Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-27 / 200. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT fcS A TANÁCSOK LAPJA II. Évfolyam 200. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Kedd, 1957 augusztus 27. Képek a tamási munkásőr század zászlóavató ünnepségéről Tamásiban a munkásőrség zászlóbontó ünnepségen a Fornádi Állami Gazdaság dolgozói vörös selyem zászlót adományoztak a munkásőr századnak. Képünk, amely a község főterén készült — a munkásőrséget mutatja be az ajándékba kapott zászlóval. m****ow»*A 1VU.UUU a jaina iimiuutsurszdZdlUi a temetőbe vonult névadója — Gőgös Ignác — sírjához, hogy meghajtsa a kegyelet zászlóját a kommunista vezér emléke előtt. A kegyeletteljes megemlékezésen jelen volt Gőgös Ignác testvére is. Egy millió darab tégla raktáron Az augusztus 20-i munkaversenyben olyan termelési eredményeket értek el a Paksi Téglagyárban, mellyel az egyesülés üzemei közül az első helyre kerültek. Szépséghiba és az eredményen csupán csak az ront, hogy a mázai téglagyárban 1,2 %kal több téglát égettek, mint Pakson. Hónapokkal ezelőtt még az aug. 20-i verseny beindításakor az egyesülés igazgatója célprémiumot tűzött ki a versenyben első helyezést elért üzem dolgozói részére. Az ünnepek után 1200 forintot adtak a paksi gyár téglakészítőinek a nyersgyártási verseny megnyerésének jutalmaképpen. A gyárvezető megbeszélést tartott az üzemi pártszervezettel és a szakszervezeti bizottsággal és elhatározták, javasolni fogják a dolgozóknak, hogy továbbra is párosversenyben végezzék munkájukat a Mázai Téglagyárral. A javaslatot a paksiak elfogadták, már el is küldték versenyvállalásaikat Mázára. Elhatározták, hogy részleteiben naponta teljesítik a tervet. Ez az egyik legfontosabb a téglagyári munkában. Ezideig sem volt baj a terv naponkénti teljesítésével, hisz aug. 20-ig az éves terv esedékes részének mintegy 120 százalékát már elkészítették, így a gyárban a téli hónapokra már közel egymillió darab nyerstéglát raktároztak. Havonta mintegy 100 ezer darabbal nő a téli égetéshez szükséges téglamennyiség. Rövidesen az üzletekbe kerül az idén készült savanyúság Télidőben, amikor a disznótorok nehéz, zsíros ételei amúgy is megnehezítik az ember gyomrát, ugyancsak van kelete a savanyúságnak, a savanyúuborkának, a paprikának, a paprikasalátának. A legtöbb háziasszony nyáron, a paprika az uborkaszezon idején gondoskodik a téli pecsenye mellé valóról — de gondoskodnak a konzervgyárak is. Csak amíg a háziasszony eltesz tíz-húsz üveggel, addig ott tíz- és tízezerszámra készül az ízletes savanyúság. Egy ilyen helyre, de nem a gyárba, hanem a raktárba vezetjük el most olvasóinkat. Ez a raktár Szedresen található. Naponta többször is fordul a teherautó Kölesdről és Paksról, szállítja a savanyúságot. Az egyik raktárhelyiséget — van vagy 50 méter hosszú ■— a savanyúuborka uralja. Az ötliteres üvegek valósággal kazalba vannak rakva, hétezer, hétezerötszáz van egy-egy ilyen „kazalban”. Ötvenötezer ötliteres üveg csemege- és ecetesuborka az „összlétszám” ebben a raktárban. A másik raktárhelyiséget, a kastély alagsorát, a paprika uralja. Kétezer darab ötliteres üvegben ecetespaprika, 23 ezer 5/4 literes üvegben paprikasaláta. Aztán nem is gondolná az ember, mennyi munka van ezzel a sok savanyúsággal. Először is, amint beérkezik, tisztára kell törölgetni, a fém zárófedőt megtisztítani a különféle foltoktól, rozsdától, majd utána beolajozni. A beérkezés után egy hét múlva az egészet át kell rakni, megvizsgálni, nem romlott-e meg közben egyik-másik üveg tartalma. Az ezzel foglalatoskodó asszonyok elmondják, hogy ezer üvegből egy-kettő csak az, ami nem sikerült. (A háziasszonyoknál viszont gyakrabban megtörténik.) Ez a készlet hamarosan megcsappan, egy része néhány nap múlva már a kereskedelembe kerül, nemsokára ott lesz az üzletekben. Egy-egy vagonnal szállítanak például Székesfehérvárra, Mosonmagyaróvárra és Csornára. Egészévi adóját kifizette augusztus 20. előtt Az alkotmánynapi ünnepségek már feledésbe is merülnek, legfeljebb arról esik szó, ki hogyan érezte magát, mivel töltötte el az ünnepeket. De nemcsak ez — és főleg nem elsősorban ez — jelenti az ünnep utáni hangulatot. Számba veszik ilyenkor, ki mit tett az ünnepért. Sokan voltak ugyanis, akik egy-egy helyen közreműködtek az ünnepségek előkészítésében, megrendezésében, és voltak, akik egyszerűen csak dolgoztak, csakhogy az ünnep tiszteletére jobban, mint azelőtt. Voltak ünnepi felajánlások most is, de nem olyan mondvacsináltak, mint az előző éveken keresztül. Így volt ez Kölesden is, ahol több gazda adótartozásának rendezését vállalta az ünnep tiszteletére. Aki vállalt és amit vállalt, azt teljesítette is. Mónus József vállalását teljesítve, egész évi adóját rendezte az ünnep előtt. Kiss István egyösszegben fizetett be 3000 forint adót. Patai Józsefnek csupán néhány forint van hátra az évi adójából, ifj. Oláh Istvánnak, Nedves Jánosnak, Kajdi Józsefnek úgyszintén. Amit vállaltak, teljesítették. Ez is szóba kerül az ünnep utáni hangulatban. Moszkva után —. új feladatok előtt A VI. Világifjúsági Találkozó sokban különbözött az előző ifjúsági találkozóktól. Nemcsak abban múlta felül az előzőket, hogy több ország fiataljai képviseltették magukat, hanem abban is, hogy a delegátusok számszerűen is sokkal nagyobbak voltak, mint előzőleg. Egy másik fontos körülmény, amely a találkozó jelentőségét emelte, mindenekelőtt az volt, hogy Moszkvában, a szocialista tábor vezető országának fővárosában került megrendezésre. Olyan nemzetközi helyzetben, mint amilyen volt, kevés ország vállalkozott volna a rendezésre. Nyugaton október óta megsokszorozódott a rágalom özöne a Szovjetunió ellen, különösen azért, mert segítséget nyújtott hazánknak az ellenforradalom leverésében. A tőkések hivatalos propagandája szovjet és magyarellenes elkövetnek mindent, hogy a két népet, a két országot befeketítsék a világ közvéleménye előtt. Ennek a rágalomhadjáratnak egy része az ENSZ úgynevezett ötös bizottságának jelentése is, amely valójában hatos jelentés, mert abban Mindszenty is részt vett. Bátran mondhatjuk, hogy a magyar delegáció a nyugati küldöttek érdeklődésének központjában állt. Moszkvában, ahol igen nagy érdeklődés fogadta a magyar delegációt, meggyőződhettek a nyugati fiatalok arról, hogy a magyar és szovjet nép barátságban él egymás mellett, egymást szeretik, tisztelik. Ez igen nagy meglepetést keltett a nyugati delegáció tagjai között. De amint a küldöttek egymás után — sokszor politikai vitákon keresztül — megismerik a tényeket, egyre inkább nekünk adnak igazat, egyetértenek a magyar nép állásfoglalásával. Ezt bizonyítja egyébként a jelenleg Magyarországon tartózkodó 18 ország 44 fiataljának tapasztalata is. Ők a többi között Dél-Amerikából, Afrikából, Indiából, Angliából, Kanadából, Franciaországból jöttek a VIT-re és most útban hazafelé, hozzánk látogattak. A VI. Világifjúsági Találkozó újabb csapást mért a nyugatiak által terjesztett úgynevezett „vasfüggöny’’mesére is. A nyugati küldötteket is a nagyarányú nyugati rágalmak után meglepte az, hogy azzal és akkor beszélhettek Moszkvában, akivel akartak, kedvükre fényképezhettek. A magyarok szempontjából, amellett, hogy mintegy 80 ország fiataljaival találkozott delegációnk, vagy mi hívtuk meg őket, vagy ők hívták meg a mi fiataljainkat, egyéb okok miatt is igen fontos volt a találkozó. A nyugati hírügynökségek rádiók, televíziók és a sajtó azzal volt tele, hogy Magyarországon az októberi események után összeomlott a kultúra, tönkrement a sport, Magyarországról elment mindenki, aki ezen a területen az élvonalba tartozott. Nos, a moszkvai versenyek nem ezt mutatták. Igaz, a szovjet versenyzők mögött messze lemaradtunk, de messze megelőzve az utánunk következőket, másodiknak végzett sportküldöttségünk, amelyik pedig az előző delegációknál lényegesen kisebb létszámú volt. Sok igen értékes díjat hozott el kultúrdelegációnk is. A moszkvai ünnepek után újra megkezdődnek a hétköznapok. A nagy sikerek mellett azonban látni kell azt is, hogy sok feladat vár még ifjúsági szervezetünkre, a KISZ-re. Több, mint ötezer KISZ alapszervezet működik már s mintegy 160.000 fiatal vesz részt azok munkájában. Ez a hatalmas fejlődés, amely szeptemberben előreláthatólag tovább tart, főleg a parasztfiatalok és diákok bekapcsolódásával szükségessé teszi, hogy az ideiglenes vezető szerveket véglegesítsék. Meg kell választani a KISZ- bizottságoka1 és a KISZ végrehajtóbizottságokat. Az alapszervezetekben azonban nem lesz választás, mert ott a szervezetek alakulásakor választás útján jöttek létre. Okt. 25—25 és 27-re összehívják a KISZ országos értekezletét ,ahol értékelik a KISZ eddigi tevékenységét, megállapítják és elfogadják a KISZ Szervezeti Szabályzatát, végül megválasztják a KISZ országos vezetőségét. A KISZ szervei és szervezetei hároméves programok kidolgozásához fogtak, amelyek megvalósítása a KISZ-szervezetek tevékenységének középpontjában lesznek. A KISZ például ifjúsági törvénytervezetet készít: meghatározza a sport- és kultúrmunka rendszerének tervét, akcióprogramot készítenek az ifjúság kollektív társadalmi munkájának megszervezésére, mint például az árvízvédelem, a fásítás, export és takarékossági mozgalmak. Van még tennivaló a fiatalok között a nacionalizmus és a sovinizmus maradványai elleni harc területén és a növekvő cinizmus ellen is, amely például úgy nyilvánul meg, hogy munka nélkül követelnek egyes KISZ-szervezetek anyagi támogatást gazdasági szervezetektől. Csak néhány gondolat mindez, amely természetesen a feladatoknak csak töredékét öleli fel, de arra elegendő, hogy bemutassa, az ünnepek után továbbra is nagy szükség van a folyamatos tevékenységre munkára. Mözsön választották meg az ország első cigány főbizottságát Vasárnap nagy ünnepre virradt a mözsi cigányság: itt választották meg az ország első cigány nőbizottságát. Már a kora délelőtti órákban megjelentek a meghívott vendégek autói a művelődési otthon előtt, egymás után érkeztek meg a megye vezetői, Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, számos budapesti napi- és hetilap tudósítója, sőt a Magyar Rádió hatalmas kocsija is. A nagy érdeklődés indokolt volt, mert a megye egyik legnagyobb cigánytelepülése Mözsön van, ahol közel 100 család lakik. De eljöttek a szomszédos falu cigány lakosai közül is sokan a mözsi ünnepre, elsősorban Bogyiszlóról és Faddról. Hamarosan megtelt a kultúrház nagyterme s zsúfolt nézőtér előtt mondotta el ünnepi beszédét Takács Mihályné, a Megyei Nőtanács titkára. Részletesen beszélt a cigányság problémáiról, megoldásra váró gondjairól, de megemlékezett arról is, hogy a cigányság már teljesen szakított nomád életmódjával, letelepedett s hasznos, dolgos tagja lett a társadalomnak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után került sor a Nőbizottság megválasztására. A kilenc tagú bizottságot úgy választották meg, hogy abban ne csak a Mözs környékiek legyenek képviselve, hanem a cigányság három különböző rétege is, a teknővájó beások, az állandó munkahelyen dolgozó leketárok és a muzsi-Nagy taps fogadta a Nőbizottság megválasztását, majd színvonalas műsor következett. Régi cigány énekek, cigány versek hangzottak el a mözsi kultúrház színpadán, bizonyítva, hogy a cigányságnak ma is élő, bármilyen néppel egyenrangú költészete, zenéje van. Az ünnepi műsor után vidám táncmulatság kezdődött s a késő délutáni órákig húzta a népi tánczenét a szekszárdi Csorba Géza és zenekara. Eredményes volt a vasárnapi mözsi cigányünnep s a most megválasztott cigány Nőbizottság minden bizonnyal nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a cigányság ma még megoldatlan problémáit közös erővel megoldjuk s gazdag kulturális emlékeiket közkusok kinccsé tegyük.