Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-12 / 265. szám
1953. NOVEMBER 12 Ünnepi gyűlésen jutalmazták meg a Dombóvári Halom legjobbait November 6-án este szürke ködfelhő ereszkedett alá, s alig hihetett a dombóvári malom körvonalait látni az esti szürkeségben. Csak a hatalmas ötágú vörös csillag, mint világító fáklya hirdette, hogy a közelben egy olyan üzem van, ahol a dolgozók teljesítik a tervet. Ugyanis ma már mindinkább szokássá válik üzemeinkben, hogy csak akkor gyújtják meg a vörös csillagot, ha a tervet teljesítik. Gyülekeznek a malom Imlúrtermében a dolgozók. Az üzem kultúrosai még egyszer elpróbálják táncukat és utána megkezdődik az ünnepi gyűlés. Bánhelyi Béla elvtárs üzemi párttitkár megnyitó szavaival a Nagy Októbert méltatta. Beszélt arról, hogy milyen nagy jelentősége van az új, szebb élet építésében a szocialista munkaversenynak, melyet a Szovjetunió hős munkásosztályától tanultak. Ünnepi beszéde végén felhívta a dolgozók figyelmét, hogy továbbra is végezzék munkájukat a forradalmi műszak lendületével, érjenek el a termelésben új sikereket, vigyék győzelemre a párt és a kormány nagyszerű programmját. Bánhelyi elvtárs szavait lelkes taps követte, hosszan éltették a Szovjetunió és a magyar kommunisták pártját, eddigi győzelmeink szervezőjét, lelkesítőjét és útmutatóját. Utána Wolf József, a malom igazgatója a forradalmi műszak legjobbjainak jutalmat osztott ki. Olyanok kaptak pénzjutalmat, mint Marx Károly koptatás, aki a forradalmi műszakon 103,2 százalékra teljesítette tervét, vagy mint Sajti Istvánné, Fazekas György, Takács József, Z. Kovács Pál, Kemény Gyula és Simon Ferenc, akik az elsők voltak a versenyben. Vándorzászlót is kaptak az élenjáró dolgozók, köztük Fábián Mária, Megyeri Lajos, Takács József. A jutalomkiosztás után, a malom újonnan alakult kultúcsoportja mutatkozott be vidám műsorával, a kultúrműsor után pedig éjfélig szórakoztak, táncoltak a malom dolgozói. Másnap, november 7-én a felvonulók között büszkén tartották magasra a transzparenseket, melyeken hírül adták a község dolgozóinak, hogy a dombóvári malom valamennyi dolgozója túlteljesítette november 7-i vállalását. NAPEö Lelkes versengés a mözsi gépállomáson Az őszi kalászosok elvetése után a mözsi gépállomás traktoristái az őszi mélyszántás időbeni elvégzéséért indultak harcba. A mélyszántás gyorsan, s a minőségi követelményeknek megfelelően halad. A traktoristák a gépállomás 26212 normálhold éves tervét eddig 91,7 százalékra teljesítették. A munka lendületét méginkább fokozza a gépállomás vezetőségének az a határozata, amely leszögezi, hogy az a traktoros, aki az őszi mélyszántást és általában az őszi munkálatokat jól végzi, tervét teljesíti, illetve túlteljesíti és kifogástalan minőségi munkát is végez, az jutalomban részesül. A jutalmazás tárgyai: 1 néprádió, 1 pár bőrkesztyű, 1 darab cigarettatárca. Mindenki igyekszik, hogy társánál több és jobb munkát végezzen. Persze ez a gyors munka nem mehet a minőség rovására. Fej-fej mellett harcolnak a traktorosok: Takács Ferenc őszi terve 220 normálhold, eddig teljesített 423 normálholdat, Hosnyánszky András őszi terve szintén 220 normálhold, de eddig már 422 normálholdat teljesített. Ircaszemcse tervez,a NEOYEVILL vérfez... Megszokott mozdulattal nyúlt a villanykapcsoló telé. Majd leerngedi karját és szinte bocsánatkérően néz a sötét villanykörtére.Majd kijózanodva homlokára üt. Igaz még mindig nincs bekapcsolva. Hányszor megismétlődik ez a jelenetregszemcsén, de csak azért, mert olyan állhatatosan várja az a 2.800 ember, hogy kigyulladjon a fény, hogy ne kelljen pislogó petróleumlámpa fényénél vakoskodni. Iregszemcse dolgozó népe tervez és a MEGYEVILL végez. 1951-ben a MEGYEVILL azt a kötelezettséget vállalta hogy a község villanyhálózatát kibővíti, hogy az egész község élvezhesse a tény hatását. Lassan múlnak a napok, hetek hónapok, évek, már elérték az 1953-as évet, a villanyhálózatot azonban még most sem bővítették ki. A község dolgozói azonban mégsem csüggednek, remény még mindig van, ugyanis a megyei tanács azt az ígéretet tette ,megnyugtatásképpen hogy 1954 első negyedévben egész biztoan kibővítik a villanyhálózatot. 9 Az őszi mezőgazdasági munkák állása A Tolnamegyei Tanács V. B. Mező I őszi mezőgazdasági munkákban, a gazdasági Osztálya az alábbiakban a november 4-i értékelés szerint: közli a járások helyzetét az egyes ISTÁLLÓ TRAGYÁZÁSBAN : Törvényszerű-e a szocialista társadalom létrejötte? Az SZKP története paksi I. éves tanfolyam hallgatóinak konzultációs kérdése: I. A burzsoá társadalmat szolgáló ideológusok azt hirdetik, hogy a kapitalista társadalom örök, mindig volt és mindig lesz. Ezzel az a céljuk, hogy védjék a kapitalizmust, a rendszerbe való belenyugvást hirdessék. A történelmi körülmények, a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy nem örök a kapitalista társadalom (élő példa erre a Szovjetunió, az európai, ázsiai népi demokráciák.) A marxizmus-leninizmus azt tanítja a történelem tapasztalatai alapján: a társadalom fejlődésének törvénye az, hogy egyik társadalmat egy haladottabb társadalmi forma váltja fel. Törvény az, hogy akkor fejlődik a társadalom, a termelés, ha a termelőerő és a termelési viszony összhangban van egymással. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a társadalmi termelésnek két oldala van, amelyek bár kapcsolatban vannak egymással, mégis különbözőek. A termelőerők tükrözik az embernek a természethez való viszonyait (milyen hatással vannak a természetre), míg a termelési viszonyok Amíg a kapitalizmus kialakulása után egy ideig összhangban van a termelőerő a termelési viszonnyal, addig a kapitalizmusnak egy újabb szakaszában, az imperializmusban, megszűnik ez az összhang, összeütközésbe kerülnek egymással. A kapitalista rendszer ebben a szakaszában már túlélte önmagát és át kell adja helyét egy új rendszernek, amely a társadalmi haladást segíti. Mi a bizonyíték arra, hogy törvényszerű a bukása? A termelés, a technika fejlettsége és fejlődése vonalán a kapitalizmus a termelésnek, a technikának olyan magas fejlettségét hozza létre, amire eddig még nem volt példa. Az imperializmus idején, amikor a monopóliumok már az egész világot uralják, a tőkések a technika fejlesztése terén reakcióssá válnak, nem fejlesztik a technikát, sőt nem ritkán kézi munkára térnek át, megmutatják az embereknek egymáshoz való viszonyait a termelési folyamatban. (Milyen az embereknek egymáshoz és a termelőeszközökhöz való viszonya). A fejlődés megköveteli, hogy a termelési viszony segítse a termelőerők fejlődését és ne akadályozza. Úgy a rabszolgatársadalomban, mint a feudalizmus kialakulása után egyideig összhangban volt a termelési viszony a termelőerővel, de egy idő múlva a termelési viszony gátjává vált a termelőerő fejlődésének. A feudalizmus fejlettebb szakaszán, amikor a technika nagymértékben fejlődött (gőzgép feltalálása, stb.) és a nagy felfedezések eredményeként kiszélesedett a nemzetközi kereskedelem, a termelőerők további fejlődését akadályozták a meglévő feudális termelési viszonyok, feudális kötöttségek. Az emberek a régi módon nem akartak és nem tudtak élni, forradalommal megdöntötték a feudalista termelési viszonyokat és kapitalista termelési viszonyokat teremtettek. Azonban a kapitalizmus létrejötte is csak úgy volt lehetséges, hogy a burzsoázia a termelőerők és termelési viszony összhangjának törvényét felhasználta a régi termelési viszonyok megdöntésére. Mi ennek a magyarázata? A maximális profit biztosítása érdekében teszik ezt. Akkor, amikor a technika fejlesztése busás profittal kecsegtet, fejlesztik a technikát, ha az nem hozza meg a legnagyobb profitot, akkor nem fejlesztik. A kapitalizmus pusztulásra ítéltségének legnagyobb bizonyítéka, hogy a termelés és technika fejlesztése nem a társadalom érdekében történik, vagyis ellentétbe kerül a társadalom érdeklével (például az USA költségvetésének 70 százaléka közvetlen háborús célokat szolgál). Pusztulásra költségének lényeges bizonyítéka az is, hogy a kapitalista országokban a termelési kapacitást még akkor is csak 50—60, legfeljebb 70 százalékban használják ki, amikor nincs válság.A kapitalizmus fejlődése során kitermeli,s létrehozza saját sírásóját, a proletariátust. A termelés és tőke koncentráció következtében a munkások nagy üzemekben, nagy vállalatoknál tömörülnek. A nyomor, az elnyomorítás, a nélkülözés, a munkanélküliség, teljes jogtalanság létrehozza és fokozza elégedetlenségüket és harcolnak egyre szervezettebben, céltudatosabban. A forradalmi elmélet segítségével a marxista-leninista párt az, amely irányítja, szervezi, neveli őket a harcra a kapitalizmus megdöntésére. A proletáriátus történelmi feladata: „a kisajátítók kisajátítása*'. (Marx) A technika, a termelés fejlődése és a társadalmi munkamegoszlás következtében olyan magasfokú a termelés, miszerint elérték azt, hogy annyit lehet termelni ,hogy az a társadalom tagjának elég volna és a termelőerők fejlesztésére is maradna termékfelesleg. Ugyanakkor ez a nagy termékbőség azt hozza a dolgozóknak, hogy ezrével halnak éhen, mert a tőkések nem képesek, de nem is akarják kielégíteni a társadalom többségét, főleg azokat nem, akik ezt a nagy termékbőséget létrehozzák. Nem bizonyítéka ez is e társadalom halálraítéltségének, hogy ennek a társadalomnak meg kell buknia? A kapitalizmust megelőző társadalmakban nem volt annyi termelés, olyan magas a technika, hogy a társadalmat ki lehetett volna a termelvényekből elégíteni. Eddig a magántulajdon, mint olyan, nem vált a társadalom béklyójává, csupán új termelési viszony kellett, amely megfelelt a termelőerők fejlettségének. A kapitalizmusnak ebben a szakaszában szükségessé válik a tőkés magántulajdon, a tőkés kizsákmányolás megszüntetése, mert éppen a tőkés magántulajdon, a tőkéseknek a maximális profitért való harca eredményezi azt, hogy a tömegnyomor elviselhetetlenné válik, hogy a társadalmi rendben, a gazdasági életben állandósulnak a zűrzavarok, válságok. Ebben a helyzetben a termelőerő és termelési viszony összhangjának törvénye követeli meg azt, hogy a tőkés magántulajdon helyébe közösségi tulajdont kell létrehozni vagyis a kapitalista termelési viszony helyébe szocialista termelési viszonyt kell megteremteni. Az eddigiekből következik az, hogy nemcsak a kapitalizmus bukása törvényszerű, de törvényszerű a szocialista társadalom létrejötte is. Törvényszerű azért, mert a termelőerők és a termelőviszony a szocializmusban az összes társadalmak közül a legteljesebb összhangban van. Ez az a társadalom melyben nem kerül soha összeütközésre sor. Ez az a társadalom, amely a tőkés magántulajdon helyébe a társadalmi tulajdont teremti meg, ahol nincs válság, nincs nyomor, munkanélküliség, ahol a társadalom sem kerül válságba, hanem állandóan fejlődik törésmentesen. A mai történelmi korszak bizonyítja, hogy a szocializmus győzelme a különböző országokban korunk legyőzhetetlen törvényszerűsége, s ezt a törvényszerűséget maga az élet, a gyakorlat igazolta és igazolja fényesen. III. Több helyen felvetik azt a kérdést is, hogy a kapitalizmus bukása objektív törvény-e? A marxizmus-leninizmus olyan választ ad, hogy igen, objektív törvény. Tudjuk azt, hogy az objektív törvény az emberek akaratától függetlenül létezik és hat. Mi bizonyítja azt, hogy a kapitalizmus bukása is objektív törvény? A kapitalizmus egy szakaszán a termelőerő és termelési viszony ellentétbe kerülnek egymással, új termelési viszony szükséges. Ezt a termelőerő és termelési viszony között meglévő ellentmondást nem a tőkések, nem is a munkások hozták létre, hanem a társadalom adott helyzetéből, a kapitalizmus kialakulásából törvényszerűen bekövetkezett, a kapitalizmus velejárója, objektív törvénye. Hiába akarnák egyesek, vagy egyes csoportok a régi társadalmat megszüntetni és helyébe újat létrehozni, ha a helyzet nem érett meg arra, nem lehetséges az. (Úgy a kapitalizmus, mint a szocializmus kialakulására érvényes ez.) A proletariátus pártjának meg kell ismerni az objektív törvényeket és tudatos tevékenységüket a törvényre támaszkodva kell kifejteni. A törvényt megváltoztatni nem tudjuk, csupán felhasználni lehet azt. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban* című művében azt tanítja, hogy a szovjet hatalom is csak azért tudta a szocialista gazdaság új formáit megteremteni, mert arra a gazdasági törvényre támaszkodott, hogy a termelési viszonyoknak feltétlenül összhangban kell lenniök a termelőerők jellegével. IV. Bár a kapitalista társadalom bukása és a szocialista társadalom létrejötte törvényszerű, ez nem jelenti azt, hogy önmagától, automatikusan meg fog szűnni a kapitalizmus és létrejön a szocializmus. Bár objektív törvény a társadalom fejlődése és objektív feltételek szabják azt meg, a fejlődés segítésében, meggyorsításában igen nagy szerepe van az elméletnek, a pártnak. A termelőerők és termelési viszony összhangjának törvénye a kapitalizmusban már hosszú idő óta igyekszik utat törni magának, érvényesülni. Hogy ez eddig, a mai kapitalista országokban nem sikerült, annak oka a kapitalista társadalom önmagukat túlélt erőinek erős ellenállása Látjuk azt, hogy az imperialisták hogyan igyekeznek letiporni a munkásmozgalmat, terror, fasiszta módszereket alkalmazva, vagy hogyan igyekeznek „kilábolni" a társadalom válságából, a túltermelési válságból, a háborúval, háborús előkészületekkel. Ez mind erős ellenállásukat mutatta a törvény érvényesülésével szemben, a kapitalista társadalom a kizsákmányolás védelmében. A marxizmus-leninizmus bebizonyítja, hogy a törvények megismerésével és felhasználásával a világ megismerhető és megváltoztatható. Éppen ezért az eszmének, a történelmi helyzet felismerésében, az események irányításában a törvények érvényesülésében elsőrendű szerepe van. A marxista-leninista elmélet felvértezi a munkásosztályt, hogy felismerje történelmi hivatását, hogy megdöntse a kapitalisták uralmát, hogy felépítse az új, szocialista társadalmat. ” A feltett konzultációs kérdésre összefoglalóul idézem Sztálin elvtársat: „A marxizmus elmélete, amely a kapitalizmus objektív folyamatait fejlődésükben és elmúlásukban tanulmányozza, arra a következtetésre jut, hogy a burzsoázia bukása elkerülhetetlen, s a proletariátus elkerülhetetlenül meghódítja a hatalmat, hogy a kapitalizmust elkerülhetetlenül felváltja a szocializmus."* Somi Benjáminná II. Miért törvényszerű a kapitalista társadalom bukása?