Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-29 / 230. szám
% Világ proletárjai egyesületek! r XIII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1956. SZEPTEMBER 29. K Néphadseregünk Napjára Szeptember 29-én ünnepeljük az 1848-as szabadságharc honvédseregének első nagy győzelmének évfordulóját. Ezen a napon a forradalom által kivívott eredmények védelmére létrehozott hadsereg nagy győzelmet aratott Jellasics csapatai felett. A győzelem kivívásában a hadsereget minden eszközzel támogatta az osztrák elnyomás alól felszabadult nép is. A hadsereg a Pákozd-sukorói csatában vállváll mellett küzdött a felszabadult néppel. Az 1848. szeptember 29-én aratott győzelem világosan megmutatta, hogy a hadsereg és a nép egysége milyen hatalmas erőt jelent. A szeptember 29-én aratott győzelem a hadsereg és a nép egységének, a szabadság és haza szeretetének nagy példája. Ezért nyilvánította a minisztertanács e napot 1951-ben néphadseregünk napjává. Így szeptember 29-e nemcsak történelmi megemlékezés számunkra, hanem a Magyar Néphadsereg napja, mely hadsereg szabadságharcaink forradalmi hagyományai örökösének tekinti magát, örökösének tekinti magát azért, mert számos olyan tanulságot hagyott ránk, melyek nélkül hadseregünk nem tölthetné be magasztos és felelősségteljes feladatát. Néphadseregünket a dolgozó nép hozta létre saját szabadságának és hazájának védelmére. A hatalomra került dolgozó nép hazájának és hatalmának védelmét nem bízhatta másra, mint saját fiaira. Hadseregünk a proletárdiiktatúra hadserege, ez azt jelenti, hogy tábornokai, tisztjei és harcosai egyaránt a dolgozó nép soraiból kerülnek ki, hogy legfőbb feladata a dolgozók hatalmának megvédése minden ellenséggel szemben. Ebben van a magyarázata annak a szoros egységnek, amely hadseregünket és dolgozóinkat összefűzi. Néphadseregünk számtalan esetben bebizonyította, hogy hű a néphez, hazájához és készen áll arra, hogy hazánkat és népünket, ha kell, élete árán is, megvédje békében és háborúban egyaránt. Hadseregünk megnövekedett erejével, a szocialista tábor hadseregeivel együtt sikeresen hiúsít meg minden olyan kísérletet, amely hazánk függetlenségét veszélyezteti. Az 1954-es és 1956-os árvíz idején hadseregünk tisztjei és harcosai példamutató hősiességgel védték meg népünk életét és vagyonát. De ott vannak néphadseregünk tagjai az árvízkárok helyreállításánál is. S ott vannak katonáink az ország életének minden területén, ahol nehézség van és dolgozóink fontos érdekeiről van szó. A néphez való hűség, a néppel való állandó szoros kapcsolat, ez hadseregünk nagy erőforrása és ez 1848. szeptember 29-ének nagy tanulsága. Néphadseregünknek azonban van olyan erőforrása is, amilyennel az 1848-as szabadságharc hadserege nem rendelkezett és nem is rendelkezhetett Ez a Magyar Dolgozók Pártja, a hadseregben dolgozó párt- és DISZ-szervezetek munkája. Népünk a párt vezetésével teremtette meg hatalmát, tette magáévá hazáját és hozta létre saját hadseregét. A hadseregben működő párt- és DISZ-szervezetek harcosaikat és tisztjeiket ösztönzik és növelik a kiképzési feladatok sikeres végrehajtására, a korszerű technika és a harc tudományának elsajátítására. Megértetik a hadsereg minden tagjával, hogy az állandóan fejlődő haditudomány és technika nem tűr megállást, közömbös magatartást, kényelmességet egyetlen harcostól és tiszttől sem. A hadseregben működő pártszervezetek olyan szép és nemes tulajdonságokat alakítanak ki harcosainkban és tisztjeinkben, mint a bátorság, a hősiesség és a néphez való hűség. Parancsnokaink a pártszervezetek segítőségével formálják és alakítják ki az új magyar katonatípust, amely előtt a legszentebb feladat, a szocialista haza, a dolgozó nép szabadságának védelme. Ebben az évben néphadseregünk napját olyan körülmények között ünnepeljük, mikor a Szovjetunió következetes békeharca eredményeként jelentős enyhülés állt be a nemzetközi helyzetben, mikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa új lehetőségeket és távlatokat tárt fel a béke és a szocializmus útján a világ népei előtt. A nemzetközi helyzetben beállt jelentős változások lehetővé tették számunkra, hogy mi is tettekkel járuljunk hozzá a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez. Pártunk és kormányunk követve a Szovjetunió nagyjelentőségű példáját, egy év alatt 35 000 fővel csökkentette hadseregünk létszámát. A hadsereg ilyen mértékű csökkentése nagy hozzájárulás a nemzetközi béke fenntartásához és ugyanakkor jelentős anyagi eszközöket szabadít fel a népgazdaság számára. Hadseregünk csökkentése azonban nem adhat alapot semmiféle pacifista illúzióra. A hidegháború lovagjai visszaszorultak ugyan, de a fegyvert nem rakták le. A hadsereg létszámának csökkentése hazánk és a többi szocialista ország részéről nem a gyengeség és az erős hadsereg szükségessége kétségbevonásának a jele. Mi határozottan valljuk, hogy erős hadseregre mindig szükségünk van, míg az imperialista agresszió veszélye véglegesen meg nem szűnik. De figyelembe vesszük azt, hogy a hadsereg erejének és ütőképességének nem egyedüli és kizárólagos tényezője a hadsereg létszáma. Népünk és hadseregünk megbonthatatlan egységének nagyünnepét a béke, a szocializmus erőinek győzelmes előnyomulása, a magyar nép politikai aktivitásának fellendülése, a szocializmus építésének meggyorsítása közepette ünnepeljük meg. A Néphadsereg napján dolgozó népünk szeretettel és lelkesedéssel fordul néphadseregünk felé. A magyar anyák és apák büszkeségérzésével gondolnak katonafiaikra és leányaikra, békés alkotómunkájuk fegyveres védőire. Ezen a napon együttesen fogadja meg a nép és hadsereg, hogy munkája fokozásával, s fáradhatatlan tanulással viszi még jobban előre a szocializmus építésének ügyét hazánkban. Ezekben a napokban megfogadjuk, hogy szívvel-lélekkel, áldozatot nem kímélve követjük nagy nemzeti hagyományainkat, tanulunk a halhatatlan szovjet hősök hősi példájából. Misétits Sándor százados 41 Tolna megye élenjár a begyűjtésben Ma délelőtt fél 10 órakor a városi tanács üléstermében ünnepélyes megyei tanácsülést tartanak. Ennek keretében Sági Vilmos miniszterhelyettes átadja a begyűjtési miniszter vándorzászlaját Tuska Pálnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének. A vándorzászlót Tolna megye kiváló begyűjtési munkájával érdemelte meg. Az Alkotmány ünnepének tiszteletére indított begyűjtési versenyben megyénk a második kategóriában országos első lett. Teljesítménye az összes cikkféleségek átszámított összegével 107 százalék. Ugyanezen a gyűlésen jutalmat kapnak azok a dolgozók, akik már 10 éve állandóan begyűjtési munkát végeznek. A begyűjtési verseny megyei győztesei A Megyei Begyűjtési Hivatal jelentése alapján közöljük a legjobb eredményt elért községek és termelőszövetkezetek nevét és teljesítését. Az Alkotmány ünnepének tiszteletére indított begyűjtési verseny győztese a megye termelőszövetkezetei közül a faddi Új Élet Tsz, amely 297,6 százalékos eredményt ért el. Második a bátai Vörös Zászló Tsz. 157,3 százalékos eredménnyel. Jó begyűjtési munkájuk elismeréseként 4000, illetve 3500 forint jutalmat kapnak. A községek közül lelkes begyűjtési munkájuk eredményeként Dunakömlőd került az élre. A begyűjtési versenyben 139,2 százalékot ért el. Nem sokkal maradt le mögötte Madocsa és Tolna község sem. Madocsa 138,2 százalékos teljesítésével a második, Tolna 136,7 százalékkal a harmadik lett. Az első három község jó begyűjtési munkájáért 6000, 5000, illetve 4000 forint jutalomban részesült. Eddig mintegy 300 liba hizlalására kötöttek szerződést a pálfai gazdák A pálfai gazdák eleinte nem sok bizalommal fogadták a kukorica szerződéses értékesítéséről szóló híreket. Éppen ezért foglalkozni kezdtünk a gazdákkal, magyarázni kezdtük az értékesítési szerződéskötés lényegét. Szeptember huszonharmadikán például gazdagyűlésen is beszélgettünk róla, amelyen mintegy 40 dolgozó paraszt vett részt. Másnap már több mint tíz gazda jelentkezett, aziránt érdeklődtek, mennyi kukoricára kell szerződni, hogyan lesz akkor, ha sertés-, vagy libahizlalásra kötnek szerződést. Jellemző, hogy ezideig mintegy 300 liba hizlalására kötöttek szerződést a gazdák. Ebből ítélve, mondhatjuk, megértették a pálfai gazdák, miért van szükség a szerződéses kukoricaértékesítésre és a szerződéses hizlalásra. Szabó István levelező A Néphadsereg Napján A SZOT IX. teljes ülésének határozata A szakszervezetek feladatai a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában A SZOT IX. teljes ülése megállapítja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének legutóbbi ülése után kedvező politikai légkör alakult ki hazánkban. A Központi Vezetőség választ adott a munkásosztályt foglalkoztató leglényegesebb kérdésekre és intézkedéseket foganatosított a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Munkásosztályunk, dolgozó népünk azért fogadta megelégedéssel a Központi Vezetőség határozatait, mert véget vetett a politikai bizonytalanságnak, világosan és határozottan megszabta a szocializmus építésének soron levő feladatait. Dolgozó népünk helyesli a túlzott centralizáció és a bürokratikus kötöttségek felszámolását célzó határozatokat, intézkedéseket is. Alapjában demokratikus társalmi rendünk lényegéhez tartozik a szocialista demokratizmus következetes továbbfejlesztése. Ez népi demokratikus rendszerünk erősítését szolgálja, a nép ügyéhez hű dolgozók millióinak helyeslésével találkozik. A Központi Vezetőség határozatai kedvező feltételeket és nagyobb önállóságot biztosítanak a népi demokrácia rendszerében helyet foglaló minden egyes szervnek, így a szakszervezeteknek is az önálló ügyintéző, a szocializmus építését meggyorsító munkához. I. A második ötéves terv maradéktalan végrehajtása az életszínvonal emelésének alapvető biztosítéka A SZOT IX. teljes ülése megállapítja, hogy a második ötéves tervben a termelésnek a tervezett mértékű növelése, a A SZOT teljesülése szükségesnek tartja a szocialista bérezés következetes alkalmazását. A bérarányokat úgy kell kialakítani hogy egyrészt messzemenően figyelembe kell venni a népgazdaság munkaerőigényét, másrészt bérrendszerünk juttassa érvényre, illetve hozza összhangba az egyéni és a társadalmi érdekeket. Számos területen nem kielégítően vagy éppen helytelenül alkalmazzák az anyagi érdekeltség elvét, bérezési rendszerünk rendkívül bonyolult, a dolgozók számára nem elég érthető. A darabbér alkalmazása általában helyes, mert ezen keresztül jut legjobban kifejezésre a szocialista elosztás elve. Helytelen azonban hogy ott is nemzeti jövedelemnek az irányelvekben meghatározott elosztása lehetővé teszi az életszínvonal tervezett növekedését, az ipar és a mezőgazdaság bővített újratermelését A nemzeti jövedelem felhasználása, a tervezett felosztás biztosíték arra, hogy nem ismétlődnek meg újra az első ötéves tervben elkövetett hibák. A teljes ülés megállapítja, hogy a szakszervezetek tevékenyen részt vettek a második ötéves terv vitáinak megszervezésében. A vitában elhangzott észrevételek felhasználásával számos helyes javaslatot tettek a népgazdasági arányok kialakítására, a fogyasztási alap felhasználására. A szakszervezetek egyetértenek az életszínvonal tervezett emelésével, a legalább 25 százalékos reálbéremelkedés évről évre egyenletes ütemben történő teljesítésével. A SZOT teljesülése szükségesnek tartja felhívni a szakszervezetek a szervezett dolgozók, figyelmét arra hogy az életszínvonal, a reálbér emelésére előirányzott tervek megvalósítása mindenekelőtt gazdasági életünk egészséges fejlődésén, az egész dolgozó nép alkotómunkáján, a termelési tervek teljesítésén és túlteljesítésén múlik. Ennek érdekében szakszervezeteink eddigi eredményeikre támaszkodva minden erejükkel fejlesszék a tömegek alkotó tevékenységét a termelési tervek minőségi, gazdaságos és mennyiségi teljesítésére és túlteljesítésére. Továbbra is küzdjenek a SZOT VIII. teljes ülése határozatának következetes végrehajtásáért az újító mozgalom, a munkamódszerátadás, a tapasztalatcsere fellendítéséért alkalmazzák, ahol a munka jellege miatt, mind a dolgozó, mind a népgazdaság szempontjából előnyösebb lenne más bérezési forma bevezetése. Sok helyütt nem veszik figyelembe azt sem hogy a Munka Törvénykönyve szerint a meghatározott darabbérek csak a munka megfelelő minőségű elvégzése után járnak. A jó minőségű munkát végző, a legfontosabb egyedi darabokon dolgozó munkások bére nem megfelelő, nincs arányban az általuk végzett munka fontosságával, bonyolultságával. Szakszervezeteinknek a népgazdaság lehetőségeit figyelembe véve körültekintően kell foglalkozniuk általában az alacsony keresetűek, ezen belül a nagycsaládos alacsony kéréséinek életkörülményeinek javításával. Az anyagi érdekeltség helytelen alkalmazása nyilvánul meg a műszakiak prémiumrendszerében is. A műszakiak összkeresetében túl nagy helyet foglal el a bizonytalan prémiumból származó összeg, ugyanakkor a prémiumok nem hatnak megfelelően a termékek minőségének javítása a gazdaságosabb termelés irányába. A SZOT teljes ülése javasolja a következő két kérdés megoldását, amelyek jelentősen segíthetik bérrendszerünk hibáinak kiküszöbölését: 1. Növelni kell a vállalatok önállóságát és ezen belül a bérmegállapítás terén is lehetővé kell tenni, hogy a vállalatok döntsenek a munkás besorolásáról, az alkalmazható bérrendszerekről, stb. 2. A vállalati munka eredményességét, a mennyiségi tervek teljesítése mellett elsősorban a vállalat jövedelmezőségének alapján kell mérni. A vállalatok önállóságának növelése, az igazgató jogkörének szélesítése mellett együtt kell járjon az üzemi bizottság hatáskörének növelésével. A szakszervezetek központi vezetőségei ezen feladatok végzésére készítsék fel az üzemi bizottságokat. II. Az ipar számos területén nem megfelelő az anyagellátás, különösen az alapanyagokban és az importanyagokban. Az üzemek belső szervezési hibái következtében a meglevő nyersanyag és félkésztermékkel sem gazdálkodnak megfelelően. Mindezek a hibák valamint az anyagi ösztönzés helytelen alkalmazása okozzák a hó eleji kényszerű tétlenséget, és a hóvégi hajrákat, az egészségtelen mértékű, lényegében törvénytelen túlóráztatást. A gazdasági vezetők — nem egyszer a szakszervezeti vezetők is — a munkaverseny eredményeiként könyvelték el a hóvégi, utolsó deiiádbeli eredményeket, és úgy vélekedtek, hogy a szakszervezet ilyenkor — és a hóvégi rohammunka versenyszerű szervezésével — járul hozzá a legnagyobb mértékben a termelés segítéséhez. Ez a nézet helytelen, a szakszervezeti szervek küzdjenek alkalmazása és elterjedése ellen. A SZOT teljes ülése véleménye szerint a szakszervezetek a következőképpen segíthetik az egyenletes munka kialakítását: (Folytatás a 2. oldalon.) A szakszervezetek érvényesítsék jobban az anyagi érdekeltség elvét a bérezésben