Természet Világa, 1970 (101. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4. szám
Színes televíziós kép - lézersugárral Az 1970-es Világkiállítás japán rendezői közölték, hogy a Hitaca cégnek a jövő technikáját bemutató pavilonjába lépő látogatót a világ legnagyobb színes tvképernyője gyönyörködteti majd az ország tájaiban, folklorisztikus emlékeiben. A televíziós technikában elképesztően nagy ernyő 2 X 3 méteres. Mögötte egy szokatlan vetítőrendszer húzódik, amely tükrök segítségével három lézersugarat egyesít. Sugárforrásként egy vörös fényt emittáló kripton-lázer és két, kék és zöld hullámhossztartományban működő argonlázer szolgál. (Laser) (Sof) Különösen a vidéki házak kamráiban, padlásain, mindent pusztító, kellemetlenkedő rágcsálónak, a házi egérnek a portréja látható a borítólapunk 3. oldalán. Elsőrendű állati kártevőnek számít, mert rokonságával együtt súlyos károkat okoz az élelmiszerkészletekben, és emberre, állatra egyaránt veszélyes betegségeket terjeszt. A rokonság — különféle egerekből, patkányokból áll — nagy méret- és súlyeltérést mutat egymáshoz képest. A törpeegér súlya 5 g, a vándorpatkányé 500 g. Valamennyinek 16 foga van, ebből 4 metszőfog, és mindkét oldalon alul-felül 3-3 gyökeres zápfog. Mindenevő. Orra hegyes, felső ajka hasított. Hátsó lábán 5-5 ujj van, a mellsőkön 4-4. Valamennyi faj farka hosszú; egyesek farka hosszabb, mint a fej-törzs hossza. Téli álmot egyik faj sem alszik, bár régebben némelyikről feltételezték. A házi egér természetben ritka színváltozata a laboratóriumi állatként nélkülözhetetlen fehéregér. Régebben a fehéregeret gyermekjátékként tenyésztették. Ma az orvos- és állatorvostudomány, a gyógyszerkutatás és a gyógyszergyártás, az elméleti genetika igen nagy számban használja. A vadon élő házi egerekkel minden további nélkül keresztezhető. Ma már a Földön mindenütt elterjedt, sőt a mesterséges holdakon kijutott a világűrbe is. Egérportré ionrakéták az űrben 1970 január végén sikerült a NASA munkatársainak elsőként pályára állítaniuk egy ionrakétával hajtott, SERT—2 megnevezésű űrszerkezetet. Az ionrakétát a clevelandi kutatóközpontban építették. A tolóerőt kb. 22 km/s sebességű ionizált higanygőz szolgáltatja. A higanyionok mennyisége kicsi, így a rakéta tolóereje is redkívül kicsi, mindössze kb. 27 gramm. A két ionmotor mindegyikében kb. 13 kg higanyt tárolnak, ez a mennyiség kilenc hónapra elegendő. A rakéta napelemtáblája 1,5X5,8 m-es,ennek 33 300 napeleme szolgáltatja a SERT—2 üzemben tartásához szükséges 1000 watt teljesítményt. Az űrszerkezet kör alakú parkolópályán kering. Az indulástól számított hat hónapon át csak az egyik ionhajtómű üzemel, ezen idő alatt a különleges űrviszonyok között tapasztalatokat gyűjtenek a motor működési jellemzőiről. E periódus eltelte után az űrszerkezet a Föld árnyékában folytatja útját, s a második ionmotor akkor kapcsol be, amikor az űrszerkezet pályájának arra a szakaszára ér, amelynek során hónapokon át folytonos napsütésben halad. Kísérletek sorát tervezik annak megállapítására, vajon az ionmotorok nem okoznak-e nehézséget az űrszerkezet és a földi megfigyelőállomások rádiókapcsolatában? A következő hónapokban várnak feleletet arra, hogy a kiáramló ionnyaláb nem károsítja-e a napelemeket, valamint az űrszerkezet felületeit, és nem lép-e valamiféle kölcsönhatásba a járművet körülölelő űrplazmával. Az ionrakéták tolóereje igen kicsi lehet, mégis az űrben mind a kémiai, mind pedig az atommag-energiát hasznosító típusoknál sokkal hatásosabbak. Az ionhajtóműveket a jövőben a Föld körül keringő mesterséges bolygók irányítására, helyzetmegváltoztatására, valamint a távoli égitestek felé haladó űrhajók hajtására használják majd. (New Sciantist) (Sof.) A budapesti ikernyilvántartásról 1970. január 1-ével életbe lépett Budapesten az ikernyilvántartás, amely minden, a fővárosban született ikerpárra kiterjed. Ezzel Cambridge és Birmingham után Budapest a harmadik város, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlására megkezdődött a betegségek kóreredetének kutatása szempontjából igen jelentős vizsgálati anyag regisztrálása. Az elmúlt évek kutatásai igazolták ugyanis, hogy a mesterséges és természetes környezetben élő emberi betegségek okainak tisztázására az állatkísérletek már alig alkalmasak. Az egyes klinikai esetek értékelése pedig nem teszi lehetővé a nem szembetűnő, de azért alapvető kóreredeti összefüggések felismerését. Mindezek miatt váltak az utóbbi időben az ún. epidemiológiai módszerek olyan általánossá az orvosi kutatásban. Az epidemiológiai módszerek meghatározott, nagyobb emberi sokaság, ún. populáció vizsgálati adatainak statisztikai-matematikai elemzésén alapulnak. Ma feltétlenül a legkorszerűbb kóreredeti kutatási módszer, de ennek is van Achilles sarka: az öröklött és a környezeti hatások elkülöníthetetlensége. Éppen ez a gond irányította a figyelmet az egyetlen ideális vizsgálati anyagra, az ikerpopulációkra. Az egypetéjű ikrek ugyanis egyugyanazon csírasejtek egyesüléséből keletkeznek, és tulajdonképpen a megtermékenyített pete kettéhasadásával jönnek létre. Az egypetéjű ikrek így azonos genetikai matériát tartalmaznak. Míg az egypetéjű ikrekben az eltérés csak környezeti hatás lehet, addig kétpetéjűekben a fokozott hasonlóság inkább az azonos környezeti hatásokra vezethető vissza. Az ikervizsgálatok esetén az egy- és kétpetéjű ikerpopulációkban egyes jellegek, ártalmak, betegségek ikerpáronként megegyező, illetőleg eltérő előfordulását vizsgálják, és ebből számítható ki az örökletesség mértéke. A Budapest Főváros VB Egészségügyi Főosztálya elrendelte az ikerszületések kötelező bejelentését, dr. Bakács Tibor és dr. Sárkány Jenő professzor pedig vállalta, hogy a Heim Pál Gyermekkórházban és az Országos Közegészségügyi Intézetben szakszerű ikernyilvántartást hozzanak létre. Ettől a nyilvántartástól azt várjuk, hogy a tisztázatlan kóreredeti problémák segítségével megadhatók lesznek. A Budapesti Ikernyilvántartás figyelembe veszi a WHO irányelveit. (I. I.-né) Hétvégi házak Világjelenségnek számít ma a hétvégi házak rohamosan fokozódó ütemű építése. A mai hétvégi házak építését három irányzat jellemzi: típustervek alapján épült házak, tipizált elemekből készült hétvégi házak és teljesen előregyártott elemekből készült házak építése. Világviszonylatban rohamosan növekszik a teljesen előregyártott hétvégi és családi házak szerepe. A skandináv országokban és az Egyesült Államokban a drága, de vegyi kezeléssel tartósított fa az előregyártott házak anyaga. Egyes gyártó vállalatok azbesztcementlapokkal fedik a fafelületet, újabban pedig lakkozott, eloxált aluminiumlemezt is alkalmaznak. Természetesen itt a fő törekvés az időjárás viszontagságai elleni védelem. Az ábrán bemutatott előregyártott ház fala horganyzott acéllemezből készült, melyet egy sokoldalú polivinilfluorid alapú fóliával (Tedlar) vonnak be. A műanyagréteggel bevont, fémből készült faelemek mellé egyelőre még nem nagyon tudnak felzárkózni a teljesen műanyagból, elsősorban üvegszál erősítésű poliészterből készült elemek, bár ezek döntő előnye éppen az előregyártott elemek szállítása szempontjából oly fontos kisebb súlyban rejlik. Tartós családi házak építéséhez elterjedt a gázbetonelemek alkalmazása. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlítenünk, hogy a falelemek, tetőelemek súlytartományának olyannak kell lennie, hogy közönséges gépkocsikon szállíthatók s egyszerű autódarukkal még beemelhetők legyenek. Az előregyártott elemekből készült hétvégiház-típusok sajátossága a bővíthetőség. Szerényebb célokra 45—50, nagyobb igények kielégítésére 150—160 négyzetméteres alapterülettel készülnek a korszerű típusok, újabban úgy, hogy térelhatároló falelemek felhasználásával a ház szinte órák alatt bővíthető. (L. Gy.) 186 Fogfájás az Antarktiszon A szélsőséges éghajlatnak számtalan kellemetlen hatása van az emberre. Ezek közül kevéssé ismert az a sok fogfájdalom, amit a sarkvidékek kutatóinak ki kell állniuk a rendkívüli hidegben. Azok a fogak, amelyekről csak tüzetes vizsgálat állapíthatja meg, hogy lyukasok, a nagy hidegben gyötrő fájdalmat okoznak. Az amalgám fogtömések sorra kiesnek a helyükről a zsugorodás következtében. A fémkoronák és -hidak jó vezetőképességük révén elősegítik a hideg behatolását a fogidegekhez s ezáltal idéznek elő váratlan fájdalmakat. Mindez akadályozza a kutatókat egyébként is kimerítő munkájuk végzésében, ezért új fogtömő anyagokat kísérleteztek ki számukra és gumi fogvédő használatát javasolják a zord munkahelyeken. (Scientific American) (B. I.)