Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-02 / 231. szám

1957 oktober 2. Hozzászólás a "Vasárnapi nyitvatartás"-hoz Lapunk, szeptember 27-i számába­n cikk jelent meg, amely helytelení­tette, hogy Szekszárdi, az 50-es és 55-ös Népbolt vasárnap reggel nem tart nyitva s ezzel a vásárlóközönség kárt szenved. A cikkel kapcsolatban Horváth József, a KPVDSZ Területi Bizottsá­gának elnöke levelet intézett szerkesztőségünkhöz, amelyben helytele­níti a cikk állásfoglalását, s kijelenti, hogy helyénvaló az a rendelkezés, amely a boltok vasárnapi nyitvatartását megszüntette. „Valóban megszokottá vált a boltok vasárnapi nyitvatartása. De a megszokottságon kívül semmi egyebet nem jelentett. Forgalom nem volt, vagy csak alig-alig, s ha valaki mégis bement egy-egy boltba, főként kí­váncsiságból tette azt, vagy csak az ment vásárolni ,aki „vasárnap vette észre, hogy nincs a háznál élesztő’’. Ezek „érdekében” nem fog vasár­nap nyitvatartani a kereskedelem, mert minden gondos háziasszony időben gondoskodik vasárnapi szükségleteinek beszerzéséről.’’ — írja Horváth elvtárs. Majd később pedig ez áll levelében: „Bizonyára a nagy megszo­­kottság az oka, hogy a cikkíró annak idején nem vette észre, hogy míg a vállalatok, hivatalok dolgozói pihenőidejüket töltik, a kereskedelem alkal­mazottai dolgoznak, úgyszólván egész éven át. Helyes volt ez? Nem! És én nem hiszem, hogy a cikkíró tagadná a kereskedelmi dolgozók pihenéshez való jogát?’’ Befejezésül pedig ezeket írja Horváth elvtárs: „Úgy hiszem szükségtelen zavarni a kereskedelem munkáját, ahelyett inkább segítsük azt.” Horváth elvtárs levelében teljes jóakarattal síkraszáll a kereske­delmi dolgozók pihenőnapjának biztosításáért, s valóban képviseli a keres­kedelmi dolgozók érdekeit. Ugyanakkor azonban, amikor a kereskedelmi dolgozókat védi, már csorbát szenved a vásárlóközönség érdeke. Éppen a tapasztalatok mutatják — sok éves tapasztalatok, — hogy Szekszárdon szükség van legalább egy csemegeboltnál a vasárnapi nyitvatartásra, mert abba nem egy-két ember,­hanem vasárnaponkint százan is megjelentek, nem nézelődni, hanem bevásárolni. Továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy helytelen a jelen­legi állapot és szükséges lenne, ha vasárnap reggel 6 órától 9 óráig egy csemegeüzlet a város belterületén nyitvatartana. Ezt a belterületen lévő öt csemegeüzlet (50-es, 55-ös, új bérházi bolt, földművesszövetkezeti bolt, Sztálin téri népbolt) felváltva, csökkentett létszámú munkaerővel minden megerőltetés nélkül meg tudja oldani, hiszen egy boltra öthetenkint, egy dolgozóra esetleg nyolchetenkint kerül sor és akkor is mindössze három órai időtartamra.­­ Senki nem vitatja, hogy a kereskedelmi dolgozóknak is joguk van a vasárnapi pihenőnaphoz, viszont a vásárlóközönség érdekeit — sőt, bátor­kodom azt mondani: még a „hanyag” vásárlók érdekeit sem szabad telje­sen szem elől téveszteni. Mert mi lenne, ha ugyanezzel az igénnyel lép­nének fel a postások, vasutasok, vendéglátóipari alkalmazottak stb. He­lyes szervezéssel azonban biztosítani lehet, hogy a kereskedelmi dolgozók­nak is könnyebb lesz és nem rövidül meg a vásárló sem. Szívességért fegyelmi! (?) Nem voltam ott, nem láttam... Mások mondták el, hogy a tolnai Al­kotmány Termelőszövetkezet tagjai — mikor meglátták, hogy a gyönyörű 14 kövér disznó vergődik, az utolját járja — halálsápadtak lettek, csak egymásra néztek, mitévők legyenek? Nagyon bántotta őket a dolog, mert arra számítottak, hogy az évvégi zárszámadáskor a hízók árából osz­tanak pénzt a munkaegységre. Nem tudtak mást tenni, mint szól­tak Arany Istvánnak, a megyei ta­nács tsz csoportvezetőjének — aki éppen Tolnán volt —, hogy segít­sen ... Arany elvtárs intézkedett. A Dunaföldvári SERNEVAL tolnaszigeti telepén lévő Tibor Ist­ván állatorvosnak szólt, hogy men­jen el a termelőszövetkezetbe, ő ez ellen tiltakozott, mondván, a tsz­­hez — mint olyanhoz — neki semmi köze. Van hatósági körállatorvos, akihez a tsz tartozik, szóljanak an­nak. Nagy könyörgés után azonban mégis elment Tibor István a tsz-be. Ez eddig teljesen rendjén is volna. Igen, ha a tsz hízóit nem szállították volna mégis szombaton a vágóhídra. Az igazság okáért el kell mondani, hogy Lenkei Dezső Tolna község állatorvosa szeptember 23-án, hét­főn a reggeli órákban a termelőszö­vetkezet kérésére megvizsgálta a tsz hízóit. Adott nekik egy injekciót , ami Rapai József megyei főállator­­vos szerint vajmi keveset ért, s utána két napig oda se szagolt a tsz-hez, s a községben sem találták meg. Így került sor arra, hogy Tibor István beavatkozzék. Tibor István ugyancsak szeptem­ber 23-án, hétfőn este felé megvizs­gálta a hízókat, s megállapította, hogy gyomor és bél gyulladásban van­nak, adott nekik egy penicillin in­jekciót, s másnap, szeptember 24-én, kedden meghányatta valamennyit, s talán rendbe is jöttek volna ... Lenkei Dezső csak szerdán, a me­gyei főállatorvos telefon utasítására, ment el ismét a tsz-be, hogy az egész­ségügyi szempontból gondjaira bízott hízókat megnézze. Hogy ekkor mit csinált velük, mit sem, azt nem tu­dom, nem is fontos... A lényeg az, hogy a szekszárdi járási főállatorvos­sal közösen olyan intézkedést adtak ki, hogy a disznókat le kell vágni. Pedig — ezt Rapai József, a megyei főállatorvos mondotta — legfeljebb kettőt kellett volna kényszervágásra küldeni, a többit lehetett volna hiz­lalni tovább. Ez a tsz-nek jelentett volna mínusz 5000 forintot. Most már mindegy ... Sajnos, a dolog megtörtént, a disznókat feltá­masztani nem lehet, nincs más hát­ra, mint aki bűnös, feleljen — ez lenne csak a megnyugtató és az igaz­ság. Sajnos azonban eddig nem a felelőst, Lenkei Dezsőt vették elől, hanem a jóindulatú Tibor Istvánt. Szeptember 30-án, hétfőn őt hívat­ták fel a minisztériumba, hogy le­folytassák ellene a fegyelmit, amiért elment a tolnai Alkotmány Termelő­­szövetkezetbe gyógyítani a hízókat. Most a dolog úgy néz ki, hogy amiért szívességet tett, fegyelmit kapott. De reméljük, az illetékesek ezt nem hagyják ennyiben. (—r—é—) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ▲ NŐTANÁCSOK ÉLETÉBŐL A szekszárdi járás nőtanácsának tagjai­­ az elmúlt héten aktíva érte­kezletet tartottak. Elsősorban azt be­szélték meg, hogy a Nőtanács sokrétű munkájával kapcsolatban melyek sa­ját feladataik. Ez az értekezlet is as­­­szonyaink növekvő aktivitását mu­tatta. Az értekezleten sok kérdés me­rült fel, közöttük főként olyan, ho­gyan, miként dolgozzanak a nőtaná­csok. A megbeszélés ezekben a kér­désekben megfelelő útmutatást adott az asszonyoknak. Ezenkívül megvá­lasztották az asszonyok a közeljövő­ben megrendezésre kerülő Országos Nőkonferenciaa küldötteit is. * A Megyei Nőtanács október 5-én délelőtt 9 órára meghívta megyénk első cigány nőbizottságát. E fontos megbeszélés keretében tárgyalják meg a cigánykérdés legfontosabb tennivalóit.* A Szekszárd Városi Nőtanács az elmúlt napokban gyermekjátékkészítő szakkört indított be. Haász Jakabné szakirányítása mellett minden héten hétfőn a Megyei Nőtanács helyiségé­ben jönnek össze a szakkör tagjai és tartják meg foglalkozásukat. A kezdeményezés kettős célú. Egy­részt a szakkörben résztvevő tagok tanulnak, másrészt az elkészített játé­kokból a közeljövőben játékvásárt rendeznek, s a bevételt a Gyermek­­város felépítésének javára fordítják. • A tengelici Nőtanács tagjai is hozzá akarnak járulni a Gyermek­­város mielőbbi felépítéséhez. Kezde­ményezésükre az óvodás, az iskolás gyermekek, valamint a felnőttek be­vonásával mesejáték műsorra készül­nek. Az előadás bevételét a Gyermek­­város felépítésére fordítják. • A bátaszéki Nőtanács is hozzá akar járulni a Gyermekváros felépítésé­hez. Ennek keretében járási viszony­latban is a legjobb eredményt érték el a téglajegyek eladásában. De nem­csak eladják a téglajegyeket, hanem beszélgetnek is az asszonyokkal a Gyermekváros létesítésének nagy je­lentőségéről E munkában valamen­­­nyi nőtanács-tag részt vesz, s ebben nagy része van Bojás Józsefnének, a Nőtanács elnökének. A kollektív munka eredményeképpen maguktól is felkeresik a bátaszéki asszonyok Bojás Józsefnét téglajegyekért. * A mözsi Nőtanács kezdeményezé­sére a Hazafias Népfront és a KISZ- szervezet bevonásával a Gyermek­­város mielőbbi felépítésének érdeké­ben a falu lakói vasárnap tánccal, tombolával egybekapcsolt összejöve­telt tartanak a faluban. A Nőtanács tagjai maguk által összeadott és ké­szített anyagokból büfét rendeznek be. A bevételek összegét pedig a Gyermekváros felépítésére adják. HÍREK — Villamosítják a fadd—dombori Szabadság Földje Termelőszövetke­zet épületeit. A szerelési munkákat október első napjaiban kezdik. * — Sportfelszerelést adományozott a Kanácsi Állami Gazdaság az ott dolgozó fiatalok KISZ szervezetének. Ezzel jelentősen megjavult az ifjú­sági sportmunka és a szervezet tevé­kenysége is. * — A bonyhádi KISZ szervezet ok­tóber 13-án nagyszabású szüreti mu­latságot rendez. A szüreti mulatság megrendezésére 30 tagú előkészítő bizottság alakult. A tervek szerint a délutáni felvonuláson felelevenítik a régi hagyományokat, este pedig a járási kultúrházban reggelig tartó táncmulatságot rendeznek, amelyen két zenekar is húzza majd a talpalá valót.* — Megyénk üzemeiben 35 ifjúsági KISZ brigád dolgozik. Valamennyi brigád részt vesz az üzemben indí­tott munkaversenyben és lelkesen készülnek november 7 méltó megün­neplésére.* — NAGYSZABÁSÚ szüreti mulat­ságot rendezett szeptember 29-én a dunaszen­tgyörgyi KISZ-szervezet. A felvonuláson több, mint 10 pár és lovasbandérium is részt vett. Az esti mulatságon mintegy ötszázan jelentek meg. 5 I> SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Bevonultak az „újoncok“ Hétfőn reggel, langyos szeptem­beri napsütésben, apró emberek ti­pegtek az utcákon. „Bevonultak” a paksi 1. számú óvoda „újoncai’’! Egyik-másik „újonc’’ anyja kezét fogva, szipogva ballag, mások bát­ran „egyedül” lépegetnek az új, is­meretlen kötelesség, az óvoda felé. Egy apró, barna kis legény pecke­sen, magabiztosan megy a kissé tá­volabb haladó, fiatal mamája előtt, amint az a jövő katonájához illik! A tágas, tiszta óvodaudvaron Far­­kasfalvi Teréz vezető óvónő vezény­letével Somogyi Anna, Bors Anna és Németh Gabriella óvónők fogad­ják az érkező „újoncokat". A három nagy, világos teremben ragyogó tisztaság. Az apró asztalo­kon ízléses háziszőttes térítők. A fehérre súrolt padlókon futószőnyeg, a falakon képek és díszes cserép­tálak. A teremben már nagyobb a „meg­szeppents”! Itt-ott már sírás is hal­latszik. Kis Gabi újoncot két óvó­néni is vigasztalja. Játékot horda­nak elé. Építőkockákat, villamost, kis telefont. De Gábort nem lehet megvigasztalni. Szőke, copfos kis­lány lép be. Somodi Magdika. Ő már otthonosan mozog. — Bölcsődés volt! — jegyzi meg az óvónéni. Egymás után érkeznek az újoncok, összesen harminchárman. Csak en­nek az egy óvodának 116 az összlét­száma. — Kissé túlzsúfoltak vagyunk! — mondja a vezető óvónő. —De még így sem tudtunk minden jelentkezőt felvenni! A „nagyok” termébe mentünk. Itt már komolyabb „munka” folyik. — Varga Lacika a nagy építőkockából gyönyörű várat épített. Egy másik asztalnál doktorbácsist játszanak. A doktorbácsi — egy szöszke fiú — ül az asztalnál. Ez a rendelő és egy hallgatóval „megvizsgálja” az elé hozott ,,beteget”. A másik asztalnál (a várószobában) egy tucatnyi kis­lány ül. Mindegyik kezében egy-egy ízlésesen öltöztetett játékbaba (A betegek!) várják, hogy sorra kerül­jenek. — Hideg vizet ivott, megfázott, köhög! Állapítsa meg a doktorbácsi, tegyen rá vizesborogatást! Egy másik beteg. Nem ette meg a levest! A doktor bácsi megállapí­tása szerint — azért beteg! Az újoncok szobájában „csendes” foglalkozásnak kellene lenni, de ak­kora lárma van, hogy közelről is alig értem meg az óvónéni szavát. Az első napokban mindent meg kell nekik engedni! Mentegetőzik az óvónéni. Mégis akad három-négy „sírós” ,aki mindenáron haza akar menni. De ez csak 2-3 napig tart. A többség azonban már játszik. Já­ték van bőven, minden újoncnak két-háromféle is jut belőle. Egy fehérkötény­es, fehérszalagos, huncutszemű kis­lány már főzőcs­két játszik. A nevét azonban nem volt hajlandó elárulni. Ha már a főzőcskénél tartunk, nézzünk be egy kicsit a konyhába is. Mindenütt ragyogó tisztaság. Az ebéd burgonyaleves, kakapóslepény és alma lesz. Az udvaron hat da­rab mosdótál áll tele friss, tiszta vízzel. — Evés előtt mosakodni kell! — jegyzi meg az óvónéni. — Mi azon­ban ezt már nem várjuk meg, mert a mosakodásnál bizonyára lesz né­zeteltérés az óvónéni és az újon­cok között. BECK ANDRÁS, Paks. Kirándulás A tolnai il­­sz. iskola 107 felső­­tagozatú tanulója hét pedagógus ve­zetésével ismeretterjesztő kirándu­láson vett részt Sztálinvárosban. Az egésznapos kiránduláson nem­csak a város szépségeiben gyönyör­ködtek, hanem megtekintették a nagyolvasztót ,ahol éppen csapolás volt. Felejthetetlen látvány volt a folyékony acél kígyózó ömlése, a hatalmas kokszoló és megcsodál­ták az elektromágnesek működé­sét is. Mérhetetlen büszkeséggel töltött el minden tanulót és nevelőt népi de­mokráciánk büszkeségének meg­ismerése. A hatalmas méretű üzemben Pauli Ferenc vegyészmérnök, az iskola volt diákja kalauzolta a ki­rándulókat, kik vidám hajóúttal hazafelé fejezték be a felejthetetlen napot. II. sz. iskola Szülői Munkaközössége, Tolna- Bűnügyi hírek Csempészárukkal üzérkedett - a rendőrségen kötött ki Nem mindennapi esetről értesül­tünk a rendőrségen. Boros László budapesti lakos ellen eljárást indítot­tak, mert külföldről Magyarországra csempészett árukkal üzérkedett. Különféle műszereket csempészett be az országba, amikor egy zenészegyüttes tagjaként külföldön járt. A becsem­pészett áruk, amelyeket itt Tolna megye területén értékesített: számoló­gépek, transzformátorok porszívók, villanyborotvák és különféle villa­mossági műszerek. Az eljárás során mintegy 15 000 forint értékű csem­pészárut foglaltak le nála. Bebizonyo­­sodott, hogy két Tolna megyei úton mintegy 16 000 forint nyereségre tett szert. Boros nemcsak azokat az árukat igyekezett értékesíteni, ame­lyeket saját maga csempészett, ha­nem másoktól is átvett különféle csempészárukat értékesítésre. Az áru­kat különféle szerveknél igyekezett értékesíteni — persze rajta vesztett, mert elfogták és ügyében széleskörű nyomozást folytatnak. Kiszabadlt a börtönből Kuti János Szekszárd, Mérei utca 34 szám alatti lakos, mint visszaeső bűnös került a bíróság elé betöréses lopás bűntettében. Kuti János, mi­után kitöltötte az előző börtönbünte­tését Szekszárdra jött. Éjszaka egyik ismerősénél szállt meg, és június 26-án elment a volt munkaadójához, Dugonics János (Szekszárd, Nyár u.) aki azonban nem tartózkodott otthon. A konyhaajtót kifeszítette és ezáltal behatolt a lakásba. A lakásban magá­hoz vett egy férfi szürke télikabá­­ t másnap ismét lopott tűt, egy öltöny sötétszürke férfi ru­hát, két pár férfi cipőt, 2 pár nylon zoknit, egy férfiinget, 3 nyakkendőt, egy utazóbőröndöt, egy karórát és egyéb holmit. Az ellopott holmik ér­téke meghaladta a 3500 forintot. A bíróság természetesen súlyosbító körülményként értékelte, hogy alig került ki a börtönből, máris lopással kezdte „életét” , ezért őt 3 évi bör­tönbüntetésre ítélte és egyes jogai gyakorlásától 5 évre eltiltotta.

Next