Temesvári Hirlap, 1928. február (26. évfolyam, 25-48. szám)

1928-02-17 / 38. szám

rs XXVI. ÉVFOLYAM* 38. SZÁM 1928 FEBRUÁR 17. PÉNTEK MESZALIÁNSZ Aut. mondják: a világválságok,. ka­­t­akii /.máik,jurta ku­­­csődök korát ( éljük, — seh­át nem. szabadna ázom a csekélységen fennakadni, h­ogy egy hajdani főherceg­nő,—' .még ha mindjárt-' Ferenc József császár és király unokája • is az illető), —­­egy dísztelen és em­xtelen szocialista kép­viselővel lép házasságra.­ Lehet, hogy­­a bácsi Jockeyklash anakronizmusa felszesz­­saendői hírre; lehet, hogy a legitimisták in effigio társadalmi halálra átélik Er­es­bet főhercegnőt­, lehet, hogy eg­y-két osztrák arisztokratac­salád kitörli a­­ne­vét ama jegyzékéből, amelyen, a zártköri családi ünnepségekre, 'meghívandók ne­veit­ szokták nyilvántartani; hitsét, hogy a számtalan fenséges­­atyafi valamelyike elbintoritja az orrát, ha a A­in­dipehgräte tizen­egyágai koronával felcifrázott; neve­ink helyén megjelenik. a. Leopold Petz­­nek nagyon is kispolgárias hangzású ne­ve. De azért, meszaliánsz! Miért? Mert eg,­a hercegasszon­y, miután A Windisch­­geütz úr személyében egyszer és minden­­k­orra, megelégelte­­a hercegi férjeket és a n­eyvenéves asszony érett, szivével és tapasztalt elméjével nem a­ gotha­i alma­nach hír­ességei, hanem a tanítói­ kar ép és becsületes munk­ásdi kö­ztül: keresett ki magáénak élettársat!s. Óh, igen, . . . nekünk is eszünkbe jut­nék ama boldogtalan, analógiák, a­ Ferenc József autokratikus ura­imnak.Szárimadó áldozatai, akiknek nemcsak rangjukkal, vagyonukkal, pozíciójukkal, de legtöbb száz életükkel kellett megfizetniük azért a­ vakmerőségért, hogy a szivük' ujjongó szavát,'nem­ pedig a dohos házitörvények paragrafusait követték. Akkoriban' az volt a divat, hogy a szer­elem­ reni­tens ’lo­vagjait ,valami távoli kastélyba internál­’, sák, vagy afrikai oroszlánvadászatra küldték, esetleg tengeren­túlra száműz­ték, oly alaposan, hogy legtöbbször az il­lető vissza se tért. De azóta kicsit meg­változott a helyzet: azok emigráltak Európa, majd mindeni államába, akik még ■nemrégen trón és hatalom, rang és va­gyon, háború és béke, élet és­ halál urai voltak. Egy kicsit megváltozott a helyzet mindenütt, ele legfőképpen­ Ausztrálban,­­a ..Kaisertum“ ősi székvárosában. Hiszen éppen erről az Erzsébet­ főhercegnőről, erről a császári unokáról olvasom, hogy amikor hercegi ura, a­ nemes Windisch­­­gi­iitz, a gyermekeit akarta elrabolni, vagy egy valóban lovagiani gesztussal a saját, lakásából akarta, kidobatni, akkor­­a védtelen­ főhercegnő mindannyiszor a munkásoktól, a Petznek taintő pártjától kért védelmet. Kért és kapott is. Várjon ha Seh­ager Albin, úrhoz, a Hamburg-ura­­dalmak teljhatalmú jószágkormányzójáh hhoz vagy valamelyik másik udvaronchoz fordul, milyen védelemben részesült vol­na? Ámde Erzsébet, főhercegnő, akinek Ferenc József volt ugyan a nagyapja, ale ezzel szemben Pudulf ’trónörökös volt az édesapja, tehát közvetlen örökségként egy jó adag liberalizámst-? életvágyat és­­‘­rabírdságszeretetet örökölt, a legfi­nomabb iránytű — az asszonyt ösztön —­­jelzését követte és azok­ heza­­fordult, olta­lomért,, akik az­­elnyomott­ság­­rabéve alat­t tanulták meg a részvétet. Ami Pécsnek a­ körúti lapokról vastag betűkkel kirivoszenzáció csupán, — ne­künk szimplám és­­ számból um. egyben. Most már csakugyan egy uj világot élünk, ha egy főhercegnő szépen, szabá­lyosan, polgáriasan férjhez megy — nem nem egy divatos ten­oris.táho®, kaekiás nyelvmesterhez Vagy holmi bűbájos ci­gánypri­mákhoz, — hanem egy szimpla képviselőhöz­, aki­ emellett csak néptaní­tói múlttal kevélykedh­etik. Mert egy ilyen becsületeik őszintel­meszaliánsz nem jöhetett volna, (létre a ,,régi jó időkben“, a­ spanyol- etikett-ellenőrzése mellett. Akkoriban csak­­Szökni volt szabad, zárt ingat­lan a Burg hátsó kapuja elé hajtatni,­­érintetlen bak­fi sokat távoli va­dászila­kokba, vitetni, vagy színésznőkkel hajótörést szenvedne a­ nyílt óceánon. Ez volt­ a morál, ez volt a­ rezén, ez volt a sikk. Aki. "szeret,ni, mert: lázadó" volt s ezért legjobb esetben a­ szanatórium vi­zes lepedőjében kellett bűnéért vezekel­­ nie. Mégis cs­ak megváltozott kicsit a vi­lág. . . Erzsébet főhercegnő egy derek­i fértfin­, egy­ becsületes férfi, egy hűséges nevelő oldalán pih­entheti ki az előbbi házasság méltatlan, inzultuisait. Ahogy mi a­ bécsi ruogatások mai helyzetét ismer­jük, titokban önvenítteni fognak annak, hogy , egy lelkükből lel­hoz­ott Habsburg­­főhercegnő a, házasság legjhathatósabb befolyásával képvisel, érd­ekeiket és örülni fognak Bélának sógornak, aki. pro­­tektornak manapság legalább olyan su- sy,0­-1, p­rotektor.­ michit lám­ilyen egy hajda­ni faudvarm­ester lehetett. Franyó Zoltán. VKWKUVAKI HIKE** m Harc a bukaresti halotthamvasztó körül Az ortodoksz görög keleti egyház és a zsidó hitközség nem szenteli be az elégetésre kerülő halottakat — A zsidók az elégetésből szár­mazó hamut sem engedik be a temetőbe — Egyedül a reformátusok végeznek gyászszertartást a hamvasztóban Bukarest, fei>r. Ki. Valaki, azt imamita .Bukarestre, 'Bogy fVi'llO* I- ’J T'.IK' llólifj* TYíirll (V L-nl/y-i I 'l’áívvj L .1 pt. u.!^ JvL.-R.lL VcllU - . Van Bukarestnek olyan negyede, mely forgalmánál és tisztaságánál fogva fel­­.veszi. a. versenyt bármelyik­­ nyugati ntetropolissal, van ..viszont, olyan negyede is, ahol idevál­kozva néz körül ad .ember, is, ahol. csodá­lkozva...n03. körül az ember, ni­el v a.. legm­orleimebb ■■ és van. viszont olyan is, melyet más, még .csak néni. is nagy, városokban évtizedekkel ezelőtt el­tüntettek. & ez a, Bukarest most kroma­tóriumot épített ,halotthamvasztásra. " Első pilla­natban hih­etetlennek látszik. Hiszen. .Bu­karest pár excellenve görög keleti egy­házi­­ország ./fővárosa, ahol az egyház szent dogmái ma­ is teljes értékűek. "A. kreofotoraiai sok milliós alaptőkével fel­épült, a legnagyobb közéleti férfiak tá­mogatásával. Az ismertetett okokból nyilván­való, hogy a krematórium a műkö­­dése nem­ mehet a legsimábban és min­den akadály nélkül. ■ " A bukaresti krematóriu­m felépítése iránti mozgalom m­ég 1924-ben indult meg, de a. .görög,­­keleti klérus pevesen tudott erte átállni az­ akciónak és eddig meg tudta­ akadályozni az üzembehelye­zést. A krem­itó­riu­mot a „Genusa“ (ha­mu) néven­­alakult, részvénytársaság épí­tette fel a. Btr.. Vasile Boerescu 13 alatt. (Iránéi derűs épület,, mintegy­ három hold­­nyi területet foglal el és már szemre is különleges. látvány.. Elnöke s Gost­i­­n,Csen bokaresti, polgám­ester, dí­sz­­elnöke Dise­s­c­u, egyetemi­ tanár,­­ a li­­berális párt egyik legnagyobb korifeusa, az alkotmány megszövegezője, al­elnökök pedig T­ra­tt­eu-I­a­s­i , volt .,munkaügyi miniszter és G­h­e­o­r­g­i­a­n volt főpol­gármester. Az alapító tagok között ott látjuk B­rad­i­s­t­e­a­n­u­t, a ku­ltusztm­i­­nisztérium görög keleti osztályának ve­zérigazgatóját,­­ X eg­ni­, az .1­­ni­versus szerkesztőjét, I. T­e­o­d­o­r­e­s­c­u­t, a Dimineaţa szerkesztőjét és Zimmer­­­manni Mártont, Bukarest egyik legje­lentősebb gyáriparosát és­ még többeket. Az ,egyesületnek "tagja lehet Miki, aki hétéves életkorát betöltötte, de nem ha­ladta meg a hatvan­at. A felvételt két már meglevő tag kell ajánlja, és ezenkí­vül igazolnia kell azt, hogy úgy fizikai­lag, mint lelkileg egészséges. Behatási­ díjként 200 lejt kell a válla­lat pénztárába, befizetni, ezenk­ül a tag­­díjak a­ következők: 7 évtől .15 évig éven­­kint a tagdíj 105 lej. .15 évtől 20 évig évenkint a tagdíj 127.50 lej. 20 évtől 30 évig évenkint a tagdíj 150 lej. 30 évtől 40 évig évenkint a tagdíj 180 lej. 40 év­től ,."50 évig évenkint­ a­ tagdíj 210 lej. 50 évtől 55 évig" évenifeint a tagdíj 24.7.50 lej 55 évtől 60 évig évenkint a tagdíj 345 Ebben benne vannak az összes teme­tési­ költségek, kivéve az egyházi részt, amit a Genusa nem vállal el. Vidéki­ ta­gokat is elfogadnak, de érték szállítás, költségét elha­tár­ozá­su­k esetén a buka­­resti irályaiul varig a­ hozzátartozók kö­telesek viselni.." Mintegy hároméves küzdelem után a bukaresti krematórium az elmúlt év dec­ember elején megkezdte mű­ködését. Az első hallotthamvasztás, a görög keleti, papságm­inden tiltakozása, ellenére, meg­történ és azóta a krematórium rendeset funkcionál, amint az egyesület által ki­adott, statisztika mutatja, naponkint négy-öt halottat éget el. A klérus természetesen még ma sem hagyott fel, a iuitot­h,amvaiszta elleni kiíz­­ésésink­ v­ol. A­ papok Jítiííil iHtMs ].) ropn^Tüi dát fejtenek ki ellene, villamosok,);)" ut­cákon, gyűléseken megjelennek és ' ott beszélnek a krematórium ellen. Nemrégiben akcióba lépett a buka­resti rabbinál is is, mely egy értekezlet közelében kin 'látta, hogy a legerősebb harcot vivja a krematórium ellen. Azokat a halottakat, akiket a krematórium­ba­n fognak elhamvasztani, nem ré­szesítik egyházi temetésben, sőt azt a másfél kiló hamut, amit az égetés után a krematórium a holttest hozzá­tartozóinak kiad, nem engedik a zsidó temetőbe eltemetni. A görög keleti papság egyik legkép­zettebb papja, S­er­­­ha,n archiman­drite, egyetemi , tanár már régebben, ösz­­szetű­zésben; van egyháza fejeivel éppen modern gondolkozása miatt­. Tudása és intelligenciája révén, már régen püspöke lett volna, az bukaresti kerületnek de mindig modernségét hozták fel ellene és Tajl’tt esett­ el nem egyszer díszes pozi­­ciójától. A­ politikában­ is ’ szerepet ját­szott különösen a német megszállás ide­án Germanofil érzelmű. Soriban is a krena­tórium, ellen zeneórok közé állott. Sőt élükre. Nyilatkozott is a kérdésről ■s a következőket mondotta : Azt, hozzák fel érvül, hogy­­modern­i­­­zálni kell a­ fővárost é­ S ezért építették fel, la­ krematóriumot. Miért éppen ebben, akarnák a modernizálni i.. .Miért nem go­n -­­tokodnak elsősorban, arról,­­hogy a bills­­eymiek legyen modern és ne legyen a., környéke, jóllehet a város szívében­ fek­szik,­­olyan bűzös, hogy valóságos kolera közelébe­n járni? Miért­ nem építik ki a Dom­bovitza folyó partját, mely olyann csúnya és elhanyagolt, hogy mezővárosi­­ba séha illenék. Amiért nem gondoskodhat inkább "arról, hogy a kutyák ne kábo­­rogjanak az utcában, ne legyen nyáron olyan por,. fél,car­­meg életveszélyes a jár­­dákon­­ való járás jiégdarabok miatt. Miért építsen, a. halotthamvasztással akar­nak beprünket modernizálni! Egyedül a. reformátusok­ közömbösek a kreatatóriumm­al szemben. Nyiltan is kiijelentették, hogy h­ajlandók egyhá­si ,sertertásokat végezni a, krematórium káno­nitájában és & temetést, is elvégzik. Amíg a, klérus küzdelmet­­folytat;: a, kre­­matorium ellen, addig a­­krematórium­ vezetősége mindent­­megtesz, hogy­ papo­kat megnyerjen halottainak eltemetésé­ben’. És ez részben sikerült, ás neki, , Na­­gyott sok pap van már, aki a­ hivatalos állásfoglalás ellenére résztvesz az isten­­tiszteleteken­ és temet". ’ Buchwald Béla. Iratkozzon be a TEMESVÁRI HÍRLAP I*­SZcsönkönyvtárába. Budepesti színház Lilla. (Gse­rtik­ó Kálmán szín­játékának Tv-mutatója.- J budapesti Nemzeti , Szín­házban.) Mely kár, hogy.«. szerző kétség­telen színműírói képess­égeit üzent ímyTit­­.j.t .aktuálisabb témák »vdl.ra.n­ín tizálákáEr! Mert. 0 s a't hóé Lillája — bármennyire sikerült női. fő-alakjában (Ba­j­o­r Gizi!) - - mint szinima aligihia. üti meg azt a mér­­ 'két, amellyel az uj d­rámiairróalom, süt ■C i s a. t tri­ó e­ddiigi­­alkotásait mérni. . kell.­­ Math­ó Lillája, a nogditvűinek egy­másra­­halmlozása. Alig történik vakum e­bben­: a. darabbann az a kevés estdekmény pedig, ami szemi­nk előtt lassú tempóiban­■ ‘förgedez, a. tétlenség, határoziatlanság s tuUoktglanság,néki eszközökkel való ábrá­­dlásaeMi,C,so­k on a iA' i t é­s Mihályt a másmil­yennek­ ismerjü­k.­ I’ e tih'e­­ At­­­pilla legjobb igyekezetével sem tudott­ a szerep­ szerint való magyar költőből iga­zán élő figurát­­anikitálni. Az­ ő C rokonai­­n, egy töprengő, ingadozó jellemű falusi; •Rét­án­ áb­rázolt, aki nem sok­kal különb XViIk­. századbeli taxi­aspeétáik­nál, a­­bicskei rektornál ’(Hossz­ú ítól­tán) és a­ nai­gy-váz­sonyi tisztelet­esnél, (M­illái f­­iá Bébi), akiket (hsai hó mál álságos párhuzamba állít­ Csokonaival, aj­ ország akkori igazi hagy pón­ájával. ■ Lilla alak­ja viszont majdnem tökéletes, teljes illú­ziót­­keltő. A­ nyalékahikokat is jól min­tázta miig­usa­ih , de­ nagy kár, hogy nem tudta őket­ drámai szettődőikké a­ vat- G.A még így is jelentős alakitásotrí k­i­b­írunk.é;::ős(ü'hcux.::Gs()ütós Gyuláitól r­­y­gad (Lag kereski -d.J pá.i-'ászikl'ásSziklisr­e for­mált figurájábait. Cs. A pz­é­l I i­mától. Bédinéi szer­epéhek(,­­ A­g­hi y Er­si­től, Kiss­­ rémtől, ■ B­á­r Gyulától. V a­­s'zta. r­y­t­iPito-katol .' é­s - él- a t­á­n­y Antal­tól., A rívulezég'kifogás-ptran. és bőkezű, amint ex -a ne­mzeti Sy.i­diáznál másként el síimi képzelhető. (.Xs a­ thó Kálmán uj darabja'-V'-élőilkén illusztilná azt a ta­­paszta­latot, hogy a müvé-./.ek. írók és költők szemlél­ vés élete' (tem alkalmas színpadi feldolgozásra, A­ költő érdekes figurája lehet.'valamely mrtörténeti cse­lekménynek.'d­e nem lehet annak főalak­ja. A magyar szin.mitirást ilyn­ emű­ eddi­gi kisérl­etei­­ csak' '(kikérietek ma­rad­tak. e. á. ( Hópehely, (Az első .R­imisky-Korzak­ov­­-o­pera honiktatója, a b.udáq.e.s.ti­rát,osi!: iSz­in luujban.) A népies alapokon nyugvó orosz faji müzene kiakikulásálvan. első hely illeti meg K­imp­ky-K­or­za­ko­vo­t. * S­.er­Z­dm­ény­e közül,­­ amelyeknek értékét a zenetudomány, igen­­nagyra értékeli, .ed-, dig Fílu'hn'ezade balettjét ismerjük, me­lyet az elmúlt évadban Bin­ipestek­i, járt orosz ba­liak-társulat adott elő és operái­nak legfeljebb estik zongorakivonatjai jutottak el hozzánk. Osztrovszky ha­sonló tárgyú műve nyomául szövegét­ is mag­a írta és ezt m­egzen­ésitve-, keletkezett a­ Hópehely -mesocipera­. Hópehely, a Tavasz tündéjének és a Télki­rálynak szépséges hajád­on­ná, ser­dülte­­leánya, kit szülei a iháva-s-i,hegyek között h­edt­egeti.Jök, ■ ''h­üfjxtixelynek ugyanis nem szabad szeretnie, amint­hogy a nap, «ugarai biztos halált” jelem tettének számára. De ő­t vágyakozik­ em­berek közé áttenni. I­gy jutott el Bakula Zistellé­r házától, kik leányukká fogadják. .Első látásra beleszeret Mizgir, a gazdag kereskedő, kitől. Hópen­d­y azonbelű ré­mülten menekül. Fölkeresi anyját, a Tavasz tündérét és sirvaekéri, adja’ meg neki­­is a, sz­erelejű ho-Mirg nxáimöfát. i Ta­­vasz tündére a virágok rejtélyes erejű N'el megbű­völi Hópehelyt, de beválik 'Télapó jóslata, mert: ■Hópehelyt, mialatt szmelimusm átölel-' Mizgint, megérintik a nap sugarai és Hó(|­ebh»ly elolvad, meg­­hal. . Partitiurá­jábam pazar ... kézz­el... - szórj­a szét «­•dalköltő gazdag lelkének dús kin­cseit. A temgerésztisztből l­ft zeneszerző híven fest­­alá’ -mindent, ami a szintpadon történik. A népies dallamokból, kölcsön­zött témák ötletes továbbszövése, az énekszállalm­ioik:­­jszépsége és renek­ül­ete, . a. zenekari kidolgozás szellemessége mél­tóvá teszik a. művet arra, hogy állíto­d­­­óan j­áték rendim mara­dj 011. . A A­áróci Szinházzi Kik nagy érdeme, h­ogy­ az­ opera főszerepeit a legfiatalabb opera-generáció tagjaivá bízta.a kik töké­letes alakítást nyújtottak. A. -mmszerepét Kovács Ilonka játszot­ta."Meleg nent­es színezetű szép iá 11 já­n el­vezetésen csendültek meg Rimi­ky-Kor­­zuskov melódiái. Ivitünő volt. Lel szerepé­­ben Radnai -Erzsi. Se­dő M­ikló­s öreg u­ra I kódája vi­­­ló­sagos ife d ,,i mita h t k it á s"! G­óka (Míizgir), Ekkor .-Szüli (Táv.:sz­ínűdére), Vemhes (Télapó) szültem di­cséretet-. érdemlő -adakcilássa­l jeleskedtek. A (r­endezés'i Sik­eteziső avatott mu­nká­­ja, m­ig a­ zenekart Karácsonyi Istiván i­ayitotta be és vezényelte stilu­sosan, ifij. Lovászy­­Márton pedig-szépen, jól éne­­kelhetőn fordította­ le a szöveget. A szín­­há­z egyáltalán nem fukarkodott az öt­­fidvtínás diszletetgén , d.­r. T ­. V»

Next