Tiszatáj, 2007 (61. évfolyam, 1-12. szám
2007 / 12. szám - JÓKAI ANNA KÖSZÖNTÉSE - Hernádi Mária: A becketti magyar ugar (Jókai Anna: Godot megjött)
Jókai Anna köszöntése Hernádi Mária A becketti magyar ugar Jókai Anna: Godot megjött Jókai Anna meghatározóan epikus életművére általában véve jellemző az anyaggazdagság, az elmélyült emberismeretre alapozott írói tapasztalatkincs különös bősége. Történetei életszerűek és hitelesek, szereplői finoman ábrázolt, egyedi karakterek, nehezen felejthető arcok. Műveinek másik jellemzője a műfajtól függetlenül jelenlévő erős drámaiság. Nemcsak a cselekmények drámába illőek: a regényekben mesterien szerkesztett monológok és dialógusok követik egymást, a dikció pedig szinte mindig emelkedett. Még az elsuttogott párbeszédekben is mintha szakadékokon kiabálnának át egymásnak a regények szereplői, de legalábbis mintha egy tágas színpadot és nézőteret kellene betölteniük mondandójukkal. A pátoszt és az iróniát egyaránt magába olvasztó emelkedettséget nem csökkenti a banális-közhelyes nyelv stílusimitációja sem - de a teatralitás sem megy a dialógusok és monológok életszerűségének és spontaneitásának rovására. Az életművön belül a kilencvenes évektől megjelenő verses apokrif imákban ugyanez az esszenciálissá érlelt tapasztalatkincs és teátrálisan emelkedett hang talál újabb műfajára. Jókai Anna Godot megjött című új művében ez a hang talán legsajátabb közegébe tér vissza a drámával. A szöveg formai tagolása a Közjátéktól illetve Michy és Masha párbeszédeitől eltekintve - inkább regényre emlékeztet, mivel a párbeszédek és monológok sorát megszakító gyakori és részletes szerzői instrukciók helyenként hosszabb-rövidebb leírásokba és esemény-elbeszélésekbe hajlanak át, és a megszólaló szereplők személyének jelzése sem a hagyományos drámai megoldását követi. Mégis: a figurák közti erőviszonyok térképe, a jelenetezés módja és a történet szerkezete, a cselekmény feszültségíve és kidolgozása is arra utal, hogy drámával van dolgunk. A könyvnek számos irodalmi előzménye, forrása van, a szöveg intertextuális utalásainak rendszere rendkívül gazdag és rétegzett. Elsőként említendő Beckett műve, amelyre maga a cím hivatkozik: Jókai Anna könyve a Beckett-szöveg parafrázisának tekinthető. A Godot megjött a Godot-ra várva aktualizálása egy adott térre és időre: Közép-Európára, Magyarországra az ezredfordulón túl. Beckett önmagából kifordult világának sivár, holdbéli tája, ahol Vladimir és Estra-