Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-05 / 105. szám
4 Jókai Mór halálának 50. évfordulójáraSPORT 1904 május 5-én hunyt el hat évtizedes íirói munkásságai, befejezve Jókai Mór, a XIX. századbeli négengúodalmunk legfényesebb tehetsége. Jókait méltán állíthatjuk Petőfi és Arany mellé, akikkel együtt vallotta: „Szent hivatása a költőnek — a nép szívében oly szenvedélyeket fölkelteni, mik ha fölébrednek, nem halnak el soha, hanem átszállanak apáról fiúra, s későn, vagy korán lángra gyújtják az életet.'' írásaiban tehát a haza, a magyar nép szeretete és a haladásért való harc vezérelte. Ez a titka annak, hogy már korában is az olvasóközönség kedvence volt, s ma, halála után ötven évvel is még ő a legolvasottabb magyar regényíró. A félig nemesi és félig polgári származású író műveiben gyakran ráismerünk életének egy-egy állomására. Gyermekkori emlékei közül szülővárosa, a gazdag kereskedő város, Komárom gyakran szerepel írásaiban. .A pozsonyi, a pápai és a kecskeméti diákévek is jelentősen alakították az eleinte félénk természetű gyermek lelkületük. Pápán a híres református kollégium önképzőkörében együtt dolgozott Petőfivel, együtt szerepeltek. Szoros baráti kapcsolat fejlődött ki köztük. Eleinte ő is habozott a művészet különböző ágai közt, festő akart lenni, s talán éppen Petőfi ösztönzésére lett író. Bár Kecskeméten, illetve Pesten megszerezte az ügyvédi oklevelet, de már teljesen az irodalomnak élt. Pesten ismét feltújult s elmélyült Petőfivel való barátsága, aki éppen az ő lapját, az „Életiképek‘-et szemelte ki nagy céljainak a megvalósítására. „Én a népköltészet képviselőit akartam egyesíteni“ — írta Petőfi Arany Jánosnak. Miért éppen az Életképekben? Mert annak legtöbb olvasója van, mert ahhoz szegődtek a legjobb fejek, mert annak szerkesztője, egyik főtagja a „Fiatal Magyarországnak, hová mindazokat számítom, kik valódi szabadelvűek, merészek, nagyot akarók, azon fiatal Magyarországinak, mely nem akarja a haza kopott bocskorán örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni." 1848 március 15-én mindketten ott haladtak a márciusi ifjúság élén. Részt vett a nemzet követeléseit tartalmazó 12 pont megfogalmazásában, s ő volt a nap legünnepeltebb szónoka. Jellasich támadása idején elkíséri Kossuthot az alföldi toborzó útjára. Egy gúnyos hangú versében a horvát bánt teszi nevetségessé. A forradalom után elkövetkezett nehéz idők, az ünnepelt színésznővel, Laborfalvi Rózával kötött házassága, a súlyosbodó hadi helyzet időlegesen őt is megalkuvóvá tették, Debrecenben a békepárthoz csatlakozott és lapjában felvetette az Ausztriával való méltányos kiegyezés lehetőségét. Tévedését azonban csakhamar belátta, s a függetlenségi nyilatkozat után szóban és tettben hűségesen szolgálta Kossuthot a bukásig. A forradalom legyőzése után az ő neve is annak s 32 írónak lajstromára került, kiknek a vésztörvényszék kivégeztetését kívánta. Soká rejtőzött a borsodi Bükk rengetegeiben, míg felesége kegyelmet nem eszközölt ki számára.Az elnyomás nehéz éveiben írásainak tárgyát jórészt a reformkorból, vagy a szabadságharcból merítette. Ekkor jelentek meg az „Egy magyar nábob", „És mégis mozog a föld" és a ,.Csataképek“ című könyvei. A körrémület, a halálos szorongás napjaiban e könyvekkel úgyszólván Jókai volt az első, aki a közelmúlt dicsőségének ragyogó, izgató festésével a zsibbadó nemzetbe lelket akart önteni, s a nemzeti ellenállás szellemét ébrentartani törekedett. Mikor a Bach-rendszer bukásával enyhült a zsarnokság (1361), a határozati párt soraiban mint képviselő harcolt a negyvennyolcas eszmékért. Az országgyűlésen a kiegyezés ellen foglalt állást. A lapjában megjelent az önkényuralmat élesen bíráló cikk miatt börtönbüntetést kellett szenvednie. Regényei ebben az időben ábrázolták leghívebben és leghaladóbban a valóságot. Tiltakozásul a kiegyezésre megírta egyik legszebb regényét a hazaszeretet és a függetlenségi harc hőskölteményét „A kőszívű ember fiai“-t. A három Baradlay fiú, Ödön, Richárd és Jenő, különösen az első kettő, valóságos eposzi hős. Ödön útja az orosz pusztákon át, Richárd hazatérése huszárjaival Bécsből, Richárd és Palovicz Ottó párbaja az isaszegii csatában, a két Baradlay testvér vetélkedése, Buda ostrománál hőskölteménybe kívánkozó részletek. A mű lelkes hangja és az előadásában is megnyilatkozó hazafiúi hevület révén kiemelkedő alkotása Jókainak. Gondoljunk például arra, hogy milyen elragadtatott szavakat talál Jókai, amikor leírja, hogyan szabadították fel Pestet a honvédseregek. Jókai harcosan fordult szembe Ridegváry személyén keresztül mindazokkal, akik elárulták a szabadság ügyét. E mű néhány hiányossága ellenére is komoly szolgálatot tett a magyar haladó hagyományok ápolása és a szabadságharc hősi emlékeinek elmélyítése, ébrentartása terén. A hetvenes évek elején ,,És mégis mozog a föld" című regényének főtémáját ismét a reformkorból vette, majd a később írt, eszmei szempontból legsikerültebb regényének, a Rab Ráby-nak témáját II. József uralma idejéből veszi, melyben egy, a nép érdekeiért harcoló magyar császári tisztviselő küzdelmét mutatja be a rothadó magyar feudalizmus ellen. Jókait foglalkoztatta a kapitalizmus egyre nagyobb térhódítása is, amelynek hangolt is ad a „Fekete gyémántok’ című regényében. A műben szembeszáll a magyar ipart elnyomni akaró idegen tőkésekkel és a velük szövetkező nagybirtokossággal és főpapsággal. Bár a regény befejezése irreális, mégis jelentős szerepet tölt be a kapitalizmus üzelmeinek leleplezésében. Azzal, hogy a regény főhőse, Berend Iván, negyvennyolcas huszártiszt volt, a szabadságharc emlékét igyekszik ébrentartani. Az író, Tisza Kálmán 1875-ben történt miniszterelnökké való kinevezése után akaratlanul is az uralkodó körök politikájának a követője lett. Jókai bár nehezen nyugodott bele a „császári és királyi" világba, de ez a megalkuvás lassan aláásta írói éleslátását. Az életet felszínesebben figyelte, művei az írói technika öncélú csillogtatásává váltak. Munkakedve azonban nem csüggedt. Fáradhatatlanul dolgozott egészen 1904-ben bekövetkezett haláláig. Csodálatos gyorsasággal születtek művei. Hat évtizednyi munkássága alatt 360 művet adott ki. Soha el nem múló érdeme, hogy műveiben a népnyelv ízét és színeit szólaltatta meg. Prózaíróink közül az ő ajkán zengett legszebben a magyar nyelv. íróink közül szókincse a leggazdagabb, mintegy 20 ezer szót használt. Jókai, bár képzelete sokszor elragadta a valóság talajáról és műveiben gyakran nem a társadalom igazi problémáit ábrázolta, hanem az érdekeset, különöset, mégis példaként áll előttünk. Legfőképpen abban, hogy mélységesen szerette hazáját, népét és terheletlenül bízott annak jövőjében. Ezek azok az érdemek, amelyek maradandóvá teszik műveit, amelyekből egy egész század magyar életének harcait, küzdelmeit, hőseit és ellenségeit ismerhettük meg. Megtanulhattuk tőle az önfeláldozást, a hazaszeretetek a hősiességet, a helytállást és az ellenség izzó gyűlöletét. Műveinek olvasásával fejezzük ki hálánkat a legnagyobb magyar mesemondó iránt! Kovács Antal Rosszul választottak darabjuk megbukoit Tolna megyében most folynak a járási kultúrversenyek, melyeken 320 falusi és üzemi kultúrcsoport vesz részt. Ezeknek majdnem fele színjátszó csoport, melyek között olyan kipróbált együttesek vannak, mint a bogyiszlói, németkéri, vagy a sióagárda színjátszók. A szereplő csoportok között azonban hiába keressük Nak község színjátszóit, akik a helyi bemutatókon még szerepeltek, a körzeti versenyekre azonban már nem jutottak el. Pedig Nakon jó képességű együttes van, amely évek óta egyenletesen fejlődött. Kezdetben egyfelvonásosokon, jeleneteken próbálták ki tehetségüket, az idén azonban háromfelvonásos darabbal álltak elő. Az együttes képességei ma már megütik azt a mértéket, amely egy egész estét betöltő darab előadásához szükséges, azonban helytelen volt a darab megválasztása, s ezzel sok értékes munka ment veszendőbe Nakon. A helyi DISZ-titkár javaslatára úgy döntöttek, hogy a Falusi verebek című régi „népszínművet“ adják elő, amelyben a népszínművek szokásos receptje szerint a gaz anaki színjátszók, a járási versenyeken dag lányt a földesúr hozzásegíti a szegénylegényhez. A rendezéshez felkérték a falu népművelési ügyvezetőjét, Varga Máriát, aki valamikor apáca volt, s így érthető, ha szívesen vállalkozott a darab betanítására, sőt egyes részeket még át is írt. Nak a felszabadulás előtt Eszterházy-birtok volt, annak az Eszterházy Pálnak birtoka, aki a Mindszenty-per egyik fővádlottja volt. Amikor vakon megnézték a darabot, a naki dolgozóknak legfeljebb az az elégtételük lehetett, hogy legalább életükben egyszer láttak egy „jóságos“ földesurat. A Falusi verebek című darabnak nem volt sikere, sem Nakon, sem a helyi bemutatókon, s így le kellett venni a műsorról. A naki színjátszók a dalsikeren először elkedvetlenedtek, de aztán rájöttek, hogy egyedül rajtuk múlott, hogy milyen darabot adnak elő. Az ősszel már új színdarabot mutatnak be falujukban. Még nem döntöttek, hogy mi lesz, azt azonban tudják, hogy előadásukat nem Varga Mária, a hajdani apáca fogja rendezni. A Szovjetunió belépett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetbe Moszkva (TASZSZ): V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere a napokban a Szovjetunió svájci követsége útján levelet küldött a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igazgatójának. Ebben közölte, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya elhatározta, hogy belép a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetbe és vállalja a szervezet alapszabályából folyó kötelezettségeket. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igazgatója április 26-án megerősítette V. M. Molotov levelének vételét, így a Szovjetunió a szervezet tagja lett. NAPLÓ Levelezőnk írja: Udvari község fiataljai több segítséget várnak a népművelési szervektől Udvari község fiataljai április végén előadást tartottak a kultúrházban. Bemutatták a „Házasságszédelgő“ című vígjátékot. A fiatalok mind az előkészületek, mind az előadás során mindent elkövettek a siker érdekében. A község dolgozói nem is voltak hálátlanok,mert igen szép számban megjelentek az előadáson. Szolgáljon a fiatalok részére buzdításul ez a nagyfokú érdeklődés és a jövőben lehetőlegtartalmasabb és a szocialista építés jelenlegi szakaszának megfelelőbb előadásokat tartsanak. A „Házasságszédelgő“ ugyanis — mint a címéből is kitűnik — nem éppen mondható oktató, nevelőhatásúnak. Véleményem szerint azonban ez nem teljes mértékben a fiatalok hibája, inkább azoké a népművelési szerveké, amelyeknek hivatásuk és kötelességük volna, hogy a fiatalság kezdeményezéseit felkarolják, irányítsák és minden tekintetben támogassák. Ez a segítség nálunk Udvariban ismeretlen, inkább akadályokkal, mint segítséggel találkoztak a fiatalok. Ennek következménye, hogy községünkben nem igen beszélhetünk kulturális, de még sportéletről sem. Tálos János levelező UNCII ái SZERDA, MÁJUS 5 GYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP Plusz. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, több helyen, főleg az ország nyugati felében záporesők, időnként élénk déli-délnyugati szél. A nappali hőmérséklet nyugaton emelkedik, keleten alig változik. Várható hőmérsékleti értékek szerdán reggel 10—13, délben nyugaton 16—19, keleten 20—23 fok között. J 1954 MÁJUS 5 Nagy sikere volt az első szekszárdi kispályás kézilabdamérkőztésnek Szekszárd — Gyönk 18:41 (6:4) Szekszárd, 400 néző. Vezette: Kaspari János. Szekszárd: Asztalos — Fertőszegi, Gyulay, Csapó — Dömötör, Zádori, Kárpáti. Csere: Berkényi. Gyünk: Bányai — Hartmann, Kiss II., Kiss I. — Schrauf, Csillag, Kaszás. Csere: Lukács, Solymosi, Sárkány. A városi TSB eléggé nem dicsérhető agilitással hozta létre ezt a mérkőzést, amely egy olyan sportágat mutatott be Szekszárd, dolgozóinak, amely az egész megyében ismer rétlen. A kispályás kézilabdamérkőzés más megyékben már régóta kedvelt sportja a fiataloknak és a bemutató lelkes hangulatából ítélve, hamarosan ez lesz majd a tolna megyeieknek is Édekességben határozottan vetekszik a labdarúgással és most már megértjük, miért nem lehetett jegyet kapni a Csepeli Sportcsarnokban rendezett mérkőzésekre. A mérkőzés lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: A szekszárdi csapat a két testnevelőn kívül azokból került ki, akik már a kosárlabdán keresztül szoros kapcsolatot teremtettek általában a labdajátékokkal. Kezdés után Kárpáti szerez gólt, 1:0. Majd Zádori veszélyeztet két alkalommal is, eredmény nélkül. Több büntetőt sikerrel hárít a hazai csapat, majd Gyulay lő gólt, 2:0. Zádori és Dömötör góljával már 4:0-ra alakul a mérkőzés, amikor feljön a vendégcsapat és Schrauf, Kaszás és Csillag góljaival 4:3-ra javít. Sőt Kaszás ki is egyenlít, de gólját a játékvezető nem adja meg, mert a körön belülről érte el. Ezután változatossá válik a játék. És a félidő előtt Dömötör (5:3), Kaszás (5:4), majd Kárpáti (6:4) ér el újabb eredményt. A II. félidőben mindinkább kidomborodik a tapasztaltabb szekszárdi csapat fölénye és különösen Zádori dob sok nem várt balkezes gólt a gyönkiek hálójába. Kárpáti nyitja meg a II. félideji gólok sorozatát, 7:4, majd újra Kárpáti lövi a nap legszebb akciója után a hálóba a labdát, 8:4. A további gólok a kövarkező sorrendben esnek: Kaszás 8:5, Zádori 9:5, Zádori 10:5, Zádori 11:5, Zádori 12:5, Csillag 12:6, Zádori 13:6, Zádori 14:6, Fertőszegi 15:6. (A mérkőzés egyetlen potyagólja): Zádori 16:6, Dömötör 17:6, Kárpáti 18:6. Bírálat: Rendkívül érdekes mérkőzést vívott egymással a két csapat. A tapasztaltabb szekszárdiak kaptak jobban lábra, de ezután a gyokiek majdnem megszerezték 4:0 után az egyenlítést is. A félidő végéig változatos volt a játék, valamivel támadott csak többet a szekszárdi együttes. A II. félidőben aztán már nem volt vitás a hazai együttes győzelme, akik közül különösen a két testnevelő, Zádori, és Kárpáti, valamint kitűnő védéseivel Asztalos tűnt ki. A kosárlabdajátékosok, különösen Fertőszegi nem tudták beleélni magukat abba, hogy a kézilabdát egészen más stílusban kell játszani és emiatt, sok hibát véteknek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rövid, gyakorlás után is nem lennének ennek a sportágnak is a legjobb képviselői. A gyönkiek közül a középcsatár Csillag, Kiss és a kapusok tűntek ki. Különösen a kapus védései mennek látványosságszámba és reflexüknek hatalmas szerep jut. Erősen bízunk abban, hogy rövidesen kivirágzik a megyéiben is ez az igen gyors, változatos, látványos sportág. Ehhez azonban az lenne szükséges, hogy a megye legalább legnagyobb községeiben két csapat hírverőmérkőzéseket játsszék. Reméljük, hogy erre is hamarosan sor i kerül. Végre jól játszott a Dózsa — mégis vesztett Dombóvári Lokomotiv—Szekszárdi Dózsa 2:0 (0:0) Szekszárd, 1600 néző. Vezette: Grulich (Kecskemét). Dombóvári Lokomotiv: Vágó — Kerecsenyi, Kelenyi, G. Kiss — Sipos, Pólyák — Suponfalvi, Papdi, Hirczi, Gelencsér, Czibók. — Szekszárdi Dózsa: Póta — Géczi, Király, Pongor — Pólón, Schlarb — Dósai, Hetesi, Ihász, Farkas, Tancz. — Már az első Percben sarkot ér el a vendégegyüttes, majd étának kell tisztáznia, lassan azonban fölénybe kerül a Dózsa. Ez a fölény is csak pár perces és újra kiegyenlített lesz a játék. Mindkét kapu gyakran van veszélyben. Egyelőre a csatárok ötlettelensége miatt nincsen gól. A 20. percben marad ki az első nagy helyzet. A kifutó Póta fölött Simonfalvi alig lő a jobb felső sarok fölé. A 24. percben újra nagy Lokomotiv helyzet marad kihasználatlanul. Czibók bead. Hirczi a kapu torkában állva kapufát lő, majd P.óta tisztáz. A túlsó oldalon sarokrúgás után Hetesi a 11-esről lő fölé. Majd két szép Dózsa támadás kihasználatlanul marad, mert Farkas lyukat rúg az ötösön. A 40 percben Hirczi nagy helyzetben hibáz, Dósai elől pedig az utolsó pillanatban ment a Lokomotív védelem. A II. félidőt Czibók és Hetesi oldalhálója vezeti be majd a Dózsa komoly fölényt harcol ki. A 6 percben Dósai egyedül tör kipura, de nem jön lábra a labda és mellélő. Hetesi szabadrúgása is kihasználatlan marad. Majd Farkas ugratja ki a középcsatárt játszó Dósait, de sarok árán tisztázni tud a Lokomotív. A 17. percben Dósai ismét egyedül törhet kapura, de a kapusba lő. E játékszakaszban a Dózsának vezetésre kellett volna szert tennie. A 20. percben Papdi helyett Mátrai jön be. Lassan feljön a Lokomotiv. Hirczi nagyszerű fejesét kell védenie Pótának. Majd a 24. percben G. Kiss egy szabadrúgást alig lő a kapu fölé. A 30. percben a D. Lokomotiv támadásoknak megvan az eredménye. Hirczi szép támadás után a bal sarokba lő, 1:0. A 31. percben Dósai helyett Makay jön be. Pár percre még fellángol a hazai együttes a befejezés előtt, mégis a 44. percben újra Hirczi lesz eredményes. 2:0. Sőt az utolsó percben érvénytelen gólt is szereznek a vendégek. Bírálat: Kikapott a Dózsa, de végre úgy játszott, ahogy azt szurkolói már rég várták. Szellemben egészen újjászületett csapatot láttunk, amely a szerencsével hadilábon állt és védelmének a félidővégi összeroppanása miatt vereséggel volt kénytelen levonulni a pályáról. Az T. félidő élvezetes, jóiramú, kiegyenlített játékot hozott, amelyben mindkét csapat 2—2 nagy gólhelyzetet hagyott kihasználatlanul. A II. félidő elején a Dózsa, a félidő második részében a Lokomotiv játszott jobban. A Lokomotiv erőnléte az Építők ellen a sírból hozott vissza egy pontot, most pedig ennek révén sikerült idegenben is trvőzelmet aratnia. Jók: Póta, Pólóm, Farkas, ill. Vágó, Hirczi, G. Kiss. Nem jutott gólokban kifejezésre az Építők fölénye Szekszárdi Építők—Mázai Bányász 1:0 (0:0) Szekszárd, 1800 néző. Vezette: Pogány. Még az előmérkőzésnél is nagyobb iramban, változatos játékkal kezdődött az Építők— Máza találkozó. Gyulay lövését Greilich alig nyomta kapu fölé, majd Marosi szabadrúgása adott munkát Zöldnek. A 8. percben Marosi mellé lő, majd Zsoldos találta el a kapufát. A túloldalon Gebhardt gyakori helyváltoztatással akarja zavarba hozni a hazaiak védelmét, de nem sok sikerrel. Lassan enyhe fölényre tesz szert a hazai együttes. Zsoldos szabadrúgása a 24. percben a sorfalba vágódik. Jó 10 percnyi eredménytelen mezőnyjáték után a 40 percben végre Gyetvay jól megy el, beadása tisztán találja Marosit és Zsoldost, de egymást zavarják és nem lesz eredmény a nagy gólhelyzetből. A 42. percben Zsoldos jobbal nagy lövést küld a jobb felső sarok felé, de Zöld nagyszerűen véd. A félidőt az Építők Gyetvay helyett Mátéval kezdi. Már az első percben parázs helyzet alakul ki a mázai kapu előtt. A játékvezető közvetett szabadrúgást ítél, melyből Marosi erőtlenül lő. A 2. percben ordító gólhelyzetet hagynak kihasználatlanul a vendégek Kersák lövésére Greilich rosszul vetődik, kiejti a labdát, melyet Gebhardt 2 méterről a felső kapufának lő. Három perc múlva Elekes 20 méterről lapos lövést küld a kapura, mely csak hajszállal kerüli el a jobb sarkot. Most állandóan a hazai csapat rohamoz, de eléggé körülményesek a csatárok. A 12. percben Zsoldos ismét eltalálja nagy lövéssel a kapufát vagy 16 méterről, aztán Zöld megszerzi mert nincs a közélben senki. A 20. percben dől el a mérkőzés sorsa. Sarokrúgáshoz jut a hazai együttes. Fruzsina Krauszhoz játszik akinek beadása átszáll a fejek felett Marosihoz ő lekezeli a labdát, majd kapura lő, mely ismét a kapufáról jön vissza. A visszapattanó labdát Zsoldos közelről befejeli, 1:0. Mára lesz reklamál, de a játékvezető a partjelző megkérdezése után határozottan mutat középre. Megjön a közönség hangja. A 24. percben is nagy helyzet marad kihasználatlanul. Marosi a balszélen átverekszi magát két védőn, bead, Zöld kiejti a labdát, mert Zsoldos zavarja, majd Minté elé kerül, aki az üres kapu fölé lő. Prinzsina ér el még érvénytelen gólt, majd házai támadások közben fújja le a játékvezető a mérkőzést. Bírálat: Igen gyors, n nagy iramú küzdelmet vívott egymással a két jóerőben lévő együttes. Az I. félidőben méjs jobbára kiegyenlített volt a küzdelem, de a II. félidőben komoly fölényt harcolt ki a vendégegyüttessel szemben az Építők. Hogy mégis csak egyetlen gól esett, ez a csatársorok számlájára írandó. Kétségkívül a vendégeknek is voltak veszélyes helyzetei,de a hazai csapat több helyzetet teremtett ellenfele kapuja előtt, melyekből egyet sikerült kihasználnia és így megérdemelten tartotta itthon a bajnoki pontokat. Jók: Kiss,Elekes, Marosi, illetve László, Újházi, RadóL A bajnokcsapat az I. félidőben percek alatt lelépte a Petőfit Nagymányoki Bányász— Szekszárdi Petőfi ?:1 (5:0) Nagymányok, 2000 néző. Vezette: Nagy (Kaposvár). Szekszárdi Petőfi: Kárpáti — Simon, Zádori, Zérényi — Németh, Baka — Horváth, Tischler, Korsós, Grabi, Cser. — Nagymányoki Bányász: Ásvány — Takács, Molnár, Németh — Baumgartner, Tóth — Fazekas, Füzesi, Dormány, Wéber, Gelencsér. — A hazai csapat támadásai már a 6. percben gólt eredményeznek. A megítélt szabadrúgást Németh 20 méterről gyilkos lövéssel küldi Kárpáti kapujának felső sarkába, 1:0. Egy perc múlva Fazekas, sarokrúgását Gelencsér befejeli. Már 2:0. A 8. percben, újra egy perc múlva Gelencsér—Wéber a labda útja, Gelencsér a kapufát találja el és Fazekas fejesgólt szerez a visszapattanó labdából. A 15. percben a Dormány Gelencsérhez játszik, aki hátraad Wébernek, aki a 16-osról már a negyedik gólt lövi. 4-0. Ezután alábbhagy a nagymányoki csatárok lendülete és változatos lesz a játék. Újabb gól csak a 30. percben esik, amikor Dormány szabadrúgását Wéber értékesíti. A II. félidőben a Petőfi magára talál és több formás támadást vezet. Ezeknek a támadásoknak az eredményeképpen a 28. percben Cser szépít. 5:1. Egy perc múlva Fazekas lövése csattan a kapufa tövén, de újabb gól nem esik. Ezután Kárpáti kétszer is megsérül könnyebben, de továbbjátszik. Újabb gól a 37. percben esik Gelencsér átjátssza a Petőfi védelmét és belövi a hatodikat. 6:1. A 41. percben esik a mérkőzés utolsó gólja. Kárpáti kiért egy labdát és a szemfüles Dormány beállítja a végeredményt, amely 7:1 a Nagymányoki Bányász javára. Bírálat: A rangadó küzdelme elmaradt, mert a mérkőzés első félidejében a bajnokcsapat nagyszerűen, ezzel szemben a Petőfi erősen megilletődötten jjátszott és a három perc alatt elért 3:0-as vezetés után már nem lesett kétséges a mérkőzés sorsa. A TI. félidőben kissé magára talált a szekszárdi csapat, de a játéknak ebben a szakaszában is a bányászok támadtak többet és mutatott játékuk alapján ilyen arányban is megérdemelték a győzelmet. Jók: Dormány, Wéber, Molnár, illetve Cser, Zádori, Tischler. Párthírek Értesítjük a Párttörténet II. évfolyam propagandistáit, hogy részükre az évvégi összefoglaló május 7-én d. e. 9 órakor a megyei Pártoktatás Házában lesz megtartva. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLYA. * Értesítjük az SzKP történet I. évfolyam prop. konferencia vezetőit, hogy május 7-én a Pártoktatás Házában i. e. 9 órakor összefoglalót tartunk. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLY. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámai 2010, 2011 Szekszárd, Széchenyi utca 18. MNB egyszámlaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 16 sz. Telefon: 20-27. A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ.