Temesvári Hirlap, 1927. május (25. évfolyam, 96-120. szám)
1927-05-01 / 96. szám
XXV. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Kojrum^AuxAp Változtatott-e az új lakbérleti törvény a bérfizetési határidőkön? Irta: KELL MÓR dr.ügyvéd. A törvényjavaslat lelángyalásáinakgyors keresztelhajtása természetszerűleg az alaposság rovására ment. Már alkalmazásának első vonatkozásában, nevezetesen a bérleti időszakok és ezzel a fizetési időpontok megállapítása a törvényszöveg hézagosságánál fogva vitára ad alkalmat. .Tény az, hogy a törvényhozás csakis a regáti iszonyokat tartotta szemi előtt, amidőn a törvény 47. szakaszában áltilárus bérfizetési napokként április 23-átés október 26-át endíti, amelyeken a (félévi bérfizetést teljesíteni kell Ezzelszemben a mi jogviszonyainkról kifeje*petiten mitsem beszél. Annyi bizonyos (tehát, ’hogy :) a nálunk szabályrendeleten nyugvó ) negyedéves és hónapos fizetési ha- 1ás idők kimondott meszüntetéséről ) a törvényben szó sincs.Márpedig egy ilyen meggyökeresedett jogi állapot hallgatólagos hatályon kívül helyezését el sem képzelhetjük. Ettől eltekintve lássuk mégis, hogy a törvény betűszerinti és logikai értelmezése mellett milyen jogi álláspontot vezethetünk le. A vitatott 47. szakasz vonatkozó része szó szerint azt mondja: „A bérlő a bérösszeget a bérleti szerződésben megállapított időszakokban fizeti. 1927-ik évben azonban az áprilistól októberig terjedő 6 hónapra járó bért 1027 május5-ig fizetheti, míg a jelen törvény alapjai:) megszabott emelés — eltekintve a választott bizottság által megállapítandó emeléstől — legkésőbb 1027 május 23-ra fizetendő”. ..A szóbeli szerződéses bérlők, valamiit azok, akiknek fizetési határnap nélküli szerződésük van, a bért minden év április 23. és október 26-ik napján fogják fizetni”. Eszerint elsősorban a bérleti szerződés intézkedései irányadók. Az 1927. év felső felére vonatkozó különleges fizetési módozatokat a törvényhozás a bérlők érdekében vette fel, kitolván ezzel a rendes határnapokat. Ezt a törvényjavaslatnak kamarai és szenátusi tárgyalásáiól tudjuk.Már most a törvényszöveg melyik szerződés kategóriájába sorozzuk be a mi helyhatósági rendeleten nyugvó, rendszerint házbérkönyvecskékkel tanúsítható bérleti jogviszonyainkat? Jogosan véljük állítani, hogy a lakbérleti könyvecskéik a maguk egyszerűségében a bérleti szerződések egy sui generis formáját képezik, amelynek pontjait az 4894. évi 122. tan. számú temesvári helyhatósági szabályrendeletben foglalt lakbérleti szabályok alkotják. Tényleg a" régi könyvecskékben függelékként béná lé vet a szabályrendelet teljes szövege. Ezen szabályrendelet 3. pontja mindekét bérszerződő felet feljogosítja, hogy „a másik szerződő féltől magánokmányú írásbeli bérszerződés kiállítását követelhesse”. (Ha tehát csak éppen egy formális írásos bérleti szerződésre van szükség ahhoz, hogy az eddigi fizetési határidőkfenntarthatók legyenek, ezen még eddig hatályon kívül nem helyezett satátumok erre is megadják a bérlőknek a lehetőséget. De felesleges volna ezen formai jog érvényesítése, ha ehelyett alkalmazzuk azt anyagi jogi vonatkozásban, leszögezvén, hogy ezek alapján a bérfizetések továbbra is az eddigi határidőkben teljesítendők. Hogy a törvény második bekezdésében említett szóbeli szerződésekre szóló rendelkezések a mi városi szabályrendeleten alapuló bérleti jogviszonyainkra nem érthetők, az annál is inkább nyilvánvaló, mivel a nem közhivatalnok és nem nyugdíjas bérlőkre nézve a törvény 3-ik szakasza mindjárt az általános, tehát a régi magánjogi uralmát állítja vissza. Ezalatt értendő a városi szabályrendelet és jogszokás is. Viszont a 49. szakaszban kimondja, hogy ott ahol a törvény nem intézkedik, a szófennálló általános magánjogi iályok alkalmazandók. Erre a megállapításra jutunk a nyelvtani magyarázattal. A logikai magyarázat szintén a régi jogállapot fenntartása mellett szól, mert lehetetlen, hogy a törvényhozó még csak gondolt is volna a 37-ik szakasz megszerkesztésekor a mai fizetési határidőink megváltoztatására. Márpedig nélkül nem tulajdoníthatunk a törvénynek ilyen gyökeresen megváltoztató célzatot. Egyébként az 1924. évi bérleti törvény 14. szakasza hasonló hézagot hagyott annak idején a fizetési terminusok tekintetében, amidőn szinténcsak a regáti fizetési határidőket említette. Mégis ,érintetlen maradt nálunk a régi jó ár! Ezen jogi érvelés mellett nem lehet közömbös, azon gazdasági szükségszerűség sem, amely szinte kizárja a hathónapos fizetési időszakok alkalmazását. Ezzel ugyanis főképp a havidíjasok olyan lehetetlen helyzetbe kerülnének, mely képteletnné tenné őket arra, hogy előre egy összegben hat havi házbért lefizessenek. Ez azt jelentené, hogy a bérleti jogviszony meghosszabbítása által csak illúziórius jogot nyertek. Végeredményiben kénytelenek lennének a törvény által megszabott házbéren túlmenő összegért megvásárolni a meghoszszabbítás kedvezményét. Erre őketkényszeríteni talán mégsem lehetett a törvényhozás célja. Mindezek alapján nem képzelhető el, hogy a bíróság az eléje kerülendő ilyen perben az eddigi jogtól eltérne. Viszont remélhető, hogy kevés lesz azon háztulajdonosok száma, akik a törvény erőltetett értelmezésével kényszerhelyzetet igyekeznek teremteni megfélemlített lakóikra csak azért, hogy túlzott igényeiknek érvényt szerezzenek, apót. Bírósági ítélet nélkül -ssem lakoztathat Igáous 5-ig kell letétbe helyezni az új házbért Az új lakbértörvény május elsejével aktuális rendelkezéseit lapunk tegnapi számában ismertettük. A tizenhatszoros bér május elsején esedékes és az legkésőbb május 5-én lefizetendő a háziúrnak, vagy letétbe helyezendő az adóhivatalnál. A házbér összege igen egyszerűen kiszámítható; a lakás 1914. évi bérét mindenki szorozza meg tizenhattal, ennyi fizetendő ki lejben. A regában félévre, nálunk negyedévre kell előre fizetni a bért. A háziúrnak nincs joga január elsejéig visszamenően követelni a felemelt házbért, avagy azt az összeget követelni, amelyet az állami adókivető bizottság a lakás fiktív hozadéka gyanánt megállapított. A túl magasan megállapított állami adó kellemetlen következményei a háziurat terhelik. Ha a háztulajdonost sújtó terhek nem fedezhetők a lakbérekből, abban az esetben jogosult a bíróság útján megfelelő kiegészítést kérni lakójától. Bírósági ítélet nélkül senki sem lakoltatható ki. A háziurak már most kérhetik lakóik kilakoltatásának elrendelését s a 400.000 lejen felüli jövedelműeknél és a törvényben felsorolt speciális esetekben 1927 november elsejére, köztisztviselőknél és nyugdíjasoknál 1929 május elsejére, a többi lakóknál pedig 1928 május 1- ére, de — ha a lakó nem védekezik — a perköltség ilyen esetben a háziurat terheli, dacára annak, hogy a bíróság helyt ad a keresetnek. A bérmegállapító bizottsághoz a háztulajdonosok június 15-ikéig nyújthatják be kérvényeiket. Bizonyítékul csak oldhatók szolgálnak, tanuk nem. Ha a bérlő nem tudja igazolni, hogy mennyi volt 1914-ben a házbér, neki kell a kérvényt beadnia a ktkbérmegállapító bizottsághoz, máskülönben azonban mindig a háztulajdonosnak. „SZSS ar.t&r vmmv ember Mi történt a turnuseverini menhelyen a temesvári gyermekmenhelyi leány növendékeivel! Nemoianu főorvos megcáfolja a gyermekrontásról szóló híreket . Az orvosi vizsgálat eredménye IP Temesvár, ápr. 30. A bukaresti „Universul“ és ennek nyomán az egyik kolozsvári újság azt a szenzációt röpítette világgá, hogy a temesvári gyermekmenhely által Tarnu-Severinbe kihelyezett fiatalkorú leányok közül nyolc 12—13 éves leány ott egy romlott idegrendszerű embernek esett áldozatul. A megrontott leánykákat a hír szerint betegen hozták volna vissza Temesvárra. A szenzációs hír Temesvárott is nagy feltűnést keltett, ám ide szerencsére nem bizonyult igaznak. A temesvári gyermekmenhely szimpatikus igazgatója, N’ em p i a n u dr. azt határozottan megcáfolta és a következőkben ismertette az ügy hátterét: — A vezetésem alatt álló temesvári gyermekmenhely a nagyobb gyermekeket, akik gondozása alá tartoznak, a többi menőhelyek szokása szerint kihelyezi tanoncok gyanánt Temestorontál, Krassó, Szörény és Mehedinţi megyék különböző helyeire, így többek közt Turnu-Severinbe is. Ha valahol több mint tizenöt ilyen gyermek él, ott úgynevezett telepet létesítünk, vagyis egy helyi felügyelőbizottság alá rendeljük őket, melynek külön orvosa és felügyelőnője is van. Mikor én ezelőtt két évvel átvettem az itteni gyermekmenhely igazgatását, első ellenőrző utam alkalmával megállapítottam, hogy a turnuseverini telep felügyelőnője nem áll hivatása magaslatán, mert túlságos szabadságot engedélyezett a felügyelete alá tartozó tanoncoknak, akik feltűnő sűrűn változtatták munkahelyüket is. Ezért az említett, felügyelőnőt elbocsátottam és Turnu-Severinben egy ellenőrzőbizottságot létesítettem, melynek elnökségét Mardareseu ottani gazdag kereskedő vállalta el, teljesen díjtalanul, önzetlenül dolgozva a nemes cél érdekében. Én felkértem Mardareseut, hogy szigorúan ellenőrizze a gyermekek viselkedését, miután az komoly kifogásokra adott okot. Mardarescu így is cselekedett és bizony szigorúsága révén nem örvendett valami népszerűségnek a tanoncok között, akiket csavargásokért és egyéb kihágásokért gyakran meg is büntetett. Egy ízben névtelen panasz érkezett hozzáim, hogy Mardareseu brutálisan bánik a gyermekekkel, mire kiküldtem Turnu-Severinbe a roenbelg női ellenőrét és orvosnőjét, akik azonban a névtelen feljelentést alaptalannak találták, így hogy azt bosszú művének tartották. Időközben Mardareseu összeveszett gyík konkurensével, aki történetesen, iz Universal, turnuseverini tudósítója, s ez megfenyegette 5t , hogy a lapban meg fogja hurcolni, mert állítólag a nála szolgáló egyik gyermekmenhelyi leánnyal, aki Ifjú 17 éves, viszonyt kezdett volna. Fi a leány azonban egy harmincezer lejes lopást követett el gazdája kárára, amit a bűnügyi eljárás során be is ismert, úgyhogy Mardareseu ellen irányuló vallomása nem látszik megbízhatónak, mert hiszen hosszú műve is lehet. A leány tényleg vádaskodott Mardareseu ellen, mire a turnuseverini királyi ügyészség lefolytatta a tényállás tisztázására a bűnügyi nyomozást, mely azonban . . . semmi terhelő adatot sem tudott megállapítani ellene, úgyhogy a bűnvádi eljárás úgy a turnuseverini ügyészség, mint a craiovai főügyészség által meg lett szüntetve. Az egész felfújt esetnek tehát mindössze ennyi a tényleges magva. — Miután Mardarescu lemondott tisztségéről és a gyermekek turnuseverini elhelyezkedésével nem voltam megelégedve, visszahozattam őket Temesvárra. Három leányról van szó, akik már tizen- h hat-tizennyolcévesek, akiket a most elhangzott vádak alapján orvosilag is megvizsgáltattam a közkórház venerikus osztálya által. Ebben a pillanatban kaptam kézhez az orvosi vizsgálat eredményét tartalmazó bizonyítványt, mely szerint egyik leány sem beteg, kettő közülök azonban defloreált. Tiizenhat-tizennyolcéves, tanoncoknak ,alkalnazott leányoknál idegen városban ez bizony előfordul, amit a gyermekmenhely megakadályozni nem tud.• Megjegyzem, a törvény szerint a mi felügyeletünk a gyermekek tizenötödik évének betöltésével véget ér. Emberbaráti szempontoktól vezettetve azonban tovább is törődünk védenceink elhelyezkedésével, miután nem akarjuk őket a legteljesebb bizonytalanságba az utcára lökni. A gyermekmenhely ellenőre, Reichel Irén kisasszony magánbuzgalmának köszönhető, hogy a tizenöt évet betöltött leányok elhelyezésével is foglalkozunk. Másképp csak a törvényszék árvaügyi osztálya volna az, amely bizonyos felügyeletet kellene gyakoroljon ezen elhagyatott fiatalkorúak fölött. Miután az árvaügyi osztály tudomásom szerint egyetlen bíróból áll, el lehet képzelni, milyen abtezurdum azt kívánni, hogy ez a bíró 1600 gyermekmenhelyi felügyelet alatt volt gyermek sorsával törődjék. Sajnos, ezen a téren a törvényhozási intézkedések nagyon hiányosak, mert az állam és a társadalom megfelelő összműködése az elhagyatott gyermekek kellő védelmére egyáltalában nincs biztosítva. A régi magyar törvények is elavultak, mert csak tizenötéves korukig védik az elhagyott gyermekeket. Ami tőlünk telik, mi a legjobb akarattal mindent megteszünk az érdekükben. Orbán-bútorok BuLT&esrtlheííof (IKösswiíln isit;«.)- ft«. ii. !*W«a»*»«***»fflM**l»*M*í»**líí ■ . Májis 2-íkí kezdettel I ujra megnyílik a [Kobert_-bar Fröhlich Ba a»m a » m M®W*«»«»liÖt®a3SK**S80 legjobb zongora-humoristával, Bécs és Budapest társadalmának kedvencével. 3 STM SS Mielőtt bútort vásárol tekintse meg kész bútoraimat, ahol a legegyszerűlentol a lagfinonsabbig kap melyen leszállított űrben* Részletre és készpénzárban. 11 Ki © © II műasztalon, II., FS-utca 35—38. Tataion SC-7!ű, II, NévtsWc 6-*-8.TsL 10-70. Qmarv&ttm %