A Természet, 1915 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1915-01-01 / 1. szám
Kiadja: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE. Előfizetési ára egy évre 8 K, félévre 4 K. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Egyes szám a „Mi Újság az Állatkertben'' című melléklettel együtt 40 fillér. XI. ÉVFOLYAM Dr. LENDL ADOLF és Dr. MÁRKUS JENŐ közreműködésével szerkeszti RAITSITS EMIL. I. SZÁM. Újabb irányok az állatkertek fejlődésében. Irta : Dr. Lendl Adolf. Az utolsó két évtized folyamán számos új állatkert is. létesült Európában, Amerikában, a kultúra terén előlhaladó országok nagy városaiban, főként azonban Németországban, ahol — a menazsériák, vadaskertek és más, esetleg különös célt szolgáló eleven állatgyűjtemények kizárásával — a szó szoros értelmében vett állatkerteknek a száma eddig 34-re emelkedett. Mindezeknek az újabb keletkezésű állatkerteknek a berendezésében bizonyos újabb irányoknak az érvényesülését látjuk, amiket követnek, hogy észrevehetően megkülönböztessék ezeket az intézményeket az avult menazsériák ósdi rendszerétől. Sőt a régibb eredetű, de egyébként haladó állatkertek szintén részben átalakultak, hogy a modern törekvések elismerésével ugyanazt a feladatot vállalhassák, amelyet most általában eléjük tűzünk, ugyanis az állatkerteknek oktató hatását fokozni, kulturális értéküket emelni. Ezt különböző módon vélik elérhetni. Legáltalánosabb mostanában az a törekvés, hogy az állatokat a nézőközönségnek lehetőleg olyformán mutassák be, mint ahogyan azok szabad életükben a természet nyújtotta körülmények között és a nekik megfelelő környezetben találhatók; kerülik tehát a szűk vasrácsos ketrecek és a durva kerítéses helyek berendezését és módjával csak ott használnak ilyeneket, ahol azok feltétlenül szükségesek; inkább arra térnek, hogy tág és természethű környezetté kialakított udvarokat adjanak az állatoknak tartózkodási helyül, amelyekben azok szabadabban mozoghatnak, kisebb-nagyobb társaságokban együtt lehetnek, életmódjuknak megfelelően viselkedhetnek és különböző sajátságaik szerint, igazi természetüket mutatva élhetnek. Nemcsak magát az állatfajt állítják tehát pusztán a nézők szeme elé, hanem ismertetik ezzel az illető állatfaj életmódjának, családi életének főbb vonásait; rendes környezetének jellemzését adják és különböző biológiai vonatkozásokat tárnak könnyen felismerhető módon mindenki elé, hogy ily módon a természethű képekből tanulságokat meríthessen bárki, aki érdeklődéssel szemléli az állatkertekben nyújtottakat. Legelsőbben a londoni, majd a berlini és rotterdami állatkertben láttuk ennek az új irányzatnak az érvényesülését, de leghatározottabb követője volt azután az öreg Hagenbeck Károly, aki évekre terjedő megfigyelései alapján megállapította azt is, hogy az így szabadabban tartott állatok, ha a kedvükre való életmódot társaságban és a nekik kellemesebb kör-