Térképvilág, 1987

Kiss Lajos: EGY XIX. SZÁZADI MAGYAR TÉRKÉPSZERKESZTŐ, AKI ISMERTE AZ ÉRVÉNYESÜLÉS TITKÁT IS: ASZALAY JÓZSEF (1798-1874)

nyomába ők [= = az oroszok] nem juthattak volna”; „[Augusztus 3-tól 5-ig] itt [= = Debreczenben] csináltattam magamnak uniformist, a gal­lérján meggy színű veres bársony és egy generális forma arany paszo­­mánt van, melynek rése 60 váltó satba­ került , „mindaddig megyém [Heves megye­ biztosának lehetett kiszemelve, kormányát át nem ve­szem, mig Eger és Gyöngyös állandó császári garnisonnal ellátva nem lesz, mert nincse­n kedvem magamat néhány jguveristák által a Mátrába hurczoltatni. Aszalay levelének közzétételére Vadnay Károly hírlap­író, egykori honvéd főhadnagy vitriolos gúnnyal reagált, és Aszalayt „Gyász-magyar -nak titulálta (Fővárosi Lapok 1888. augusztus 17. 228. sz.). Ismeretes, hogy a gyászmagyar megjelölést nemcsak a 955. évi gyászos augsburgi ütközetben élve maradt és hírmondónak haza­tért harcosokra szokták alkalmazni, hanem azokra a magyarokra is, akik az önkényuralom alatt hivatalt vállaltak vagy egyéb módon ellen­ségesen viselkedtek nemzetükkel szemben. Szomorú emlékű kormány­­biztosi szereplése után Aszalay József ismét és ezúttal véglegesen vissza­vonult a közszolgálatból. Egerben fialt meg 1874. október 6-án. Vadnay Károly nem éppen elfogulatlan értékelése szerint: „Általában nem volt komoly ember, hanem egy mindig nyájaskodó, csevegő, sokat látott, olvasott, adomázó, kikent­ fent világfi, kevés igaz magyar vonással és kevés anyagi eszközzel. • 3. Irodalmi tevékenysége a szabadságharc leverése után, a Bach-korszakban bontakozott­ ki. Főbb művei: Szellemi omnibus kéjutazásra az élet utain (I—III. Pest, 1855—6. Második, bővített kiadás a szerző arcképé­vel. uo., 1861.), Eszmék az életnap fogyasztkozása­ s leáldoztáról (Pest, 1858.);­­Szellemi röppentyűk, történelmi s humoristikai színezet­tel (Pest, 1859.); A szellemi omnibus kis tükre (Eger, 1866 ); Pikánt vázlatok az élet- és történelemből (Eger, 1863. Második, címlapkiadás. Pest, 1867.). Ezek a humoros írások egy időben igen olvasottak voltak; a Szellemi omnibus-t és a Szellemi röppentyűk-et még 1911-ben is em­legették (Révai nagy lexikona II, 199). E két művét, valamint A szelle­mi omnibus kis tükré­t és a Pikánt vázlatok­at a XX. század első évtize­deiben kicédulázták a tervezett Akadémiai Nagyszótár számára. Aszalay irodalmi művei egészükben véve nem önálló alkotások, hanem sikerült kompilációk, mulatságos adomák, aforizmák, idézetek, kölcsönkért el­­mésségek, történelmi kuriózumok, csevegések tarka, olvasmányos egy­velege. Tartalmukban és szerkezetükben egyaránt Karl Julius Weber .

Next