Természet Világa, 2018 (149. évfolyam, 2-12. szám)

2018-04-01 / 4. szám

TIV HERBARI ?M télutói, ez Kofini rendre hozid ex ! Az. Hothi.­M EXIU- taként kerültek át a középkori orvoslásból a népi orvoslásba a „jó és rossz vér" és a „romlott levegő" kifejezések. A Pax cor­­porisban a reszketegség „a rossz, hideg, nyálas vértől" ered, de az Ars medicában is megjelenik a „fekete sár”, mint a betegségek egyik oka. A „fekete sártól lőtt esztelen­­ség" esetében azt olvashatjuk, hogy „leszen penig ez nyavalya, mikor az fekete sárnak nyavalyája az elmét az főben fölöttébb elfoglalja". Az ősi hitvilágból maradt fenn a betegsé­gek „rossz szellemeknek” való tulaj­­donítása. A Pax corporisban a pestis „Istennek a bűnért való rettenetes ítéleti" és „irtóztató büdösséggel töl­tik­ el a levegő eget". Az empíria és a mágia azon­ban annyira összefonódott, hogy ma már nem tudjuk őket elvá­lasztani. A betegségek rossz szellemek­nek való tulaj­donítása miatt a be­tegségeket megszemélyesítették. Ezek olyan kifejezéseinkben él­nek tovább, mint az „üssön meg a guta", „vigyen el a fene”, „egye meg a franc". Van azonban olyan kifejezésünk is, ami mára már ki­veszett a köztudatból, például az „egye meg az íz". HASZNAI. Hypericum. Csengj fű, 0.31'­aniu«frju«. Yperitum, az az, Liykas Jcud­ó fű,­­ kit Czengő fdincc hinac. TERMESZETI. A Czengő fű melegítő és pirapto. BELSŐ HASZNAI. A Czengő fű­ vizét igen 10 mindennap innya az Karlagosoknac, mind nagynac kt­­cziincc. Ha borban főzed és időd, mérget, kö­­vet, főként ki hoz emberből. Hideg lelélt és íz, Farfabajokat gyogyít,a kivért pők meg állattya. Ha a magnát iPod vízben fárt ki hány­at. Külsó, és belső sebeket meg gyógyít. KÜLSŐ HASZNA 1. A levelét, magvát ha el­ ne töröd, az é­­gésre kötöd meg gyogyittya, Bolondozó­­kat, kábalkodókat meg gyógyít ha ni?Ba» és fc/ét mellá. HbUH INDEX * Index ava^y LyfUftíimi. Melybe előb­en a.W tuXnck \jtfitLi CvcriMt ídWnax. fOvehnekiK­­■velcec, melIjtE­­ex­tcn»*fcen vammna-X mui­Ura.,Déikur,Ma«iya*u.1 et KemííUi mefetín­­leied.Azo* egy funeV pecur muicUnd «Mdlvt«, sorenpen. vili ttéiét hd«- ' cytKinyeUeH nem, tdnted^'dcv ne*. ■UA-diti, «isLCck nyeljen &.be?} td izeettttr nj ca xad&X-v WUd. Fterek­ d TdkiMLk locali nyelven vdle nevektel. / -A-,; • , i E Agnus Cittus f«la,ie Annus Folio»34« A hideglelés esetében a köny­vek külön beszélnek a mindenna­pi, harmadnapi, negyednapi, forró és hagymázi hideglelésről. „Kígyó vagy béka akiben bújik" egy nép által kitalált betegség. A kígyót és békát betegségek okozóinak vagy gyógyítóinak tartották. A kígyó és béka emberből való kiűzése négy könyvben is megjelenik. Melius Pé­ter munkájában a lóhere egyik bel­ső haszna, hogy „ha a levelét, virá­gát, magvát mézes ecetben meg­­főzed s megiszod, minden mérget, kígyót, békát megöl”. Az Ars medi­ca, a Gelencei orvosló könyvecske és a Házi különös orvosságok is megemlíti a tejet, mint ezen beteg­ség ellenszerét. Az Ars medicában a boszorkány mint egy betegség (éjjeli nehéz légzés) jelenik meg. A Házi különös orvosságok megem­lít egy olyan fürdőt, „hogy az hideg ne ártson", melynek eredménye­ként „sem rüh, sem pokolság, sem francia reájok nem ragad". H . Am­ygdlfluí Ab'u­l picea. Acu Álarca mata Acte B . Betuli B u.xU-5, c C-exaJu.5. C«xnu/. Qmnp-ij U.U5, Gjita-uea. Channeled. ^pU-dVcea. t^pa-uj Qj neibel»*. Q*f upjikcc­ra CedxM TC ti EbtcUij ulruca. it r *2 TlCUi i un£i 'i'* Q GunL ifid KUf Iuptpetus. 1$ lucratii 2.0 lufube Zz. Edhtulca. iiiBecuncs 21 Lact»* ?0 ru .\ ZM 16 i, \J­IV. L? V\ \ 6 % n s 7­I* zS. T remu« T*­ Az A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

Next