Temesvári Hirlap, 1930. február (28. évfolyam, 25-48. szám)

1930-02-01 / 25. szám

T. HU 1930 FEBRUÁR 1. SZOMBAT Románia és Franciaország megkötötték a munkások kölcsönös alkalmaztatásáról szóló szerződést Csak a munkaszerződés felmutatása mellett engedik be a munkásokat Bukarest, jan. 31. Hónapok óta tart a sajtókampány a romániai mezőgazdasági és ipari munkásoknak Franciaországban való alkalmaztatása ellen, amelynek azon­ban — point a jelek mutatják — nem volt eredménye mert a munkaügyi minisztéri­um­ban megkötötték Franciaország és Ro­mánia között a román és francia mezőgazdasági és ipari munkások kölcsönös alkalmaztatásáról szóló szerződést. A szerződés húsz pontból áll és lényegileg az alábbi feltételeket tar­talmazza: a két állam nem gördít akadályt munkásainak, hogy a szer­ződő felek egyikének területér­e kiván­dorolhasson, sőt közigazgatásilag is elősegíti a munkásoknak és család­jaiknak mielőbbi kijutását. Romániá­nak jogában van Franciaországban és Franciaországnak viszont jogában van Romániában szabadon dekrutálni a munkásokat iparvállalatai és mező­gazdasága részére, azzal a megszorí­tással, hogy az a kormány, amelynek munkásait a másik szerződő fél or­szágába viszik, kikötheti, hogy az illető ország melyik területén dolgozhat mun­kája, így például a román munkásokat csak a francia anyaországban lehet alkalmazni, a gyarmatokon ellen­ben nem. Hogy egymás iparát és mező­gazdaságát ne veszélyeztessék, a két állam közös bizottsága meg fogja ál­lapí­tani, minden egyes ipari kategóriára nézve hány francia, illetve román munkás kaphat beutazási enge­délyt. Az emigráló munkásoknak ből való elinduláskor a határon és a munkaadó országba való megérkezés­kor ugyancsak a határon fel kell mutatniuk a munkaszerző­dést, amely nélkül nem engedik be őket az országba. A szerződő felek kölcsönösen őrköd­nek afelett, hogy az emigráló munká­sok bére ugyanolyan magas legyen, mint a bennszülötteké. Ha a kiván­dorló munkást családja elkíséri úgy részére megfelelő és higiénikus lakást kell biztosítani. Sztrájk esetén az idegen — a szerződés alapján beván­dorolt — munkásoknak a népjóléti intézmények kötelesek ugyanolyan jo­gokat biztosítani, mint a bennszülöt­teknek. Ugyancsak a bennszülött munkásokkal egyenrangú elbánásban részesülnek a bevándoroltak abban az esetben, ha megbetegednek. A kiván­dorolt beteg munkás repatriálhat is­ az anyaország költségére, de csak ab­ban az esetben, ha orvosi bizonyít­ványt mutat fel arról, hogy gyógyít­hatatlan betegségben szenved vagy pedig elmebajos. Ha a repatriálás el­marad, az anyaország köteles a keze­lési költségeket megtéríteni. A szerződés a ratifikálás után lép életbe és egyévi hatállyal bír s évről­­évre automatikusan felújul, ha a szer­ződő felek a megjelölt időig fel nem mondják. A szerződéshez magához egyébként kevés a megjegyezni va­lónk, számtalanszor elmondtuk már­­véleményüket a kérdésről, amelyet, csak megismételhetnénk. Mindeneset­re szomorú, hogy Románia munkásait kénytelen ekszportálni Franciaország­ba és ismerve a f­ran­ciaor­szági viszo­nyokat, az a gyanúnk, hogy onnan aligha fognak munkáscsoportok elin­dulni Romániába. A szer­zetes egyol­dalú, mert hiszen különös is vona a romániai munkást elküldeni Francia­­országba csak azért, hogy helyette , franciák jöjjenek. Az áldozat minden­­hazájuk­ képpen a romániai munkás, akinek pedig itthon megfelelő gazdasági és ipari politika mellett ugyancsak akad­na máj­a. A törvényszék is helybenhagyta a Hermes-bank elleni marasztaló ítéletet a letétbe helyezett óvadék kifizetésére Temesvár, jan. 31. Mérges Györgyné, született M­á­­t­é Róza 1926 október havában a Her­­mes-bankban 50.000 lejt helyezett le­tétbe, aminek fejében a banktól óva­­dék­levelet kért. Mérgesné ugyanis Maurer Béla akkori temesvári szín­­igazgató társulatánál pénztárnoki ál­lást vállalt és kauciót kellett letétbe helyeznie az esetleg mutatkozó pénz­tári hiányok fedezésére. A bank a le­tét ellenében tényleg kiszolgáltatta Mérgesének az a vad oklevelet, amely­ben az összeg erejéig szavatosságot vállalt 1927 augusztus elsejéig Mér­­gesnéért. Ezen határidő leteltével Mérgesné megjelent a bank helyiségé­ben és a letét kifizetését kérte. Leg­nagyobb meglepetésére azonban azt a választ kapta, hogy néhány héttel a pénz letétbe helyezése után férje meg­jelent a bankban és olyan utasítást adott az asszony nevében, hogy a le­tétet változtassák át betétté és a be­téti könyvecskét használják föl Mau­rer Béla óvadékának fedezetéül, aki ugyanis a szín­játszási engedélyt csak olyan módon kaph­atta meg, ha a kul­­t­uszminisztérium­ban százezer lejes kauciót tesz le. Mérgesné felháborod­va jelentette ki, hogy soha senkinek sem adott hasonló megbízást és azért továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy f­izessék vissza a letétjét, miután azon­ban a bank vezetősége hajthatatlan volt. Mérgesné R­­ó­t­h Dezső dr. ügy­véd­ útján beperelte a Hermes-bankot a temesvári járásbíróságon. A tárgyaláson a Herm­es-bank kép­viseletében V­rbovszky Vilmos bankigazgató azt vallotta, hogy a bank felhívta az akkoriban Orsován vendégszereplő Maurer társulatot te­lefonon és Mérgesnével személyesen beszélt, aki beleegyezését adta abba, hogy a letétet betétté változtassák át és a betéti könyvecskét Maurer szín­igazgató óvadékára használják fel. Erről néhány nap múlva levelet is küldtek Mérgesnének, amelyben a te­lefonibeszélgetésre hivatkozva értesítet­ték, hogy megbízatása szerint járta­k el. A bank a bíróságnak be is terjesz­tette a levél másolatát. Mérgesné azonban eskü alatt vallotta, hogy sem te­lefonbeszélgetést nem folytatott ebben az ügyben, de hasonló tar­talmú levelet sem kapott soha. A felperes ügyvédje, Róth Dezső dr. hangoztatta, hogy a levél mind­en va­lószínűség szerint csak a per megin­dulása után készült a bank igazolásá­ra és az eredetije tulajdonképpen se­ 3 A Házi munka dacára ápolt kezek NIVEA KRÉM által. Minden háziasszony ezt a hírt örömmel fogadja. Tudja, hogy ledolgozott kezek befolyásolják társadalmi jó hangulatát Óvja kezeit egy vékony Nivea-Krém réteg által, attól hogy a kezek ne nézzenek ki ledolgozottaknak. NIVEA-KRÉM Eucerit­­et tartalmaz, gyorsan behatol a bőrbe, anélkül, hogy vala­milyen fényt hátrahagyjon. Bőrét házimunkájának dacára simán tartja. Használjon naponta NIVEA-KRÉMET. Dobozok: Lei 10.-, 16.—, 34.—, 73.­ / Tubusok: Lei 30.-, 45.— Emil Ziegler, Braşov-Brassó, Vasut-xxxa 43 Mérgesnének a letett összeget és an­nak kamatait, összesen 65.000 lejt. A semmiségi panasz tegnap került tárgyalásra a felebbezési bíróság előttt. Obadeanu Pál d­r. a törvényszék helybenhagyó ítéletének megsemmisí­tését és újabb tárgyalás megtartását kérte, mivel a törvényszék nem indo­kolta meg kellőképpen a tanúk kért kihallgatásának mellőzését. Ezzel szemben Mérgesné jogi képviselője, L­e­­­p­n­i­k Lipót dr. ügyvéd a semmi­ségi panasz elutasítását javasolta, mert szerinte a törvényszék azzal, hogy a járásbíróság előtt lefolytatott tárgyalás alapján eléggé tisztázott­nak látta a tényállást, kellősképpen meg is indokolta, miért tartotta fölös­legesnek a tanúk ismételt kihallgatá­sát. A felebbezési bíróság hosszas ta­nácskozás után elutasí­totta a bank ügyvédjének semmiségi panaszát és végérvényesen helybenhagyta az alantas Bíróságok marasztaló ítéletét, hasem került postára. I­s­a­c­u István dr. járásbíró kötelezte a Hermes-ban­kot, hogy az ítélet jogerőre emelkedé­sétől számított tizenöt napon belül fi­zesse vissza Mérgesnének a letétbe helyezett 50.000 lejt. A bank megfelebbezte az ítéletet a törvényszékhez, amely körülbelül fél esztendő múlva tartotta meg a tár­gyalást. A bank képviseletében Óba­de­a­n­u Pál dr. a másodfokú bíróság­tól Vibovszky igazgató és Maurer Béla újabb kihallgatását indítványoz­ta, a törvényszék azonban a javasla­tot nem vette figyelembe, hanem meg­eről­tette a járásbíróság ítéletét, ame­lyet kellőképpen megindokoltnak lá­tott. A bank ügyvédje a tanúk kihall­gatásának mellőzése miatt semmiségi panaszt jelentett be. A törvény sze­rint két egybehangzó ítélet alapján végrehajtás eszközölhető, a bank azon­ban nem várta be a végrehajtást, ha­nem ügyvédje útján önként kifizette Temestorontálmegye új járási beosztása Temesvár, jan. 31. Megírtuk, hogy Temestormtálme­g­ye tizenhárom járását tízre lecsök­­entették. A megye járási beosztása ennek következtében az alábbi módon alakul: Első járás Buziás, székhely Buziás, vezető Stu­­pariu Joan dr. főszolgabíró. Idetarto­zó községek:Rakova, Berini, Blazsova, Buziás, Kádár, Cápát, Csorna, Nagy­kövérek, Dragoesti, Dragsina, Duboz- Fikator, Gertenyes, Hattyas, Ikloda, Móriczföld, Niczky­falva, Okajbafor­­gács, Ötvösd, Rakovica, Nagyszákos, Törökszálkos, Szirbova, Szilágy, Szi­­nérszeg, Lipót, Sósd­a, Románszta­­raova, Végvár, Újlak, Unip, Bukova, összesen harminckét község. Második járás Temesvár, székhely Temesvár, Mezin Joan dr. főszolgabíró. Községek: Kis­­becskerek, Nagyberegszó, Ujibessenyő, Csemegyháza, Kissoda, Kovácsi, Új­­kissoda, Szabadfalu, Giroda, Gyarma­ta, Gyirok, Moenica, Omnenka,­­Párca, Szakálháza, Ság, Szentandrás, Né­­metszentmih­ály, Románszentm­ihály, Ujszemtes, M­edves, Utvin, összesen huszonkét község. Harmadik jár­ás Csákóvá, székhely Csákóvá, Petru Vi­­chentie főszolgabíró. Községek: Cseb­­ra, Csákova, Csávos, Keresztes, Diny­­nyés, Dolác, Fény, Vsád, Győr, Gyül­­vész, Gilád, Tránda, Jánosföld, Zse­bely, Liebling, Macedonia, Obád, Pa­­dureni, Pet­roman, Újpécs, Rudna, Szerbszentm­árton, Togyer és Tölvá­­dia, összesen huszonnégy község. Negyedik járás Detta, székhely Detta, járási főnök Craciunescu Péter szolgabiró. Közsé­gek: Bánlak, Berecuca, Birda, B­res­­tea, Butyin, Klopodia, Dézsánfalva, Denta, Detta, Ferendia, Falva, Kis­­gáj, Gátalja, Germán, Nagyzsám, Lacunas, Mănăstire, Moravica, Ofsze­­nica, Omor, Kisomor, Ópatk­a, Pár­­tos, Perkoszova, Szent­györgy, Leu­­kia, Soca, Németsztamora, Nagyszem­­laik, Kisszemlak és Vojtek, összesen harmincegy község. Ötödik járás Zsombolya, székhely Zsombolya, Su­­ciu Traján főszolgabíró. Községek: Kisberegszó, Gyertyámos, Bobda, Csene, Kócsa, Nagykomlós, K­isikom­­­lós, darabos, Nagyjécsa, Kisjécsa, Zsombolya, Csatád, Lunga, Ótelek, Öregfalu, Bánti, Magyarszentmárton és Újvár, összesen tizennyolc község. Hatodik járás Lippa, székhely Lippa, Curgudeanu Sándor főszolgabíró. Községek: Áljos, Altringen, Belotimc, Bogda, Breszto­­vác, Búzád, Charlottemsburg, Kékes, Keknák, Keszinc, Kizdia, Coment, Crivobora, Kövesdia, Dorgos, Fiscsis, Hódos, Labosinc, Máslalk, Újfalu, Pa­­tans, Kisremete, Székás, Sintar, Lisz­­tarovác, Ho­sszú­szó, Varvica, Vízma, összesen huszonnyolc község. Hetedik járás Perjámos, székhely Perjámos, Mladán Szever­ér- főszolgabíró. Községek: Billed, Újbodrog, Bogáros, Ferdak, Gottlob, Igris, Lovrin, Musár, Perjá­mos, Pészak, Németszentpéter, Nagy­­szentpéter, Nagyfalu, Székesfű­, Sán­­dorháza, Újhely, Varjas, összesen ti­zennyolc község. Nyolccadik járás Rékás, székhely Rékás. Weisz Ernő főszolgabíró: Babfia, Bázos, Bálánc. Német­bencsek, Alsóbencsek, Bukovec, Budinc, Kiszetó, Eróditánya, Hrastár­­tanya, Ujszalkovai tanya, Kralovác, Gizellafalva, Hernyákova, Hisiás, Ja­nová, Tatár, Józseffalva, Izvin, Luska­­retz, Nádas, Panyova, Petrovaszele, Rékás, Nagymnete, Stancsova, Susa­­novác, Sustra, Tes, Nagytopolovec, Kistopolovec, Összesen harmincegy község. Kilencedik járás Nagyszentmiklós, székhely Nagy­­szentmildiós. Píncu Körmér főszolgabí­ró: Óbóba, Óbessenyő, Nagycsamád, Őscsanád, Bolgártelep, Keresztur, Nyerő, Pordány, Sámfalva, Német­­szetmiklós, Nagyszentm­iklós, Má­­riaföld, Kisteremia, Nag­gősz, Val­kány, Vizesdia és Kegler­aháza, ösz­­szesen t­izenkét község. Tizedik járás Vinga, székhely Vinga, Manta Pál dr. főszolgabíró. Községek: Barackháza, Kalocsa, Mercyfalva, Kistelep, Fér­­eg­yház, Fisén­­, Kétfél, H­odony, Hu­­nedoara,Timisiana, Zsadány, Maj­­láthfalva, Monostor, M­urány, Orczy­­falva, Pischia, Ki­sszentpéter, Knéz, Szécsány és Vinga, összesen tizenki­lenc község.

Next