Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

o TOX.MAI A V xkj.% Világ proletárjai egyesüljetek! 1 ",1" ............... ■" .... " " 1 ........ Eredmények­ben gazdag újesztendőt kívánunk Tolna megye dolgozó népének! AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁGAI NAK LAPJA x. évfolyam; 1. számaUA 50 fillér CSÜTÖRTÖK, 19M JANUAR 1 Új erővel ötéves tervünk negyedik évének teljesítéséért Megyénk üzemeinek dolgozói az év elejétől kezdve az utolsó na­pig kemény harcot folytattak, hogy teljesíteni tudják ötéves ter­vünk harmadik döntő évének elő­irányzatát. 1952. befejezésével, mérlegelve üzemeink egész évi munkáját megállapíthatjuk, hogy munkásosztályunk, műszaki veze­tőink jó munkájának következté­ben megyénk üzemei sikeresen ol­dották meg az előttük álló fel­adatokat, Ipari üzemeink túlnyo­mó többsége nemcsak teljesítet­te, hanem túlteljesítette a feszített terveket. Az év elején a szakszervezeti bizottságok és az üzemi pártszer­vezetek a dolgozók szocialista kötelezettségvállalását a terv na­ponkénti teljesítésére irányította. Ez a későbbiek folyamán meg­hozta a gyümölcsét. A tervek tel­jesítésében igen nagy szerepet játszott a szocialista munkaver­seny, amely az év elejétől kezd­ve az év végéig mind nagyobb méreteket öltött. Rákosi és Sztá­lin elvtárs nevével ajkukon in­dultak harcba üzemeink legjobb dolgozói, kommunisták, sztaha­novisták, hogy példát mutassanak a termelésben. A lendületes versenyben javult dolgozóink felelősségérzete a ter­vek és a vállalások teljesítése iránt. Ugyancsak javuló tendencia tapasztalható a gazdasági és a tömegszervezeti vezetés terén, melyeket a tervek teljesítése mel­lett az új kezdeményezések és az új módszerek alkalmazása is alátámaszt. A jobb irányításnak, a lelkesebb versenynek eredmé­­nyekép örömmel mondhatjuk, hogy ipari üzemeink az 1952-es évben sikeresen oldották meg feladataikat. Elérkeztünk a dön­tő terv év végéhez, amikor büsz­kén mondhatjuk el, hogy me­gyénk ipari üzemei többségük­ben jól oldották meg feladataikat. Azonban nem mondhatjuk, hogy eredményeink mellett nincsenek hiányosságok. A hiányosságok abban mutat­koznak meg, hogy egyes válla­­­latok, mint például a szekszárdi Tatarozó Vállalat nem tartják be az állami tervfegyelmet. Hóna­pokon keresztül nem teljesítették a tervet és így az éves terv tel­jesítésében­ is lemaradtak. A Ta­tarozó Vállalat gyenge munkájá­val megbújik a többi üzemek eredményei mögött. Ennél a vál­lalatnál a párt és szakszervezet nem követett el mindent, hogy mozgósítsa a dolgozókat és ellen­őrizze a gazdaságvezetés mun­káját. Ugyancsak lemaradás ta­pasztalható a Tanácsi Téglagyá­raknál is, ahol az üzemek és üzem­részek közötti kapcsolat kiépítése terén még igen sok a tennivaló. Ezeknél a vállalatoknál a­ munka­versenyről nem nagyon beszél­hetünk és a termelési tömegmun­ka is alacsony színvonalon áll. Helyes lett volna a területi ver­seny további szélesítése és meg­szilárdítása, amit ugyan az év elején bevezettek, de a későbbiek folyamán teljesen elhanyagolták. Nem kielégítő a versennyel való foglalkozás sem. A még nagyobb eredmények elérését gátolta az is, hogy a szocialista munkavez­ény­ről hozott párt- és SZOT-határo­­zatokat csak kismértékben és nem kielégítően hajtották végre. A szakszervezeti funkcionáriusok nem rendelkeznek megfelelően e határozatok ismereteivel és en­nek következtében ellenőrzésük is főleg a termelési tervek ellenőr­zésére szorítkozik. Ugyanakkor elhanyagolják és egyáltalán nem ellenőrzik a részlettervek telje­sítését. Hiányosság volt sok ütem­ben, hogy a versenyszinteket nem dolgozták ki és igen sok helyen előfordulhatott az, hogy a vállalások nem érték el a terv teljesítéséhez szükséges százalé­kokat és azok teljesítése révén is a terv alatt maradtak. Igen sok a hiányosság a vállalások admi­nisztrációja és rendszeres értéke­lésénél. Nem egy ütemben a szakszervezeti funkcionáriusok csak a látszateredményekre tö­rekedtek. Egyes funkcionáriusok nagy­­ hangon jelentették felsőbb szerveiknek, hogy az üzemben va­lamennyi dolgozó megtette felaján­lásait, de ugyanakkor a vállalá­sok teljesítésének rendszeres el­lenőrzését és azok adminisztrá­cióját elhanyagolták. Az ilyen módszer előbb-utóbb az adott ütemben a munkaverseny lejára­tását vonja maga után. Számos hiányosság tapasztal­ható a szakszervezeti vezetők és a gazdaság vezetők kapcsolata te­rén. Az ÜB-elnök elvtársak nem hívják meg a gazdasági vezető­ket a különböző üléskre és ugyanez áll fordítva is. Vállalat­­vezetőink tekintélyes része nem fektet kellő súlyt a termelési ér­tekezletre, mely igen fontos egy­­egy üzem életében, s az ezzel kapcsolatos feladatokat sok eset­ben albérletbe adják ki. Az 1953-as terv végrehajtásá­hoz fogunk, ötéves tervünk ne­gyedik éve újabb feladatokat ál­lít szakszervezeti bizottságaink elé- Januárban a termelési érte­kezletek előkészítése az első fel­adat. A termelési értekezletek si­kerétől nagyban függ az első ne­gyedéves terv teljesítése. A ter­vek megismerése után a szak­­szervezeti bizalmiak csoportjukban nevelőmunkával szervezzék meg a szocialista kötelezettségvállalá­sokat. Számolják fel szakszerve­­­zeti bizottságaink a munkaver­­senyben még helyenként fennálló bürokratikus módszereket. A gaz­dasági vezetőknek a helyes vál­lalások érdekében ki kell dolgoz­­niuk a verseny célkitűzéseit és feltételeit,­ melyet nemcsak üze­mi viszonylatban, hanem üzem­rész viszonylatban is el kell ké­szíteni. A célkitűzések ismerteté­sével nyújtsunk segítséget a dol­gozóknak a vállalások megtételé­re. A felajánlások­ megtételénél helyezzenek nagy súlyt az anyag­takarékosságra, a minőség meg­javítására, mely a jövő évi szo­cialista versenynek egyik igen fontos része lesz. üzemeinkben a­ műszaki dol­gozók az utóbbi félév alatt hatal­mas lelkesedéssel kapcsolódtak a szocialista munkaversenybe Ezt a lelkesedést tovább kell fejlesz­teni. Fordítsanak nagyobb gondot szakszervezeti bizottságaink a mű­szakiak versenyére, fejlesszék to­vább a Róna István elvtárs által beindított szocialista munkaver­senyt. A­ műszaki dolgozók har­coljanak nap, mint nap vállalá­saik teljesítésével a terv egyen­letes és ütemes fokozásáért. Üze­meinkben az elmúlt évben a kü­lönböző sztahanovista és országos hírű mozgalmak nem a kellő mér­tékben terjedtek el. A szakszer­vezeti bizottságok szalmalángsze­­rűen kezelték ezeket, nem harcol­tak azért, hogy minden dolgozó termelő munkáját fejlett munka­­módszerrel végezze. A gazdasági és szakszervezeti vezetőktől függ, hogyan kezdik meg az 1953. éves terv teljesíté­sét. Éppen ezért szükséges, hogy minden funkcionárius akár gaz­dasági, vagy tömegszervezeti te­rületen dolgozik, érezze azt a fe­lelősséget, mely rájuk hárul öt­éves tervünk negyedik évének naponkénti rendszeres teljesítésé­ben. Schrottner Károly SZMT term. és bérfelelős. k6 oo/ Tolna megye üzemeinek dolgozói tervük sikeres teljesítésével készültek fel az 1953-as esztendőre Üzemeink dolgozói az ötéves terv utolsó napjaiban még nagyobb lendü­lettel végez­ték termelőmunkájukat. Azokon a helyeken, ahol a tervet m­ár túlteljesítették, még többet akartak adni a népgazdaságnak. Sok helyen pedig a terv minden részlet­éb­en való teljesítéséért harcoltak. Az év utolsó napjait győzelmesen zárták megyénk dolgozói. Ezekben a napokban telje­sítették a tervet és legtöbb helyen büszke öntudattal kezdték meg ötéves tervünk negyedik évét. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói december 19-én már teljesítették éves­­ tervüket. Az év utolsó napjaiban azért harcoltak, hogy terven felül még több jó minőségű cipőt adjanak a népgaz­daságnak. Horváth Miklós teljesítménye 166 százalékos volt átlagosan, l­avitber Mária és Strumberger István 140 százalék felett teljesítették terv­előirányzatukat. „ Az aljaüzemrészben az I-es és a 11-es kör dolgozói álltak párosversenyben egymással. Ők a minőség megjavítá­sát tűzték ki célul. Ebből a nemes vetélkedésből az I-es kör dolgozói ke­rültek ki győztesen. A minőség 90.17 százalékos volt, míg a II-es kör dol­­gozói 96.13 százalékos minőségű I. osztályú cipőt gyártottak. A cipőgyár újítói az év utolsó hónapjában ki­­tettek magukért. Huszonkét újítást nyújtottak be, ezek közül az újító bi­zottság nyolcat elfogadott és ezeket már alkalmazzák a termelésben. A Simontornyai Bőrgyárban az üzemrészek közötti versenyben az első helyet a meszes-műhely foglalta el. A bőrgyár dolgozói is fokozták termelésüket az év utolsó napjaiban­­­ T­akács József, Boldog Ferenc, Csősz László és Márkus Ferenc kerültek élre a munka­verseny­ben. A dolgozók a terv minden részleté­­be­n való teljesítéséért harcoltak, és eredményes munkájuk meghozta a győzelmet. Előreláthatólag a döntő terveket december 31-re minden rész­letében teljesíteni tudják. A Simon­tornyai Bőrgyárban a műszaki dol­gozók Róna elvtárssal az élen már felkészültek ötéves tervünk negyedik évére. Műszaki feladattervet dolgoz­tak ki és annak alapján fogják a munkát végezni. A Bonyhádi Zom­áncm­­előkben az egyes m­űhelyrészek dolgozói kö­zött nemes versengés alakult ki, hogy melyik üzemrész dolgozói tudják előbb befejezni a döntő tervével. A sajtoló-mű­hely dolgozói jelen­tették elsőnek, hogy befejezték a tervet. A zománctábla-osztály dolgozói alig 1 nappal maradtak el tőlánk tervük teljesítésében. Az eredeti tervet már december első napjaiban befejezték és december utolsó két dekádjában már a felemelt tervelőirányzatot tel­jesítették. December 20. tiszteletére Indítoit munkaversenyi siker korcs názta. A dolgozók 100 százalékig tel­jesítették kötelezettségi vá­lallásaikat. Ki­emelkedő eredményt értek el Losonci József és Kovács Györgyivé brigádja, akik túlteljesítették­­ az előirányzott évi tervet. A Tolnai Selyemgyárban már december 6-án befejezték a dol­gozók éves tervüket. Azóta mind iSt éK azoknak a cérnázó és főnököknek a száma, akik éves tervüket befejezték. A különböző üzemrészek dolgozói­­között nemes versengés alakult ki, hogy ki tudja előbb befejezni az elő­írt tervet. W . Fjedl Ferencné már 1953 március havi tervét teljesíti. Kovács István és ifj. Morvai Józsefné már 1953 február havi tervüket tel­jesítik. A cérnázó és fonoda üzemré­szek dolgozói az év utolsó napjaiban azért harcoltak, hogy még zöld­­textil­gyártáshoz szükséges nyersanyagot biztosítsanak a népgazdaságnak. A Dombóvári Kendergyárban a dolgozók eredményes munkáját a terv túlteljesítése bizonyítja. Az 1952 évi árutermelési tervet december 20- án 117 százalékra, a teljes termelési tervet pedig 105 százalékra teljesítet­ték. A Kendergyárban a fiatalok ér­tek a legszebb eredményt tervük tel­jesítésében. •Szabó József és Szabó István ti­losuk m­ár 1953-as tervük teljesí­­tésén dolgoznak. Mindössze 3 fiatal nem tudja telje­síteni a fenét de ezek alig néhány hete kerültek a­ tiloló üzemrészbe. A törőbrigádok versenyében a Monos­­tory brigád került az élre, amely ter­r­vét állandóan 110 százalék felett tel­jesíti. Jobb népnevelő munkával, fokozott ellenőrzéssel gyorsítsuk meg a mélyszántás és a vetés ütemét Megyégfő területén még mindig nagy lemaradás mutatkozik az őszi búza és rozs vetés, őszi mélyszántás, valamint a kukoricaszár betakarítá­sa terén."A lemaradás oka, hogy ta­­nácsainnk még nem gazdái saját te­rületüknek, gyenge az ellenőrzés és nem követelik meg a törvény szi­gorával a tervek maradéktalan tel­jesítését. Ebből adódik aztán, hogy a december 27-i jelentésnél az egyé­niek búzavetése 33 holddal, az ösz­­szes búza­vetésben tsz és egyéni vo­­naton huszonhat holddal keve­sebb, mint amit az előző napokban jelentettek. A bonyhádi, dombóvári, gyönki és a paksi járások helytelen adatokat közöltek a megyei tanács felé és ezért utólagosan helyesbítést jelentettek be. Ez mind azt mutatja, hogy gyenge az ellenőrzésük, nincs megszervezve jól a jelentőszolgálat Ez nemcsak a járási, hanem a köz­ségi tanácsszervekre is jellemző. Az ellenőrzés és a felvilágosító munka hiánya okozta, hogy ilyen nagy lemaradás tapasztalható me­gyénk területén. A tszcs-k őszi búza­­vetését a dombóvári és a tamási já­­rásban fejezték be, sőt túlteljesítet­ték december 27-ig. Az egyéniek vo­nalán azonban itt is nagy lemaradás mutatkozik, de legnagyobb a lema­radás a gyönki járásban és Szek­­szárd város területén. A rozs­vetési terv teljesítésében a bonyhádi, a dombóvári, és a szekszárdi járások teljesítették, sőt túlteljesítették ve­tési tervüket tszcs vonalán. Megkö­zelítette a terv­teljesítést a gyönki járás, ahol ha tovább fokozzák a munkák ütemét, a tszcs-k rövidesen befejezhetik rozsvetési tervüket. Az egyénileg dolgozó parasztok tervtel­­jesítésében azonban ezekben a járá­sokban 1­.maradás mutatkozik ugyan­úgy, mint a többi járásoknál. A mályszántási terv teljesítésében Szeks­zárd város vezet, ahol ha az eddigi ütemüket fokozva megjavít­ják munkájukat, rövidesen teljesít­hetik tervüket. A többi járásoknál még mindig sok a tennivaló, hogy tervüket teljesítsék és időben fejez­zék be az őszi mélyszántást. A leg­nagyobb lemaradás itt­­ is az egyéni­leg golg­ózó parasztok között mutat­kozik. Legkevesebbet végeztek el az egyéniek a bonyhádi és dombó­vári járásban. A kukoricaszár letakarításánál még mindig vannak lemaradások és főleg a paksi járásb­an, ahol még sem a tszcs-k, sem pedig az egyéniek nem teljesítették tervüket. A kukoricaszár betakarítását csupán Szekszárd vá­ros területén és a gyönki járás terü­letén teljesítették 100 százalékra, beleértve a tszcs és egyéni dolgo­zókat egyaránt. De a legnagyobb le­maradás mindemellett a kukoricaszár behordásban tapasztalható. A járási és községi tanácsoknak a vetést, mélyszántást és szárbetakarí­tást szorgalmazni kell, hogy az ed­digi lemaradást felszámollva helyre­hozzuk és kiküszöböljük azt a csor­bát, amit saját hanyagságunkból en­gedtünk esni a megye becsületén.­­ Nagy gondot kell fordítania a szár­­betakarításra, hogy a silózási ter­­vün­ket is maradéktalanul teljesítsük, hogy ezzel is biztosítani tudjuk fej­­lődő ál­latállományunk ellátását és fejlesztését. Vasárnap is vetettek Harc községben Harc termelőszövetkezeti község őszi vetéstervének teljesítéséből né­hány százalék van csupán hátra: a földműves szövetkezet kezelésében le­­vő földekből 20 hold, a Dózsa IIL típusú fszcs-nél pedig 60 hold búza­, vetés hiányzott az elmúlt hét végéig. Bár szombaton egész éjszaka esett az eső, vasárnap reggel a Dózsa tszcs tagjai mégis megjelentek földjükön, s a tenngelici Petőfi tsz-ből szombaton érkezett két erőgép is már a reggeli órákban megkezdte a munkát. A sáros talaj miatt az erőgépek csak 2—2 ekét tudtak­ vontatni,­a a felszántott földet azonnal fogasolták. Mivel a süppedékes talajban a vetőgép nem tudott dolgozni, ezért 10 tszcs-tag kézierővel végezte a vetést, amit is­mét fogatoltak. A rossz időjárás nagyban megnehe­zítette a harci csoporttagok munká­ját, akik azonban nem riadtak vissza a nehézségektől, s a sáros talaj ellenére is vasárnap közel 10 hold búza vetésével vé­geztek. Vetett vasárnap a földművesszövet­­kezet is, amely mintegy 5 hold vetését fejezte be. A harci dolgozó parasztok úgy tervezik, ha le is maradtak ter­vük teljesítésében, de pótolják a te* maradást. Nem gondolkoznak azon­ban így a harci kulákok, akik sem vasárnap, sem korábban nem vezet­tek, s Harcon ma is 60 hold vélet­len kulákföld van. A tanács ébersége azonban leleplezi­ a szabotáló kulá­kokat, s valamennyi eliau megindítot­ta az eljárást

Next