Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-26 / 122. szám
1957 MÁJUS 26. A FIATALOK ÉLETÉBŐL A KISZ fiatalok veszik ki legjobban részüket az iparitanuló kiállítás megrendezéséből !Nem először esett szó a KISZről, a mi iskolánk fiataljai között sem, amikor egy ifjúsági gyűlésen megvitattuk a múlt év októberi ellenforradalmi eseményeket és a fiatalok előtt álló feladatokat. Újból felidéztük azokat a rémtetteket,amelyeket az ellenforradalom országszerte végbevitt. Mi is saját bőrünkön érezzük,milyen szörnyű dolog az,mikor egy fiatalember ábrándjait és szép szándékait lelkiismeretlen kalandorok aljas ellenforradalmi céljaikra akarják felhasználni. Mindezeknek a tudata ,egyre jobban megérlelte bennünk annak szükségességét, hogy egy olyan ifjúsági szervezetet hozzunk létre, amely lehetetlenné teszi a fiatalok félrevezetését és szorosan felzárkózik a párt politikája mögé. így érlelődött meg bennünk az elhatározás, hogy belépünk a KISZ-be. Az elhatározást tett követte, mert május 13-án Szekszárdon az 505-ös MŰM ipari tanuló iskolában is megalakult a KISZ-szervezet 12 taggal. Már az alakuló ülés estéjén munkához látott a szervezet. Pár nappal később ,egy szombat délután ismerkedési estet rendeztünk, amelyre meghívtuk a helybeli iskolák tanulóit. Most aztán komolyabb munkára készülünk. Ipari tanuló kiállítást rendez iskolánk. Tanáraink, akik irányítják a felkészülés munkáját nyugodtan támaszkodhatnak szervezetünk tagjaira, mert a munkákból mi KISZ-fiatalok vesszük ki legjobban a részünket. Ez a kiállítás lesz a szervezet első nagyobb erőpróbája és az eddig végzett munka már azt mutatja, hogy a tanári kar jó segítőre, a szervezeten kívüli tanulók pedig jó vezetőre találtak a szekszárdi ipari tanuló iskola KISZ-szervezetében. Rajtunk múlik, hogy így legyen. MOZOLAI SÁNDOR - 505-ös MVM Iskola KISZ titkára. Készülődés a moszkvai IOT-n A paksi KISZ-szervezet fiataljai hasznos és szép programmal készülnek a YIT-re. A programban többek között szerepel egy 20X10 méteres csónakház építése, amelyet a fiatalok társadalmi munkával akarnak megvalósítani. Nagy a lelkesedés a fiatalok körében, akik vállalták, hogy a szükséges téglát is társadalmi munkával állítják elő. A paksi téglagyár vezetősége olyanformán segíti a fiatalok kezdeményezéseit, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy szombat délután és vasárnap a fiatalok földet regálázzanak és nyerstéglát készítsenek a telepen. Az építést a paksi Vegyesipari KTSZ és a Biritói Állami Gazdaság fiatal építői végzik majd megfelelő szakirányítással. A munkálatokban mintegy 300 fiatal vesz részt, s a környékbeli fiatalok közül a pusztahencseiek és a biritóiak ajánlották fel segítségüket. A paksi KISZ-szervezet fiataljai úgy tervezik, hogy a csónakházat a hajóállomás környékén építik fel, amelyet négy darab kétevezős regattával és hatnyolc darab kajakkal szerelnek fel. KISZ-HÍREK A kisdorogi KISZ-szervezetbe ezideig 40 fiatal kérte felvételét. A fiatalok érdeklődésének oka a szervezet jó munkája. A politikai nevelő- és felvilágosító munka mellett nagy súlyt helyez a szervezet vezetősége arra, hogy biztosítsa a fiatalok művelődési és szórakozási lehetőségeit. Az ifjúsági szervezet és a kultúrotthon között az együttműködés igen jó. Közös program alapján dolgoznak, közösen használják fel a különböző rendezvények bevételeit. Csörgő István tanító, KISZ titkár és felesége — aki a kultúrotthon igazgatója — irányításával dolgoznak a fiatalok. A szervezet színjátszói Kodolányi: Végrendelet című színművét tanulják. A bemutatóra előreláthatólag három hét múlva kerül sor. A színdarabbal a helyi bemutató után ellátogatnak a környező községekbe, sőt, ha az előadás színvonala eléri a megfelelő mértéket, akkor Szekszárdon is szeretnék bemutatni. Megyénkben megalakult a 62-ik KISZ- szervezet Ezzel a KISZ-szervezetek taglétszáma meghaladta az ezerötszázat. Valamennyi szervezetben érvényesül az az elv, hogy ellentétben a „tagszervezési kampányokkal”, a község, vagy üzem legjobb fiataljait veszik fel a szervezetbe, akik példamutatásukkal képesek irányítani valamennyi fiatal tevékenységét. Legeredményesebb munka a paksi járásban folyik, ahol 16 szervezet működik, mintegy 400 taggal. A megyei program ismertetése után valamennyi szervezet előkészíti saját munkatervét, amely már a gyakorlatban valósítja meg a KISZ célkitűzéseit. Ezekben a munkatervekben egyaránt szerepelnek a politikai, művelődési és sportfeladatok. A VI. Világifjúsági Találkozó tiszteletére sportversenyeket hirdetett meg a KISZ Országos Szervezőbizottsága. A versenykiírásokat örömmel fogadták a Tolna megyei KISZ-fiatalok is, amelynek eredményeképpen a hét folyamán megkezdődnek az asztaliteniszben és labdarúgásban a küzdelmek. A megyei versenyek győztesei országos területi összecsapásokon vesznek részt, amelyek első helyezettjei küldöttként részt vesznek a Moszkvai Világifjúsági Találkozón. Harcon május 22-én az EPOSZ-szervezet taggyűlést tartott. Ez alkalommal a fiatalok úgy határoztak, hogy csatlakoznak a KISZ-hez. A szervezetnek minden tagja egyetért a KISZ célkitűzéseivel, elfogadja és igényli a párt segítségét, vezetését, a pártirányítást. A fiatalok úgy határoztak, hogy a június 30-án tartandó járási kultúrversenyen résztvesznek. Ugyancsak hosszan tanácskoztak arról, hogy a nyár folyamán kirándulást szerveznek a Balaton mellékére, esetleg Pécset és környékét látogatják meg. A szervezetnek jelenleg 19 tagja TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 előre! Tolna megyében eddig 76 úttörő csapat kért működési engedélyt. Különösen a bonyhádi, a dombóvári és a szekszárdi járás úttörő csapatai kértek nagy számban engedélyt. A 76 úttörő csapatban mintegy 4000—4400 úttörő van. Az úttörő vezetők eddig kevés segítséget kaptak felelősségteljes munkájukhoz. A megújhodó mozgalomban az úttörő vezetők segítségére úgynevezett szervező testületek alakultak. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy különösen anyagi segítséget biztosít ez a társadalmi testület, de jelentős erkölcsi támogatást is ad a nevelők munkájához. Az elmúlt években is láthattunk szép számmal táborozó úttörőket, akik vidáman töltötték egy-egy sátortáborban a szünidőt. Az idén előreláthatóan a sátortáborok és az abban résztvevők száma jelentősen emelkedni fog. A harci és a zombai fiatalok úgy tervezik, hogy a Sió partján a tüzek alatt ütik fel a sátortábort, a szekszárdi járás több úttörő csapata pedig úgy határozott, hogy Fadd mellett, a holt Duna-ágnál táboroznak majd. A dombóvári járásban olyan tervekről hallottunk, hogy Tüskepusztán járási úttörő tábort állítanak fel. Amint arról a megyei úttörő-vezetőktől értesültünk, az idén az országos elnökség igen olcsón biztosít sátrakat az úttörőcsapatok részére. A megye területén állomásozó szovjet helyőrségek is segítenek a fiatalok nyári programjuk megvalósításában. Többek között sátrakat, sőt közlekedési eszközöket is biztosítanak a fiatalok részére. A közeljövőben a megye egész területén megkezdődik az úttörőcsapatok vezetőinek kiképzése. A rajvezetők és őrsvezetők kiképzése már az iskolákban folyamatban van. A TÉVEDÉS MÉG NEM FELTÉTLENÜL JELENT BŰNT. Különösen ha az elkövetője kommunista módon szembe néz vele és közvetlenül harcol ellene. Meg kell különböztetni a téves nézeteket és ezen alapuló téves intézkedéseket, magatartást a bűnös tettektől. Természetesen nem szabad tévedésnek mondani az olyan emberek magatartását, cselekményeit, akik kiszolgálták az ellenforradalmat, vagy aktív ellenforradalmárok lettek. — Egyszóval a párt és munkásosztály árulói lettek. — Ez bűn a párt és néphatalommal szemben, ezeknek felelniük kell bűneikért érdemük szerint. Az egyes elvtársak megítélésével kapcsolatos vitákat szorítsuk pártszerű keretek közé. Pártfórumokon vitassuk meg; vezetőségi ülésen, taggyűlésen, járási bizottsági ülésen, nem pedig illetéktelen helyeken, de különösen nem az utcán. És ne tűrjük el a „háta mögötti sugdosást.“ Aki a párt ügyeit az utcára viszi, elvtársakat a háta mögött igyekszik befeketíteni, megrágalmazni, pártszerűtlenül jár el és ha figyelmeztetésre sem hagy fel ezzel a pártszerűtlen, a párt erejét és egységét aláaknázó tevékenységével, szigorúan felelősségre kell vonni. Az intrika elleni küzdelem szükségszerűen megköveteli, hogy lehetőleg gyorsan és alaposan vizsgáljuk meg az egyes elvtársakkal kapcsolatos bejelentéseket, pártfórumokon pártszerű keretek között vitassuk meg és annak alapján zárjuk le az ügyet. Ha a bejelentés alaptalan rágalmazásnak bizonyul, vonják felelősségre azt, aki tette. Súlyosabb esetben bírósági eljárást is indítsanak az ilyenekkel szemben. A párt elvi és szervezeti egységégének megszilárdításával az alaptalanul rágalmazókkal szembeni határozott eljárással lehet megszüntetni azt, hogy egyesek, másokat rágalmazva magukról eltereljék a figyelmet éppen azért mert nekik van félnivalójuk, ami napfényre kerülhet. „X“ párttagról, különböző összetákolt bejelentések mentek a párttitkár és tanácselnök ellen. Ugyanakkor ő, a bejelentő, november 2-án a „Nemzeti Bizottság’1 szolgálatában két ízben letartóztatta a párttitkárt, továbbá oktatta a nemzetőröket arra, hogyan kell a kommunistákat letartóztatni. Tehát kiszolgálta az ellenforradalmat, bűnt követett el és bűnös tetteiért felelős, a felelősségrevonás ebben az esetben nem maradhat és nem is fog elmaradni. FOKOZOTT ÉBERSÉGET Az intrika elburjánzásához tág talajt ad a politikai szűklátókörűség, a civakodó hajlam, a gyakran megmutatkozó elfogultság, a tárgyilagosság hiánya. Nem kevésbé segíti elő az intrikát az az ellenforradalmi nyomás, amely a pártot éri. Az ellenforradalom jelszavai már lelepleződtek és most intrikákkal cselszövéssel, ezek szításával akarja gyengíteni a pártot, kedvét szegni a párt aktív harcosainak és másoknak. Ezt a veszedelmes intrikát minden kommunistának kötelessége, hogy leleplezze, megakadályozza, nehogy külön csoportosuláshoz, frakcióhoz vezessen, vagy éppen azt, hogy ilyenek funkciót könyököljenek ki maguknak. Ez most fontos feladat, a párt érdeke kívánja a fokozottabb éberséget. Így tudjuk megakadályozni azt, hogy az ellenség rést üssön sorainkon, elterelje a párttagok figyelmét az ellenforradalom elleni harc feladatairól, a pártegység állandó erősítéséről és gazdasági feladatainkról. HARCOLJUNK áis intrika ellen! Megyeszerte tapasztaljuk, hogy PÁRTSZERŰ KERETEK KÖZÖTT elharapózott az intrika, ez a fondorlatos sokszor aljas cselszövés. Az intrika megnyilvánulása sokféle és bonyolult. Felismerésére nem lehet általános receptet adni, mert ez csak ártana, nem vinné előre az ellene folytatott küzdelmet. Leggyakrabban megnyilvánul az egyes elvtársak magatartásának megítélésénél, úgy, hogy a ténylegesen megtörtént tévedést tudatosan, vagy tudatlanul eltúlozzák, bűnnek minősítik akkor is, ha az nem olyan nagy jelentőségű. Ha bizonyításra kerül sor, a legtöbbször kiderül, hogy ettől, vagy attól hallottam, nincs aki konkrétan bizonyítani tudna. Itt van az intrikusoknak a legtágabb tere. Ugyanis az októberi ellenforradalom előtt a jobboldali eszmék térhódítása következtében szinte minden elvtársnak volt tévedése. Ennek ideológiai alapját — amit ma már világosan látunk — az áruló Nagy Imre—Losonczy-csoport terjesztette be, akik tévedtek, azok közül november 4-e után közvetlenül, vagy később sokan levonták a tanulságot munkájukra vonatkozóan és ott harcolnak az első sorokban. „Erősebbek vagyunk, mint valaha44 Látogatás a bátai pártszervezetnél — Erősebbek, egységesebbek, szilárdabbak vagyunk, mint valaha. — Van-e ennél örömtelibb, szívesebben hallgatott beszéd azok számára, akik féltik, őrzik, szeretik a népi hatalmat, különösen egy olyan támadás után, mint az tavaly októberében történt? Nincs! Ezért hallgattam én is szívesen ezt a nyilatkozatot itt Bátán, Fejes István, az MSZMP helyi alapszervezetének elnöke szájából. Már a pártszervezet adatait figyelve is látszik, alapja van ennek a beszédnek, s nem csupán üres dicsekvés, elkoptatott szólam. Az ellenforradalmi események előtt a pártszervezetnek 38 tagja volt. Most azonban 47-et számlálnak. Nem végleges szám ez, mert napról napra szaporodnak, s ami a legörvendetesebb, a falu jellegének megfelelően, a többség a dolgozó paraszt párttagokból tevődik ki. — összehasonlíthatatlanul jobban állunk összetétel szempontjából is, — mondja Fejes elvtárs —, mint azelőtt. Most is éppen olyanoktól jövök, mint Ország Sugár István, vagy Babos Mihály dolgozó parasztok, akikhez a belépési nyilatkozatokat juttattam el. Alig győzöm ezután az egybeforrottság kisebb-nagyobb jeleinek leírását. „A taggyűlésekről mostanában senki sem hiányzik”. „Nem elsősorban egyéni sérelmeket vetnek fel a tagok, hanem teljesen belefolynak a vezetésbe, irányításba”. „Élesen bírálnak s jó javaslatokat tesznek, melyek mind azt célozzák: minél eredményesebben tömöríteni a becsületes dolgozókat a párt és a kormány határozatainak végrehajtása érdekében”. Harc kérdése ez, s együttes erővel, szervezetten sikerül is. Bírálták például az egyik taggyűlésen, hogy az ellenforradalmi eseményekben aktívan szereplők, mintha mi sem történt volna, nyugodtak vezetőhelyeiken maradtak. Nem hiába követelték ezek eltávolítását. Ennek hatására került ki a szövetkezetből Sümegi Mihály szeszfőzdés, Báling István felvásárló, stb. Erre a megérdemelt sorsra jutott Arató Jakab gazdasági előadó is. A munkásőrség megszervezésében is kollektív munkát végeztek s javaslatukra taggyűlésen beszélték meg, kik legyenek tagjai. A cél az volt, hogy olyanok legyenek, akik fegyverrel a kezükben, életük árán is megvédik vívmányainkat. A vita után került a munkásőrségbe például Holcman József, Lukács József, Horváth János, Halász József és még többen. Beszélgetésünkből azonban az is kitűnik, nem volt a legkönnyebb, míg idáig jutottak. Az ellenforradalom idején a demokratikus jelszavak mezéből csak néha-néha villant ki az igazi szándék. És a kommunisták — az ellenforradalom idején még csak egypáran, majd november 4-e után már mintegy húszan — éppen ezeket a villanásokat ragadták meg. Akkor bizony a nagy szavak idején még nem sokan látták tisztán, mit akar a nemzeti bizottság. Be kellett tagjait ésrész valójukban mutatni, így értették meg lassan-lassan, mintegy kábulatból ébredve, hogy a Sümegi Mihály, Vörös Mihály kulákok, vagy maga az elnök, Boe János kocsmáros érdekei csak a haszonszőrűekével azonos, de nem a falu többségével. Szerencsére, egy kicsit hamar is, elkiabálták magukat, amikor az egyik „hazafias” felvonuláson már azt pengették: „Ezután nyolcados-tizedes kukorica lesz”. Ők nem mondták ki, de a kommunisták tovább fűzték a gondolatot, s elmondták: „Ha ezek így beszélnek, akkor a Mária Terézia alapítvány 1600— 1700 holdjára is rákerül a sor. Ekkor aztán újra a Lipták Béla s a Mayer Nándor-féle bérlők világa jönne vissza. A falu jórésze pedig nem a sajátjában dolgozna, hanem újra nekik, napszámba, részibe”. Ezért is alakult újjá a pártszervezet, erősebbé, mint valaha. Az ellenforradalmi híresztelés csak ideig-óráig tudta megzavarni a többség gondolkodását. Előttük a legvilágosabb példa, hogy a népi demokratikus rendszer még hibái ellenére is, nem hasonlítható, véletlenül sem, össze az úri világgal. Előttük a példa, a súlyos árvíz okozta pusztítás után újjáépített falurész, mintegy nyolcmillió forintos beruházással. Beszédes példa a kétszeri gyorssegély, a felbecsülhetetlen segítség élelmiszerben, ruhaneműekben. Kétszeresen felbecsülhetetlen ez, mikor olyanok élnek a faluban, mint Dér Péter, akinek 1941-ben, vagy Máté Mihály, Fejes Ferenc és a többiek, akiknek 1944-ben pusztította el az árvíz a hajlékukat, s akkor bizony se kölcsönt, se segítséget, még talán jó szót sem kaptak. Ki törődött velük? Senki. Oszladozott és oszladozik ma is a köd, melyet az ellenforradalom résztvevői tudatosan fejlesztettek, s ha van is még hiba, baj, visszásság, az egyre erősödő pártszervezet teljes erejéből segít azokat kiküszöbölni. (i-e)