Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!! A MA­G­Y­A­R S­Z­O­CI­A­LIST­A M­U­­N­K­Á­S­PÁ­R­T .É­S A TANÁCSOK LAPJA , II. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1957 AUGUSZTUS 7. A megyében elsőnek Dezlinandon fejezték be a cséplést Schiffer József elvtárs Dalmand községi tanács elnöke, tegnap reggel telefonon tájékoztatta szerkesztősé­günket, a községben befejeződött a cséplés. Két cséplőgép dolgozott Dal­­mandon, az egyiknél Gergely József, a másiknál Kovács János volt a munkacsapatvezető. A két gép munkásai egymással versenyben voltak.­Kora reggel­től késő estig dolgoztak, s a csép­lés ideje alatt számottevő mű­szaki hibából eredő munkakiesés nem volt egyik gépnél sem. Gergely József munkacsapata 21, Kovács János munkacsapata pedig 20 vagon gabonát csépelt el Dalman­­don. A két munkacsapatvezető még tegnap felkereste a dalmandi gépál­lomást, hogy gépüket diszponálja másik köz­ségbe, illetve állami gazdaságba, ahol még több csépelnivaló van. A megyében elsőnek Dalmandról jelentették, hogy befejeződött a csép­lés. Augusztus 18-án értékelik párosversenyüket a bátaszéki Busakalász és a szekszárdi Béke Tsz tagjai Annak idején hírt adtunk arról, hogy a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetke­zet tagjai, a magasabb terméseredmények elérése érdekében versenyre hívták ki a megye termelőszövetkezeteit. A verseny­hez elsőnek a szekszárdi Béke Tsz csat­lakozott, amely egyben páros verseny­társnak hívta meg a bátaszéki Búza­­kalászt. A feltételekben a többi között az is bent volt, hogy elsőízben augusz­tus 20-án értékelik a két tsz közti ver­senyt. A szekszárdi Békében utoljára szomba­ton volt közgyűlés, s a többi között szó volt a két termelőszövetkezet verse­nyéről is. A közgyűlés úgy határozott, hogy augusztus 18-án mennek el Báta­­székre, a Búzakalász Tsz-be, első alka­lommal ott értékelik a két tsz verse­nyét. A verseny értékelésére a szekszárdi Béke Tsz közgyűlése küldöttséget neve­zett ki. A két tsz versenyének eredmé­nyét augusztus 20-án hozzák nyilvános­ságra a Népújságban. Az első paprika­szállítmány a Paksi Konzervgyárban Százharminc holdon termelnek az idén a Paks környéki — főleg a né­metkéri — dolgozó parasztok, ter­melőszövetkezetek, zöldpaprikát a Paksi Konzervgyár részére. A termés­kilátások nagyon jók, úgy számítják a gyárban, hogy holdanként meg fogja haladni az ötven mázsát. Hétfőn délután beérkezett az első zöldpaprika szállítmány a gyárba. Harminc mázsát hoztak Német­­kérről, a tengelici Petőfi Tsz pedig húsz mázsát szállított a gyár kölesdi feldolgozó telepére. A zöldpaprikából ecetes paprikát és lecsót készítenek a gyárban, ami­nek jelentős része exportra kerül. Tudjuk mit jelent egy harmadik világháború Mőcsényi tiltakozás az atomfegyverek ellen A mőcsényi Nőtanács asszonyai fel­keresték a falu lakóit, s beszélgettek ve­lük a békeharc jelenlegi állásáról és fel­adatairól. A beszélgetések eredményekép­pen a meglátogatott családok csatlakoz­tak ahhoz a világméretekben folyó tilta­kozáshoz, amely az atom- és hidrogén­fegyverek eltiltásáért és a velük való kísérletek beszüntetéséért folyik. Több mint 120 aláírással a következő szövegű tiltakozást küldték a mőcsényi Nőtanács tagjai a megyei Nőtanácshoz továbbítás végett: „Mint szülők és anyák tudjuk, mit jelent egy harmadik világháború, amely veszélybe sodorná hazánkat, pusztulásba vinné férjeinket és gyermekeinket. Éppen ezért csatlakozunk a világ béke­­szerető emberiségének mozgalmához és követeljük, hogy az atom- és hidrogén­fegyverek gyártását és az azokkal való kísérletezést mielőbb szüntessék be.” Vegyünk példát róla Vasárnap délelőtt szokatlanul forgalmas volt a szekszárdi park, sokan fi­gyelték a munkásőr század névadó ünnepségét. A padokon idősebb emberek be­szélgettek, emlékeket idéztek fel az 1919-es időkből... Szép volt az ünnepség, de nem erről akarok írni.. . Egyik barátommal leültünk egy padra és beszélgettünk. Később egy idős ember telepedett mellénk és szóba elegyedett velünk. Kérdéseire válaszolgattunk, majd később ő is bekapcsolódott a beszélgetésbe és átvette a beszélgetés témá­jának­­ vezetését. Az ünnepség ezalatt nyugodtan folyt. Amikor befejeződött az ünnepség és a zenekar a Himnuszt kezdte játszani, új ismerősünk felállt (mi is hasonlóan), botját a padhoz támasztotta, remegő kezeit combjához szorí­totta és hallgatta a Himnuszt. Csak később lettem figyelmes rá, hogy a válla néha megrándul, s amikor az arcába néztem, észrevettem, hogy arcának ba­rázdáiban könnycsepp gördül végig. A vállai pedig néha rándultak egyet, je­lezve, hogy igyekszik visszatartani könnyeit. Végignéztem a parkon, a padokon, ahol nála jóval fiatalabbak mindenről megfeledkezve beszélgettek, nem vették észre, hogy a Himnuszt játsszák, pedig közelebb voltak a zenekarhoz, mint mi. Ők nem álltak fel, nem tartották érde­mesnek, hogy a Himnuszt állva hallgassák végig. Ő, az idős ember, aki ki tudja mennyit szenvedett az életben, ki tudja, hol tanulta meg ezt a tiszteletet a Himnusz iránt, állt mereven, szótlanul aztán vette bütykös botját és lassan elkopogott vele... (BUNI) Megkezdődött a gabonaosztás a termelőszövetkezetekben A megye termelőszövetkezeteiben álta­lában a tervezettnél három mázsával ma­gasabb a gabonatermés, így mód van arra, hogy mindenütt több gabonát os­­­szanak ki a munkaegységekre, mint amit eredetileg számoltak. A gabona aratása után a megye termelőszövetkezeteiben mindenütt megkezdték a cséplést és ez­­idő szerint ez a munka jó ütemben ha­lad. A csépléssel egyidejűleg a termelő­­szövetkezetekben az augusztus 1-ig szer­zett munkaegységek arányában osztják a munkaegységelőleget. A dombóvári Vö­rös Sugárban például 8 kiló búzát és 3 kiló árpát osztottak ki egy-egy munka­egységre. A szakcsi Új Életben pedig olyan jó volt az árpatermés, hogy miután félretették a vetőmagot és tartalékolták a közös állatoknak szükséges takarmányt, még 7 kiló árpát osztottak ki egy munka­egységre. Búzából pedig 5 kilót osztanak a szakcsi Új Életben. A megye többi ter­melőszövetkezeteiben is hasonló mennyi­ségű gabonát osztanak ki egy-egy mun­kaegységre. Eddig már százan jelentkeztek a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskola egy­éves méhészeti tanfolyamára. Egyelőre azonban csak 35 jelentkezőt tudnak fel­venni. A felvételnél elsősorban is a termelőszövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói jöhetnek s ámításba. Ez év július 13-án huszonketten fejez­ték be tanulmányaikat az utolsó, féléves időtartamú méhésziskolán. A napokban fejeződött be a mező­­gazdasági szakiskolában a kéthetes pász­torképző tanfolyam is, amely a pásztorok egészségügyi továbbképzését segítette elő és főleg a felfúvódás és a büdössántaság megelőzését, valamint a gyógyítás körüli teendőket ismertette a pásztorokkal. Azoknak a fiataloknak, akik most a nyár folyamán fejezték be tanulmányai­kat a kétéves mezőgazdasági szakisko­lán, jelentős része már az iskola el­végzésének napján állásba ment. A 33 végzett fiatal közül tizenöten állami gazdaságokban, hatan pedig tanácsoknál és termelőszövetkezeteknél helyezked­tek el. A tejipari üzemek életéből EGY VAGON EMENTÁLI SAJT ÉRLELŐDIK MÁR A SZEKSZÁRDI SAJTPINCÉBEN Júniusban kezdték meg a Tolna megyei Tejipari Vállalat tamási és szakályi üzemébe­n­. egy új sajtféle­ség, az Ementáli gyártását. Bár az eredményt csak később lehet teljes egészében elbírálni , ugyanis ezek a nagy, 80—90 kilós sajtok csak három hónap alatt érlelődnek meg teljesen — a múlt héten megtartott sajtbírá­lat tapasztalatai, amikor a legelőször gyártott darabokat vizsgálták meg, azt mutatják, hogy az Ementáli sajt minősége megfelel a követelmények­nek. Az alkalmazott technológia meg­felelő, azon nagyobb változtatásokat nem kell végezni. Jövő hónap közepetáján már kap­nak az üzletek is az ementáliból és ettől kezdve a vállalat folyamatosan ellátja a megye boltjait ezzel a sajt­fajtával. Eddig ugyanis csak évente egyszer, húsvétkor szokott a vállalat — más megyéből — rendelni ilyen sajtot az üzletek részére. Keresett exportcikk is az Ementáli sajt. Kiss mennyiséget már ebben az évben is fognak exportálni belőle, de jövőre — az idei „kísérleti félév­” után — már nagyobb mennyiségben fogják exportra is gyártani az Emen­táli sajtot. , KULTÚRA-FŐZŐ BERENDEZÉSEK ÉRKEZTEK A sajt- és vajgyártásnál igen fon­tos szerepe van a „kultúrának“, an­nak a tejsavbaktérium-tenyészetnek, amellyel „beoltják“ a feldolgozásra kerülő, pasztőrözött tejet és így sza­bályozzák a tejben végbemenő bioló­giai és vegyi folyamatokat. A házi sajt- és vajkészítésnél a tejben már bent lévő különböző baktériumoké ez a szerep. A nagyüzemi gyártásnál azonban nem lehet a véletlenre bízni, hogy milyen lesz a sajt és vaj. Pasz­tőrözéssel elpusztítják a tejben lévő összes baktériumokat és a kultúrával oltják be a tejet. A kultúra tenyésztése, készítése igen nagy higiéniát követel. Ezt ed­dig nem tudták megfelelő mértékben biztosítani, nyitott edényekben kön­­­nyen megfertőződhetett a tenyészet, ezért gyakran kellett cserélni. Az új berendezések teljesen zártak. A kul­túra főző tankokból , amelyeket az Élelmiszeripari Gépgyár készített, áruk darabonként 13 200 forint, négy darabot kapott a vállalat. TÖBB A TEJ, MINT TAVALY Nemrég még attól tartottak a tej­üzemekben, hogy a kötelező beadás megszüntetésével, rosszabbodni fog a tejüzemek „nyersanyag-ellátása“ kevesebb tejet kapnak az üzemek, mint azelőtt. Ez az aggodalom — mint az most már bebizonyosodott — alaptalan volt. Júliusban például mintegy ezer­kétszáz hektoliterrel több tejet kap­tak a vállalat üzemei a termelőszö­vetkezetektől, állami gazdaságoktól és egyéni gazdálkodóktól, mint a múlt év júliusában. Augusztus első napjai még jobb eredményt mutat­nak. Naponta általában tíz—tizenöt­ezer literrel, 15—20 százalékkal több tej érkezett be a tejüzemekbe, mint a múlt esztendő azonos napjaiban. Állandó napközi Kisvejkén A kisvejkei Nőtanács megalakulása óta ajánl a községben. Eddig ugyanis egy öthónapos idény napközi otthon működ é­énk tevékenységet fejt ki a községben. Bekapcsolódtak a Gyermekváros felépí­téséért indult gyűjtésbe, de minden se­gítséget megadnak a községben is az óvoda részére.­ Az elmúlt hetekben nagy öröm érte a szülőket és gyermekeket egy­ dött a községben, húsz ággyal. Az elmúlt hetekben ez állandóvá alakult át, így télen-nyáron hely lesz benne a 32 be­iratkozott gyermeknek. Három és fél holdon 99 mázsa 75 kiló tavaszi árpa termett a mözsi Úttörő Tsz-ben Évtizedes gyakorlati tapasztalat­tal rendelkező mezőgazdasági szak­embereket is meglepett a hír, mely szerint a mözsi Úttörő Termelőszö­vetkezetben 28,5 mázsa tavaszi ár­pát takarítottak be egy holdról. Az agronómiai feljegyzések ugyanis ilyen kimagasló eredményekről még nem számoltak be. Ez az első alkalom a megyében — s nyugod­tan lehet mondani, országos vi­szonylatban is —, hogy három és fél holdról 99 mázsa 75 kiló tavaszi árpát takarítottak be­. A mözsi Út­törő Termelőszövetkezet tagjai na­gyon örülnek, s joggal büszkék arra, hogy ilyen példátlanul magas tavaszi árpatermést értek el. Dombóvári levél: Előre a Vasutas Nap sikeréért! Közeledik a Vasutas Nap, a mi ünne­pünk. Ezt a napot már hetedszer ünne­peljük mi, dombóvári vasutasok. Jobb munkával, több termeléssel, csatlakoz­va az ország többi vasutas dolgozói­nak versenymozgalmához. A dombóvári állomás dolgozói az októberi ellenforradalom idején is szolgálatot teljesítettek. A helyi sze­mélyvonatok közlekedtek, tehát nem volt általános sztrájk nálunk. Az el­lenforradalmat követő időkben, hogy megindult a rendszeres közlekedés, visszaálltak a „forda” vonatok is. Az első hetekben még nem volt szó arról, hogy újra versenyezzünk, pedig jól tudták a dolgozók, hogy a verseny elősegíti a termelést. Később azonban, ahogy fokozatosan helyreállt a rend, egyre gyakrabban hallottunk olyan hangokat a dombóvári állomáson is: „újra versenyezni kellene.” Örömmel fogadták az állomás dolgo­zói a­ Rákosrendezd dolgozóinak ver­senyfelhívását. Jónak tartották, s az állomási dolgozók kivétel nélkül csat­lakoztak is a versenyhez. A vonatkísérőknél azonban már ne­hezebb volt a helyzet, mivel nem talál­tak kiértékelhető versenypontokat. Az igaz, hogy Ormosi Lajos és Juhász II. István vonatvezetők tettek javaslatot a régi és abbamaradt verseny folytatá­sára, azonban a dolgozók jórésze elzár­kózott a verseny ilyen formáiétól. Ugyanilyen fogadtatásban részesült Fad­­gyas Károly vonatvezető versenyfelhí­vása­ is, amelyre a dolgozók még vá­laszt sem adtak. Már-már úgy látszott, hogy a vonat­kísérőknél a munkaverseny teljesen csődöt mond, s ekkor fordulat követ­kezett be. A szakszervezet a pártszer­vezettel egyetértésben a Vasutas Nap tiszteletére verseny­értekezletet hirde­tett, amelyen a korábbi megjelenéstől eltérően 133-an jelentek meg vonat­kísérő dolgozók. Az üzemi bizottság elnöke ismertette az értekezlet lénye­gét, a munkaverseny újbóli beindításá­val kapcsolatos teendőket, s mi magunk sem akartunk hinni a füleinknek, ami­kor a félórára tervezett értekezleten a hozzászólások pergőtüzében mindenki vállalást tett. A végeredmény tehát az lett, hogy az októberben abbamaradt versenyt a dolgozók valamennyien folytatni akarják. Felemelő érzés volt nézni a munká­ban megderesedett hajú vasutasokat, ahogy túllicitálva hívták ki egymást munkaversenyre. S ehhez még hozzá­fűzték azt is, hogy ellenőrizni fogják egymást és ha a legkiseb visszaélést tapasztalják, taggyűlésen zárják ki a versenyből a magukról megfeledkezett dolgozókat. Mi, dombóvári vasutas dolgozók úgy érezzük, hogy ezzel a versennyel há­lánkat és szeretetünket rójjuk le pár­tunk és kormányunk iránt. Dombóvári vasutasok, előre a Vas­utas Nap sikeréért! BÚLOGH MIHÁLY vasúti dolgozó, Dombóvár

Next