Temesvári Hirlap, 1925. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

' V ■ ’ M'' XXii évfolyam 1Ö2S jänuär 1, c«iiîtfr töU kiaíkitmvMí Tmiesvár-Beháre*, Pl Lib«rt&ții (Jec^hareeg­té^tr TeleítíEHzám 14—12 Sürgönyeim: Hírlap Timișoara Ax etSftr/itév ár* Rör&ásiíbxis egész éti« feOO lei, felézre 450 lei, baronU 75 lei, helyben bizhox, vid­ék­re postán, Ai veszes külföldi állam­okba h­avi 125 lei, negyedévre 375 lei, mely külföldi valutá­ban fizethető külföldi folyószámláinkra. Jóffljott ott *ta POGÁNYMIHAX.T Aas egyes »atorn ára 4 Jvei Csahazlavákiában 1 e. korona, Magyar, Országon 20.10 korona, Ausztriában 2500­­ korona, Amerikában 1 cent, Olaszor­szágban valamint Fiumében­­­, líra. Bukarestb­en bel­ü4*30 504 §%am Nyomda: Hunyadi grafikai mfelé* S táv a Temesvári Hírlap aypesMffi Temesvár-Belváros, Staţa Ţepeş Vodă (Lenaultfef 9 Telefonjára 11 — 14 ym* Jugoszlávia merénylete aas albán filgigreifens*4§gf ellen (S­a­j­á­t t­u­d­ó­s­í­t­ó­n­k­t­ó­l.) Boulogne­*ki­jelentik, hogy egy francia torpedórezéch­ny. albáni vizekn» buli­k­ a francia állampolgárok érdekeinek megvé­­delm­ezéséht. Anglia, b­int ismeretes, közbenjárt* a jugoszláv kormánynál, hogy Szüntesse, be az albán, forra­dalom támogatását. Ki- I .t..W.,- lingv .,«- a;ííí*« íl^ri^iAsnÉfi tiú,. az oka.. .V (1 3jr4:*:*flr., ^világhírű' göörögUM Albániái«®, ípínti^íb.!^é|ék­i* '* négyzet­­ki!onir. er ki Icr,m­e|crü! ;{Al­érem utc,lep-e .. .ket fedezett ff!. miM­­ekipír l'ő'árth­ézi'ó.lát angolok birjáLfp^ibola :d#A fél: négy ho­fon n' Ilom megakadá.1 V•••'• •.séd .r^cileg !••!­• I•- i. nné. teszi a, pj !• - 'in.ifin;.'ások i; ! n'bat. . . . Tribuna’ le'I li ü 4*1 >/iu^be­­,»*»&.-»t^£*gpw»áalter* ■--■wr i nae, szé Ige­lést közöl ‘Fan Noli elűzött mi­niszterelnökkel. E­mi Noli szerint Jugo­­s-tiivtji. pp* »-itta* tág *,"«♦?« az tbá*? virru­daimíit, hogy* itta,gâdili netu lehet. A fc -rád..­!'.: ■ ' mi , 'f via nlőrén­y­lete az albán­­ agg.-ilényé,r. el len. mert g. jugoszláv a .Lám nagysz­ávati albánja&íak irredentizmusától fél és ezért esk­­tt­égp a független Albániá­­mak. .. . .. "Belgrádi jelentés szerint az albán felkelők elfoglalták Tiranád. Re­hm­e­d Zogul bég, a jopá­ndalmátok vezére a belgrádi, albán köveihez sürgönyt Tité­­zek­ melyben bejelenti, hogy átvette a ha­tal­m­at. Az ös­szes alain hatóságok el­­ism­ert­ék az új kormányt, melynek egy­­ideiglenes katonai jellege van. A TENGERI BÉKE IS KÉSZÜL. Berlinből jelentik: Az amerikai flottá­nak most készült el legnagyobb búvár­­hajója, mely száztizenöt méter hosszú. Az új búvárh­ajót vasárnap bocsátották vízre Portsmouthban. Anglia nem csatlakozik feltétlenül a francia állásponthoz Németország ügyé­ben. Páriából jelentik. A Temps közlése szerint a nagyköveti tanácsnak a kölni­­ zóna ügyében megfogalmazot­t jegyzékét­ az érdekelt kormányoknak felülvizsgálása miatt megküldik. A Daily Telegraph sze­­­iint a francia kormány azon iparkodott hogy Németország részéről a­­jegyzi flagráns mulasztást állapítson meg, nem valósannű, hogy az angol korrnál, megjegyzés nélkül belenyugszik a vid állapításba, hanem alaposan meg fed viz­sgálni a belőle származható követk­ményeket. A DÉSI VÁLASZTÁS UTÓJÁ­­RA. A dési képviselőválasztással csalatban tiz parasztot letartóztatta, átadták őket a kolozsvári hadbiról­nak. V­a­­­d­a-Voevod közbenjárását parasztokat szabadon bocsátották. Törvényjavaslat a szellemi egyűs­ködésről Phrrisból jelentik. A szí nemzetközi ,vitézi szóló tönéity.ie vcsiat, már elkészül eszerint az intézet többek között föl hozni fog uv. e:*,y**r országok tanítási szereinek összehaasonlitásával is. TROTZKIJT .MEGGYILKOLTÁK Az Ajeveiail kisenevi orosz lapok hit közli, mely szerint Trotzkijt decel­ber huszonhatodikán Z­in­ko­w­­­e­n, Ki­m v n­e­­y és Stalin emberei meggy­i­kolták. A brit orosz menekültek hozd magukkal, de eddig hivatalos megerősít­se hiányzik. A Jugoszláv egység megcsúfolása­ ­A háború után megszokottakká vált új politikai harci eszközök között is a szen­záció erejével hat a belgrádi kormánynak elhatározása, mellyel a Bu­dics-pártot fel­oszlatta és a vezetők letartóztatására utasítást adott a hatóságoknak. Hogy ez a pártfeloszlatás nem fog simán menni és Jugoszláviában nem marad következ­mények nélkül a belpolitikára sem, az bi­zonyosra vehető. Hogy a kormány maga is számol esetleges­­zavargásokkal, an tanúság, hogy egész Horvátországot szerb csapatokkal szállotta meg és el van tökélve, hogy minden megmozdulást vér­be fojt. Ismerve azt az elkeseredést, mely az egyesülés hat esztendeje alatt felgyü­lemlett a horvát nép lelkében, a jugo­szláv kormánynak a közeljövőben nehéz lesz a helyzete. K­ladics mögött ma nem csak egy kisded csoport, hanem az egész komi­ nemzet áll. K­adicsék a legutóbbi választásokon hatvan mandátumot nyer­tek félmillió szavazattal. Nagyon jól tudja a kormány, hogy a négy hét múlva tartandó új országos választásokon a pa­rasztpárt mandátumának száma megkét­szereződnek, mert ma a polgári elemek is kivétel­­nélkül Ha­dics .programmá át vallják magukénak.­­Ezért a kormány rr-m er ‡Ai nwr­ftTRawli.»ipárturit■ listá |eKd!bá-/.t. W ' e l. ,›á ' I ■ i •'н '/ •••-. ■ - z lakos­■agú'irt. az a szoros egyse.. aló össze-' Kovács. t'.-.-m '‚■ -f id • • 01 •» lózkodjtv délig. .Mii \'ol!i\d-j r AtoVm­án íkuikíA^ru tudta. 'Lehet ott épp agy gl­u­­mán,­bi d. .s. mint pénztáros, az nem de-* rü­lt ki, mert az ármentesttől'valami misztiiku­s nimbusz, vette körül. * -k min­dig mentési let­ték az árt. noh­a hetekig­­ távol volt, köz,ülök valaki i­az.-,jövet nem győzte dicsérni a bácskai görög szerzete­sek konyháját, — a környéket azért év­­ről-évre, holt biz •■ny‚vcáge'a* 1 •••!lepte a viz újabb ém­ie­reket. vor akik mint tfeT . pi és -ellenő ■ ..vgek keltet­tek a v­áónkban -t. A ;ai, d" • , , ys hivat lAiikróI Uten ■ z-őtvlí. . „ -az . eiphérók roba. » ig" •nem Hhcde.tten, h-«‘y azok jártakvh-g!,.‘j-1 /fl.ebh iga. 'Ághoz, akik ráfogta* ’.■■■ i '-an- -\.T-.'ra-' imgy esik kirtzin fizni jár • j hivataliba. egyébként nincs • . i.ui ke­resni valója. I devalválódtak. Devalválódtak, mert mo­dern államiban a kisebbségi nemzeteknek nem­ szabad érezni ezt az alac­sonyabb­­rendű­séget. A horvátokkal és szlovének­kel pedig lépten-nyomon éreztették, hogy nem illeti meg őket az a hely az ál­laméletben, melyet joggal követeltek a maguk részére. Joggal, mert tartományi jellege mellett is Horvátország állami élete sokkal fejlettebb volt, modern ala­pokon nyugodott és a nyugati politiká­val és kultúrával való évszázados kap­csolata az újonnan alakult Jugoszláviá­ban nem alárendelt­­szerepre, hanem ve­zetésre predesztinálta. Ezt a vezetést igazi balkáni módszerrel Belgrád elra­gadta a horvátoktól és az elnyomatás minden eszközével igyekezett erőszakos hatal­ma alá gyűrni. Ez ellen az elnyomatás ellen lázadt fel a horvát nép és ez a j­ogfosztottság és elkeseredés növelte a parasztpárt befo­lyását és hata­lmát. Ezt a hatalmat akar­ja letörni a belgrádi kormány. Minden­rt ‘'t­e:i o.'élíwi sposdnj­. muci, "<sn;á.y.i: cfTr,. ! ; . 1 t< Fi ni kis;i.s'z<0m>-iil. c ■; - . , , ni.iéj*t'"nem tírállnak ki y.rim.ai- radikális . szert. .oHeinriki T'ina kisiíjsszony tu! járt ugyan már az ötvenen, de azért a lia.jadom.i.at.. migill-e­­■j/i ,,-zeiv.l­ bájjal véslelkezett minden ra­vasz lek­­vés ellen, mintha, bárminemű­­szálulékoság volna a dologban. Az emberiség azonban már gyülekezni kezdett a cukrázdában is Lebánovitesnek Volt ki'«', belekötni. Az iktatónak, aki maga vizsalta a nad­rágjait, azt mondta : — ‘Látott-e már grammatikát? (I fai ál­­­a,, bántották szegény I, mióta- -igy iktatott egys­.ru valami i­gyda.ra.bot.: a ■ deli lilát i legelőt kik nem tuisznált­ák. tár­gyában al.ispáni 2 -lenté­.y Az alj­egyzők:"-i. azt kérdez! .'. 1: gy mit fojlottak a m gye á! La c­asáról, továb­bá sír JÉk . v állam,f..-i. is után n h*» id tik ■ . t vezerti­ róla, ki mikor .vügy . vet. -;oa '! Seim. inni-yr k-*dves ass’zdn'- i ‡»k tel«-­­i-c'Uek kötéje édc-- semmi.vgeket..csa• I se slak, ›gy--: -re ii^-sapott, :o'-.t a hé.i.i s % goit og..\ - Voltak egé-w e ’‚■ Mi miivven s/A-retü­ük tine, ·!'*cs WÄÄUft i ' Tb áron. Ha. kell, a testvérnép vérének tartá­sával. És ez az erőszak váltotta ki azt az ellenhatást, hogy ma nemcsak a parasz­tok, nemcsak a munkások, hanem az in­telligencia és polgári elem­ek is kiléptek eddigi rezerváltságukból és nyíltan csat­lakoztak Ida diesele elszakadási mozgal­mához. A helyzet karakterisztika aira, hogy Trumbies is csatlakozott a szaka­dásokhoz. Az a Trumbies, aki a békekon­ferencián képviselte Jugoszláviát és ékesszólásával, az érveknek csatarendbe­­állításával megnyerte a nagyhatalmak hozzájárulását Jugoszlávia megteremté­séhez. A sons keserű iróniája, hogy Trum­­­bic­s most kénytelen megtagadni szülöttét és harciba szállni ellene. Keserű irónia, de egyben hű vissza tükrözője annak az áldatlan politikának, mely az ígéretek és vállalt kötelezettségek megtagadásával Jugoszlávia helyett Nagy Szerbiát akar. Amit a belgrádi kormány tesz, nem egyéb a jugoszláv egység megcsúfolásá­nál. I n­ind’g együtt va­gy'iink. , Két tisztességes­ asszonynak nem le­het alrny: m f .n i la ni valója, jiogy mindig egy­üt­t legyen és­ egym­ás társaságára szo­ruljon. Ha oh- kinő- i megdöbbenés fogadta is a‘kitörései , * alapjában nem vettek fel tőle. K-'-.iin' .agy.jii. :Eő­, kedvesacc is jdlenbo,töt, ",és a modorát, azt mmulták rá, hogy goromba, de őszinte. Öreg bácsi „sza­­vaiit nem kell úgy értelmezni, mintha fiatal legén­y mondaná, továbbá te-k­ók­­,-sik mindenen, gon­doskéin', végered­ményben sok-sok filozófia hámlik ki azokró­l. Hát hiszen jól van, jól, mindenki meg­érdemli azt a bánásmódot­, amit megen­ged önmaga irányában. Talán Belamo­­vics is ilyesmit vélt, mert igaz, ami igaz, úri­t, közölhetett volna az öreg, ha rima, mo­dort,­vesz föl és­ utánozni akarja az ifjú­ságot! 'A nevetésben volt valami epéé, a gyön­géd hangjában valami komor visis/gta­­szi tó. ' ■ T ■'!*•’. 'An ,zt bu­mm állandóan, Imgy ros­ziuci ön in tréfa (avagy' whikinek .'■mély érelmi' szabon­ája) a .róla Limb, .ka hé idők legeinhikei'e. . 'Mar rkogv­­ezt a.: cmvilk.rt szendék va- I la.adkor szv'deinstrwííl az asszonyok? I­ll.iszeji isten neki, culírászdákui eil beszélget még az ember, az nyílval nos hely, ahol sok csodabogár megfor-­ dúl, de milyen Idbetett görnyedth­átu aggj Lebánovics annak idején, a gyöngéd sze­j I elein suttogó |.illanataiban, mikor a mu-i dar is szebb­ié válik a titokzatos termés­zeti­ furcsa törvényei alapjául pedig suttogtak egyetm­ást, amibdlj senki sem­ tartott bizonyosat. A járásbij véné idő- neuron.. volt már. v. s­zte­­­teafa­lka i* árulta el n­a.idani l'a.rcsu m , csk -r I ..o meg a .szeme égett még mini­dig a régi lángban),­­ pozitív tény gya­nánt még­sem lehetett rájuk fogni, hogy valamitkm* volt köztük valami. Végtére vannak baráti nagyi szerelmek, amikor valaki hozzászokik négy gyermektelen csa­ládhoz, ott tölti el minden szabad idejét, mégsem szabad rosszra gondolni. A tit­kos­­szerelmek is meg­születh­etnek, mel­e­­gíthetik éveken át a szíveket, arra­ is ké­pesek, hogy végül elaludjanak, — h­a nem jár nyomukra a botrá­ny, sosem tisztázó­dik egészen. M­ég csak egy kicsit sem. — Azt hiszem, — mondta ilyenkor az öreg alispán, — sokkal több a tisztessé­ges asszony, mint a mennyit nem annak gondolunk és a láthatónál lényegesen , több a -t­ eszz. ' • • I Tessék1.­ebből kiokoskodnii. Körülbelül .

Next