Temesvári Hirlap, 1931. január (29. évfolyam, 2-23. szám)
1931-01-03 / 2. szám
ALAPÍTOTTA: FÜGGETLEN FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ A szeri diktatúra vége Január 6-án állítólag újra a parlamentáris rendszer váltja fel Jugoszláviában a diktatúrát, mert Franciaország nem ad kölcsönt a diktatúra Jugoszláviának . A könyörtelen adóbehajtások a lakosság körében nagy elégedetlenséget váltanak ki Harc és bomba az adó ellen A jugoszláv diktatúráról az utóbbi időben balkáni és francia politikai körökben különös hírek terjedtek el A diktatúra formájának közeli megváltozta távjéról beszéltek, ami többé-kevésbbé nyílt bevallása volt annak, hogy az államrezsim, amely két év óta áll fenn Jugoszláviában, immár nem tarthatja magát. Nemrég Sándor jugoszláv király kiáltvánnyal fordult az országhoz, amelyben az egységes Jugoszláviát hangoztatta, értvén ez alatt, hogy Jugoszláviában elsősorban csak állampolgárok vannak: nemzetiség, vallás mellékes, amennyiben nem az uralkodó faj, nemzetisége és vallása, úgy látszik azonban a királyi üzenet nem nyugtatta meg sem a belföldet, még kérésüké a külföldet, mert a legújabb hírek szerint éppen Franciaország az, aki a diktatórikus rezsim megváltoztatását követeli és ennek teljesítésétől teszi függővé újabb kölcsönök folyósítását. Január 6-a Jugoszlávia gyásznapja A táviratok szerint január 6-ika volna a fontos dátum, amikor is a jugoszláv diktatúra formát változtat és alkotmányos köntöst ölt. Január 6-án lesz két éve, hogy Jugoszláviában kikiáltották a diktatúrát, és azóta ott minden alkotmányos és politikai élet megszűnt. Senki sem nyilváníthatott politikai véleményt, kisebbségi élet nem létezett, megmozdulni senki sem mert. Az eredmény: feltűnést keltő és a, ország presztízsének ártó politikai perek, a horvát emigráció, amely Genfhot irányítja a harcidó diktatúra ellen és az országban egyre fovalódó elégedetlenség Kíméletlen adóbehajtások A horvátok elégedetlensége mellé sorakozott a csatolt területek lakosságának elkeseredése is, amely különösen az adóbehajtásoknál robbant ki. A jugoszláv hatóságok ugyanis az adó behajtásánál nem ismernek tréfát Néhány nappal ezelőtt a Transatlantic rádió hírül hozta, hogy Szerém megye két falujában, az adónak kényszer, úton történt behajtársa miatt a parasztok és csendőrök között összetűzésre került a sor. A parasztok három csendőrt agyonlőttek, a földmivesek részéről egy ember a veszteség, iíz súlyosan megsebesült, és ha a jugoszláviai lakos ezt a szót hallja „porez“, adó, már elsötétedik szeme elől a világ. Az adó nemcsak horribilis, de annak behajtása is kíméletlenül történik. Az adóknak kényszer után történő behajtása december 8-ika óta történik. Dalmáciában és Boszniában a lakosság elkeseredése határtalan. A varasd megyei Sveti Ivan községben három esetben bomba merényletet kíséreltek meg a hatóságok ellen a kíméletlen adóbehajtás miatt. Véres összetűzések az adóbehajtások miatt Pénz és diktatúra Amikor két évvvel ezelőtt Sándor király bizalmas emberei tanácsára meghonosította a diktatúrát, a laikusok előtt is nyilvánvaló volt, hogy ezt a lépést kétségbeesés irányította. A horvátok függetlenségi harca az örvériv szélére sodorta az új államot, amelynek közvetlen szomszédságában tulajdonképpeni barátai nem voltak és ma sincsenek. Hozzájárult a bizonytalanság fokozásához a macedón kérdés, amely a bolgár-macedón forradalmi bizottság révén állandóan nyugtalanította a kormányt Konszolidáltabb, régibb állam sem bírta volna idegekkel ezt a harcot, még kevésbé bírhatta Jugoszlávia, amelynek lakosai hagyományok, vallás, kultúra és mentalitás szempontjából a legfurcsább rétegeződést mutatták. Sándor király és hívei úgy vélték, hogy a széthúzó erőket, a szerintök destruáló célzatokat csak diktatúrával lehet összefogni és elnyomni. Így született meg két évvel ezelőtt Európa legifjabb és legérdekesebb diktatúrája, amely azonban célját tévesztette. A horvátok Genfbe emigráltak és ma hangosabbak, harciasabbak, mint valaha. Délszáriában pedig korántsem történt annyi merénylet és gyilkosság, mint éppen a diktatúra után. A pszichoanalitikát nemcsak, egyénekre, hanem azamit is lehet alkalmazni és ha az egyénnél az önként vagy mesterségesen lefojtott ösztönök és vágyak más úton, de okvetetlenül kivezető utat keresnek, az államok teste is megérzi, ha "soportok, területek vagy fajok ösztöneit kényszerrel elnyomják és a helyes utón nem vezetik le. Természetesen az egyedüli helyes mód lett volna a legégetőbb kérdéseket alkotmányos módszerrel elintézni, teljesíteni a horvátok kívánságát és ha már a macedón lakosság aspirációit nem is akarták valóra váltani, legalább adták volna meg neki a lehetőséget, hogy békében és kultúrájában éljen. Ez azonban a központi kormányzat bukását jelentette volna, a nagyszerű eszme halálát, amiről Belgrádban nem akartak hallani. Diktatúrát erőszakoltak tehát az országra, tábornok került a kormány élére. A szó szoros értelmében szuronyokkal kormányoztak, amin nem változtatott az sem, hogy visszaállították a régi bánságokat, meglehetős nagy és széles hatáskörrel. Most arról érkezik hír, hogy francia kívánságra változtatni kell a diktatúrán. A franciák csak akkor adnak újabb kölcsönt, ha Jugoszláviában visszakapja jogait a parlamentarizmus. Nem kell azt hinni, hogy a francia politika a diktatúrák iránti ellenszenvből nem hajlandó pénzt adni. Korántsem- A politika nem szemérmes és éppen a franciák nyújtottak erről példát, amikor 1914 előtt a világ legönkényesebb kormányzatával, az orosszal kötöttek szövetséget és azt pénzzel tömték. A francia politika egészen, más miatt kéri az alkotmányosságot jugoszláv szövetségeseitől. Kétségtelen, hogyFranciaország Jugoszláviát ütőkártyának tartogatja Olaszország ellen. Ezért folyósította eddig a kölcsönöket is- Ámde Franciaország tudatára ébredt valaminek. Annak ugyanis, hogy hiába tömi a jemén télén pénzt a jugoszláv fegyverkezésbe ha ez a pénz a szükséges pillanatban nem hozza meg a gyümölcsét. A franciák tanultak az orosz példából és ez a tanulság azt mondja, hogy minden lefojtott cetfcén, gúzsbakötött akarat éppen a háborús időkben tör magának utat és hárít el maga elől minden akadályt, helyesebben az abszolutisztikus uralmakat éppen a háború rendíti meg alapjukban és teszi tönkre. Csak azok az országok kerülhetnek ki győztesen minden megpróbáltatásból, ahol a lakosságot közös akarat és közös eszme kovácsolja össze, csak ott lehet sikerre száradtani, hol egység is van. Ezt a franciák súlyos miliárdok árán tanulták meg. Ezért kérnek lúgosainciától alkotmányos rezelmet. Az új rendtörvény tüntetők és agitátorok ellen BUKAREST, jan. 7 Az igazságügyminisztériumban tegnap ismét értekezlet volt, melyen lefektették az új rendtörvény alapjait. A rendtörvény általában kegyetlen szigorral lép fel a kilengések tetteseivel szemben. A minisztérium értekezletét Voicu Nitescu igazságügyminiszter vezette, akin kívül Costachescu közoktatásügyi miniszter is megjelent. Az értekezleten elhatározták, hogy a készülő rendtörvény rendkívül szigorú intézkedéseket tartalmaz majd az utcai tüntetők és az agitátorok ellen. A rendtörvényben külön paragrafus lesz az erőszakot, brutalitást alkalmazók, vagy merényleteket elkövetők ellen. Drákói szigorral lép fel a törvény azokkal szemben, akik a közrendet megzavarják és utcai tüntetéseken vesznek részt. [//abb letartótt a Socor-merénylet miatt BUKAREST, jan. 2. A Socor Emil ellen elkövetett merénylet ügyében a nyomozás tovább folyik. Dumitrescu Konstantin vallomása alapján a rendőrség letartóztatta Nedea Jánost az ai diákot, aki be is vallotta, hogy több ízben fényképeket adott át Dumitrescunak Socorról és felvilágosításokkal szolgált, amelyekkel megkönnyítette a merényletet. Kijelentette, hogy egyéb része nem volt a merényletben. Dumitrescu Konstantinról megállapították azt is, hogy csak rövid ideig volt a jassif líceum növendéke, mert magaviselete miatt kizárták onnan.