Természettudományi Közlöny 1897 (29. évfolyam, 329-340. füzet)
IVlovsiczky—Gubiiny Kétes növények hazánkból (433). — Gentiana Carpatica (434). — Primula Benkeiana (434). — Avicennia tomentosa első irodalmi forrása 437. — Stachys Germanica L. Pilis-Maróton 437. — Heredura lóhere és dárdehere 437. — Asclepias Syrica L. 437. — A Dorycnium hazánkban 438. -- Digitalis nova Winters 438. — Magyarország flórájának természetes tagosulása (539). — A nizzai konkoly hazánkban (Agrostemma Nicaeensis Wild in Hungaria) 140. — Új Verbascum a Balkán-félszigetről 185. Starsiezky II. A rókának strychninnel való mérgezéséről 155. ISdH'náz .1. A külső légnyomás meghatározása a Clausius képlete alapján P235. Stöckli H. Kosmochler (426). Illichböck G. A carbonylsulfid hydrolytos bomlásának sebessége (379). — A ferrocyanaethyl molekulasúlya (379). Stugorszky I. Adatok a szabad energia változásához chemiai reakczióknál (262). Illizil J. »Gyermekrablás« háziállatoknál 434. Chernél I. A Locustella luscinioides Sav. énekéről 319. Chyzer K. Magyarországi skorpiók (209). — A torjai büdös (373). Csapodi I. Egy rossz szokás 265. — A geológia műszavaihoz 320. Csemez J. A méterrendszer általános alkalmazása és az első délkör 138. — A gombák jelentősége a természet háztartásában (Kay L.) 343*. A természettudományok haladása és a törvényhozás 420. — Korunk nagy messzelátói 508*. — Változások a Hold felszínén 537. —• Újítások a barométeren 546. — Oxigén folyósítása nagyobb mennyiségben P47. —Újabb kísérletek a természetes színekben való fotografozás terén P93. — Színpörgettyű ráfestett színek nélkül P95. — — A világítás okozója a szénhidrogéngázok lángjában P187. — Meteorológiai észlelések teljes napfogyatkozás alkalmával P236. Csérer 11 A gabonafélék növekedéséről virágzásuk idején P189. Csiky .). A sima izomsejtek idegvégződéséről (41). Csopey L. A tengeri állatok szine (Keller) 1*. — »Időjárás« magyar meteorológiai folyóirat 210. — Mi lett a Krakatauból ? 254. — Békaeső 380. — A csodálatos iránt való értékünk (E. Mach) 403. — Az acetylén-gáz eltartásának új módja 423. — Aczélgyapjú 423. — A sók tápláló értéke 423. — A sárgaláz baczillusa 424. — Az időjárás mesterséges módosítása 477. — A villámhárító szerepe 479. — A Röntgen-képek készítéséről 492. — A képváltódásról vagy solarisatióról a fotografozásban 493. — A villámhárító vezetékének megvizsgálásáról 494. — A meszes kútvíz használhatóvá tétele fotografozáshoz 494. — A méreg a fotografozásban 532. — Szilárd és folyékony testek oldódása gázokban 534. A Röntgen-sugarak okozta sebek 535. — A kőzetek mágnességének valószínű oka 538. — A vadkacsa repülés-sebessége 595. — Az ember véréről. 636. — A legújabb galvano-elektromos lánczok rheuma-gyógyító hatása 643 — A maximum-minimum thermométerekről 644. — A chemiai és a fizikai jelenségek kapcsolata P167. — Különbség a katód- és Röntgen-sugarak közt P186. — Kapcsolat az ibolyántúli, a katód és a Röntgen-sugarak közt 371. P186. — Háromlemezű elektroszkóp P237. — Abszolút keménységi fokozat P240. — A Társulat választmányi üléseiről 46, 78, 148. — Közgyűléséről 80. Csörgey T. Pastor roseus L. Pásztormadár (40). Dildny J. A magyar fauna édesvízi fonalférgei (43). — Adatok a tatrai tavak mikrofaunájának ismeretéhez (75). — Biró Lajos gyűjtötte Rotatoriák (432). — A Magy. Tud. Akadémia üléséről 40, 75. — Az állattani szakosztály üléseiről 48, 209, 262, 318, 432. Hegen A. Új növények Albániából (208) P86. — Spitzbergai és szaharai érdekes növények (209). — Néhány új növény Magyarország flórájából (317). — Ainsworthia génusz fölfedezése Európában (433), P171. — Marr »A monograph of the genus Crocus« cz. műve (423). Diet E. Epitheca bimaculata Bpestről (432). Honogány Z. A haemochromogén előállításáról (48). Horner I. A galagonya-lepke irtása 379. Elitz G. Élő Spalax typhlus (432). Eötvös II báró. Jedlik A. emlékezete 387). ErnyeiI. A tiszta hidrogéntellurid előállításáról (151). Filbingi R. Syringin (426). Fillowsky II. A XV. századból maradt szókönyvek magyar növénynevei (208). Filiirszky N. Ascherson, Synopsis der mittelem opäischen Flora (208). Filbt. II. A hazai botanika legrégibb történetéből (378). — Bauhini Pinex redivivus (378). — A Pronaya elegáns Hug. első leírása 548. Francé 15. A halak emlékező tehetségéről 370. — A verebek kártékonysága 371.— Tolvaj rák 483*. — Az eleven halottak birodalma 1'l 13*. — A Brachionus quadratus Rouss. szervezete. P206*. Grimnay F. A rókának strychnin-jel való megmérgezéséről 156. — Az elejtett vadkan bűzös voltáról 156. — Déli szelünk 253. — A világító fáról 53 . — A növények fényélvezete P185.