,sem minőség nem határoz. Megpenészedett, melyette, avagy másként tönkremet áru is lehet közte, a fő csak az, hogy kötél legyen! — De hát kérem... — „Semi ellenvetés! Az üzlet meg van kötve és a szállítás sürgősen megtörténik. Az egészszállítmánynak egyszerre, kell mennie. Ha nincs elég, vegyen mástól. A vasúti fuvar ott lesz fizetve! Ezzel átadta a svájci kliens címét s aztán — nehogy őrültnek tartsák — megmagyarázta, hogy mi értelme van e rendelésnek. Bosszút akar állni a sértésért. A főnök hangos kacajra fakadt és boldogan gratulált az ügyvédnek a fényes ötlethez. its mert ötvenezer forint már ott feküdt az asztalán, nem volt veszíteni valója. Az üzlet megkötését írásba foglalták s az ügyvéd hazautazott. Mosolyogva gondolt a következmé-nyekre. Ő nem fizethet rá, mert kliense, határozottan azzal bízta meg, hogy „vegyen érte kötelet,“ s nemi azt, hogy „vegyen érte magának kötelet“. Az utóbbi esetiben egyszerű sértésnek venné, úgy azonban a kapott utasításban megbízatást lát, amelynek eleget tesz.. Két hét múlva a svájci gyáros nagyot nézett, amikor neki egy elmó vasúti fuvarlevelet kézbesítettek, amelyekből kitűnt, hogy címére egy egész tehervonat kitevő kötélszállítmány érkezett. Feltétlen tévedést látott ebben, annál is inkább, mivel a feladó cég előtte teljesen ismeretlen s nem is volt hajlandó átvenni az árut, amelyet ilyként a vasút visszajelentett. Másnap azonban kiderült minden s a gutaütés környékezte, amikor postája átnézése közben K. dr. egy ajánlott ekszpresis levelére akadva, elolvasta annak tartalmát: Igen tisztelt uram! B. megbízatásának eleget teendő, azon- re vonatkozó és általam már kifizetett századát tisztelettel mellékelten küldöm. Saját érdekében kell azonban arra kérjem, hogy a jövőben, ha ismét lesz szüksége kötelekre, szíveskedjék mást bízni meg ,azok beszerzésével, mivel e téren nem vagyok sokkember.Ez adott esetben csakis a sürgősség tudatában vállaltam el s e címen fáradságomért, valamint útim járási és egyéb költségeim fejében tizenötezer forintot vagyok bátor felszámítani, kérve, hogy úgy ezen összeget, valamint a jogérvényes bírósági végzés folytán, birtokaiba került hagyatéki öszszegnek a tíz százalékban történt megállapodásunk szerint engem megillető részét most már haladéktalanul elmemre megküldeni szíveskedjék. Egyébként maradtam kiváló tisztelettel ,szolgálatára mindenkor kész hive: Z ... város, 1892 okt. 4. Dr. (K. J. ügyvéd. "Csak a gyorsan alkalmazott jeges borogatás mentette meg a svájci gyárost a gutaütéstől, mely őt kerülgette e levél nyomán. Alapos gondolkodás után azonban másnap már megküldte „tehetséges“ ügyvédjének az őt megillető összeget, de ezúttal semmiféle „kívánságot“ nem mert oda írni... . *