Tiszatáj, 1981 (35. évfolyam, 1-12. szám

1981 / 6. szám - Most-Punte-Híd - Krakkói körkép

ták, hanem a lengyel kultúrának olyan értékeit, amelyet érdemes megismernünk. Krakkó persze e tekintetben „könnyű eset”, inkább válogatni volt nehéz, hogy mi­ként lehet szűkíteni a tematikát. Gazdag a kínálat, mintha csak azt mondanánk a városba látogatónak, hogy mindössze egy nap áll rendekezésére megtekinteni. Ennyire tudott vállalkozni körülbelül összeállításunk. Remélhetőleg ahhoz elegendő lesz, hogy fölkelti a kedvet az alaposabb ismerkedéshez, ad néhány fogódzó pontot a lengyel kultúra megértéséhez. K. GY. CS. CSORDÁS GÁBOR 1. Krakkói beszélgetések Leszek A. Moczulskira várok a Student szerkesztőségében. Kint, a Ryneken, a cukrászda kihúzódott a napra, diákok ölelkeznek erős tea mellett. Illegális pénz­váltók rángatják be a mellékutcákba a magyar turistákat. Zsebemben Harasymo­­wicz-kötet, tegnap vettem, s azóta már futólag átlapoztam. Most, várakozás közben próbálgatom az első verssorokat. És naponta nagyobb bennem a Wawel És egyre több király ül asztalomhoz... A könyv 1975-ben jelent meg az itteni Irodalmi Kiadónál, elég gyenge papíron. Jagelló Kázmér, Szent Izidor, Kosciuszko, Báthori, az egész sajátos lengyel (ma­gyar) történelem. 2. Moczulski. Hosszú, sima haja hátul, a nyakszirt tájékán egyenesre vágva. Csontos arc, vékony termet, erős bütyka, de hosszúkás kezek, póklábszerű ujjak. Ezek a kezek állandóan a levegőben repdesnek, mint éhes madarak. Lelkesen, elmélyülten magyaráz. Harmincnyolc éves. Huszonnégy volt, mikor első, Szymanskával, Czumá­­val, Faberral közös verseskötete megjelent. További kilenc évbe telt, amíg kiadta első önálló könyvét, A madárijesztő megtérítését. Amit ma a lengyel irodalmi zsar­gonban „új érzékenységének neveznek, Wojaczek, Lipska és az ő költészetével kez­dődött. Indulása nem keltett túlságos visszhangot, visszahúzódott, mással próbálko­zott. Két év múlva beérték a fiatalok. Zagajewski (Közlemény, 1972), Kornhauser (A gyárakban a szomorú forradalmárt játsszák, 1973), Stabro (Rekviem, 1973), és sikerült áttörniük. Megteremtették saját közönségüket, népszerűvé váltak az ifjúsági klubokban, az egyetemeken. Felépítették saját esztétikájukat és irodalomtörténetüket (Zagajewski—Kornhauser: A be nem mutatott világ, 1974; Baranczak: Bizalmat­lanok és megbízhatóak, 1971), és végül sikerült megtelepedniük a lengyel irodalom­ban. Moczulski eközben dalokat írt, melyek a Skaldowie együttes lemezeivel Magyar­­országra is eljutottak. Nem csak nekik dolgozott, az Anawa együttes, Marek Griechuta és mások több mint tíz lemeze őrzi és terjeszti hangját. Tinik között szól házibuli­kon, és kazettás magnóból harsog a Ryneken; talán a legtöbb, amit egy költő e tekintetben elérhet. Zagajewski kötetei néhány százas példányszámban jelennek meg. 14

Next