Térképvilág, 1987
Kiss Lajos: EGY XIX. SZÁZADI MAGYAR TÉRKÉPSZERKESZTŐ, AKI ISMERTE AZ ÉRVÉNYESÜLÉS TITKÁT IS: ASZALAY JÓZSEF (1798-1874)
nyomába ők [= = az oroszok] nem juthattak volna”; „[Augusztus 3-tól 5-ig] itt [= = Debreczenben] csináltattam magamnak uniformist, a gallérján meggy színű veres bársony és egy generális forma arany paszománt van, melynek rése 60 váltó satba került , „mindaddig megyém [Heves megye biztosának lehetett kiszemelve, kormányát át nem veszem, mig Eger és Gyöngyös állandó császári garnisonnal ellátva nem lesz, mert nincsen kedvem magamat néhány jguveristák által a Mátrába hurczoltatni. Aszalay levelének közzétételére Vadnay Károly hírlapíró, egykori honvéd főhadnagy vitriolos gúnnyal reagált, és Aszalayt „Gyász-magyar -nak titulálta (Fővárosi Lapok 1888. augusztus 17. 228. sz.). Ismeretes, hogy a gyászmagyar megjelölést nemcsak a 955. évi gyászos augsburgi ütközetben élve maradt és hírmondónak hazatért harcosokra szokták alkalmazni, hanem azokra a magyarokra is, akik az önkényuralom alatt hivatalt vállaltak vagy egyéb módon ellenségesen viselkedtek nemzetükkel szemben. Szomorú emlékű kormánybiztosi szereplése után Aszalay József ismét és ezúttal véglegesen visszavonult a közszolgálatból. Egerben fialt meg 1874. október 6-án. Vadnay Károly nem éppen elfogulatlan értékelése szerint: „Általában nem volt komoly ember, hanem egy mindig nyájaskodó, csevegő, sokat látott, olvasott, adomázó, kikent fent világfi, kevés igaz magyar vonással és kevés anyagi eszközzel. • 3. Irodalmi tevékenysége a szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban bontakozott ki. Főbb művei: Szellemi omnibus kéjutazásra az élet utain (I—III. Pest, 1855—6. Második, bővített kiadás a szerző arcképével. uo., 1861.), Eszmék az életnap fogyasztkozása s leáldoztáról (Pest, 1858.);Szellemi röppentyűk, történelmi s humoristikai színezettel (Pest, 1859.); A szellemi omnibus kis tükre (Eger, 1866 ); Pikánt vázlatok az élet- és történelemből (Eger, 1863. Második, címlapkiadás. Pest, 1867.). Ezek a humoros írások egy időben igen olvasottak voltak; a Szellemi omnibus-t és a Szellemi röppentyűk-et még 1911-ben is emlegették (Révai nagy lexikona II, 199). E két művét, valamint A szellemi omnibus kis tükrét és a Pikánt vázlatokat a XX. század első évtizedeiben kicédulázták a tervezett Akadémiai Nagyszótár számára. Aszalay irodalmi művei egészükben véve nem önálló alkotások, hanem sikerült kompilációk, mulatságos adomák, aforizmák, idézetek, kölcsönkért elmésségek, történelmi kuriózumok, csevegések tarka, olvasmányos egyvelege. Tartalmukban és szerkezetükben egyaránt Karl Julius Weber .