Természet Világa, 2018 (149. évfolyam, 2-12. szám)
2018-04-01 / 4. szám
TIV HERBARI ?M télutói, ez Kofini rendre hozid ex ! Az. Hothi.M EXIU- taként kerültek át a középkori orvoslásból a népi orvoslásba a „jó és rossz vér" és a „romlott levegő" kifejezések. A Pax corporisban a reszketegség „a rossz, hideg, nyálas vértől" ered, de az Ars medicában is megjelenik a „fekete sár”, mint a betegségek egyik oka. A „fekete sártól lőtt esztelenség" esetében azt olvashatjuk, hogy „leszen penig ez nyavalya, mikor az fekete sárnak nyavalyája az elmét az főben fölöttébb elfoglalja". Az ősi hitvilágból maradt fenn a betegségek „rossz szellemeknek” való tulajdonítása. A Pax corporisban a pestis „Istennek a bűnért való rettenetes ítéleti" és „irtóztató büdösséggel töltik el a levegő eget". Az empíria és a mágia azonban annyira összefonódott, hogy ma már nem tudjuk őket elválasztani. A betegségek rossz szellemeknek való tulajdonítása miatt a betegségeket megszemélyesítették. Ezek olyan kifejezéseinkben élnek tovább, mint az „üssön meg a guta", „vigyen el a fene”, „egye meg a franc". Van azonban olyan kifejezésünk is, ami mára már kiveszett a köztudatból, például az „egye meg az íz". HASZNAI. Hypericum. Csengj fű, 0.31'aniu«frju«. Yperitum, az az, Liykas Jcudó fű, kit Czengő fdincc hinac. TERMESZETI. A Czengő fű melegítő és pirapto. BELSŐ HASZNAI. A Czengő fű vizét igen 10 mindennap innya az Karlagosoknac, mind nagynac ktcziincc. Ha borban főzed és időd, mérget, követ, főként ki hoz emberből. Hideg lelélt és íz, Farfabajokat gyogyít,a kivért pők meg állattya. Ha a magnát iPod vízben fárt ki hányat. Külsó, és belső sebeket meg gyógyít. KÜLSŐ HASZNA 1. A levelét, magvát ha el ne töröd, az égésre kötöd meg gyogyittya, Bolondozókat, kábalkodókat meg gyógyít ha ni?Ba» és fc/ét mellá. HbUH INDEX * Index ava^y LyfUftíimi. Melybe előben a.W tuXnck \jtfitLi CvcriMt ídWnax. fOvehnekiK■velcec, melIjtEextcn»*fcen vammna-X muiUra.,Déikur,Ma«iya*u.1 et KemííUi mefetínleied.Azo* egy funeV pecur muicUnd «Mdlvt«, sorenpen. vili ttéiét hd«- ' cytKinyeUeH nem, tdnted^'dcv ne*. ■UA-diti, «isLCck nyeljen &.be?} td izeettttr nj ca xad&X-v WUd. Fterek d TdkiMLk locali nyelven vdle nevektel. / -A-,; • , i E Agnus Cittus f«la,ie Annus Folio»34« A hideglelés esetében a könyvek külön beszélnek a mindennapi, harmadnapi, negyednapi, forró és hagymázi hideglelésről. „Kígyó vagy béka akiben bújik" egy nép által kitalált betegség. A kígyót és békát betegségek okozóinak vagy gyógyítóinak tartották. A kígyó és béka emberből való kiűzése négy könyvben is megjelenik. Melius Péter munkájában a lóhere egyik belső haszna, hogy „ha a levelét, virágát, magvát mézes ecetben megfőzed s megiszod, minden mérget, kígyót, békát megöl”. Az Ars medica, a Gelencei orvosló könyvecske és a Házi különös orvosságok is megemlíti a tejet, mint ezen betegség ellenszerét. Az Ars medicában a boszorkány mint egy betegség (éjjeli nehéz légzés) jelenik meg. A Házi különös orvosságok megemlít egy olyan fürdőt, „hogy az hideg ne ártson", melynek eredményeként „sem rüh, sem pokolság, sem francia reájok nem ragad". H . Amygdlfluí Ab'ul picea. Acu Álarca mata Acte B . Betuli B u.xU-5, c C-exaJu.5. C«xnu/. Qmnp-ij U.U5, Gjita-uea. Channeled. ^pU-dVcea. t^pa-uj Qj neibel»*. Q*f upjikccra CedxM TC ti EbtcUij ulruca. it r *2 TlCUi i un£i 'i'* Q GunL ifid KUf Iuptpetus. 1$ lucratii 2.0 lufube Zz. Edhtulca. iiiBecuncs 21 Lact»* ?0 ru .\ ZM 16 i, \JIV. L? V\ \ 6 % n s 7I* zS. T remu« T* Az A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE