Tiszatáj, 1981 (35. évfolyam, 1-12. szám
1981 / 6. szám - Most-Punte-Híd - Krakkói körkép
ták, hanem a lengyel kultúrának olyan értékeit, amelyet érdemes megismernünk. Krakkó persze e tekintetben „könnyű eset”, inkább válogatni volt nehéz, hogy miként lehet szűkíteni a tematikát. Gazdag a kínálat, mintha csak azt mondanánk a városba látogatónak, hogy mindössze egy nap áll rendekezésére megtekinteni. Ennyire tudott vállalkozni körülbelül összeállításunk. Remélhetőleg ahhoz elegendő lesz, hogy fölkelti a kedvet az alaposabb ismerkedéshez, ad néhány fogódzó pontot a lengyel kultúra megértéséhez. K. GY. CS. CSORDÁS GÁBOR 1. Krakkói beszélgetések Leszek A. Moczulskira várok a Student szerkesztőségében. Kint, a Ryneken, a cukrászda kihúzódott a napra, diákok ölelkeznek erős tea mellett. Illegális pénzváltók rángatják be a mellékutcákba a magyar turistákat. Zsebemben Harasymowicz-kötet, tegnap vettem, s azóta már futólag átlapoztam. Most, várakozás közben próbálgatom az első verssorokat. És naponta nagyobb bennem a Wawel És egyre több király ül asztalomhoz... A könyv 1975-ben jelent meg az itteni Irodalmi Kiadónál, elég gyenge papíron. Jagelló Kázmér, Szent Izidor, Kosciuszko, Báthori, az egész sajátos lengyel (magyar) történelem. 2. Moczulski. Hosszú, sima haja hátul, a nyakszirt tájékán egyenesre vágva. Csontos arc, vékony termet, erős bütyka, de hosszúkás kezek, póklábszerű ujjak. Ezek a kezek állandóan a levegőben repdesnek, mint éhes madarak. Lelkesen, elmélyülten magyaráz. Harmincnyolc éves. Huszonnégy volt, mikor első, Szymanskával, Czumával, Faberral közös verseskötete megjelent. További kilenc évbe telt, amíg kiadta első önálló könyvét, A madárijesztő megtérítését. Amit ma a lengyel irodalmi zsargonban „új érzékenységének neveznek, Wojaczek, Lipska és az ő költészetével kezdődött. Indulása nem keltett túlságos visszhangot, visszahúzódott, mással próbálkozott. Két év múlva beérték a fiatalok. Zagajewski (Közlemény, 1972), Kornhauser (A gyárakban a szomorú forradalmárt játsszák, 1973), Stabro (Rekviem, 1973), és sikerült áttörniük. Megteremtették saját közönségüket, népszerűvé váltak az ifjúsági klubokban, az egyetemeken. Felépítették saját esztétikájukat és irodalomtörténetüket (Zagajewski—Kornhauser: A be nem mutatott világ, 1974; Baranczak: Bizalmatlanok és megbízhatóak, 1971), és végül sikerült megtelepedniük a lengyel irodalomban. Moczulski eközben dalokat írt, melyek a Skaldowie együttes lemezeivel Magyarországra is eljutottak. Nem csak nekik dolgozott, az Anawa együttes, Marek Griechuta és mások több mint tíz lemeze őrzi és terjeszti hangját. Tinik között szól házibulikon, és kazettás magnóból harsog a Ryneken; talán a legtöbb, amit egy költő e tekintetben elérhet. Zagajewski kötetei néhány százas példányszámban jelennek meg. 14