Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-02 / 232. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZHDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA: XIII. ÉVFOLYAM 232. SZÁM.ÁRA: 50 FILLÉR. KEDB, 1956. OKTÓBER 2 Újból elindul hódító útjára a szekszárdi vörös bor Vasárnap délelőtt mintegy 150 egyéni gazda részvételével gazdagyűlést tartottak Szekszárdon a városi tanács feldíszített nagytermében. A gazdagyűlés a szekszárdi bortermelő gazdákat már hetek óta lázban tartó pinceszövetkezet megalakulásával foglalkozott. A három héttel ezelőtt tartott gazdagyűlés ugyanis egy előkészítő bizottságot választott a legjobban ismert bortermelő gazdák köréből, azzal a feladattal, hogy készítsék el a gazdák saját szája íze szerinti alapszabályát, a megalakítandó pince, szövetkezetnek. Jellemző a gazdák nagy érdeklődésére, hogy az először megválasztott 9 előkészítő bizottsági tag, két hét alatt 23 főre gyarapodott, s a MÉSZÖV által támogatott kezdeményezésnek egyre szélesebb tábora lett a szekszárdi vörösbort termelő gazdák között. Az alapszabály, amely az 1. pontjában lerögzíti, hogy a Szekszárd és vidéke bortermelő pinceszövetkezet a szekszárdi hegyvidéken működik, melynek működési területébe tartoznak, a sióagárdi, a decsi és a őcsényi szőlőhegyek is, elsősorban a bortermelő gazdák jövedelmének növelését az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésén felüli borfeleslegek értékesítését a szekszárdi borfajta színvonalának emelését, és a már több, mint két évezredes múltra tekintő híres szekszárdi bortermelő vidék fejlesztését tekinti fő céljául. Az alapszabály részletesen foglalkozik azzal hogy a pinceszövetkezetnek elsőrendű feladata, hogy a tagok borának és a bor termékeinek értékesítését megszervezze, export lehetőségek után kutasson és kisegítő üzemágak működtetésével a tagok által eladásra felkínált borok és melléktermékek feldolgozását biztosítsa. Ezenkívül a pinceszövetkezet gondoskodik saját tagjai számára a szőlőműveléshez szükséges védőszerek és anyagok beszerzéséről. Az előterjesztett mintaalapszabály egyes pontjait külön - külön vitatták meg és a több, mint másfélórás vita után kiegészítés nélkül elfogadta a gazdagyűlés. Különösen sok szó esett arról, hogy az állam a hajdani szekszárdi pinceszövetkezet államosított felszereléseit juttassa vissza a gazdáknak. Az előkészítő bizottság úgy válaszolt erre a végi sérelemre, hogy illetékes helyekről a felszerelések visszajuttatására már ígéretet kaptak. Sokan szóltak arról is, hogy a szekszárdi bortermelő gazdák amellett, hogy jómódjukat alapozzák meg a pinceszövetkezettel, amely közvetve a szőlőtermés mennyiségének és színvonalának az emelését is szolgálja, visszaszerzik Szekszárd régi jó hírnevét is ha az eredeti szekszárdi vörös újból megjelenik a hazai és külföldi piacokon. — Nemrég — mondta Tari József, — még a személyi kultusz dívott itt nálunk is és ez sokunk számára gondot és szomorúságot okozott. Ma azonban már látjuk, hogy a kormányzatunk igen nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy bennünket parasztokat a kátyúból kihúzzon. Ha a kormány segítő kezét nyújtja, miért álljunk mi tétlenül, amikor saját érdekünkről van szó. Ezért helyeslem és támogatom a pinceszövetkezet gondolatát s azon leszek magam is, hogy a szekszárdi vörös bor régi jó hírét visszaszerezzük. Ezután a gazdagyűlést félbeszakították, majd a szünetben névaláírással megkezdődött a pinceszövetkezetbe való belépés. A belépő tagok egy részjegynek megfelelően 25 liter 11 malligandfokos vörös borral 150 forintos egységárral hitelesítik a belépésüket. A belépéssel járó 25 liter bor leadására 12 hónapi halasztást kapnak az alapszabály értelmében. Elsők között írták rá a nevüket a belépési ívre Budai Mátyás középparaszt, akinek négyezer négyszögöl szőlője van, Tari József 18 kh-s tekintélyes középparaszt akinek ugyancsak több, mint 3000 négyszögöl szőlője, Csárdás János 6 kh-s dolgozó paraszt is még sokan a városban közismert tekintélyes középparasztok közül. Alig negyedóra alatt 73 gazda 105 részjeggyel és sajátkezű aláírásával igazolta a belépését az általuk tervezett pinceszövetkezetbe. A belépések után a gazdagyűlés alakuló közgyűléssé változott át s megválasztotta a 12 tagú igazgatóságát és 6 tagú felügyelőbizottságát. Megválasztotta a közgyűlés a pinceszövetkezet elnökét is. A nyilvános szavazatok többsége alapján Nagy Ferenc szekszárdi szőlőtermelő gazda lett a szövetkezet elnöke, aki jelenleg még a megyei tanács egyik osztályán dolgozik. Az alakuló közgyűlés kimondta, hogy a földművesszövetkezetek megyei központjának, mint tagszövetkezete működik, s működése közben a MÉSZÖV, mint megyei szövetkezeti felsőszerv az ellenőrzést gyakorolhatja. Ezzel megalakult az ország első pinceszövetkezete, hogy régi jó hírnevét újból visszaszerezze és elinduljon hódító útján a szekszárdi híres vörösbor. NAGY F. A családtagoknak is részt kell venni a munkákban Pénteken este közgyűlést tartottak az alsónánai Dózsás György Termelőszövetkezetben. Arról tárgyalt a tagság, hogyan lehetne meggyorsítani az őszi munkákat mivel éppen elég elvégeznivaló van még. Eddig ugyan elvetettek 65 hold őszi árpát és 4 hold őszi takarmánykeveréket, azonban el kell még vetni 150 hold búzát, le kell takarítani 90 hold kukoricát, azonkívül fel kell szedni 10 hold burgonyát és 6 hold takarmányrépát. E munkákon kívül pedig 400—500 köbméter silót is el kell készíteni a téli szükségletek kielégítésére. Úgy határoztak tehát, hogy minden egyes tag családtagjainak is részt kell venni a betakarítás munkájában, s amennyiben ezt megvalósítják, akkor még október folyamán elvégezhetik a még hátralévő vetési és betakarítási munkákat. Értékes ajándéktárggyal gyarapodott a Szekszárdi Balog Ádám Múzeum régészeti tára Dr. Mészáros Gyula múzeumvezető értesítette szerkesztőségünket, hogy a közelmúltban Moldován Vilma váraljai pedagógus révén, ismét értékes néprajzi adattal és tárggyal gyarapodott a múzeum gyűjteménye. Az említett pedagógus a letűnt feudális világ egy érdekes iratát hozta magával és egy pecsétnyomót, melyet Hintersieder István szekszárdi fodrász talált a kertjében és neki ajándékozta. A kis bronz pecsétnyomó tüzetesebb vizsgálatakor kiderült, hogy azt városunk kormánybiztosa használta 1849- ben. A rajta levő címer már a kivívott nemzeti függetlenség jelvénye. Barokkos címerpajzs felette a lekerült korona helyén babérkoszorú. Az értékes emléktárgy október 7-én az 1848—49-es emlékkiállítás anyagai között kerül közszemlére. rrŐszi divatáru és kultúrcikk kiállítást rendez október 2-től 5-ig Szekszárdon, a városi tanács nagytermében — a kereskedelmi szervekkel közösen a Hazafias Népfront nőtanácsa. A kiállításon bemutatják az őszi idény legújabb divat- és kultúrcikk újdonságait, többek közt sok újmintájú kalapot, kendőtsátrakat, bőrdíszműt, ruházati cikket, ékszert, sport- és játék, és hangszerárut mutatnak be. A kiállítás reggel 9 órától este hétig lesz nyitva. Érdemes volt hazajönni , összesen felfelé kerekítve 383 munkaegységünk van. Na, nézzük csak, mennyi van neked. Azt mondja, márciustól augusztusig nem számítva a tizedeket, összesen 292 munkaegység. Nem is olyan rossz, év végéig még jóval több lesz. Hiába [UNK] aki szereti a munkát, aki dolgozik, annak meg is van a látszata. Igaz-e, komám? A két számolgató ember az aparhanti Március 15. Termelőszövetkezet fogatosa. Az egyiket Fauszt Jánosnak a másikat Patócs Lászlónak hívják. Velük találkoztunk a tsz irodájában, amint a falra függesztett munkaegység kimutatásból számítgatták, hogy mennyi munkaegységet is gyűjtöttek az elmúlt hónapok alatt. Fauszt János kezében újság, amelynek szélén az összeadott számoszlopok arról tanúskodtak, hogy nemcsak saját és társa teljesített munkaegységét adta össze, hanem sógoráét, Haidekker Jánosét is. — 510, pedig ők is ketten dolgoznak. Ez igen. Megnyugtatására még hozzátette: — Persze ők nem akkor kezdték a munkát, mint mi, hanem jóval előbb még novemberben. Én is jöhettem volna, de beköszöntött a rossz idő, aztán emiatt Tevelen ragadtunk. Fauszt János beszédes kedvében tovább fűzte a szót. — 1948-ban, mint német anyanyelvűeket, áttelepítettek Aparhantról Teveire. Ott kaptam meg a földet, ott lettem később téglagyári munkás. — Később aztán visszavágytam abba a faluba, ahol születtem, nevelkedtem és felvételemet kértem, illetve felvételünket, mert feleségem is dolgozik a helybeli Március 15. Termelőszövetkezetben, így jöttünk vissza ez év márciusában, míg a sógornak ősszel, novemberben sikerült. — Azóta dolgozunk az asszonnyal együtt és mint ahogy számítottam is, már több mint 280 munkaegységünk , van, de zárszámadásig több lesz 500-nál. Egymás után peregtek a szavak, amelyből megtudtuk, hogy Fauszt János nem bánta meg, hogy „hazatért”, hogy a termelőszövetkezetben kereste boldogulását. Nem bánta meg, hiszen eddig közel 9 mázsa búzát, 2 mázsa árpát, közel 6 mázsa burgonyát és több mint 2500 forintot vitt haza. Bizakodva néznek a jövőbe az aparhanti Március 15. Termelőszövetkezet valamennyi tagja, mert tudják, hogy munkájuk után mindenkor megkapják a méltó részesedést. Új kavicsosztályozó Dombóváron Új kavicsosztályozó épül a dombóvári cementipari üzemben. A vasbeton épületelemek előregyártásánál fontos követelmény, hogy meghatározott szemnagyságú, összetételű kavicsot használjanak fel a betonkeverésnél. A kavicsot jelenleg még kézierővel rostálják. Rövidesen elkészül az osztályozóberendezés, ahol transzportőrökkel szállítják fel a kavicsot az üzem műhelyébe, hulladékanyagokból elkészített forgó rostába, az osztályozott kavics a tartályokba onnét pedig az automatikus súlyadagolókon keresztül az adagolókocsiba kerül. Ezzel látják el az osztályozó végén felszerelt nagyteljesítményű betonkeverőgépet kaviccsal. Az új berendezés nemcsak nehéz fizikai munkától mentesíti a üzem dolgozóit, hanem termelékenyebbé is teszi a munkát. Jól dolgoznak, gazdagodnak a szálkai Fejlődés Tsz tagjai Mindössze 345 hold szántón gazdálkodnak a szálkai Fejlődés Termelőszövetkezet tagjai. Eddigi munkájuk azt bizonyítja, hogy a 69 tag lelkesedéssel látott a munkához nemcsak most az őszi munkák során, hanem az egész évben. Befejezték 6 holdon a burgonya szedését, 78 hold kukoricájuk töréséhez pedig a mai nappal láttak hozzá. A termés a jég- és a vadkár ellenére is jónak mondható, hiszen egy holdról 25 mázsa termést várnak. A termelőszövetkezet tagjai szorgalmasan dolgoztak és év végén, de már évközben is megkapják a munkájuk után járó méltó jutalmat. Zám Gábor másodmagával dolgozik a termelőszövetkezetben és ketten 450 munkaegységet gyűjtöttek össze. A teljesített munkaegységekre, munkaegységenként 4 kiló búzát, 1 kiló árpát, 1 kiló burgonyát, 2 kiló lucernát, 0,40 kiló zabot, 5 kiló kukoricát és mintegy 15 forint készpénzt osztottak, illetve osztanak. A legutóbbi minisztertanácsi határozat értelmében lehetővé vált, hogy Zetor traktort vásároljanak a tsz-ek. Ezt a lehetőséget a szálkai Fejlődés Tsz tagjai is kihasználják és bejelentették igényüket egy Zetor vásárlására, amelyet a napokban készpénz ellenében meg is kapnak. Építkezik, az őszi munkákat végzi a bogyiszlói Új Élet tagsága A bogyiszlói Uj Élet Termelőszövetkezetben ugyancsak lefoglalják a munkák a tagságot, a határban folyó tennivalók mellett az építkezéseket is kell végezni. A lakóházak építése mellett a gazdasági épületek építése is folyik — igyekeznek eltüntetni az árvíz által okozott pusztítást. Lassan kialakul, a termelőszövetkezet tanyaközpontja, épül az 50 férőhelyes tehénistálló az 50 férőhelyes növendékmarha- istálló, a 20 férőhelyes sertésfiaztató, az 1000 férőhelyes baromfiól, azonkívül itt, a tanyaközpont mellett épül az állatgondozók részére két családi ház. Az épületeken kívül 300 köbméter befogadóképességű silógödröt is építettek. Hamarosan a tsz-tagok házai is felépülnek, többen már be is költöztek az új lakásokba. Az építkezések miatt kissé meglazult a munkafegyelem, ezért a legutóbbi közgyűlésen — hét elején — határozatot hoztak az őszi munkák meggyorsítására, olyanformán, hogy október végére befejezzék a vetési és a betakarítási munkákat. A közgyűlésen két új tagot is felvettek a szövetkezet tagjai közé. Ifibb segítséget várnak a nagydorogi gépállomástól Farkas Ferenc elvtárs, a bikácsi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke munkatársunknak számolt be arról, hogyan haladnak az őszi munkákkal, a szántással, vetéssel, betakarítással. — Már jóval előbb földbe tehettük volna az őszi árpa magját, ha a nagydorogi gépállomástól időben több segítséget kapunk. Ugyanis nem egyszer szóltunk a gépállomásra, hogy a jó talajelőkészítéshez szükséges gépeket küldjék el hozzánk, gyűrűshengert kértünk és ahelyett egy hét múlva tárcsát kaptunk. Nagyo nehezen sikerült azért a talajt elmunkálni az árpa vetést befejezni, de már régen leadhattuk volna a napraforgót is, ha az állandó ígérgetés helyett kombájnt kapnánk a napraforgó elcséplésére a gépállomástól, így megy ez nap-nap után, egyszer a silótöltőért kell hetekig harcolni, máskor a kombájnért, vagy gyéb gépért. Kis termelőszövetkezetünk valamennyi tagja igyekszik, hogy mielőbb végezzen a munkákkal, hogy pincébe kerüljön a burgonya, góréba a kukorica, igyekezetünk azonban kevés, több segítség kellene a nagydorogi gépállomás részéről, hogy valóban jó eredményeket tudjunk elérni.