Természettudományi Közlöny 1919 (51. évfolyam, 721-726. füzet, a Tanácsköztársaság ideje alatt megjelent számok)
1919-05-01 / 721. füzet
210 MIKOLA SÁNDOR A fizika világhírű mestere, a nemzetközi tudomány magyar büszkesége, .EÖTVÖS LÓRÁND 1919. április 8.-án éjjel elhunyt. BÁRÓ EÖTVÖS LÓRÁND, BÁRÓ EÖTVÖS JózsEF-nek és ROSTY ÁGNES-nek fia 1848-ban július 27.-én született Budán. Eleinte otthon nevelkedett a szülei háznál, sőt gimnáziumi tanulmányainak első részét is ilyen úton végezte; szülei KELETI Gusztávot, majd VÉCSEY TAMÁS-t bízták meg, hogy tanulmányait vezesse. 1860-ban a piaristák pesti gimnáziumának negyedik osztályában már nyilvános tanuló lett; ebben az iskolában is fejezte be gimnáziumi pályáját. Egyetemi tanulmányait a pesti egyetemen mint a jog- és államtudományok hallgatója kezdte meg 1865-ben, azonban mathematikai és természettudományi tárgyakat is hallgatott, sőt PETZVAL OTTÓ-tól magánúton is tanult mathematikát. A természettudományokba apja megbízásából KRENNER JÓZSEF, a későbbi egyetemi tanár vezette be. Buzgón dolgozott THAN KÁROLY chemiai laboratóriumában és pedig oly sikerrel, hogy professzora egyik, az akadémia elé terjesztett dolgozatában meg is említi a nevét. 1867-ben a heidelbergi egyetemre ment, ahol már csak mathematikát, fizikát és kémiát hallgatott és laboratóriumokban dolgozott. Abban az időben KIRCHHOFF, HELMHOLTZ és BUNSEN tanítottak ott. Érthető, ha e fényes elmék egész életre kiható mély hatást tettek rá. Heidelbergből rövidebb időre Königsbergbe ment, ahová FRANZ NEUMANN-nak, az akkori idők egyik legnevesebb elméleti fizikusának híre vonzotta. Heidelbergben nyerte el a bölcsészeti doktorátust, melyet később a pesti egyetem nosztrifikált és doktori disszertációját magántanári habilitációs iratnak is elfogadta. Főiskolai tanulmányainak szünetei alatt régi nevelőivel és barátaival, részben az egyetemekről magával hozott társaival beutazta Magyarország szebb vidékeit. Egyik erdélyi útjának eredménye a szkarisovai jégbarlangról írott czikke, első nyomtatásban megjelent munkája. Egyetemi tanulmányait befejezvén 1870-ben hazajött s a pesti egyetemen 1871-ben a fizika magántanárává habilitáltatta magát. Majd 1872-ben az elméleti fizika rendes tanárává neveztetett ki, 1875-ben pediga kísérleti fizika tanszékét vette át. 1876-ban nőül vette HORVÁTH BOLDIZSÁR volt igazságügyi miniszternek leányát, GIZELLÁ-L 1894-ben I. FERENCZ JÓZSEF vallás- és közoktatásügyi miniszternek nevezte ki. Ugyanakkor a körmendi kerület országgyűlési képviselőjévé választotta. De csak rövid ideig volt miniszter. A második WEKERLE-minisztérium távozásával, rövid havi szolgálat után,, ő is megvált a miniszteri tárczától és 1896-ban újból elfoglalta tanári székét az egyetemen és ezen működött halála napjáig. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban levelező-, 1883-ban rendes tagjává, 1889-ben pedig elnökévé választotta. Ez utóbbi tiszt-