Területrendezés, 1974 (1-4. szám)

1974 / 4. szám

Az 1784. évi térképen szabad területnek — feltételezhetően földesúri birtoknak — jelölt területeken a század végén zsel­léreiket telekhez és házterületekhez juttatták a földesurak. Ennek alapján jöttek létre az Orczy és Eszterházy birtoko­kon a zsellértelepek jellegzetes beépítésű, ún. zsák­ közös te­rületei. Ezek a mai Petőfi Sándor utcában a 37—63. számig, a Táncsics Mihály utca-Dózsa György utca által közrefogott területen, a Kossuth Lajos utca keleti szakaszán és a Jókai Mór utca déli szakaszának mindkét oldala mentén napjainkig fennmaradtak.* (Utóbbi területen az 1917-es tűzvész nagy pusztítást okozott.) *Bibó István ezekről így ír: ...A művészi formákkal nem rendelkező, önmagukban műemléki értéket nem jelentő házak Gyöngyös építéstörténe­tében településtörténeti jellegzetességük miatt érdemelnek figyelmet. A keskeny utcai front mögött sokszor 150-200 m mélységben összefüg­gően egymás mögé épült házak, a közöttük levő keskeny sikátorokkal, az ún. zsák-közökkel Gyöngyös városképének egyik legsajátságosabb ele­mét adják. A zsák-közök kialakulását Forgács a következőképpen magyarázza: „A mindig többségben levő jobbágyság természetes szaporodása, a hódoltság állandó veszedelme, karöltve a folyton fokozódó adózási terhekkel arra késztették a jobbágyokat, hogy lehetőleg húzódjanak össze egy teleknek egy házában, vagy építsenek egy telken két-három-négy vagy fokozatosan több házat. Ugyanis az adó portánként egyenletesen volt kiróva, tekintet nélkül arra, hogy az illető telken hány család lakik, így tehát terheiket felére, negyedére, hatodára redukálva nyomorúságukat könnyebben viselték. A telkek ilyen felaprózódása azt eredményezte, hogy hamarosan több ház emelkedett a front mögött, mint az utcafronton; aztán az armálisták szokásba hozták fél-, negyed-, hatodporták vásárlását. Mihelyt egy portának több gazdája lett, mihelyt az egy telken lakó job­bágyok nem egy úr gazdaságához tartoztak, azonnal le kellett szerelni sarkairól a kaput, és készen állott a telek régi udvarából kialakult zsákut­ca, amely a frontház mögött sorjázó házikók ereszei alatt az őstelkek irányát követve keskeny s szalagként kanyarog befelé, hogy a telek aljának utolsó háza előtt megtorpanjon, s levegőtől, napfénytől megfosztva a betegségnek, de egyúttal a feltartóztathatatlan tűzveszedelemnek is fészké­vé váljon.” A Kossuth Lajos utca 14. sz. alatti zsellérköz Fürst Sándor utcai szalagtelkes telepítés Petőfi Sándor utcai zsellérközös telepítés 137

Next