Temesvári Hirlap, 1925. július (23. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

a» Slovenszkóban kelepcébe csalt magyar tanárnő ügyében, Budapestről jelentik. Az a­­híradás, amely beszámolt arról, hogy Benes Jenőnné rákosszentmihályi polgári isko­lai tanárnőt a breznóbányai járási főnök hamisított távirattal, kelepcébe csalta és letartóztatta, nagy feltűnést keltett. A polgári iskolai tanárok országos egye­sülete magáéévá tette az­ ügyet és sürgős kérelemmel fordult a magyar­­külügy­­minisztériumihoz­ Benesim kiszabadítása elődeikében. A rákosszentmih­ály­i polgári leányiskola igazgatónőj­e est­e fogságba Vetett, tanárnő nővére jelentést tettek az esetről a magyar külügyminisztérium­ban. A külügymiinisztérium, amint az Bárdos­sy Lázoré dr.-n­ak, a külügy­­ér minisztériiumi sajtóosztálya főnökének a Magyarság munkatársa előtt tett nyi­latkozatából­ kitűnik, utasította a prágai magyar követséget, hogy állapítsák meg, milyen alapon tartóztatták le Re­­mesnét és azonnal interveniáljan­ak issza-­l­adonbocsá­tása érdekében a prágai kül­ügyi kormánynál. A saj­tóosztály főnöke úgy érzii­, hogy a csehszlovák bürokrácia lassú tempója miatt sok idő telik el ad­dig, amíg a prágai magyar követ meg­kapja az érdemleges választ a cse­h kül­ügyminisztertől. Három német diák pere Oroszországban Jelentettük annak idején, hogy Mosz­kvában letartóztattak három német diákot. Hónapokig tartó fogság után pénteken kezdődött meg a perük. A há­rom diák, név szerint Kindermann, D­i­t­m­arin­g­e­n és W­ol­s­e­h kijden­tették, hogy a szovjet rendszer hívei s Oroszországba is azért jöttek, hogy a rendszert tanulmányozzák s egy lapnak cikkeket írjanak. Védőik orosz ügy­védek. A vád szerint a diákok a hírhedt Con­sul nevű kémszervezet tagjai, akik azért jöttek Oroszországba, hogy Sta­lin és T­r­o­c­k­i­j élete ellen merényle­tet kövessenek el. Nemcsak a vád, ha­nem a védelemi is nagyon sok tanút je­lentett be. A tanuk között szerepel Mi­ch­a­e­l­i­s volt kancellár, sőt Ehr­hardt kapitány is. Michaelist a berlini orosz követségen fogják kihallgatni, Ehrhardt kapitány ismeretlen helyen tartózkodik, s így őt kihallgatni nem­ lehet. Berlinből a tegnapi gyorssal már többen utaztak el Moszkvába, miután idézést kaptak a tárgyalásra. Anglia visszahívja moszkvai követét, Londonból jelent­ik. Az alsóházban Cham­ber­lin külügyminiszter bejelentette, hogy Anglia visszahívja moszkvai követét és nem tart diplomáciai megbízottat Szovjetorosz­­­országban. A munkáspárt tiltakozott a kö­vet visszahívása ellen. XXIII. évfolyam, 144. szab. A kínai forradalom Mandzsúriára is átcsapott londoniból( táviratozzák). Tokióból je­lentések érkeztek, amely szerint Mand­zsúriára itt átcsaptak a­ zavargások hul­lámai. Ez az országrész­­Csangcso­­lin éneskezű kormányzata alatt állott, távollét­ét, — így szól a japán jelentés, — felhasználták a bolsevikek arra, hogy felkelést szítsanak a külföldiek ellen. A tulajdonképpeni cél azonban az, hogy Cisangesolint kényszerítsék, hogy­ csapataival Tiencsin alól Mandzsúriá­ba jöjjön vissza. Ebben az esetben ugyanis a bolseviki Fi­e­n­g generális szabadi kezet nyerne. A mandzsúriai felkelés különösen Ja­pánt érinti súlyosan, mert japánok tart­ják kézben a Mandzsúriai vasútvonalat. Londonból táviratozzák. A kínai helyzetre és az ott uralkodó hangulatra jellemző azt a jelentés, amit a londoni kínai információs iroda adott ki, s amely így hangzik: — A pekingi népgyűlé­sen a szónokok egyike, a C­s­e­n J­e s­a­n f­e­r professzor, ujját, a a véres ujj darabbal a következő az életedet áldozda, hogy megmentsd Kí­nát.“ A professzort Ízórház­ba szállítot­ták, a plakátot a nép körülhordozta a vá­rosban. Vonkongból jelentik. A Helena nevű amerikai­ ágy­unaszád IK­anionba ment, mert a városban a helyzet m­a reggel tarthatatlanná­­vált. Az angol tengeri haderők is­ biztonsági rendszabályokat léptettek életbe. Ötszáz európai­ asszony és gyermek ,ma reggel egy angol gőzösön •­Kantomból é­s Hong­kongba utazott. Argoy­­ből szintén zavargásokat jelentenek. Az angol, az amerikai és japán konzul, tágabb segítséget kértek kormányuktól. Köz­ben a kikötőb­en lévő hajók­­készenlétben állanak arra, hogy az európaiak család­jait el­szállíítsák. Kan­tonban a tegnapi zavargásokban egy franciát agyonlőt­tek, néhány brit katonát, pedig megsebe­­sítették. Tengerészek válaszolni­ akar­tak a támadók tűzetésére, de az angol parancsnok megtiltotta ezt. Amerika bizonyos feltételek mellett haj­­land­ó volna a közvetítő szerepet vál­lalni , beszéde végeztével levágta a balkéz egy szavakat irta egy plakátra: „Kimnai nép. A aj utódállamok Starea &­ Habsburgok műkincseiért — Miért Szakodtak meg az osztrák-magyar likvidációs tárgyalások ? — Nyilatkozik az osztrák delegáció egyik tagja — mfflfilmm hihe? *— A magyar és osztrák álláspontok között tehát az ellentétek áthidal­hatat­lan­ok. Ezért kellett a tárgyalásokat megszakítani. Hivatalosan még nem ér­tesültem arról, hogy Magyarország döntőbíróság elé akarja vinni a likvidá­ció ügyét. A trianoni békeszerződés mindenesetre jogot ad erre Magyaror­szágnak. Egyébként főleg kultúrpoliti­kai kérdésekről és ezekkel kapcsolatos likvidá­cióról van szó, amelyeket össze­keverte az utódállamok között felmerült pénzügyi differenciákkal. Ez a sajnála­tos körülmény képezi fő akadályát a végleges rendezésnek. Lány az ablakban írta: Pogány László. Novellánk való kos történet ez, de az els­zá­­guldó események hajszájában nincs idő apró érzések rugóját keresni. A rikítón odadobott színvázlaton, kinek kedvére esik, elgondol­kozhat, szebb ké­pet festhet mágiának róla, ha szívéhez szólna ez a kis történet. A Tarkafalvu külvárosi házak álmosan neki­­támaszkodnak az alkonyatnak és várják a falusiasan nyugodt álmokat hozó éjszakát, amelyet nem zavar meg villogó ívlámpafény és titokzatos szö­rnyekként száguldó autók tülkölése. Erre májt éber kuvaszok a holdat ugatják. Az udvarokon derék akácok levelez­nek és libegő árnyékukkal diskurálgatnak. De ki érti szavukat, édes mese-et, vagy szo­morú embert­örténet? E tiltok nélküli házak­ban sokáig szokták siratni az elköltözött ha­lottat­ és hervadt koszorúk függnek hosszú évek során az ajtófélfán. A nagy vi­lá­gi ot­­ostromló tragédiák hulitátriai ide már csak bágyadtan gyűrűznek el és egy-egy harmo­nikaszóval telimuzsikált esküvő sokáig ü­n­­nepszt hagy a kisemberek szájában.­­­A történet egy ártatlan, enyhe júniusi este kezdődött, amikor hősünk a keskeny külvá­rosi utca egyik hónapos szobaijába beköltő­(A Temesvári Hírlap bécsi szerkesztőségét­­ 1.) Az osztrák­­magyar monarkiából keletkezett, illető­leg kiegészült államok kormányai között már évek óta tárgyalások folynak a Habsburgok által évszázadokon át Bécs­ben felhalmozott műkincsek felosztása ügyében. Ezek a tárgyalások a fennálló ellentétek következtében még mindig nem vezettek eredményre é­s az utód­államok nem tudtak Ausztriáival meg­egyezni. A legélesebb differenciák Ausztria és Magyarország között állanak fenn. Az osztrákok megtagadták a magyar köve­telések teljesítését és tudni sem akarnak arról, hogy a Bécsben levő magyar származású és vonatkozású műkincseket és törté­nelmi ereklyéket kiadják. Ezért a magyar kormány két hét előtt hivatalos kommünikét adott ki, amely­ben közölte, hogy a tárgyalásokat Ausz­triával megszakítja és az évek óta va­­júdó likvidáció ügyét nemzetközi döntő­bíróság elé viszi. Erről az ügyről nyilat­kozik mostan az osztrák tárgyaló dele­gáció egyik tagja, Loch­r/Jr., a törté­nelmi éremosztály igazgatója, aki a kö­vetkezőket mondja: Jött. Örömmel nézett körül a, lakályos , kis le­gé­ny lakásban, örvendve látta az ágy felett függő bo­ldogságos Mária-képet és nem hitte, hogy e négy fal között éri utol Ifelsajtó, ha­­lált hozó bánat. Kora reggel munkába ment,és csak estetán­t vetődött haza. Újsággal, könyvvel a hóna alatt od­akönyökölt az­ abfeikdreszkána, elnézte a kapuk előtt­­ rácsé­löket és aztán olvasott. Jobb eszű iparos volt, mesterségét szerető, tiszta agya, de akinek mégis csak fejébe szállt a regények olcsó s­zentimen­talizmusa. Ki tudja, miről álmodozhatott ilyenkor és el­­eltévedező szeme pillantása megakadt a szomszédos ház egyik ablakán. És innm az­tán már gyors ütemben folyik a csendes tra­gédia. Most már estén felü­lt, csak ezzel folyl­ásllko­­zott: nézte az ablakot, amelynek­­ keretében egy szőke­ leány fej várta azt, a­ki ezt a képet lelkébe fes­se. Szemeik beszédén át közeled­tek egymáshoz. E jeltelen beszéddel azonban többet mondtak el egymásnak, m­int­ha hosz­­szú éveken keresztüli kergette volna az epe­­kedés őket egymás karjaiba. Minden haladt a maga útján, a szerelme­sek cs­illagképletei egymáshoz közeledtek. Ál­mos szuszogások reszeltek a nyitott ablako­kon át, fojtott indulatokkal terhes nyár­­éjszaka volt, öreg házfalakban éber tücskök egyhangú nótákat cirpeltek. A túlfűtött vér — Lehetetlen volt megegyezni Ma­gyarországgal, mivel a magyar delegá­ció a trianoni békeszerződést úgy értel­mezte, hogy ezt mi nem tehettük ma­gunkévá, mivel a magyar felfogás sérti úgy az osztrák állam, mint a többi utód­államok érdekeit. A trianoni békeszerződés szerint Ausztriával szemben Magyarország is épp olyan utódállam, mint a többi újonnan keletkezett államok. A magyarok azonban külön pozícióra törekednek a többi nemzeti államokkal szemben és hangsúlyozzák, hogy Ma­gyarország a régi monarkiában egyenlő rangú tényező volt Ausztriával és ebből a helyzetből különböző követeléseket tá­masztanak. Magyarország olyan műkin­cseket követel, amelyekre a régi­­Magyar­­országnak talán joga lett volna, de ame­lyeket most a többi utódállamok, ame­lyek magyar területekkel gyarapodtak, is maguknak követelhetnek. Így például Ausztria megtagadta Bocsk­ay István koro­nájának átadását és mivel a tria­noni békeszerződés Erdélyt Romániá­nak ítélte, ezt a történelmi magyar ereklyét inkább Romániának, mint Magyarországnak akarják átadn­i. ilyenkor robbanva vágtat az erekben: Ostók, csók és ezerszer csók, dühöngi. Ölelés! öllelést. Ezen az éjszakán Hősünk megállt a lány ab­laka alatt. Beszélni akart vele. A hangját hallani. Tudni ki ez a furcsa képi, kit senki sem ösmér, ki senkivel sem beszél és Habhat nem teszi ki a házból. Óliáltóodó léptekkel odasettenkedett az ablakhoz. Néhány halk suttogó szó. Egy­ fellengó forró férfivalomás. Nem cicoim­ázott szava, de a kívánás ütemé­vel telt. Puha kis kéz bukik ki az ablakján, bágyadt szám virág . . . búcsúszavak: —­ Holnap! — Holnap! Az ünneplő­ vasárnapi más embereket vi­dám kedély vitte a ringlispitek kavargásába, korcsmák taimburazénés borgőzébe. E történet szerelmes, hőse pedig világító fehér nyakkendőivel, vasalt ünnepi sötét, ru­hában vért a sarkon. Találkája volt a lán­y­­nyal, aki most valóságként lép ki majd az ablaktop keretéből. Az állított boldogság ott zenélt szivében és szeme egyre csak a kapu árnyékában kutatott, amelyből a lánynak jönni kell. Szőke szép feje csúnyán megbib­cent min­den lépésre, amint kidöcögött a két man­kón. Ezért hát? — kínozta a fájdalom a fiú szívét. Ezért a két mankóért nem látta soha senki vidám kacagással tova haladni az ut­© Rendőrtisztek sietnek végiig az utcán, amely­nek nyugal­mát megzavarta a halál. Fe­kete hullaszerkét éi­keszik. A szomszéd ház le­függönyözött ablakának üvegtáblái a reájuk sütő napsugarakban gúnyosan, alattomosan megvillannak. Sopánkodó néniskéik áldják el a kapubejá­­rást, mikor kihozzák a letakart hullát és fo­gatlan szájuk babonákat rebesget az e­lkövet­­kezendő éjszakákról: akasztott ember lelke fog itt kísér­tet­ni sokáig. A temesvári ipariskola fejlődése Az ipariskola felügyelő bizottsága most tartotta meg V­a­le ovi­ei dr. (mű­egyetemi rektor elnöklete alatt első ren­des közgyűlését, amelyen részt vettek G a V a­n­e­s­c­u­­) C. tábornok és Geo­r­­g­e v i­e i L. polgármester tisztelet­­tel­i tagok, Caraba® R. bank­­igazgató, R. a . A. műépítész és az intézet teljes tantestülete. Az elnök megnyitójában örömmel kon­statálta, hogy a tantestület és vezetőség fáradhatatlan odaadó munkája, által si­került az intézetet a fejlődés útjára te­relni, amelynek gyümölcsei már is lát­hatók. Felveti azt az eszmét, menny­ire­­szükséges lenne a­­Bánát fővárosának ezen intézetét középiskolai ranggal bíró felsőipariskolává fejleszteni, hogy vi­rágzó iparunk megfelelő munkaerőket kaphasson. A bizottság lelkesedéssel üdvözli a tervet, amelynek mielőbbi megvaló­sítá­­sá­hoz úgy Găvan­escul tábornok, mint George viei főpolgármester legteljesebb anyagi és erkölcsi támogatásukat ígérik. A tantestület, a maga részéről azzal biz­tosítja a mielőbbi kereszttülvitelt, hogy amíg a minisztérium az előállott több­­költségek fedezetére alapot talál, elvál­lalja a felsőbb­ tanfolyamok megtartá­sát minden külön díjazás nélkül. Az új szervezés szükségessé teszi a meglévő laboratóriumi és műhelyi berendezés­ek kibővítését, amihez a közgyűlés a vá­ros s az iparkamara anyagi támogatását kéri .Az elnök kifej­ezi azt a reményét, hogy úgy az ipari vállalatok, mint a ma­gánosok, akik eddig is támogatói voltak az intézetnek, s hozzájárulásukkal a ma­guk részéről is elő fogják segíteni a terv megvalósítását. A közgyűlés után megtekintették az intézet kiállítását, amelynek magas ní­vója bizonyítja, hogy az iskola felada­tainak teljes mértékben megfelelt. SZABADDÁ TETTÉK A GABONAKI­VITELT. Bukaresti tudósítónk táviratozza. A legfőbb gazdasági bizottság szombat reg­gel ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a jó terméskilátásokra való tekintettel az idén a gabona kivitelét szabaddá teszi. cán. Fojtogató keserűség markolászita torkát. De a leány jött feléje gnómoa bicegéssel. Szája körül mosoly vibrált. A fiú ped­i­g állt egy ideig földibegyök­ered­­zett lábakkal­, aztán menekülő léptek gyorsa­ságával szökött a marcangoló csalódás elől. Estére lámpaifény nélkül keringett szobá­jában , mint egy ketrecében megkínzott ál­lat. Odaát a­­ lány ablaka is vakon bámult ki az éjszakába. Talán párnáira hulva kegyet­len átkokat zokogott sminden ép testű emberre. A fiú elbúcsúzott ágy felett a miatta i® szo­­morkodó Máriától és lesikla­sztotta a falról. Hurkot, vetett a kamipósi szegre. Nemsokára halálos hörgéssel­, fuldok­olva vergődött a zsi­negen. Hajnalra at, szállásadó eiő sikoltva fedezte fel a szederjé® alk­íu­­hullát.

Next