Temesvári Hirlap, 1925. március (23. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-02 / 49. szám
Romáid és Bulgária egy táborban a bolsevizmus ellen. (Saját tudósítónktól.) Ano nos, a bécsi bolgár követség attaséja az egyik bécsi lapban érdekes cikket írt a román-bolgár barátságról. Rámutat arra, hogy Románia és Bulgária között mindenkor igaz, szívélyes barátság volt. Mikor Bulgária még török uralom alatt nyögött, a bolgár politikai menekültek Romániában találtak menedéket. A hagyományos barátságot először az 1913-iki balkánháború zavarta meg, amikor az akkori bolgár kormány Törökország által magát Szerbiával és Görögországgal szemben ellensége® magatartásra ragadtatta. A háború után a jó viszony újból helyreállott. Jött azonban a világháború, amikor Bulgária ismét Szembe került Romániával. A világháború befejezése után Bulgária volt az első a volt ellensége® államok közül, amellyel Románia a régi rokonszenv alapján a barátságot felújította. Igaz ugyan, hogy támadt olyan körülmény, amely ezt a jó viszonyt megzavarással fenyegette meg. Ez Sztamibulinszki miniszterelnöksége idején történt. Sztambulinszki ugyanis, hogy az ellene küzdő polgári pártokat sakkban tartsa, szövetkezett a kommunistákkal és kijelentette, hogy inkább ezeknek adja át a hatalmat, ha távoznia kell, de semmiesetre sem más pártnak. Románia ezt nem nézhette nyugodtan,mert nem akarta, hogy amiig északon egyik szovjetársam határolja, dél felől is keletkezzék egy szovjetköztársaság. Sztambulinszki tragédiájával és a Czankoff kormány uralomrajutárával azonban ez a veszedelem is megszűnt. Bulgáriában ismét rend támadt. A kommunistákat elfogták, pártjukat feloszlatták. Czankoffnak bukaresti látogatása a jó viszonyt a két szomszédos állam között iti,rá teljessé tette. Bulgária éppen úgy küzd most a belsevizmus ellen, mint azt Románia teszi, miért mindkét ország kormányai tisztában vannak azzal, hogy mit jelent a bolsevista, veszedelem. Románia és Bulgária a bolsevizmus ellen egységes frontot alkotnak. Az erre vonatkozó megállapodásokat Czan Kaff miniszterelnökkel egyetértésben fikszírozták a román politikusok s azóta e tekintetben egyöntetű eljárást folytatnak. Argetoianu fenyegetőzik a kincstári bonok ügyével. (Bukaresti tudósítónktól.) A kamara ülésén Lupu dr. a vlascai prefektus visszaéléseiről beszél. I Madigearu meginterpellálja a pénzügyimnisztert, mikor hozza a parlament elé az” Argetoianu-féle kincstári bonok ügyét? Bratianu Vintila pénzügyminiszter id jelenti, hogy ezt nyomban a vizsgálóbizottság munkájának befejezése után megteszi. Madgearu szokatlannak találja, hogy egy ilyen rendkívüli fontosságú ügyet nem hoznak elég hamar nyilvánosságra, mire Argetoianu közbeszól: „Ha a kormány nem terjesztheti a kamara elé a kincstári bonok ügyét, kötelezem magam arra, hogy majd megteszem én.“ t-*r*vttrrjrtm'myr‘rr’'«n % ROMÁNIA NÉMETORSZÁGI KÖVETELÉSEIT A DAWES-FÉLE RÉSZLETEKBŐL FEDEZIK. Berlinből táviratozzék: A párisi német haditeher bizottság jegyzékben .javasolta a jóvátételi bizottságnak, hogy állapítsák meg a román követeléseket, melyek a legutóbbi német-román nézeteltérésekre vezettek. A szakértői vélemény alapján megállapított összeg a Dawes-fél© részletekből fedezendők, amennyiben Németország köteles volna a követeléseket kielégíteni. Nem iktatják törvénybe a Vatca Commercialt. Bukaresti tudósítónk táviratozza: A parlament folyosóin mint befejezetttényt tárgyalták, hogy sem a Vadul Comercial nem kerül a parlament elé, sem pedig olyan törvényjavaslat, mely az üzlethelyiségek bérét aeghosszabbítaná. \ _. b Cl/arrt Józan, szorgalmas nép lesz a temesmegyei telepeskolónia (Saját tudósítónk tó 1.) Temes megye lakossága rövidesen többszáz telepes családdal fog szaporodni. Jelentettük már, hogy a kormány a román határvidékeken intenzív telepítési akciót vezetett be, amelynek eredményeképpen az ország különböző részeiből kiválogatott telepesek jutnak majd földhöz, házhelyhez Temes megyében is. Alkalmunk volt erről a kérdésről a peste Gyűlt dr. prefektussal beszélhetni, aki a nagy horderejű kezdeményezésiről a következőket volt szíves mondani: — A telepítés előmunkálatai és az akció keresztülvitelének módozatai befejezést nyertek.Bukarestből itt volt egy vezérfelügyelő, a megye részéről Pinea Cornel dr. főjegyző vett részt a kiküldött bizottságban, valamint Milevan, megyei gazdasági tanácsnok. A bizottság elsősorban azt vizsgálta meg, hogy hol eszközölhető a megyében eredményes telepítés. Jártak Rudnén, Szentesen, Vingán, Csosanádon, Bessenyőn és megállapították, hogy mennyi az a terület, amely erre a célra rendelkezésre áll. A megyében körülbelül huszonháromezer hold olyan alkalmas föld van,különböző részeken, amely a telepesek között szétosztható lesz. Van ezenfelül még tizenötezer holdnyi terület, amely azonban telepítésicélokra nem előnyös, mert nem teremképes. Hiábavaló mezőgazdasági munkát pedig a hozzánk kerülő új családokkal nem akarunk végeztetni. Ezeknek a terméketlen területeknek a sorsáról majd később gondoskodunk, valószínűleg befásitás lesz a sorsuk. A telepesek között lesznek, a szomszédos Krassó megyéből valók, de jönnek majd távoli vidékekről is, így Erdélyből,Juj környékéről. Természetesen olyan helyek lakosságát telepítjük majd hozzánk, ahol az illetőknek nincs földjük és így rendes gazdasági egzisztenciához juttatjuk őket. A kérdés gyakorlati megoldásánál elsősorban az a szempont lebegett szemem előtt, hogy békés, józan, rendes és szorgalmas nép kerüljön a megyébe. A telepes családok legyenek olyanok, hogy az itteni laikusság ambíciójához és munkásságához méltóan illeszkedjenek bele új otthonuk kereteibe. Azért egyes vidékekről esetleg számbajövő telepeseiket figyelmen kívül is hagytam. . Új csapáson a temesvári Arany János Társaság A temesváriArany János Társaság tisztújító közgyűlés ellőtt áll. Síztúra Szilárd dr., a társaság tevékeny és törhetetlen szorgalmú ügyvezető elnökének halála azt a kötelezettséget rótja a társaságra, hogy a megüresedett elnöki székbe új embert ültessen, egyben pedig a tisztikar helyett, melynek mandátuma, díjárt, újat válasszon. ' """'r. Az elnökválasztás és a tisztújítás az egyszer túlnő adminisztrációs jelentőségén. Az élet új ütemet diktál a társaságnak, melyre fel kell figyelnie. Tiszta, véletlensége a c sárénak, hogy ez az irányvááltozás összeesik az uj elnök és az uj tisztikar működésével és bekövetkezett volna akkor is,ha az Arany János Társaság kitűnő és nagytudásuelnöke, •kSztuxa Szilárd] dr. oly ■ váratlanul és oly idő előtt nem költözik el az élők Sáráiból. Az Arany János Társaság a román impérima átvétele óta csendben működött, amit sokan sérelmeztek. Ámde, ha rövid visszapillantást vetőink a romániai csatolt területeknek az impérhimváltozásig visszanyúló irodalmi megmozdulásaira, be kell látni, hogy az Arany János Társaság szerény és külső harsogásoktól ment irodalmi működése nemcsak megfelelt az idők követelményeinek, de az egyedüli helyes ii volt. Erdélyben, ahol krtrógenlávülts sokkal több az író, mint a Bánságban, hatalmas lendülettel indult neki a tíz irodalmi felbuzdulás, amely azonban — nem szabad elhallgatnunk — az egyéni tülekedés zajába fultj, hogy azután végleg megrekedjen a közönyösségben. Mit eredményezett ez alovagi torna? Azt, hogy a közönség megrettenve a túlzásba vitt modernizmustól, az öndicséretek émelyítő lármájától, teljesen elfordult a lokális, — ebben az esetben „erdélyi“ — irodalomtól és passzivitásba sülyedt. Ennek tulajdonítható, hogy az irodalmi lapok nem tudtak maguknak közönséget szerezni és rövidebbhosszabb kísérletezés után megszűntek. Bátran merjük ezt írni, mert ami 1919-től 1925-ig az erdélyi irodalom cégére alatt történt, már aleiüt fő és egy hamar elvirult irodalmi rointinileizmus rövid fejezetéhez tartozik. Az Arany Jánosi Társaság, mint a többi hivatalos irodalmi társaságok ebben a nagy felbuzdulásban a konzervatív megfigyelő szerepét játszotta. Programmja az volt, hogy a társasága örülmények és viszonyokjavulásával mindjobban hódítsa vissza a közönséget, amelytől ideiglenesen elválasztották. Várt és egyengette a társaság’ útjait és valmikor bizony nagysikernek tűnt. fel, hogy a társaság alapszabályait jó, ráhagyták és újból megkezdhette működését. A konzervativizmus, a szerénység és a tartózkodás jogos volt, mert ha ma végigtekintünk a romániai csatoltterületek magyar, irodalmi pusz- taságain, az egyedüli•remény, az egyedüli biztatás azoktól az irodalmi társa-' Ságoktól jő, amelyek okosan és későbbi hivatásuk tudatában gyűjtötték az erőt és készülődtek a munkához. Ilyen bizta-' tás az Arany János Társaság is. Elérkeztünk odáig, ahonnan ikiindúltunk. Újra kell kezdeni, hallatszik az erdélyi, elcsendesült irodalmi berkekből. Újra kezdeni,, mert ami ezen hat év alatt történt, nem volt konstruktív irodalmi munká, hanem rombolás. A magyar irodalmi ugar szántatlanul térül el a napon, szükség van magvetőkre. És azArany János irodalmi társaságra a magvetés szerepe vár. Ez a szerep nemcsak kötelezettségeket ró a társaságra, de átszervezését is megköveteli, fiatalosítását. A konzervativizmus, mely anyagi szakadékon átsegítette, ma már nem helytálló, frissebb lendületieknek, irányoknak kell ablakot, nyitni, érintkezésbe kell lépni a való élettel. Arany János kulturza, nemes és szép kulturfeladat, de a trársaság működése ebben nem merülhet ki. Megkövesedett programaink, amelyek egyáltalában nem tesznek koncessziót az életnek, megélik az életet és elvesztik létjogosultságukat. A való élet pedig csak meghajlást ismer a múlt nagyságai előtt, de nem áll meg örökre előttük, ájtatos szemléletben elmerülve. A Bánságnak mintes sok írója. Sőt, ha fukarabib mértéket alkalmazunk a szépirodalom művelőit az ujjakon, meg lehet számolni. De az irodalom sem alakul csupán a sberellisztikból. A zeneirodalom, a történeti kutatások, a nyelvészet, a szobrászat és festészet gondorlati kivitele és elméleti magyarázata még mindig irodalom és ennek bajnokaitalán egyetlen erdélyi városban sem találhatók meg oly nagy számban, mint Temesvárott. Ezek az írók képezik imagvát a társaságnak, amely az irodalom és tudomány minden ágában hasznosműködést fejthet ki. Ámde, nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik ha nem is fejtetnek ki közvetlenül irodalmi működést, azzal mégis szoros összeköttetésben állanak. Az irodalompártolók és a mecénások osztályát értjük. Felelevenedtek a régi idők, amikor az irodalom egyedül meg nem élhet, amikor széfcsége, van lániorgatásra és biztatásra. A mai könyvkiadó viszonyok elevg lietettennéte TEMEsvxm mum* ’ szik,, hogy az, ha abetű útján a közönség elé lépjen. A mecénások ideje újból elérkezett és ha egy könyv megjelenik, az olvasónak, mielőtt hozzákezd az olvasáshoz, először az ismeretlen mecénásnak kell hálát mondania. Az irodalompártolók azok, akik, mint a közönség közvetlen megbízottai, fenntartják a kapcsolatot az író és a közönség között. Az Arany János Társaságnak új programmja szükségszerűen magával hozza, hogy tagjai, akik az írók soraiból kerülnek ki, irodalompártolókká gyarapodjanak. Természetesen a cél is változás szenved,, amennyiben az irodalmi térről átsiklik a magyar kulturális élet minden problémáját felölelő társasággá, amely mindent egyforma szeretettel ölel fel, aminek a tiszta magyar kultúrához és műveltséghez köze van, így azután az Aranyi János Társaság állandóan a magyar szellemi élet ütőerén tartja kezét és ha magasztos cél pártolni és fejleszteni a magyar szépirodalmat, nem kevéssé magasztos cél támogatni a történetírást, a festészetet, a szobrászatot, a tronografiairást, hogy többet ne említsünk. Ki az életbe, és együtt az élettel! Ez legyen az Arany János Társaság jelszava és mi bizalommal tekintünk a társaság működése elé, amely ha nemi is lesz oly hangos és nagyratartó, szalmalángosan felbuzduló mint az erdélyi volt, több eredményt fog elérni és mélyebbhatást fog kiváltani a bánsági magyar közönség lelkében. b. gy. A kölni zóna stűkítése a garanciaszerződéstől függ (Saját tudósítónktól.) Londonból jelentik, hogy az angol parlamentben a jövő héten nagy vita kezdődik, a leszerelésről és a kölni zóna kititéséről. Kedden Asquith,csütörtökön Lloyd George beszélnek. A Daily Nerys ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a verranleri ellenőrző bizottság a német birodalomnak oly követeléseket '.Hit fel, melyeket hat, legfeljebb nyolc hónap alatt tartozik teljesíteni. A követelések összefüggésben vannak Erazeiaország területi biztonságával, ami azt jelenti, hogy a biztonsági szerződés lstrejövetele előtt nem lehet a kölni zóna katonai kiürítésén számítani. Állítólag Németországot is meghívják a március 17-én Brüsszelben, vagy Londonban tartandó konferenciára, azzal a feltétellel, hogy a németek állonodjanak meg egymás..közötti követeléseikrenézve, de azt nemengedik meg, hogy azuv ■rnetek szövetségközi katonai ellenőrző bizottság jelentését vitassák, Németország tartozik megjelölni ama módszereket, amelyek alapján a szövetségközi követeléseket teljesíteni kívánja. kell a hóhémerterréghez. (Budapesti tudósítónktó 1.) A holnapi hivatalos lap közli a pályázatot Báli Mihály megüresedett állására. A meghirdetett hóhéri állásra az előírás szerint, csak feddhetetlen előéletű, a proletárdiktatúrakorhazafias magatartást tanusított egyének pályázhatnak. Megkövetelik, hogy a kivégzésben jártas legyen. Az állás másodosztályú műszaki, altiszti fizetéssel jár. Az állásramáris tömegesen jelentkeztek. ROMÁNIA BELEEGYEZÉSE KELL, A WRANGEL-FLOTTA ÁTADÁSÁHOZ. Párisi jelentés szerint Harriot után össszorelnfik kijelentette, hogy a Wrangel-flottát mindaddig nem állják át Oroszországnak, míg az előző francia komány követeléseit neki teljesíti és a Fekete tenger melletti hatalmak kifogásaikak eleget nem tett A temesvári kórház két új pavillonja. Temesvár városa annak idején feltévjesztette a kormányhoz azokat a terveket, jóváhagyás végett, amelyek a kórház két új pavillonjára vonatkoznak. A minisztérium az átdolgozott terveketmost vissszíiküldötte és a városi újabb felülvizsgálat után a belügyminiszter rré visz azokat véglegges jóváhagyás céljából. A Mt vtj paynhmban, amely a Vadászerdő ifM pserró-.pux g jánvakig’ kolláz, a fertőtlenitő és a felvételi iroda sxyA. , j i . ^ !. ijL^