Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-01 / 1. szám
Ui munkaügyi rendeletek (Folytatás az 1. oldalról.) vevő dolgozók az üzemi munkástanács engedélye alapján, rendkívüli szabadságuk időtartama alatt ideiglenesen munkát vállalhatnak. Ilyen esetben azonban a dolgozókat az í ni munkabí»!vp»n phipHpItps illeti meg. A rendkívüli szabadságon*1 lévő dolgozó az üzemi munkástanács* felhívására üzemében azonnal köteles* munkára jelentkezni. Ellenkező esetben munkaviszonya azonnal megszüntnek tekintendő, az üzemtől a továbbiakban semmiféle bért, vagy jutttatást nem kaphat és nem részesíthető munkanélküli segélyben sem. I • Egyszeri bérkiegészítés azoknak, akiket alacsonyabb munkakörbe helyeznek A rendelet kimondja, hogy amennyiben az átszervezés során valaki az üzemen, hivatalon belül alacsonyabb munkabérrel járó munkakörbe kerül, részére egyszeri munkabérkiegészítést kell folyósítani. Ez a bérkiegészítés az áthelyezést megelőző havi átlag korosszt«* _ fii munkahelyén elért első a dolgozó az áthelyezést nem fogadja el, munkaviszonyát felmondással megszüntethetik. Ebben az esetben* megilletik mindazok a kedvezmények, amelyeket a rendelet a vállalat részéről történő felmondás esetére biztosít. Munkanélküli segély 300-tól 600 forintig A rendelet előírja, hogy mindazoknak a munkaviszonyban nem álló személyeknek, akiknek munkaviszonya 1956 október 23-a után felmondással megszűnt illetőleg szűnik meg és munkaviszonya megszűnése előtt öt éven belül legalább három évet munkaviszonyban töltött, vagy a munkaviszony megszűnését megelőző egy éven át folyamatos munkaviszonyban állott, munkanélküli segélyt kell folyósítani. A munkanélküli segély összege az elbocsátott dolgozónak 1956 októberét megelőző egyhavi — családi pótlék nélküli — átlagkeresetének 30 százaléka, amely összeg azonban havi 300 forintnál kevesebb és 600 forintnál több nem lehet. A munkanélküli segélyben részesülők számára a segélyen felül minden eltartott családtag után 40 forintot kell folyósítani. A munkanélküli segélyt a rendelet szerint legfeljebb 25 hétig lehet fizetni. Nyugdíjas, vagy nyugdíjra igényjogosult munkanélküli segélyt nem kaphat. Nem lehet munkanélküli segélyt folyósítani arra az időszakra, amelyre — a dolgozó átlagkeresetét figyelembe véve — a mostani rendelet alapján kifizetett összes járandóságok az elmaradt munkabért pótolják. A dolgozónak a munkanélküli segélyre vonatkozó jogosultsága ismét megnyílik — kivéve a nyugdíjjogosultakat — ha a korábbi segélyezés megszüntetése óta hat hónapon át munkaviszonyban állott. A munkanélküli segélyt és a családi pótlékot a dolgozó lakóhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága folyósítja. Meg kell szüntetni a munkanélküli ségoly na ct illuitiret- ’ viszonyba lépett, nyugdíjra igényjogosultságot szerzett, iparengedélyt kapott, vagy olyan használható jogosítványt adtak számára, amelyből eredei havi jövedelme a 200 forintot meghaladja. Nem kaphat munkanélküli segélyt az, akinek öt kataszteri holdnál nagyobb területű szántóföldje, vagy egy kataszteri holdat meghaladó szőlője, kertészete, vagy gyümölcsöse van. Munkaközvetítő irodák létesítése 1 A rendelet a munkanélküli dolgozók elhelyezkedésének segítésért I munkaközvetítő irodák létesítését írja elő. Ezek helyét és a munkaközvetítés részletes szabályait az MTH elnöke határozza meg. A dolgozók kötelező munkaközvetítését a tanácsok végrehajtó bizottságainak munkaerőgazdálkodási szervei a szakszervezetek ellenőrzése mellett látják el. A vállalatok kötelesek a munkaerőszükségletüket a területileg illetékes tanács munkaerőgazdálkodási osztályának bejelenteni. A vállalat a munkaközvetítés útján odairányított dolgozót — amennyiben a munkakör ellátásához szükséges, szakmai és egyéb feltételeknek nem felel meg — nem köteles alkalmazni, Úgyszintén a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítés útján számára fel ajánlott munkakört elfogadni. Önállósítási kölcsön ! Annak érdekében, hogy az elbocsá * tott dolgozók önálló foglalkozást ! (ipar, kiskereskedelem, háziipar stb.) * kezdhessenek, a rendelet kimondja, hogy részükre az Országos Takarékpénztár útján 2000-től 20.000 forintig terjedő, s legfeljebb öt év alatt vissza i Januártól csak a ténylegesen ledolgozott időre fizethető munkabé Fontos rendeletet hozott a kormány a bérfizetés 1957. január 1 utáni rendszeréről is. A rendelet szerint 1957. január 1-től üzemekben és hivatalokban egyaránt csak a ténylegesen ledolgozott idő alapján fizethető munkabér. A rendelet azt is kimondja, hogy azoknak a dolgozóknak munkaviszonyát, akiket bármilyen okból az üzemek és hivatalok foglalkoztatni nem tudnak, 1957. január 1-től, legkésőbb 1957. február 1-ig felmondással meg kell szüntetni. Amennyiben az üzem vezetősége vagy felettes szerve által megállapított munkarenden belül energiavagy anyaghiány miatt a dolgozó az előírt munkaidőt nem tényleges munkával tölti ki, a munkarenden belüli állásidőre legfeljebb a munkakörüknek megfelelő alsó bérhatár 80 százaléka fizethető ki. (Ahol a személyi bérek alsó határa nincs segéd-, betanított- és szakmunkásokra megállapítva ott a 80 százalék — a szakminisztérium végrehajtási utasításában megállapított módon — értelemszerűen alkalmazandó. Amennyiben a munkaidőn belül munkaidő-kiesések megbízható nyilvántartása nehézséget okoz, a vállalat Az államigazgatás és a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos létszámcsökkentés végrehajtásának megkönnyítésére a Népköztársaság Elnök Tanácsa törvényerejű rendeletben kimondotta: 1957. január 1 és 1957. március 31 közt öregségi nyugdíj állapítható meg munkástanácsa a szakszervezettel egyetértésben elrendelheti, hogy a munkások személyi bérének az összes jelenléti időre 80—95 százalékát lehet számfejteni akkor ha egy megkívánt minimális teljesítményszínvonalat a munkás nem éri el. Új prémium-rendszer A műszaki és adminisztratív dolgozók jelenlegi prémiumrendszere 1957. január 1-i hatállyal megszűnik. A vállalati munkástanácsok a termelés fokozása gazdaságossága stb. érdekében saját hatáskörükben alakítsák ki a vállalatok új prémium-rendszerét. Az így kialakított prémium-rendszer alapján negyedévenként kifizethető vállalati összprémium felső határa az 1956. I—III. negyedév átlagában 100 százalékos tervfeladat teljesítéséért kifizethető prémium-összeg, amit az alkalmazott létszám csökkenésének arányában csökkenteni kell. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél eddig csak a 100 százalékon felüli tervteljesítést premizálták, az illetékes minisztérium megállapodása alapján a prémiumban részesített dolgozók összalapbérének 10—15 százalékát lehet prémiumkeretként megállapítani , annak a férfinek, aki 58. életévét, illetőleg annak a nőnek, aki 53. életévét már betöltötte, vagy a jövő év folyamán betölti. Mint ismeretes, egyébként a nyugdíjkorhatárt fér foknál a 60., nőknél az 55. életév jelenti. Átmenetileg csökkentik a T íiAncán Sokat várunk az új esztendőtől Az MSZMP újévi üdvözlete Az új év hozzon minden dolgozó család számára jólétet, nyugalmat. Minden munkás, paraszt, értelmiség, kisiparos, alkalmazott egységes akarata a szebb, jobb, gazdagabb, biztonságosabb élet megteremtése. Fáradozzunk ezért mindannyian. Ha lesz nyugodt családi élet, ha egymás kezét összefogva dolgozunk, gyorsan begyógyítjuk sebeinket. Hallassuk szavunkat mindenütt az igazságért. Közös erőfeszítéssel tegyük félre az előrehaladás, a szocialista de U/tUfffogc/Utt/ottUoU IttillUUL Uu akadályokat. Ezért harcol pártunk minden tagja. A jövőben tettekkel bizonyítjuk, hogy a néppel eggyéforrva a nép javára dolgozunk, szép hazánk felvirágoztatásáért! Megyénk minden dolgozójának boldog újévet kíván a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA A Hazafias Népfront Megyei Nőtanácsána újévi levele a bányász asszonyokhoz! Az október 23-át követő események sok-sok családnak okoztak fádalmat, szenvedést. Sokan elvesztették szeretteiket, békés, mele otthonaikat. A hosszú sztrájk következtében előállott termeléskiesé, főleg a szénhiány, további nehézségeket állít népünk elé. A szénhián miatt az üzemekben csak csökkentett termelés folyhat több üzembe pedig teljesen be kell szüntetni munkát. Ez, ha átmenetileg is, jelentős keresetcsökkentést, vag munkanélküliséget jelent a dolgozók egy részének. A családok erre szenvednek tüzelőhiányban. Csa Budapesten százezerre tehető azoknak a családoknak a száma, akiknek semmi tüzelőjük nincs. Az élet megindulását, népünk boldogulását jelenti a szén. A széntermelés növekedésétől függ leszminden magyar testvérünk számára munka, kereseti lehetőség, leszelegendő tüzelő a családok, otthonok, a kórházak, iskolák, óvodák napközi otthonok számára. Mi asszonyok, anyák tudjuk legjobban átérezni, mit jelent a család számára a pénzhiány, a kereső csökkenése. Mi tudjuk legjobban mit jelent, ha nincs szén, ha hideg a lakás, ha nem tálalhatunk meleg ételt a családnak. Nekünk fáj legjobban, ha fázó, nélkülöző, heteg gyermeket látunk. Nekünk fáj legjobban a gyermekek, az anyák szenvedése. A szenvedők nélkülözők segítségére egyre több asszony fog össze Több helyen élelmet és ruhaneműt gyűjtenek. Sokan árván maradt gyermekeket fogadnak magukhoz. Egyre több asszony, anya fordul nap, mint nap a Megyei Nőtanácshoz azzal a kéréssel, forduljunk nevükben a bányászasszonyokhoz azért, hogy beszéljenek férjeikkel a termelés növelésének szükségességéről. Ennek a kívánságnak teszünk eleget, amikor e levélen keresztül szólunk a bányászasszonyokhoz és arra kérjük őket, buzdítsák, lelkesítsék férjeiket, bányász ismerőseiket a széntermelés növelésére. Kérjétek a bányászokat, hárítsanak el minden olyan akadályt, amely a széntermelést gátolja. % Bányászasszonyok! Az élet védelmében, az anyák egymás iránt érzett szeretetének jegyében sok-sokezer gyermek boldog életéért, meleg otthonáért segítséget kérünk tőletek! Az EPOSZ újévi köszöntője Új esztendőt köszöntünk, mert többet ígér az elmúlt éveknél A parasztifjúság élete is újra biztonságossá vált. Az új esztendőben érdemes jól dolgozni, a munka a parasztság jólétét szolgálja, és jó majd bőven kenyér minden csatár asztalára. Kívánjuk, hogy legyetek boldogok és vidámak az 1957-es évben. Érjetek el sok sikert a termelésben, sportban és a kulturális munkában. Békés, boldog újévet kívánunk minden parasztfiatalnak. Egységben a hazáért. EPOSZ MEGYEI IDEIGLENES SZERVEZŐBIZOTTSÁGA ifj. Leipold János nyolcholdas dolgozó paraszt: — Bizakodva tekintünk a jövőbe, mint azelőtt bármikor. Ezt az örömet és bizakodást minden olyan ember megérheti, aki földdel dolgozik, akit éveken keresztül a begyűjtési rendszer nem engedett érvényesülni. — Ez az igazság és reméljük, hogy más lesz ezután — folytatta tovább a gazda. A begyűjtés eltörlése nagy terhet vett le vállunkról és úgy gondolom, ha minden gazdaember szabadon határozhatja el, hogy mennyi búzát, kukoricát, vagy cukorrépát vessen akkor sokkal több minden jut majd piacra, s a dolgozók asztalára. Markovics János, a megyei mezőgazdasági igazgatóság igazgatója: — Más, alapjában más lesz ezután a magyar mezőgazdaság képe. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései, a beadás eltörlése, a mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetésének, az erőszakos termelőszövetkezeti fejlesztésnek a megszüntetése és a többi határozatok azt a célt szolgálják, hogy mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban, mindenki saját elgondolása és elhatározása alapján dolgozzon, gazdálkodjon. A termelési kedv már most megmutatkozik. Érdeklődnek a föld után az egyéni gazdák. Megmutatkozik a termelési kedv abban is, hogy a megjelent kormányhatározatok után bár késő őszre járt az idő, igyekeztek a gazdák a vetéssel és a többi őszi munkákkal. Egyszóval azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaságban dolgozók valamennyien nagyobb reményekkel tekintenek az új év elébe. Bár nem hallgathatjuk el azt sem, hogy különösen az őszi mélyszántás terén lemaradás van. Kezdetben, főleg az üzemanyaghiány, később pedig az időjárás gátolta ezt a munkát. Nagyon fontos, hogy a visszalévő munkák elvégzése után végre pontot tegyenek a tekintetben is, hogy a feloszlott termelőszövetkezetekben igazságosan megtörténjen a közös vagyon elosztása, az állam iránti kötelezettség teljesítése. A magunk részéről is igyekezünk minden tőlünk telhetőt megtenni a vitás kérdésekben segíteni és hozzájárulni ahhoz, hogy a parasztság részére, a talajerő visszapótlására elegendő műtrágya, a növényi károk megakadályozására pedig elegendő védőszer legyen. Az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztése során sok embert sérelem ért. A sérelmek orvoslása fontos. Fontos, hogy törvényes formák között mindenki megtalálja igazát, hogy az 1957-es gazdasági évben nyugodtan dolgozhasson, gazdálkodhasson mindenki. Márky Jánosné, pedagógus, Kéry: Mindenekelőtt várom és remélem az új esztendőtől a békét. Hiszem azt, hogy az új esztendőben békét ségi nyugalom és boldogság lel ebben az országban, mert én, mit pedagógus, nyugodt és békés körümények között szeretném tanítai a gyermekeket. Gondolom és hiszel hogy rajtam kívül még kilenc milli magyar reméli a békét és a békésséget. Hogy mit várok még, mint pedagógus? A nevelő a munkáján mér le az újesztendő jóságát. A következőket várom és kérem: legyen a pedagógus szabad ember a maga postáján, legyen és lehessen egyéni véleménye, bízzanak meg bennünk, a kormány bízza ránk a gyermeke nevelését. Ne legyen az az új esztendőben, hogy az „instruktorok hada döntse el: nem jó a politechnikai képzés, gyerünk másképpen nevelni. Becsüljék meg az eddigieknél jobban a pedagógust. Én a tanítók és tanárok megbecsülését ké dologban látom: az anyagi és erkölcsi megbecsülésben. Tiszteljék a pedagógusban a művelt embert. N parancsoljon nekünk más, mint a mi felettes szervünk. Adják meg lehetőséget, hogy megismerjük hazánkat. Tegyék lehetővé hogy a gyermekek is velünk jöhessenek. Az ifjú pedagógus nem szívesen jön vidékre, mert nincs meg a műklődési, kulturálódási, szórakozás ehetősége. Segítsenek abban bennünket, hogy műveltté tehessük i riut a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Azok a rendkívüli események, amelyek az elmúlt két hónapban történtek, nagyon befolyásolták a megye kereskedelmi életének áruellátását mind az élelmiszer, mind az ipari cikkek terén. Mindezek után sokan kérdezhetik milyen áruellátásra számíthatnak az újév első negyedében. Örömmel és a lakosság megnyugtatására közölhetem, hogy a legfontosabb élelmiszercikkekből, ilyen a liszt, só, cukor, kenyér, hús, húskonzervek, zsír és egyéb élelmiszercikkekből a megfelelő ellátás biztosítva lesz. Zöldségféléből és burgonyából is olyan készletet vásároltunk fel és tároltunk, amely a jelentkező szükségletet ki tudja elégíteni. A népbolt vállalaok például mintegy 600 mázsa árut, szalonnát, szalámit, sonkát stb. dolgoztak fel, tartósítanak és majd árulják a koratavaszi hónapokban. De figyelemreméló a földművesszövetkezetek árufelvásárlása és azok feldolgozása is. Gondoskodunk arról hogy a piacok árában gazdagok legyenek és az árak ne emelkedjenek. Tervünk van arra is, hogy a termelőkkel szerződést köt a kereskedelem a termékek előállítására. Ez érdeke a termelőnek, de a fogyasztónak is. Az iparcikkek ellátása terén sem lesz komolyabb fennakadás. A hazai gyártmányokon kívül nagy mennyiségű külföldi áru is érkezik majd. Az elmondottak a vásárlóközönség kedves újévi meglepetése, de az újévi meglelések egy részét, amely kizárólag a kereskedelem dolgozóira vonatkozik, már most elárulhatjuk. Nyolc óra lesz a bolti dolgozók munkaideje és ebbe beleszámít már az áruk előkészítése, a bolthelyiség tisztántartása stb., ami azt jelenti, hogy a nyitvatartási idő napi 7 órára korlátozódik. Ezzel megszüntetjük a túlórázást, a 9 és sokszor 10 órai munkaidőt, amelyért a dolgozó semmit sem kapott. Legyen az iskolában hazafias nevelés, ismerhessék meg gyermekeink nemzeti nagyfáinkat és szabadsághőseinket. Ezeket várom az új esztendőtől és ennek fejében mi cserébe megadjuk mindazt, amit elvár tőlünk az ország. Győry István