Temesvári Hirlap, 1930. február (28. évfolyam, 25-48. szám)
1930-02-01 / 25. szám
T. HU 1930 FEBRUÁR 1. SZOMBAT Románia és Franciaország megkötötték a munkások kölcsönös alkalmaztatásáról szóló szerződést Csak a munkaszerződés felmutatása mellett engedik be a munkásokat Bukarest, jan. 31. Hónapok óta tart a sajtókampány a romániai mezőgazdasági és ipari munkásoknak Franciaországban való alkalmaztatása ellen, amelynek azonban — point a jelek mutatják — nem volt eredménye mert a munkaügyi minisztériumban megkötötték Franciaország és Románia között a román és francia mezőgazdasági és ipari munkások kölcsönös alkalmaztatásáról szóló szerződést. A szerződés húsz pontból áll és lényegileg az alábbi feltételeket tartalmazza: a két állam nem gördít akadályt munkásainak, hogy a szerződő felek egyikének területére kivándorolhasson, sőt közigazgatásilag is elősegíti a munkásoknak és családjaiknak mielőbbi kijutását. Romániának jogában van Franciaországban és Franciaországnak viszont jogában van Romániában szabadon dekrutálni a munkásokat iparvállalatai és mezőgazdasága részére, azzal a megszorítással, hogy az a kormány, amelynek munkásait a másik szerződő fél országába viszik, kikötheti, hogy az illető ország melyik területén dolgozhat munkája, így például a román munkásokat csak a francia anyaországban lehet alkalmazni, a gyarmatokon ellenben nem. Hogy egymás iparát és mezőgazdaságát ne veszélyeztessék, a két állam közös bizottsága meg fogja állapítani, minden egyes ipari kategóriára nézve hány francia, illetve román munkás kaphat beutazási engedélyt. Az emigráló munkásoknak ből való elinduláskor a határon és a munkaadó országba való megérkezéskor ugyancsak a határon fel kell mutatniuk a munkaszerződést, amely nélkül nem engedik be őket az országba. A szerződő felek kölcsönösen őrködnek afelett, hogy az emigráló munkások bére ugyanolyan magas legyen, mint a bennszülötteké. Ha a kivándorló munkást családja elkíséri úgy részére megfelelő és higiénikus lakást kell biztosítani. Sztrájk esetén az idegen — a szerződés alapján bevándorolt — munkásoknak a népjóléti intézmények kötelesek ugyanolyan jogokat biztosítani, mint a bennszülötteknek. Ugyancsak a bennszülött munkásokkal egyenrangú elbánásban részesülnek a bevándoroltak abban az esetben, ha megbetegednek. A kivándorolt beteg munkás repatriálhat is az anyaország költségére, de csak abban az esetben, ha orvosi bizonyítványt mutat fel arról, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved vagy pedig elmebajos. Ha a repatriálás elmarad, az anyaország köteles a kezelési költségeket megtéríteni. A szerződés a ratifikálás után lép életbe és egyévi hatállyal bír s évrőlévre automatikusan felújul, ha a szerződő felek a megjelölt időig fel nem mondják. A szerződéshez magához egyébként kevés a megjegyezni valónk, számtalanszor elmondtuk márvéleményüket a kérdésről, amelyet, csak megismételhetnénk. Mindenesetre szomorú, hogy Románia munkásait kénytelen ekszportálni Franciaországba és ismerve a franciaországi viszonyokat, az a gyanúnk, hogy onnan aligha fognak munkáscsoportok elindulni Romániába. A szerzetes egyoldalú, mert hiszen különös is vona a romániai munkást elküldeni Franciaországba csak azért, hogy helyette , franciák jöjjenek. Az áldozat mindenhazájuk képpen a romániai munkás, akinek pedig itthon megfelelő gazdasági és ipari politika mellett ugyancsak akadna mája. A törvényszék is helybenhagyta a Hermes-bank elleni marasztaló ítéletet a letétbe helyezett óvadék kifizetésére Temesvár, jan. 31. Mérges Györgyné, született Máté Róza 1926 október havában a Hermes-bankban 50.000 lejt helyezett letétbe, aminek fejében a banktól óvadéklevelet kért. Mérgesné ugyanis Maurer Béla akkori temesvári színigazgató társulatánál pénztárnoki állást vállalt és kauciót kellett letétbe helyeznie az esetleg mutatkozó pénztári hiányok fedezésére. A bank a letét ellenében tényleg kiszolgáltatta Mérgesének az a vad oklevelet, amelyben az összeg erejéig szavatosságot vállalt 1927 augusztus elsejéig Mérgesnéért. Ezen határidő leteltével Mérgesné megjelent a bank helyiségében és a letét kifizetését kérte. Legnagyobb meglepetésére azonban azt a választ kapta, hogy néhány héttel a pénz letétbe helyezése után férje megjelent a bankban és olyan utasítást adott az asszony nevében, hogy a letétet változtassák át betétté és a betéti könyvecskét használják föl Maurer Béla óvadékának fedezetéül, aki ugyanis a színjátszási engedélyt csak olyan módon kaphatta meg, ha a kultuszminisztériumban százezer lejes kauciót tesz le. Mérgesné felháborodva jelentette ki, hogy soha senkinek sem adott hasonló megbízást és azért továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy fizessék vissza a letétjét, miután azonban a bank vezetősége hajthatatlan volt. Mérgesné Róth Dezső dr. ügyvéd útján beperelte a Hermes-bankot a temesvári járásbíróságon. A tárgyaláson a Hermes-bank képviseletében Vrbovszky Vilmos bankigazgató azt vallotta, hogy a bank felhívta az akkoriban Orsován vendégszereplő Maurer társulatot telefonon és Mérgesnével személyesen beszélt, aki beleegyezését adta abba, hogy a letétet betétté változtassák át és a betéti könyvecskét Maurer színigazgató óvadékára használják fel. Erről néhány nap múlva levelet is küldtek Mérgesnének, amelyben a telefonibeszélgetésre hivatkozva értesítették, hogy megbízatása szerint jártak el. A bank a bíróságnak be is terjesztette a levél másolatát. Mérgesné azonban eskü alatt vallotta, hogy sem telefonbeszélgetést nem folytatott ebben az ügyben, de hasonló tartalmú levelet sem kapott soha. A felperes ügyvédje, Róth Dezső dr. hangoztatta, hogy a levél minden valószínűség szerint csak a per megindulása után készült a bank igazolására és az eredetije tulajdonképpen se 3 A Házi munka dacára ápolt kezek NIVEA KRÉM által. Minden háziasszony ezt a hírt örömmel fogadja. Tudja, hogy ledolgozott kezek befolyásolják társadalmi jó hangulatát Óvja kezeit egy vékony Nivea-Krém réteg által, attól hogy a kezek ne nézzenek ki ledolgozottaknak. NIVEA-KRÉM Euceritet tartalmaz, gyorsan behatol a bőrbe, anélkül, hogy valamilyen fényt hátrahagyjon. Bőrét házimunkájának dacára simán tartja. Használjon naponta NIVEA-KRÉMET. Dobozok: Lei 10.-, 16.—, 34.—, 73. / Tubusok: Lei 30.-, 45.— Emil Ziegler, Braşov-Brassó, Vasut-xxxa 43 Mérgesnének a letett összeget és annak kamatait, összesen 65.000 lejt. A semmiségi panasz tegnap került tárgyalásra a felebbezési bíróság előttt. Obadeanu Pál dr. a törvényszék helybenhagyó ítéletének megsemmisítését és újabb tárgyalás megtartását kérte, mivel a törvényszék nem indokolta meg kellőképpen a tanúk kért kihallgatásának mellőzését. Ezzel szemben Mérgesné jogi képviselője, Lepnik Lipót dr. ügyvéd a semmiségi panasz elutasítását javasolta, mert szerinte a törvényszék azzal, hogy a járásbíróság előtt lefolytatott tárgyalás alapján eléggé tisztázottnak látta a tényállást, kellősképpen meg is indokolta, miért tartotta fölöslegesnek a tanúk ismételt kihallgatását. A felebbezési bíróság hosszas tanácskozás után elutasította a bank ügyvédjének semmiségi panaszát és végérvényesen helybenhagyta az alantas Bíróságok marasztaló ítéletét, hasem került postára. Isacu István dr. járásbíró kötelezte a Hermes-bankot, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizesse vissza Mérgesnének a letétbe helyezett 50.000 lejt. A bank megfelebbezte az ítéletet a törvényszékhez, amely körülbelül fél esztendő múlva tartotta meg a tárgyalást. A bank képviseletében Óbadeanu Pál dr. a másodfokú bíróságtól Vibovszky igazgató és Maurer Béla újabb kihallgatását indítványozta, a törvényszék azonban a javaslatot nem vette figyelembe, hanem megerőltette a járásbíróság ítéletét, amelyet kellőképpen megindokoltnak látott. A bank ügyvédje a tanúk kihallgatásának mellőzése miatt semmiségi panaszt jelentett be. A törvény szerint két egybehangzó ítélet alapján végrehajtás eszközölhető, a bank azonban nem várta be a végrehajtást, hanem ügyvédje útján önként kifizette Temestorontálmegye új járási beosztása Temesvár, jan. 31. Megírtuk, hogy Temestormtálmegye tizenhárom járását tízre lecsökentették. A megye járási beosztása ennek következtében az alábbi módon alakul: Első járás Buziás, székhely Buziás, vezető Stupariu Joan dr. főszolgabíró. Idetartozó községek:Rakova, Berini, Blazsova, Buziás, Kádár, Cápát, Csorna, Nagykövérek, Dragoesti, Dragsina, Duboz- Fikator, Gertenyes, Hattyas, Ikloda, Móriczföld, Niczkyfalva, Okajbaforgács, Ötvösd, Rakovica, Nagyszákos, Törökszálkos, Szirbova, Szilágy, Szinérszeg, Lipót, Sósda, Románsztaraova, Végvár, Újlak, Unip, Bukova, összesen harminckét község. Második járás Temesvár, székhely Temesvár, Mezin Joan dr. főszolgabíró. Községek: Kisbecskerek, Nagyberegszó, Ujibessenyő, Csemegyháza, Kissoda, Kovácsi, Újkissoda, Szabadfalu, Giroda, Gyarmata, Gyirok, Moenica, Omnenka,Párca, Szakálháza, Ság, Szentandrás, Németszentmihály, Románszentmihály, Ujszemtes, Medves, Utvin, összesen huszonkét község. Harmadik járás Csákóvá, székhely Csákóvá, Petru Vichentie főszolgabíró. Községek: Csebra, Csákova, Csávos, Keresztes, Dinynyés, Dolác, Fény, Vsád, Győr, Gyülvész, Gilád, Tránda, Jánosföld, Zsebely, Liebling, Macedonia, Obád, Padureni, Petroman, Újpécs, Rudna, Szerbszentmárton, Togyer és Tölvádia, összesen huszonnégy község. Negyedik járás Detta, székhely Detta, járási főnök Craciunescu Péter szolgabiró. Községek: Bánlak, Berecuca, Birda, Brestea, Butyin, Klopodia, Dézsánfalva, Denta, Detta, Ferendia, Falva, Kisgáj, Gátalja, Germán, Nagyzsám, Lacunas, Mănăstire, Moravica, Ofszenica, Omor, Kisomor, Ópatka, Pártos, Perkoszova, Szentgyörgy, Leukia, Soca, Németsztamora, Nagyszemlaik, Kisszemlak és Vojtek, összesen harmincegy község. Ötödik járás Zsombolya, székhely Zsombolya, Suciu Traján főszolgabíró. Községek: Kisberegszó, Gyertyámos, Bobda, Csene, Kócsa, Nagykomlós, Kisikomlós, darabos, Nagyjécsa, Kisjécsa, Zsombolya, Csatád, Lunga, Ótelek, Öregfalu, Bánti, Magyarszentmárton és Újvár, összesen tizennyolc község. Hatodik járás Lippa, székhely Lippa, Curgudeanu Sándor főszolgabíró. Községek: Áljos, Altringen, Belotimc, Bogda, Bresztovác, Búzád, Charlottemsburg, Kékes, Keknák, Keszinc, Kizdia, Coment, Crivobora, Kövesdia, Dorgos, Fiscsis, Hódos, Labosinc, Máslalk, Újfalu, Patans, Kisremete, Székás, Sintar, Lisztarovác, Hosszúszó, Varvica, Vízma, összesen huszonnyolc község. Hetedik járás Perjámos, székhely Perjámos, Mladán Szeverér- főszolgabíró. Községek: Billed, Újbodrog, Bogáros, Ferdak, Gottlob, Igris, Lovrin, Musár, Perjámos, Pészak, Németszentpéter, Nagyszentpéter, Nagyfalu, Székesfű, Sándorháza, Újhely, Varjas, összesen tizennyolc község. Nyolccadik járás Rékás, székhely Rékás. Weisz Ernő főszolgabíró: Babfia, Bázos, Bálánc. Németbencsek, Alsóbencsek, Bukovec, Budinc, Kiszetó, Eróditánya, Hrastártanya, Ujszalkovai tanya, Kralovác, Gizellafalva, Hernyákova, Hisiás, Janová, Tatár, Józseffalva, Izvin, Luskaretz, Nádas, Panyova, Petrovaszele, Rékás, Nagymnete, Stancsova, Susanovác, Sustra, Tes, Nagytopolovec, Kistopolovec, Összesen harmincegy község. Kilencedik járás Nagyszentmiklós, székhely Nagyszentmildiós. Píncu Körmér főszolgabíró: Óbóba, Óbessenyő, Nagycsamád, Őscsanád, Bolgártelep, Keresztur, Nyerő, Pordány, Sámfalva, Németszetmiklós, Nagyszentmiklós, Máriaföld, Kisteremia, Naggősz, Valkány, Vizesdia és Kegleraháza, öszszesen tizenkét község. Tizedik járás Vinga, székhely Vinga, Manta Pál dr. főszolgabíró. Községek: Barackháza, Kalocsa, Mercyfalva, Kistelep, Féregyház, Fisén, Kétfél, Hodony, Hunedoara,Timisiana, Zsadány, Majláthfalva, Monostor, Murány, Orczyfalva, Pischia, Kisszentpéter, Knéz, Szécsány és Vinga, összesen tizenkilenc község.