Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-12 / 36. szám
1989. FEBRUÁR 12. Mi történt szombaton a rendőrségen? cigányok előállítása, razzia A Perese nem mindent akarunk megírni, ami ez alatt a 24 óra alatt történt, mert akkor regényt kellene írni... A rendőrség délelőtt hozzáfogott Szekszárd egyik régi problémájának megoldásához. A városnak régi problémája, hogy egyes helyeket mint például az autóbuszváróterem, a Garay téri népbüffé, valósággal ellepik a cigányok. Hasonló a helyzet a piacon is. Ezeken a helyeken nem mint vásárlók, fogyasztók utazók tartózkodnak. Az utóbbi időben már odáig fajult a dolog, hogy a cigány i tanyák szinte valamennyi lakója idetelepült ezekre a helyekre. Ez pedig nyilván nem tűrhető, annál is inkább, mert ezeken a helyeken valamennyien tiltott, törvényellenes dolgokkal foglalkoznak. A legapróbb gyerekek és a legidősebb asszonyok kéregetnek, ha valaki bemegy mondjuk a büffébe, egymásután négyenöten is pénzt kunyerálnak tőle. Ha nem ad,^kiátkozzák” még a rokonait is... A pénz azonban arra kell nekik, hogy amikor összeszedtek egy fröccsrevalót, odaviszik a sarokban kuporgó apjukhoz aki azonnal hasznosítja is a forintokat a pultnál... Ha valaki eszik, odaállnak eléje és lesik, mikor hagyja abba, hagy-e a tányérban. Talán mondani sem kell, ilyen körülmények között mindenki sokat hagy a tányérban. A 10—12 éven felüliek lopnak. A zsebekből, a vidéki asszonyok kosaraiból egyaránt kilopják a „kilophatót”. A bűnügyi osztály kimutatása szerint az utóbbi időben az autóbuszmegállónál, büffében és hasonló szekszárdi helyeken minden lopást, zsebtolvajlást a cigányok követtek el. Nem egyszer megtörténik, hogy együtt esznek, isznak kiszemelt áldozatukkal és utána kilopják zsebükből a pénzt. A fiatalabb cigánylányok, asszonyok pénzért kínálgatják magukat. Egészségi szempontból sem tűrhető meg, hogy a cigányok ilyen helyeken tanyázzanak. (Az ellen nem szól senki, hogy bárhol, bármit vásárolhassanak, de mint ahogyan más ember, s nem a büffében „lakik’’ reggeltől estig, úgy nekik sincs ehhez „joguk”.) Szombaton a razzia során előállítottak körülbelül negyven cigányt. Ezek közül mindössze négyben nem találtak tetűt. Ezenkívül különféle fertőző betegségek tünetei is észlelhetők egynémelyiknél. A legnagyobb felelőtlenség lenne hatóságainktól, ha mindezt tűrnék, elnéznék, hogy a betegséget terjesszék úton-útfélen tűrnék, hogy korlátlanul lopkodják az emberek személyi tulajdonát. Mint ahogyan annak idején Budapesten örömmel fogadták az Ifkovicsféle büffé feszámolását, mint a bűnözés egyik főfészkének megsemmisítését nem kétséges, hogy örömmel fogadják Szekszárdon is a rendőrségnek ezt az intézkedését, amely igyekszik kordába szorítani a cigányok társadalomellenes tevékenységét. Az esti órákban rajtaütésszerű igazoltatást tartottak a különféle nyilvános helyeken. Az újságíró végigkíséri az egyik ilyen igazoltató csoportot, amely a bűnügyi osztály és a karhatalom tagjaiból tevődött össze. Az első állomás: Az újvárosi vendéglő. Az ajtó bezárva, egy kis résen azonban világosság szűrődik ki. Bezörgetnek. Egy asszony nyit ajtót. A parancsnok bemutatkozik, megmondja mi járatban vannak. Az asszony közli: Elfogyott az ital, így aznap előbb zártak, most pedig takarít. A csoport tovább megy. A következő állomás: a Kiskulacs étterem. „Jó estét” köszön a parancsnok, miközben a karhatalom tagjai, a biztosítás miatt odaállnak, a bejáratokhoz megmondja miért jött a hatóság. Pár percre megszűnik a zene. Mindenki előszedi az igazolványát (a személyi igazolványt), a nyomozók sorra ellenőrzik a nőknél, férfiaknál egyaránt. Nincs senkinél semmi differencia. A parancsnok „további jó mulatást” kíván, köszön és tovább megy a csoport. A Szabadság étteremben is hasonlóképpen játszódik le minden. Itt is rendben van mindenkinek az igazolványa. A szállodai részt is ellenőrzik. Lent az italmérésnél már nehezebb a dolog. Ott iszik néhány olyan ember, aki nem erre a vidékre való. De miután megfelelően tudják igazolni, hogy hova mennek és miért , őket sem állítják elő. Lényegében hasonlón játszódik le a többi helyeken is az igazoltatás. Riporter szemmel tehát nem történt semmi „érdekesség’’, de mégis megírtuk ezt, hiszen az élet normalizálódását mutatja, amikor nincs szükség előállításra, letartóztatásra, amikor nem csinál senki sem botrányt e helyeken mindenki tisztességes úton jár. Azért pedig senkit nem ér hátrány, mert mulat, szórakozik. Arra viszont szükség van, hogy a hatóságok biztosítsák a tisztességes emberek nyugalmát. B. F. Megjelent a Mezőgazdasági Kiadó új szakkönyve: Weltmann — Csákót A borjú felnevelése A borjú okszerű felnevelése a tehénállomány létszámának és hozamának növelésére irányuló célkitűzések egyik legfontosabb láncszeme. A felnevelésnek az a célja, hogy az újszülött a hajlam formában öröklött sajátosságait, a tenyésztő által megkívánt módon érvényre juttassa. Ennek eszköze az okszerű tartás és takarmányozás. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével egészítette ki Wellmann professzor korábbi elméleti és gyakorlati megállapításait Czakó József, a borjúnevelés újabb ismereteivel Különösen vonatkozik ez az itatásos borjúnevelés kérdéseire, amelyek a korszerű felnevelésbe úgyszólván nélkülözhetetlen tényezők. A könyv behatóan foglalkozik a borjúnevelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, így a borjú növekedésével, táplálóanyag szükségletével az újszülött borjúval a borjú táplálásával, elhelyezésével, elválasztásával, a bikaneveléssel és még számos olyan kérdéssel amelytől a felnevelés eredményessége függ. A fényképekkel és rajzokkal illusztrált anyag tanulságos és hasznos olvasmánya, kézikönyve mindazoknak, akik a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkoznak. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Tavaszi készülődés A tavaszi készülődés örömmel tölti el az embert, a gazdát, s örömmel beszél erről a nagytormási állami gazdaság igazgatója, Kiss József is. — Közel 5 ezer holdon gazdálkodunk és reméljük, hogy az idén s a következő években eredményeinket fokozni tudjuk. Arra alapozom mindezt, hogy bár tervezésünk reális volt eddig is, de több olyan növényféleséget kellett termelnünk, ami a mi földjeinken nem termette meg azt az átlagot amit kellett volna. Szántóterületünkhöz képest nagy volt a kenyérgabona vetéstervünk. Az idei őszön 200 holddal kevesebb területen vetünk kenyérgabonát, s helyette abraktakarmányt főleg kukoricát vetünk. Harminc holdon kellett vetnünk tavaly cukorrépát, nem sikerült a termés, a talaj sem cukorrépának való, jeget is kapott, így azután 55 mázsát takarítottunk be egy holdról a tervezett 120 mázsa helyett. Ellenben növeljük a kenderterületet és az idén 76 holdon vetünk napraforgót, ez pedig tavaly nem volt. Komoly területen kell növelnünk a pillangós virágúakat. Jelenleg a szántóterületnek alig öt százalékát teszik ki, ami nagyon kevés. Tervünk az, hogy az 1957-es évben 10 százalékkal növeljük a pillangós területet részben fő és részben felülvetéssel. Az ősz folyamán túlteljesítettük trágyázási tervünket. 700 hold helyett 900 holdon teregettük szét és szántottuk alá a trágyát. Traktorosaink lelkiismeretes munkájának az eredménye, hogy az ősszel mindössze 70 hold szántani való maradt vissza. Természetesen, amikor a munkát meg lehet kezdeni, a föld kicsit megszikkad, azonnal pótoljuk a lemaradást. Hét erőgépet pedig társgazdaságnak az alsópélieknek fogunk kölcsön adni. A vetőmag tisztítását nagyobbrészt befejeztük, csak a vetőmag-kukorica válogatását végzik jelenleg. Kitisztítottunk 168—168 mázsa zabot és tavaszi árpát, 240 mázsa takarmányborsót és összesen 36 és félmázsa baltacím, — lóhere — és lucernamagot. A nagy örömbe s készülődésbe, azonban üröm is vegyült. Gond és egyenlőre megoldatlan probléma a bérezés. Állítólag a megyei igazgatóság fogja megadni, hogy milyen formában, hogyan számoljuk el a teljesítéseket. Nem tudjuk, hogy kiket sorolhatunk a gazdaság állandó dolgozóinak, mert illetményföldet csak azok kaphatnak — fejezte be Kiss József. Így élnek ők kint az állami gazdaságban, terveznek, dolgoznak gazdálkodnak s hogy ne menjen minden olyan egyszerűen, néha bosszankodnak is, hogy a megyei igazgatóság ilyen fontos kérdésekben, mint a bérezés is, miért nem tájékoztatja őket. AZ ANYAKÖNYVVEZETŐ A paksi anyakönyvvezető irodája sokban különbözik a többi hivatali helyiségtől. Tisztább is talán, az asztal ünnepélyesebb, mert szép bordó terítővel van borítva és nem hiányzik róla a virág sem. Piros ciklámen virít a virágcserépben, a virágvázában mindig friss a fenyőgally. Jól beillik az ünnepélyes környezetbe a kedves mosolyú Kreskai Teréz, aki immár 18 éve kezeli az anyakönyvet. Előtte kötnek házasságot a paksi fiatalok (néha idősebbek is), ő vezeti be a születéseket, amely mindig jóval több, mint az elhalálozás. Évente körülbelül 120—150 házasságkötést bonyolít le. Az elmúlt év végén és az 1957-es év kezdetén különösen igen nagy volt a forgalom. Október 23-a óta jóval többet mutat a házasságkötések statisztikája, mint az azt megelőző évek hasonló időszakában. Hatvan fiatal esküdött örök hűséget egymásnak október 23-tól újévig. Ebben az évben, illetve a farsangban újabb 10 pár esküdött. De a beiratkozások azt mutatják, hogy még jóval több lesz. — Szép munka, életbevágó foglalkozás az anyakönyvvezető hivatása. Nagyon szeretem ezt a munkakört — mondja Kreskai Teréz. — Szép dolog és felemelő érzés gyönyörködni a fiatalok boldogságában, — bár az idén kissé sok volt a fiatalkorú, úgyhogy csak gyámhatósági engedéllyel köthettek házasságot. Természetesen előfordul, hogy nem engedélyezi a házasságkötést a gyámhatóság, mivel a kiskorúak elhatározását nem helyeslik a szülők sem, így, jóllehet egy életre szóló elhamarkodott lépéstől mentik meg a fiatalokat, melyet a későbbiek során ők maguk is megbánnának. Vannak azonban esetek, amikor meg kell adni a hozzájárulást, sőt a szülők konok ellenállásával is fel kell venni a harcot. A fiatalok nem akarnak lemondani egymásról, nem akarnak tovább várni. Előfordult már az is, hogy családi örömök sürgették a házasságot. — És milyen a születések aránya? — kérdezem. — A népmozgalmi adatokat bizalmasan kell kezelni, de azért annyit közölhetek, hogy általában kétszerese a házasságkötéseknek. Ez az év is jól kezdődik, mert több, mint 30 kisgyermek nevét vezettem be az anyakönyvbe. Sok szív kell az anyakönyvvezető munkájához. A házasságon kívüli születéseknél például nyomozni kell az apa után. A legtöbb esetben sokat el lehet érni jó szóval, okos beszéddel, különösen abban az esetben, ha a fiatalok is vonzódnak egymáshoz. Az ilyen megbeszéléseknek aztán házasság lesz a vége. A halálozásokról nem sokat beszéltünk, szomorú erről beszélni, írni még akkor is, ha öregek elmúlásáról van szó és a halálozás aránya jóval kisebb, mint a születések száma. Állandóan sok munkája van Kreskai Teréznek, a paksi tanács anyakönyvvezetőjének, aki fáradhatatlanul, örömmel és nagy szívjósággal végzi sokoldalú, fontos hivatását.P A Tolna megyei földművesszövetkezetek megyei választmányának határosain Lapunk vasárnapi számában már közöltük, hogy ülést tartott a Tolna megyei földművesszövetkezetek választmánya. Az ülés anyagának rövid ismertetése mellett arról is írtunk, hogy határozatot is fogadtak el. Az alábbiakban közöljük az elfogadott határozati javaslat teljes szövegét: 1. A Tolna megyei földművesszövetkezetek megyei választmánya, mint a Tolna megyei földművesszövetkezetek törvényes képviseleti szerve, 1957. február 8-án megtartott ülésén határozatilag kimondja, hogy elítéli az 1956. október 23-án kirobbantott , a magyar népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló ellenforradalmi cselekményeket. 2. Utasítja a Földműves szövetkezetek Tolna megyei Szövetkezeti Központjának igazgatóságát, hogy vizsgálja felül, hol történt 1956. október 23-a óta törvénysértés és tegyen intézkedést a törvényes rend helyreállítására. 3. Az ellenforradalom hatására politikai okokból elbocsátott vagy elküldött becsületes, a szocializmushoz hű szövetkezeti dolgozókat vissza kell helyezni a megye összes szövetkezeti szerveinél, korábbi munkahelyükre. 4. Utasítja a Földművesszövetkezetek Tolna megyei Szövetkezeti Központjának Igazgatóságát annak megvizsgálására, hogy a megye szerveinek dolgozói közül kik fejtettek ki aktív ellenforradalmi tevékenységet és anélkül, — hogy jószándékú, de megtévesztett i dolgozókatelmarasztalnak — távolítsa el ezeket a személyeket a földművesszövetkezeti mozgalomból. 5. A választmányi értekezlet kifejezésre juttatja elismerését a forradalmi munkás-paraszt kormánynak azért, hogy megtörte az ellenforradalmat, megsemmisítette fegyveres erőit és nehéz, de eredményes munkával biztosította a rendet, fegyelmet ,személyi biztonságot hazánkban. 6. A választmány kifejezésre juttatja azt a bizalmat, hogy a munkásparaszt forradalmi kormány az ország vezetésében mellőzi a régi szektám, hibás módszereket és a szocializmus építésének olyan módszereit fogja kialakítani, amely leginkább megfelel a mai sajátos magyar viszonyainknak. Bízunk abban, hogy a szocializmus építése során nem tévesztik szem elől a legfontosabbat, az érző és gondolkodó embereket, akikért építjük szocialista hazánkat és mindinkább szebb, nyugodtabb életet biztosítanak részükre. 7. A választmány bátran kijelenti, hogy a Tolna megyei földművesszövetkezeti mozgalom eredményeivel a szocialista rendszert kívánja erősíteni és támogatja a forradalmi munkás-paraszt kormányt minden munkájában. A Népújság kocsolai hírei JÖVŐ HÉTEN KEZDŐDIK,... A legáltalánosabb téma manapság falun a földekről beszélni. Közös vagy egyéni művelés, ki és mikor kapja vissza a földet? Ilyen és ehhez hasonló kérdések zöme foglalkoztatja a falut. Kocsolán már nincs sokat töprengeni ezeken, mert amint megkapták az új rendeletet, munkához láttak. Sokszorosították a végrehajtási utasítás szövegét, azt minden vb.-tag tanulmányozza, majd gyűlésen ismertették a faluval. A földrendezés körülbelül 70 gazdát érint Kocsolán és 20—30 kártérítési ügyre lehet számítani. A jövő hét elején már meg is indul a nagy munka. A megye műszaki segítségére valószínűleg nem lesz szükség a helyi végrehajtó bizottságból alakítanak műszaki csoportot, amely végrehajtja a földrendezést. ZSENIÁLIS ÖTLET.... Mint a legtöbb községben, Kocsolán is volt termelőszövetkezet, de feloszlott. A gondolat azonban nem veszett ki, mert januárban két másik tsz alakult, s hogy előre is mondjunk valamit, talán egy harmadik is lesz, sőt szakcsoport alakulásáról is beszélnek. EGY DOKUMENTUM... Ha bárki idegen Tolnába érkezik és érdeklődik a megye gazdasága iránt, nemsokára hallani fog Döbrököz, Szakcs, Kocsola, meg a többi állattenyésztő községekről. Kocsolán 614 ház van és 1952-ben a falu kondása 80 sertést hajtott ki naponta a legelőre. Most viszont ugyanannyi a kijáró sertés, mint a házak száma. Hatszázra nőtt a falka. Ha ez ilyen ütemben megy tovább, aligha lesznek húsgondok. A NYAKAS KOCSOLAIAK ... Tolna megyét úgy tartják számon, mint a Dunántúl egyik erősen villamosított részét. Alig van olyan község, ahol nincs villany. Csak egyről nem szabad megfeledkezni. Igen sok faluban részleges a villamosítás. Kocsolán is ez a helyzet, de elhatározták, azt a 3 kis utcarészt nem hagyják áram nélkül. A megyétől kértek rá pénzt, mivel azonban nem kaptak, más megoldást választottak. Február 12-én a vb. tanácsülés elé terjeszti a javaslatot, hogy a községfejlesztés keretében építtessenek vezetéket a 40—50 házhoz. Becsülendő ez a buzgalom, de óvatosságra intjük a kocsolaiakat. Kérdezzük meg előbb a DÉDÁSZ-t van-e elegendő vezeték, óra és egyéb a villamosításhoz. A Tolna megyei Rendőrfőkapitányság közleménye a gépjárművezetők rendőrorvosi megvizsgálásáról A Tolna megye területén lakó gépjárművezetők rendőrorvosi megvizsgálása a jövőben az alábbiak szerint történik: Gépjárművezetők rendőrorvosi vizsgálatra hétfő és csütörtöki napon jelentkezhetnek 9—12 h közötti órákban Szekszárdon, a Várköz 4. szám alatt működő rendőrorvosi hivatalban. Azon gépjárművezetők, akik a két évenként esedékes időszakos orvosi vizsgálatot kívánják megejteni, a jelentkezés előtt kötelesek a lakhely szerint illetékes járási egészségházból beszerezni a tüdővizsgálati röntgen-leletüket, amely egy hónapnál régebbi keltezésű nem lehet. Azon gépjárművezető jelöltek ,akik gépjárművezetői vizsga letétele céljából kívánnak rendőrorvosi vizsgálaton megjelenni, a tüdő-röntgen leleten kívül beszerezni kötelesek a Wassermann (vér) vizsgálati orvosi bizonyítványt is. Az említett orvosi bizonyítványok a rendőrorvosnál történő jelentkezés alkalmával felmutatandók. A rendőrorvosi vizsgálat díja kis,motorkerékpárvezetői igazolvány esetében öt forint, egyéb gépjárművezetői igazolvány esetében pedig 20 forint. A vizsgálati díjakat okmánybélyeg formájában kell leróni olyanképpen hogy az említett összegű okmánybélyegeket a jelentkezés alkalmával a rendőrorvosnak át kell adni. Felhívjuk a gépjárművezetők, valamint a gépjárművezető jelöltek figyelmét a fentebb elmondottak maradék, talan betartására, mert azoknak hiányában a rendőrorvosi vizsga a jövőben nem ejthető meg. TOLNA MEGYEI RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI ALOSZTÁLYA.