Temesvári Hirlap, 1926. május (24. évfolyam, 98-119. szám)

1926-05-01 / 98. szám

XX] Y\ ÉVFOLYAM Mai 16 oldalas fcmimk­­álra 6 1«bI TEMESVÁRI " gerkesztőség ési kiadl HIVVata S­e­rí "-s előfieté* ára HiWB&si&baa egéssévm Timisoara (Temesvár) I...­­ ff, ^ I m­­i: Vt-T,«!,--- * taI'S 1 W** 9» Vi évre *70 L, Áj í«ta Liberl&fii (Jenohoreí^Ar,« 1 a^tifblaEfti aiamokiaa havi soo lei, Szerkesztőség telefonja: 12—51 1 negyedén« SOO lei. maly kfilfi Sldi T&lutá. Iti adóhivatal telefonja: 44—12 y|­1«b fizethető folágW jelyó a sártyámkra. 1826 X ' TUS K SZOMBAT. JT ♦ leap tar a«*«si pogány mmkm fox «gyes isáro és.r» í­ B«e* CaetuiaiovákiábaB 1 e. korona, Maww­­ersxágon 4000 korona, Áassstriálbsír 40 fim (Groschen), AmeriMLac 2 pent OstMomay vilaim­ei Kintníbau I lira. 93.SZÁM. Nyomda: Hunyadi grafikai önbritö­­zeti, a Temesvári Hírlap nyomdája. Piaţa Ţepeş Vodá (lAnau-tér) i Telefonarăm 14—14 Sürgönyt*in: Hírlap Tinaírost*a A magyar szSidó probléma hol nem tetten, h­ol nyíltan egyre t­zéle­sebb teret foglal el a romániai magyar­­kisebb­ség életében. A probléma kényes, kever­­eelknnek van bátorságuk hozzányúlni, aminek­­elsősorban az­ az oka, hogy a zsi­dókérdés ma hatalmas válságát éli s első­sorban a demagógia használja ki a maga céljaira. Aki tehát hozzányúl a zsidó­kérdés problémájához, különösen a ma­gyar kisebbségi, vonatkozással kapcsolat­ban — rögtön­ ezzel­ a demagógiával ta­lálja szemközt magát. Azokkal, ak­ik kívül állanak a magyar-­ kisebbségen, nem sok vitáznivalónk van. Természetes­, hogy részükről minden zsidó a támadás­­központjába kerü­­l,m­ajd a zsidóságon­­kívü­l még a magyar kisebb­séggel is sorsközösséget vállal, hazával sincs vitázni valónk, aki minden zsidót gyűlöletének mérgével áraszt el s aki a zsidóság teljes kiüldözésével látja egye­­düli útját Romániai boldogulásának, úgy az egyikkel, mint a másikkal, nem, azért nincs vitázni v­alóm­ki, mintha a kér­dés hatalmas lényegét­ nem értenénk át teljes egészében, vagy mintha a bátorsá­gunk hiányzana — akár pro vagy contra — heestüsletes állásfoglalásra.­­ Nemi ezért. • •• ~ T] ;npí. A zsidókérdés általánosa rész® az­ egész világ problémája. Romániát alig érinti nagyobb résziben, mint Középeurópa bár­melyik országát s a megoldása nent függ­het egyetlen ország egyetlen pártvezéré­nek állásfoglalásától. Egy-két bemart fej lehet k­ö­z­i­g­a­z­g­a­t­á­­s­i probléma, de semmiesetre sem, egy népesség problé­mája.­­ Ám túl ezen az általános szemponton: égető kérdés nekünk, a romániai, ma­gyar kisebbségnek a zsidó ,prob­lém­­a. A kérdés súlyosságát mindenki érzi, az a mi kiseb­bs­égi közéletünkben részt vesz, de­ igen keveseknek van bátorságuk hoz­zányúlni a kérdéshez. Egyet mindenki tud: azt, hogy a magyar­ kisebbség tábo­rának egyik komoly értékét képviselik a­­zsidó vallású magyarok. Mellékesen azt is tudja mindenki, hogy ezt az­­ értéket meg kell tartani, mert ha elveszítjük ezt az erőt, kisebbségi létünk egyik alapja sérül meg. A demagógia, mely a zsidó­kérdést napirenden tartja, módot ad a gyáváknak a kérdés fölött elsiklani, de módot ad egyúttal arra is, hogy , a zava­rosban halászóknak ez a kérdés ne legyen más, mint pillanatnyi érdekük szerinti állásfoglalás. _ Mi kisebbségi életünk súlyát életmeg­nyilvánulásun­k­ minden­­vonatkozásában érezzük: tudjuk,, hogy itt nemcsak az uralkodó nemzet jogos önzését kell meg­győznünk a kisebbségi kérdés becsületes m­egold­ásaiina­k lehetőségéről­, tudjuk, hogy a gyűlöletet is el kell hárítani fejünk felől. Ezt a,tudatot magától ér­tetődőnek vesszük s igy azon sincs cso­­dáll baeinni való, ha minden innen jövő tá­madásinál sok igyekezetet tar­zi­ánk, a magyarságához ragaszkodó­­ zsidósá­got lekapcsol a magyar kisebbség tá­borától. Minidig és alkalomadtán har­colunk is minden ilyen igyekezettel szemben. De minden ilyen hatre eleve, meddőnek ítélhető mindaddig,­­óráig and saját to­rainkan belül nem nyert ez a kérdés végleges elintézést. Ne áltassuk magunkat, hogy a saját táborunkban megoldottuk ezt a problémát. Ellenkező­leg: rejtetten ott bujkál minden gyűlé­sünkön, minden értekezletünkön és — fő­leg hol- ott bujkál a magyar kisebbségi sajtó soraiban. Igaz, a romániai magyar kisebbségi sajtó nagy részben hivatása magaslatán áll. De a túlnyomó rész be­csület­es munkáját nemcsak elhal­ványít­­ja, hanem az egész felépített kisebbségi munkánk sarja vetését jeges záporként pocsékká veri egy-e­gy bujtogató hang. Még akkor is, ha ez a működés álarcás­an jelentkezik s te nyája® kisebbségi olvasó csak annyit veszel észre belőle, hogy az antiszemitizmus ismét tért hódított. Azt nem veszed észre, hogy minden ilyen su­ba alatti támadásnál kisebbségi léted alapja rendül. Nem veszed észre, hogy holnap az államhatalom­ ismét jogosnak lát bezárni egy iskoládat, hiszen tanu­lóinak ötven százalékát elvesztette. „Az az ötven százalék' nem magyar'* — hiába vallja, hirdeti, de magyar — „hanem zsidó“. És hogyne tartaná jogosnak az államhatalom saját álláspontját amikor a mi sorainkból fél hangos fórumot a gyűlölködés. Jól tudjuk, amit mi most itt leírunk, nemi fér meg a konjunktúra margóján. De mi nem hiszünk a konjunktúra fe­szítő erej­éb­en. Ellenben hiszünk a ma­gyar kisebbség életfenntartó erejében s abban az évezredes tradícióban, amit nem befolyásolhat a pillanatnyi vizeken úszkálok raja. Az Averescu-kormány most azt a be­csületes szándékot hirdeti,­­hogy revízió alá veszi Anghelescu túlzásait. Ennél legelső szempontnak kell lenni, hogy a nemzetiségi hovatartozandóságot noma paragrafusok, hanem a lelkiismereti szabadság dönti el. Ha a kormány szán­déka tényleg becsületes — amiben, egyelőre nincs jövünk kételkedni —, százszázalékos erőnket kell latba vetíti, hogy a saját sorainkból ki­pusztítsuk, akik a magyar kisebbség egyetlen­­ so­rába álcás vagy nyílt módon éket akar­nak verni. Mindenkire szükségünk van, csak azokra nim, akik ma­gunának boldog üdvözlői, holnap pedig a magyar kisebbség felkent lovagjainak játszák.­­i magukat, mert — az ü­z­­­e­t igy kívánja. Ha üzlet — legyen annak is becsüle­tes, de templomban ne áruljon! A közmunkaügyi miniszter hétfőre ígérte a resicai sztrájk befejezését A pénzintézeteket kötelezik, hogy jövedelmük 25 százalékát tisztviselőlakások építésére fordítsák ~~ Románia nem vesz részt a filadelfiai kiállításon Mdi¥@nlák m Frigul k©ncessxíé t áf ■ A kormmán­y tegmpi­­í minisz­tertan­ácsán C­o­a­n­a a miniszter­elnökölt. A filadelfiai kiállítós A minisztertaná­cs határozatot hozott Romániának a­­filadelfiai viágkiállítá­­son való részvételéről. A kormány ugyan­is a kiállítás céljaira megszavazott 25.000 dollár költségelőleget nenn­­tartja elég­ségesnek és újabb 45.000 dollár kiutalá­sát kéri. A minisztertamnát­,h­na ország ál­talános gazdasági helyzetére való tekin­tettel úgy határozott, hogy amennyiben" a már folyósított összegek nem fedeznék a kiállítás költségeit, Románia legnagyobb sajnálatára le­mondana a világkiállításon való részvételről. T­ran eu-J­a­si ezután ismertette az­­ építkezések kérdését. Előterjesztést tett­­arra , nézve, hogy a kormány léptesse életbe az építkezések támogatásáról szóló törvényt, amely arra kötelezi a bankokat és a pénz­intézeteket, hogy tiszta jövedelmük 25­ százalékát tisztviselői lakások­ ' építésére fordítsák.­­ A­ minisztertanács­­foglalkozott ezen­­kívül a haldrágaság’ okaival. Miután az ország a halkereskedelmét lebonyolító „Frigul” részvénytársaság, műű­ködése el­len súlyos kifogások merültek fel, a kormány elhatározta, hogy a Frigul koncesszióját bevonja. A bukovinai egyházi alapok ügyének­­végleges rendezését a miniszter tanács a választások lezajlása utánra halasz­totta.­­ Végül a gáládi, szili­­striai és turnu­­m­aguresi mezőgazdasági kamarák ki­nevezett tagjainak megbízatását a kor­mány visszavonta, mivel kinevezésüknél formai hibák történtek. Ezután Vaseonu közlekedésügyi miniszter ismertette a filaroti állomáson tomboló tűz­vész által okozott károkat. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a kincstár kára vasúti kocsikban, épületekben és más anyagokban mintegy 30 millió lejre tehető. A resicai sztrájk Trane­u-J­asi a resicai sztrájk ügyét ismertette. A miniszter tárgyalt Resi­cán a munkások képviselőivel és a resi­­cai művek igazgatójával." O­rgi­d­áit mérnökkel és úgy a munkások, mint a vasművek igazgatósága a minisztert bízta meg a sztrájk ügyének teljhatalmú megoldásával. Benyomása szerint­a resk­id konfliktust már a mai nap folyamán sikerül békésen elintézni. Megvan a remény arra, hogy a munká­sok már hétfőn munkába álljanak. W.hivatl .• A bánsági szerbek a kormányt támogatják a választásokon­­. Átmeneti megoldás lesz­ a polgármesterkérdésben Bogdán prefektus nyilatkozata Temesvár, ápr. 30. Ma délelőtt a szimplonnal visszaérke­zett a fővárosból Temesvárra. Bog­dán Antal dr. prefektus, aki az aktuál­­­is kérdésekre vonatkozólag a követke­zőket mondotta munkatársunknak: — Bukarestben a választások ügyét beszéltük meg, mely mögött ma minden egyéb probléma háttér­be szorul. Temes­táron túlmegyében nem várható túl heves választási harc, mert itt a kormánypárt, a ma­gyarság és svábság közös listájának fölényes győzelme bizonyos. A szerbek is minket támogatnak viszont ugyanolyan kisebbségi en­gedményeket kapnak, mint a ma­gyarok és németek. Külön mandátum most nem ju­tott nekik.­­ A temesvári főpolgármester kinevezése és a megválasztott vá­rosi tanács sorsa tekintetében tulaj­donképpen megvan a döntés, de m­íg a kormány rendelete, melyett pár napon belül várok, erre nézve meg nem érkezik, nem óhajtok ez ügyben nyilatkozni. Annyit mondhatok, hogy a kérdés megoldására az is­teni Áverésen­ és Goldis-párt között teljes megegyezés jött létre. Egyelő­re a megoldás átmeneti jellegű lesz. N­i­k­o­l­i­c­s István szerb püspöki vi­kárius, aki ugyanezen vonattal érkezett, kijelentette munkatársunknak, hogy Bukarestben a legjobb impressziókat szerezte s a bánsági szerbek a kormányt támo­gatják a választásokon. k Fedett tribün! TM­T­E de u. 5 órakor nemzetközi mérkőzés TMTE-pálya RAPID (WIEN) RAPID (Timisoara) a. n. 5 órakor nemzetközi mérkőzés

Next