Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

1853 ÁPRILIS 19 INAPLó Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) ezzel a lehetőséggel és élvezve a Szovjetunió és a népi demokráciák állandó támogatását, hazánkban erős népi hatalmat hozott létre. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa és Központi Vezetőségének határozatai világos utat mutatnak népi demokratikus rendszerünk további erősítésére. A Magyar Népköztársaság kormányának egész tevékenysége arra fog irányulni, hogy a munkásosztály hatalmát, népi hatalmunkat továbbf fejlessze. E cél érdekében erősítjük a párt"és" a munkásosztály vezető szerepét, tovább szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság Szövetségét, fejlesztve a nehézipart, tovább folytatjuk a szocialista iparosítás politikáját, növeljük erőfeszítéseinket a mezőgazdasági termelés fellendítésére és — nem hanyagolva el az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot — erőteljesen támogatjuk a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedül járható útját jelentő szövetkezeti mozgalmat. Népgazdaságunk fejlesztésével szilárd gazdasági alapot teremtünk a népjólét emelésére és honvédelmünk további erősítésére. Biztos vagyok abban, hogy kormányunknak ezeket a célkitűzéseit,, — amelyeknek pártunk politikája az alapja — egységesen magáévá teszi az országgyűlés. (Taps). Szilárd meggyőződésem, hogy ezeknek a feladatoknak végrehajtását támogatja a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és az összes többi tömegszervezet. Az egész magyar dolgozó nép lelkesedéssel vesz részt ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában, mert ezek országunk felemelkedését, hazánk felvirágoztatását célozzák. A magyar nép nagy bizakodással lép felszabadulásunknak második évtizedébe. Tudja, hogy nőnek a béke és a haladás erői, amelyeknek felszabadulásunkat és szabad életünk első tíz évének minden eredményét köszönhetjük. Ma már ezek az erők összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint a haladásellenes, reakciós erők. úgy gondolom, hogy az egész országgyűlés és az egész dolgozó nép nevében jelenthetem ki: mindent elkövetünk azért, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez képest tovább erősítsük a béke és a haladás táborát. (Taps). Ezeknek a nagy feladatoknak a végrehajtásában, a hazánk további felemelkedéséért folyó lelkesítő munkában az egész nép, a párt és a kormány töretlen egysége az az erő, amely országunkban biztos záloga sikereinknek és ügyünk győzelmének! Hegedűs András nagy tapssal fogadott beszéde után Rónai Sándor bejelentette, hogy Melvis József elvtárstól levél érkezett, amelyben a minisztertanács elnökének helyettesévé történt megválasztása következtében az országgyűlés alelnöki tisztségéről lemond. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette és az országgyűlés alelnöki tisztségére egyhangúlag Vass Istvánná képviselőt választotta meg. Rónai Sándor javaslatára végül, betöltötték a megüresedett bizottsági helyeket. A jogügyi bizottságba Kovács Béla, a külügyi bizottságba Köböl József, a gazdasági és pénzügyi bizottságiba Gáspár Sándor képviselőt választották meg. Rónai Sándor javaslatára az országgyűlés legtörettebbi ülését április 19-ére, kedden délelőtt 10 órakor tartják és annak napirendjére az 1955. évű költségvetés tárgyalását tűztük ki. A költségvetés általános és tárcánkénti vitáját az országgyűlés együttesen folytatja és vele együtt tárgyalja a költségvetési törvényt, valamint az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Végrehajtjuk a Megyei Párt- Végrehajtó bizottság sajtóterjesztéséről szóló határozatát Ezeket a szavakat mondták, ezeket a szavakat gondolták, azok a száz-meg száz népnevelők, s akik a márciusi 3-i népeié veiőártekezleten megvittatták a községük Tolnai Napló olvasottságát, a paksi járásban. Amióta megindult a Tolnai Napló kampámy, az új előfizetők szervezése, a paksi járásban a népnevelők 155 új előfizetőt szerveztek április 9-ig. Eddig a legjobb eredményt a paksi népnevelők érték el, több mint 50 új előfizetőt szerveznek a községben. Jó munkájuk elismeréséül Cserenyecz István Gyapai A. , Varga Lajos és Halász László földszöv. dolgozók részesültek könyvjutalomban. Külön ki kell emelni a paksi jutalmazottak közül Hernádi Ferencet, a paksi postahivatal hírlapfelelősét, aki a paksi postás dolgozók mozgósítása mellett, az egész járás postásait lelkesítette az új olvasók növelésére, az előfizetési díjak beszedésért. Jó munkájáért ő is könyvjutalomba részesült. Szép eredményt értek el még Nagydorogon is, ahol Zsiltva Ferenc és Tóth Ferenc elvtárs részesült könyvjutalomban. A paksi járásban több olyan község van, ahol már teljesítették a községben elérendő példányszámot. Ezekben a községekben további új előfizetők szervezésén fáradoznak a népnevelők. A legjobb eredményt eddig Bikács községben érték el. Az agitációs munka irányítását Borbás István elvtárs végezte, aki munkája elismeréséül szintén könyvjutalomban részesült. Mi újság Bonyhádon? ... A bonyhádiak két dologra lehetnének büszkék. Először arra, hogy községükről nevezték el a világhírű tehénfajtát, másodszor meg arra, hogy állapdóan ízletes, finom kenyeret lehet kapni boltjaikban. A bonyhádi tájfajta tehénről könyvek íródtak, a bonyhádi jó kenyérről pedig beszélnek a megyében. Mivel a kenyérről van szó, ezért azzal kezdem, hogy a bonyhádi... Sütőipari Vállalat kocsija a 2-es számú Népbolt előtt áll meg. A gyönyörű, veknik hatalmas kosarakban indulnak a pult felé. A friss, meleg kenyér illata egyre több és több vevőt csalogat a boltba. Eisenczer Ferenc és Kovács András sütőipari dolgozók kosaraiban naponta 3.000 darab kenyér vándorol szét a községben. A Járási Könyvtárban Gáti Edit könyvtárvezető1 és munkatársa rendezi a köteteket. Jobbára délután jönnek az olvasók. A könyvtárnak 630 olvasója van, akik havonta 4t90 kötet könyvet, visznek ki. Legtöbben: Jókai, Mikszáth, Móricz, Csehov, Tolsztoj, Gorkij és Fagyejev műveit olvassák. A könyvtárnak több a női olvasója, mint a férfi. A 14 éven aluliak közül 250-en látogatják a könyvtárat. A legifjjabbakból alakult 5 tagú Könyvbarátok Köre naponta segít a „könyvtáros néninek” is könyvtár rendezésében. Az «teasarkon Ipézikosárral a karján vidéki nénike olvassa a falitáblát, *melyen a Vetési Naptár versikéje igy buzdít a kukorica mielőbbi elvetésére: Kolbász, sonka zsírzó Mitől hízik a disznó? A kukoricát szereti. Áprilisban vess neki. Dolgozunk mi, nem böjtölünk. Decemberben disznót ölünk. A gépállomás 40 erőgéppel dolgozik a határban. A legutóbbi 10 napban Ferenczi János traktoros végzett legeredményesebb, legjobb munkát. A Szabad Föld termelőszövetkezet tagsága csatlakozott a 35 mázsás kukorica termelési mozgalomhoz. Ezenkívül vállalást tettek arra, hogy ebben az évben 220 mázsa cukorrépát termelnek holdanként. A Mezőgazdasági Kisgép Szaküzlet tömve van gépekkel, kézi szerszámokkal. Még az üzlet előtt kint az utcán is egész kiállításba való van a gépekből. Több mint félmillió forint áru van raktáron. A raktárakban a legkeresettebb méhészeti cikkekből is bőven van. Nincs hiány a kész kaptárakban, anyarács, szitaszövetben sem. A vevők most leginkább a szekrényes kukoricamorzsolót vásárolják. Ebből már alig van készlet. Az üzlet február elején nyílott. Eddig eladtak: 40 ekét, 8 fogatos vetőgépet, 7 gépmeghajtású szecskavágót, 12 kézi és gépi meghajtású répavágót és 40 garnitúra boronát. Márciusban 176.000 forint forgalma volt az üzletnek. A járási mezőgazdasági osztály valamennyi dolgozója kint van a területen. A járás valamennyi termelőszövetkezete négyzetesen, sőt legtöbb helyen fészektrágyázással veti a kukoricát. Vállalták, hogy május 1-re a járás területén minden tavaszi mezőgazdasági munkát befejeznek. A Dózsa Népe termelőszövetkezet zöldségüzletében tolong a nép. A csarnoki nagy tejeskannákat kora reggeli tejvásárlók állják körül. Az üzletvezető, Ambrus Feri bácsi, tsz-tag alig győzi mérni a párolgó, meleg tejet a tejeskannákba, , lábasokba, befőttesüvegekbe. Marosi rendőrőrmester kezében a tele literes üveggel mosolyogva lép az utcára. Karajos Imre türelmetlenül nyújtogatja Feri bácsi felé a 6 forintot. Menne már a gyerek a másfél liter tejjel, mert az iskolából nem lehet elkésni. Lassan kifogy a nagykannákból a tej, de helyette a tsz kertészetéből már hozzák a friss zöldséget, hagymát, retket, spenótot meg a sok-sok salátát. Húsvétra 500 fej salátát adtak el. Az üzlet 20.000 forintot forgalmaz havonta. Az Állami Perczel Mór Közgazdasági Technikum mezőgazdasági tagozata 128 tanulót készít elő a szocialista gazdaságok mezőgazdasági ügyeinek vitelére. Júniusban 42 tanuló tesz érettségi vizsgát. A végzett növendékek közül hatan mennek a Közgazdasági Tudományegyetemre, egy a Jogtudományi Egyetemre kerül, egy Pedagógiai Főiskola hallgatója lesz, ötöt a katonai Főiskolára küldenek. A többi végzett növendék a szocialista gazdaságodéban helyezkedik el. SZÁSZY 3 A jobboldali pártellenes politika felszámolásához Pártunk Központi Vezetősége április 1.4-i ülésén megtárgyalta Nagy Imre elvtárs ügyét. Mérlegelve Nagy elindíti jobboldali opportunista politikájának rendkívül káros következményeit és a március 4-i határozat után továbbra is tanúsított pártellenes magatartását — a Központi Vezetőség úgy határozott, hogy kizárja őt a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalma ráruházott. Nagy Imre elvtárs, mint a Politikai Bizottság tagja és a Minisztertanács elnöke, a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben szembefordult a párt politikájával, a marxizmus-fanonizmus tanításaival és népünk érdekeivel. Nagy Imre elvtárs elméleti és gyakorlati tevékenysége az épülő szocializmus alappillérei: a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a nehézipar fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása ellen irányult. E párt- és népellenes politika az elmúlt húsz hónap során erősen fékezte a szocializmus építését hazánkban. Ha e jobboldali megalkuvó politika nem ütközött volna pártunk ellenállásába és nem zúzta volna azt szét Központi Vezetőségünk, akkor komoly veszélyt jelenthetett volna népi demokratikus rendszerünkre, a szocializmus ügyére, hazánk szabadságára. Nagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista építés motorját, a szocialista iparosítást, és különösen a nehézipar fejlesztését. Túlhajtva az 1953. júniusi határozatot, mely helyesen a nehézipar fejlesztési ütemének átmeneti lassítását írta elő — Nagy Imre a nehézipar visszafejlesztését próbálta elméletileg igazolni és gyakorlatilag kierőszakolni.Mint a Minisztertanács elnöke, a múlt év folyamán leállíttatott olyan, az ország gazdasági fejlődése szempontjából döntő, hazai nyersanyagokat feldolgozó beruházásokat, mint például a sztálinvárosi kokszoló és ércelőkészítő, a rudabányai ércdúsító, a lábatlani cementmű építését. Le akarta állíttatni — bár ez nem sikerült neki — Sztálinváros építését teljes egészében, beleértve a nagykohót is. Ellenezte az ajkai timföldgyár építkezésének befejezését, holott ez a gyár is köztudomásúan, ugyancsak hazai nyersanyagot, dolgozott fel. Nagy Imre elvtárs . mindezzel vétett az egész nép érdeke ellen, mert a nehézipar fejlesztése nélkül,tartósan nem lehet emelni az életszínvonalat. Vétett a parasztság érdekei ellen is, mert nehézipar nélkül — a nagy- és kisgépek, műtrágya, növényvédő szerek tömege nélkül.— nem lehet sem a mezőgazdasági termelés fellendítésének politikáját, sem a falu szocialista átépítését sikeresen végrehajtani. És súlyosan vétett a békés építőmunka érdekei ellen is, mert mindez veszélyeztette épülő szocialista hazánk védelmi képességét, népünk kivívott szabadságát. Káros jobboldali nézeteket vallott Nagy elvtárs a mezőgazdaság több alapvető kérdésében is. A munkás-paraszt szövetségen belül semmibe vette a munkásosztály vezető szerepét és eltorzította e szövetség legfőbb célját, a népi hatalom megerősítését, a szocializmus felépítését a falun. Az 1953. júniusi határozat a termelőszövetkezetek megszilárdítását tette pártunk feladatává. Nagy Imre elvtárs azonban a helyes határozatot visszályára fordította és az 1953 júniusi kormánynyilatkozatától kezdve valósággal zászlót bontott a mezőgazdaság szocialista átszervezése ellen, a termelőszövetkezetekből való kilépés támogatására. Eltorzítva a párt ’politikáját, mely a termelőszövetkezetek mellett helyesen az egyénileg dolgozó parasztok megsegítését is célul tűzte ki — gyakorlatban a szövetkezetek háttérbe szorításának és a kulákság támogatásának politikáját űzte. Nagy elvtárs már a termelőszövetkezeti mozgalom megindulásakor azt hirdette, hogy „falun már eltorlaszoltuk a kapitalizmus fejlődésének az útját“." A Központi Vezetőség szétzúzta ezeket a kulákmentő és szövetkezetellenes törekvéseket, melyek oda vezettek volna, hogy a falun konzerválódik, sőt erősödik a kapitalizmus, fokozódik a városi és falusi dolgozókat egyaránt sújtó spekuláció, növekszik a városi burzsoázia maradványainak ellenállása, s mindez végső fokon veszélyeztette volna a szocializmus felépítését hazánkban. A szocialista iparosítás és mezőgazdaság-fejlesztés akadályozásával, a szocializmus építése ellen irányuló törekvésekkel szorosan összefüggött, hogy Nagy elvtárs következetesen lazítani, elhomályosítani és háttérbe szorítani igyekezett a párt és a munkásosztály vezető szerepét gazdasági, állami és ideológiai életünk minden területén. Ez a törekvés legerősebben a Hazafias Népfront kérdésében jelentkezett. A Hazafias Népfront megalakulása és eddigi tevékenysége kedvező visszhangot váltott ki dolgozó népünkben, a parasztság, a kispolgári és értelmiségi rétegek körében, s széles tömegeket ösztönzött a szocializmus építésében való aktívabb részvételre. Mindez igazolja pártunk III. kongresszusán a népfront-politikára vonatkozóan hozott határozat helyességét. Nagy Imre elvtárs azonban,szembefordulva a kongresszus határozatával, a Hazafias Népfrontot nem széleskörű társadalmi mozgalommá, hanem politikai szervezetté akarta alakítani, abban az egyéni tagság bevezetését javasolta, s azt, hogy a párt ne is legyen tagja a népfrontnak. Olyan célokat akart a Hazafias Népfront elé tűzni, amely azt előbb a helyi tanácsok, a DISZ- és szakszervezetek, majd a párt fölé helyezte volna. Ma már világos, hogy — ha csak Nagy elvtánstól és közvetlen támogatóitól függött volna, s ha a Központi Vezetőség idejekorán fel nem figyel és közbe nem lép, a Hazafias Népfront egyébként helyes elgondolásából párt- és DISZ-ellenes, szakszervezet- és tanácsellenes a szocializmus építésével szembeforduló szervezet válhatott volna. Nagy Imre elvtárs hibás, jobboldali nézetei, mint az eddigiekből is kitűnik, nem mai keletűek. Opportunista magatartásának mély, messze visszanyúló gyökerei vannak. Hibás, opportunista magatartása miatt a Központi Vezetőség 1949. szeptemberében már egyszer visszahívta a Politikai Bizottságból. A II. pártkongresszus után a Központi Vezetőség Nagy elvtársat újra a Politikai Bizottságba választotta, s 1953. júniusában a Minisztertanács elnökének javasolta. A tények azonban azt bizonyítják, hogy Nagy elvtárs nem okult régi hibáiból, sőt az elmúlt 20 hónap alatt hibái még súlyosabbá váltak, összefüggő rendszerré alakultak, komoly károkat okoztak a pártnak és az országnak. A Központi Vezetőség márciusi határozata elítélte ezeket a hibákat. Megállapította, hogy pártunkban és államunkban a jobboldali nézetek azért válhattak veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs miniszterelnöki tisztségében, beszédeiben, cikkeiben és gyakorlati tevékenységében támogatta a jobboldali nézeteket, sőt elsősorban ő volt ezek hirdetője. Mindezeket mérlegelve a Központi Vezetőség szervezeti rendszabályokat foganatosított Nagy Imre elvtárssal szemben. Ugyancsak szervezeti intézkedést tett Farkas Mihály elvtárssal szemben is, aki hosszú időn át fő támogatója volt Nagy Imre elvtárs jobboldali politikájának. E határozattal a Központi Vezetőség olyan akadályt hárított el szocialista építésünk útjából, amely közel két év óta gátolta fejlődésünket. Nagy Imre elvtárs esetéből komoly tanulságokat kell levonnia pártunknak. Elsősorban azt, hogy fokozzuk éberségünket? Érvényt kell szereznünk pártunk szervezeti szabályzatának, amely kimondja: „A párttag kötelessége, hogy őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, amely a párt erejének, és nagyságának legfőbb feltétele, védje a pártot minden ellenséggel szemben.“ Ne felejtsük, hogy az ellenség ideológiai befolyása — mint a jelen esetben is történt — egészen a párt legfelsőbb vezetéséig, éreztette hatását. Elvi szilárdsággal, ingadozás nélkül el kell utasítanunk minden pártezerűtíeli megnyilvánulást, kommunistához méltatlan, fegyelmezetlen magatartást. Szakadatlan és megalkuvás nélküli, ideológiai harcot kell vívnunk a párt politikáját, eltérő minden elhajlással, jelen esetben mindenekelőtt a jobboldali veveszély ellen. Türelmesen meg kell győzni azokat az elvtársakat, akik jóhiszeműen megtévedtek ugyan, de felismerik, hogy jobboldali nézetek uszályába kerültek és oda adó munkájukkal kijavítják az elkövetett hibákat. Nem tűrhetünk azonban semmilyen ingadozást és passzivitást a párt politikájáért vívott harcban, a III. kongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozatainak végrehajtásában. Nagy elvtárs esete azt bizonyítja, hogy a mi harcokban megedzett dicső pártunk elvi, következetes politikát, marxilenini politikát folytat, s személyekre való tekintet nélkül érvényt szerez e politikának. Ezért legyőzhetetlen a mi pártunk s a párt vezette munkásosztályunk, népünk. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai — pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk hatalmas győzelme. E határozatok ideológiailag és szervezetileg súlyos csapást mértek a pártton belüli jobboldali elhajlásra, elsősorban azokra a törekvésekre, melyek a párt és a munkásosztály szerepét akarták csökkenteni. Bármily nagy jelentőségűek is a határozatok , tudnunk kell, hogy e téren még sok a tennivaló. A Központi Vezetőség márciusi határozatára támaszkodva hatalmas elméleti ideológiai és politikai tömegmunkáinak kell kibontakoznia. Pártunk szilárd eszmei, politikai és szervezeti egysége a vezetés és a tagság összeforrottsága és lelkesedése, a párt helyes, világos és határozott politikája magad minden lehetőséget ahhoz, hogy példamutató, fáradságot nem ismerő kommunista munkával mozgósítsuk a munkásosztályt és egész népünket a szocializmus építésének új feladataira, új győzelmeibe. (Megjelent a Szabad Nép április 18-i számában) Nox Remann a szovjet-osztrák tárgyalások eredményének • I rr r rni jelentőségéről Berlin (MTI): Max Reimann, a Német Kommunista Párt vezetőségének első titkára, aki ellen Adenauer hatóságai tudvalévőleg elfogató parancsot adtak ki, Gelsenkirchenben, a ruhrvidéki bányavárosban részt vett a Kommunista Párt, Ernst Thälmann születésének hatvankilencedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, ahol egyebek között a következőket mondotta: A Szovjetunió és Ausztria képviselőinek eredményes tárgyalásai a német népnek is megmutatták, milyen kedvező lehetőségekkel számolhatnak azok, akik nem teljesítik fenntartás nélkül az amerikai monopóltőkések parancsait, nem szolgálják fenntartás nélkül a német monopóltőkések érdekeit, hanem kizárólag a német nép nemzeti érdekeit tartva szem előtt, hazánk békés újraegyesítésére törekednek. A német nép az eredményes szovjet-osztrák tárgyalásokból új erőt merít a párizsi szerződések meghiúsítására. Németország békés és demokratikus újraegyesítéséért vívott harcához,