Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-13 / 242. szám
ioI Egyetemi Könyvtár XIII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM. ARA: ÚŐ FILLÉR. SZOMBAT, 1956. OKTÓBER 13 A szakszervezeti bizalmiak munkájáról Pártunk Központi Vezetőségének júliusi határozata megvalósításában nagy szerep vár a szakszervezetekre. A szocialista demokratizmus kibontakoztatása elképzelhetetlen anélkül, hogy a szakszervezetek továbbra is úgy dolgozzanak, mint azelőtt, a termelés növelésére irányuló munkájuk mellett határozottabban és harcosabban védjék a dolgozók érdekeit. Valóban azzá legyenek, amiért évtizedeken keresztül érdemelték ki a dolgozók megbecsülését, a dolgozók érdekvédelmi szervei. A SZOT nemrég lezajlott kilencedik teljes ülése is a júliusi határozat iránymutatása alapján jelölte meg a szakszervezetek feladatait a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításában, a kultúrmunka terén, a szakszervezeti és üzemi demokrácia kiszélesítésében. A szakszervezetek előtt álló új feladatokat nem lehet csak a központi szervet- az üzemi bizottságok aktivizálásával megvalósítani. E munka csak akkor lehet sikeres, ha e célkitűzésekért harcol a szakszervezeti aktivisták hatalmas serege is. A szakszervezet legkisebb egysége a választott bizalmi által vezetett szakszervezeti csoport. Itt oldják meg a szakszervezeti munka legfontosabb problémáit, itt vonják be az új munkásokat a szakszervezetekbe, itt bontakozik ki legjobban a szocialista munkaverseny, itt lehet a legjobban megszervezni az élenjárók tapasztalatainak átadását feltárni a termelést akadályozó körülményeket a dolgozók különböző problémáit. Az egész szakszervezeti tevékenység lényegében döntően a bizalmiak munkájától függ veken keresztül szembeállítottuk egymással a termeléssel való foglalkozást a dolgozókkal való törődéssel. Pedig e kétirányú feladat egybeesik. Természetesen csak úgy emelkedhet a dolgozók életszínvonala ha állandóan emelkedik, gazdaságosabbá válik a termelés. Sokat tehet ezért a szakszervezeti bizalmi. Ha csoportja tagjainak figyelmét a gazdasági vezetők által megadott legfontosabb versenyfeladatokra irányítja, segíti csoportja tagjait a szakmai képzésben, az újítások, ésszerűsítések átvételében és alkalmazásában megköveteli a művezetőtől, hogy rossz munkaszervezés, anyaghiány, szerszámhiány ne akadályozza a folyamatos munkát és még ezerféle módja van annak, hogy a bizalmi a munkahelyen harcoljon azért, hogy a dolgozók minél jobban, minél többet dolgozhassanak és kereshessenek. lépjen fel a bizalmi a törvénytelenségek, a kollektív szerződés egyes pontjainak be nem tartása, a munkavédelem elhanyagolása ellen, a munkások jogos panaszainak, sérelmeinek orvoslásáért is — ami bizony eddig háttérbe szorult a szakszervezet, a bizalmiak munkájában. Hogy mennyire együvé tartozik a termelés és a dolgozók bérkérdése, mutatja a Tolnai Textilgyár egyik brigádjának példája. Itt a dolgozók panaszkodtak, hogy keveset keresnek, nem tudják teljesíteni a normát. Guld Katalin bizalmi elmondta, hogy a vetülékeknek nincs meg a norma szerinti súlya, ezért a szövőknek gyakrabban kell cserélni, tehát nem tudják teljesíteni a normát a tervet. Az üzem vezetősége azonnal intézkedett, így a hibát sikerült — a dolgozók megelégedésére — kiküszöbölni. A bizalmi nem függetlenített funkcionárius, maga is termelőmunkát végez csoportjában, nyilvánvaló, hogy a legjobban ismeri a termelés problémáit, dolgozó társai véleményét javaslatait. A szakszervezeti bizalmiak munkáját csak úgy lehet megjavítani, ha az üzemekben jobban megbecsülik őket, nagyobb tekintélyt biztosítanak számukra. Nem csak törvényes intézkedésekre van itt szükség, mint például a Munka Törvénykönyv nemrég történt módosítására, mely szerint a szakszervezeti bizalmi munkaviszonyát csak a műhelybizottság, illetve az üzemi bizottság hozzájárulásával lehet felmondással megszüntetni. Arra is, hogy minden esetben meghallgassák a bizalmi véleményét, ha a csoportjában jutalmazásról, kitüntetésről, segélyezésről, vagy üdültetésről döntenek. Ne legyen olyan fegyelmi bizottsági, vagy egyeztető bizottsági tárgyalás, ahol az érintett dolgozó bizalmija ne lenne jelen. Nagyobb becsületet a bizalmi funkciónak! A felszabadulás előtti időben egy-egy műhely munkásai a legtapasztaltabb legrátermettebb, legharcosabb társaikat választották bizalminak, akit aztán meg is védtek, ha kellett a tőkéssel szemben. Üzemeinkben — a bizalmi választáskor — nem egyszer fordult elő, hogy „aki vállalja’“ alapon választották a bizalmit. Ez érthető is, hiszen a bizalminak gyakran csak a tagdíjbeszedést, a versenyfelajánlások összegyűjtését adták feladatul. A Bonyhádi Cipőgyárban a bizalmi választás óta a bizalmiak egyharmada cserélődött ki. A visszahívottak közt sok a 15—16 éves fiatal dolgozó, akiket sem szakmai képzettségük, sem politikai tapasztalatuk nem tett a bizalmi funkcióra alkalmassá. A bizalmiak hatáskörének növelésével — amit célul tűz ki a SZOT-ülés határozattervezete is — a bizalmi csoport legjobb, legtekintélyesebb dolgozója lesz, aki eredményesen tudja majd ellátni feladatát. A szakszervezeti bizalmiaknak —, hogy tájékozódni, helyesen állást foglalni tudjanak egyes kérdésekben — ismerni kell a törvényeket. Ezért a szakszervezetek, üzemi bizottságok fontos feladata, hogy megismertessék a bizalmiakkal a Munka Törvénykönyvét, az üzemi kollektív szerződést a bérezésre vonatkozó jogszabályokat, stb. Több üzemben tartottak ilyen bizalmi tanfolyamokat de nem mindenütt. A szakszervezeti bizalmiak — a munkások választott képviselői. Munkájukban az általuk képviselt csoport véleménye, észrevételei, javaslatai érvényesülnek. A bizalmiak munkájának segítése, támogatása a munkásdemokrácia erősítését jelenti. Ezért — az üzemi demokrácia kiszélesítése érdekében — javítsuk a szakszervezeti bizalmiak munkáját. Felszabadulási ünnepségre készülnek Tolna megye déli községei Az idén van 12 éve, hogy Tolna megye legnagyobb része felszabadult a német megszállás alól. A felszabadító szovjet csapatok Báta községnél léptek először Tolna megye területére s évről évre ebben a községben rendezik meg az első felszabadulási ünnepséget. Nem sokkal Báta után felszabadult az egész Sárköz, majd Szekszárdra is bevonultak a szovjet csapatok. Tolna megye déli községeiben már megkezdték a felszabadulási ünnepségek előkészületeit. A november második felében sorra kerülő ünnepségeket a bátai felszabadulási ünnep nyitja meg, ahol örömtüzeket gyújtanak a felszabadulás 12. évfordulója alkalmából. A falvak ünnepein a legjobb sárközi népi együttesek mutatják be a felszabadulás óta végzett munkájuk eredményét. fl harci Új Élet gondoskodik a téli takarmányról A múlt évben igen sokat lehetett hallani a harci Új Élet tehenészetének eredményeiről. Az utóbbi időben ugyancsak megcsappantak ezek az eredmények. A megye egyik legjobb termelőszövetkezeti tehenészetében a visszaesés oka egyrészt az volt, hogy nem biztosították a takarmányféléket az állatok szükségletéhez mérten. A szövetkezet teheneinek legnagyobb része most szárazon áll, nagyobbrészt ez az oka, hogy olyan alacsony az istállóátlag. A szövetkezet most előre gondoskodik takarmányról, hogy teljesíthessék 4000 literes átlagos tejtermelési tervüket. Jelentős mennyiségű silótakarmányt készítenek zölden silózták le a szójás kukoricacsalamádét, ezzel a kiváló tápértékű takarmánnyal két téglasilót töltöttek meg. A harmadik téglasilót az őszi árpatarlóba vetett napraforgó-kukorica, csalamádékeverékkel és cukorrépafejjel töltötték meg. Most folyik a magfogásra hagyott pillangósok cséplése, hogy a jövő évben kellő mennyiségben termelhessenek pillangós takarmányt. A párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács a következő években nem tartja célszerűnek a terület átszervezés végrehajtását A Minisztertanács ülése A Minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára elhatározta, hogy az ország igazgatási területének átszervezését nem terjeszti az országgyűlés elé. A Központi Vezetőség, a Minisztertanács, a következő években nem tartja célszerűnek a területátszervezés végrehajtását, mert ez megnehezítené, hogy minden erőnket a népgazdasági feladatok sikeres megoldására, a szocialista demokratizmus fejlesztésére fordítsuk. Ugyanakkor azonban meg kell gyorsítani a hatáskörök átadását a helyi tanácsoknak, és az ügyintézés egyszerűsítését. A Minisztertanács szerdai ülésén az igazságügyminiszter előterjesztése alapján megvitatta az államigazgatási eljárás szabályozásáról, a büntető- és polgári perrendtartás módosításáról szóló törvénytervezeteket, s megbízta az igazságügyminisztert, hogy azokat az országgyűlés októberi ülésszakán nyújtsa be. A törvénytervezetek részei azoknak a nagyjelentőségű, a törvényesség megszilárdítását szolgáló intézkedéseknek, amelyekről a Központi Vezetőség július 18—21-i ülése határozott. Az államigazgatási eljárásról szóló törvényjavaslat az államigazgatási szervek és az ügyfelek eljárási kapcsolatait szabályozza. Részletesen előírja a határozatok meghozatalának és közlésének módját; kötelezi az államigazgatási szerveket, hogy a határozatokat érdemben megindokolják; nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfelek az ügyiratokba betekinthessenek; pontosan meghatározza az állampolgárok fellebbezési jogát; az eddiginél több lehetőséget ad az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára. A büntető perrendtartás módosításával foglalkozó törvényjavaslat jelentősen szűkíti a katonai bíróságok hatáskörét: kiveszi a katonai bíráskodás hatálya alól a rendőrség, a büntetés végrehajtási szervek, az állami tűzoltóság, a pénzügyőrség és a vámőrség tagjait. E személyek bűnügyeiben — a törvényjavaslat értelmében — a polgári bíróságok járnak el. A katonai bíróságok hatáskörében csak a honvédelem érdekeit közvetlenül sértő bűntettek maradnak. A javaslat részletesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyeknek elkövetése esetén polgári személyekkel szemben is a katonai bíróság jár el, s ezzel törvényesen biztosítja, hogy egyéb bűncselekmények miatt polgári személyt katonai bíróság elé állítani nem lehet. A törvényjavaslat értelmében megszűnnek a közlekedési különbíróságok, helyettük a közlekedési bűnügyeket rendes bíróságok bírálják el. A törvényjavaslat biztosítja a törvényességi óvások tárgyában tartott legfelsőbb bírósági ülések nyilvánosságát, előírja, hogy az ülés határnapjáról a feleket értesíteni kell, és biztosítja számukra, hogy az ülésen felszólalhatnak ,illetőleg írásban észrevételeket tehetnek. A polgári perrendtartást érintő törvényjavaslat lényegében a következő módosításokat tartalmazza; a megyei bíróságok hatásköréből a járásbíróságok hatáskörébe utalja a házassági bontópereket; megszünteti a házassági bontóperekkel kapcsolatos előkészítő eljárást, ezenkívül eltörli a külön illetéket. A javaslat elfogadása esetén tehát a házasság felbontására okot adó házasfelet nem lehet külön illeték fizetésére kötelezni. Az előkészítő eljárás megszüntetésével pedig lényegesen gyorsabbá válik az eljárás. A Minisztertanács tárgyalta a szabálysértési eljárásról szóló rendelettervezetet, amely az 1956. évi IV. tv. általános rendelkezései alapján részletesen meghatározza a szabálysértési bizottságok működését, s a szabálysértési ügyekben követendő eljárás szabályait. Bogyiszlóit a 400. helyreállított és újjáépített lakásban ég már a villany Közel 700 helyreállításra és újjáépítésre szoruló bogyiszlói családi ház nemsokára elkészül már s az árvízkárosultak mind valamennyien visszaköltöznek az árvíz által feldúlt családi fészkükbe. A lakások újjáépítésével és helyreállításával egyidőben üzemszerűen halad a régi és új községrész utcai világításának és a lakóházak világításának biztosítása. Bogyiszló régi községrészében az utcai világítás egykét héten belül már biztosítva lesz, sőt a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat szerelői már az új, most épülő községrész utcai hálózatának építésén dolgoznak. Az utcai világítás biztosítása mellett egyre több azoknak a helyreállított és újjáépített lakásoknak a száma is, amelyekben újból kigyúl a villanyfény. Az emlékezetes kora tavaszi jeges árvíz előtt Bogyiszlón 600 lakásban volt villany s az árvíz után alig 50 ház maradt ép, amelyben a villanyvilágítás is megmaradt. Péntek reggelre azonban a négyszázadik helyreállított és újjáépített bogyiszlói családi házban gyulladt ki a villanyfény a szerelők lelkes munkája nyomán. Csupán az utóbbi négy hét alatt 70 új előfizetőt kapcsoltak be az áramszolgáltatásba Bogyiszlón. A szedresi gépállomás után a bölcskei gépállomás is befejezte éves tervét Tolna megye 12 gépállomása közül elsőnek a szedresi gépállomás jelentette éves terve befejezését két héttel ezelőtt. A szedresi gépállomás traktorosai az őszi szántásvetés munkálatai közben mintegy 3000 normálholddal teljesítették túl éves tervüket. Pénteken a bölcskei gépállomás traktorosai is arról adtak hírt, hogy egész éves összes traktor és motormunka normálhold tervüket 101,1 százalékra teljesítették már. Ezen belül a bölcskei traktorosok az őszi idénytervük teljesítésének is közel 50 százalékánál tartanak már. Szeptemberben a dombóvári Rákóczi törzstehenészete volt a legjobb A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Állattenyésztési Osztálya értékelte a törzstenyésztő termelőszövetkezetek tejtermelési eredményeit. A törzstehenek fejési átlaga az előző hónaphoz képest csökkent, ugyanúgy az istállóátlag is. A tsz törzstehenészetek között a legjobb a dombóvári Rákóczi 11,4 kilós istálló és fejési átlaggal. A bonyhádi Szabad Föld Tszben 10,4 kiló az istálló és a fejési átlag, a zombai Szabadság Tsz-ben az istállóátlag 9,9 kiló, a fejési átlag 11 kiló, a madocsai Igazságban ,9,8 az istálló, 10,6 kiló a fejési átlag a törzsteheneknél. A tamási Vörös Szikra törzstehenészetének ugyancsak jó a tejtermelése. Az istállóátlag 9,4 kiló, a fejési átlag 10,5 kiló. Szeptemberben a leggyengébb volt a tejtermelés a mözsi Úttörő, a naki Üt a Szocializmus Felé, a bonyhádi Dózsa Népe, a harci Új Élet törzstehenészetében. A dombóvári Rákóczi Tsz eredménye főleg azért elismerésre méltó, mert öt hónap óta egyenletesen 1 kilón felül van az istállóátlag. Hasonlóan jó a törzstenyésztésre előjegyzett szekszárdi Béke tejtermelési eredménye, a 11,6 kilós istállóátlag, ami az előző hónapokban 13,5 és 14,7 kiló volt. Tejtermelési eredményeik alapja az, hogy bőségesen etetnek tömegtakarmányokat. SÜRGŐS Mondhatnám nagyon sürgős hogy Győré községbe szántótraktort küldjön a bonyhádi gépállomás. Egészen a hét végéig egy lánctalpas traktor dolgozott a Kossuth Termelőszövetkezet földjein, de azt bevitték javításra azzal, hogy keddig visszaadják. Csütörtökön még mindig nem érkezett meg Győrébe a gép. A községben 128 gazdának 240 holdat kell bevetni gabonával, de a 138-ból csak 54 termelőnek van fogata. Ez és a száraz idő magyarázza azt a tényt, hogy mindössze 60 hold körüli bevetett terület van az egyéni gazdáknál. Itt azonban még tudnak segíteni egymáson, mert Garai György és Pösztor Mihály 4—4, Bocz József és Veress József (7-es szám) 3—3 gazdatársánál vállalt fogatos segítséget a vetésben, de vannak még többen is ilyenek. De mi lesz a termelőszövetkezet vetésével? Eddig 5 hold repce 11 hold takarmánykeverék, 58 hold búza és 64 hold árpa vetése van a Kossuth Termelőszövetkezetnek. Nem tétlenkedtek tehát akkor sem amikor sok helyen rossz időre hivatkozva rostokoltak. A búza és árpa összes vetésterülete azonban 310 hold, amiből még csak 122 holdon végeztek vetést. Vissza van tehát majdnem 200 hold, s ez a szám annál is súlyosabb, mert ez a terület nemcsak vetetlen, de teljes egészében szántatlan is. Ezenkívül még a tanácsnak is van 12 hold szántásra váró árpaföldje. Segítsenek a tsz-ben a fogatok? Összesen (még a takarmányost is beleértve) 8 fogata van a termelőszövetkezetnek. Ezzel az igaerővel kell biztosítani 9 vagon cukorrépa elszállítását, körülbelül 1000 mázsa burgonya és 65 hold kukorica betakarítását. A fogatokra tehát szükség van a termények betakarításánál, gép pedig nincs, ezért 4 napig szünetelt a szántás Győrén a Kossuth Termelőszövetkezetben. Igaz az hogy kevés a gép, igaz, hogy nehézkes az alkatrész-ellátás, de vetni kell. Ha már szelektor nem jutott a termelőszövetkezetbe, s így a gabona, jelentős részét szelektorozatlanul vetik el, ha már nem jutott ide silózógép sem eddig, legalább legyen egy lánctalpas traktoruk, amelyik idejében felszántja a Kossuth Tsz 200 hold földjét s talán segíteni tud a tanácsnak és az egyéni gazdáknak is.