Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-20 / 247. szám
TOLNA »MEGM ZILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! . A MAGYAR II. évfolyam, 247. szám. MA 10 OLDAL, ARA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1957 október 20. Javítsuk meg az üzemi munkavédelmet Csak a kizsákmányolástól megsza Ma már mindenütt, ahol szükségadult, a szocializmus útján haladó társadalomban lehet természetes, törvényszabta kötelesség a dolgozókról való mindenirányú gondoskodás, válhat valósággá a „Legfőbb érték az ember’’ jelszó. Üzemeink dolgozóinak munkakörülményei össze sem hasonlíthatók a tőkés világ állapotaival, a Horthy rendszerbeli helyzettel. Szocialista államunk az elmúlt évek során a termelőeszközök fejlesztése mellett hatalmas összegeket fordított arra is, hogy a dolgozók munkakörülményeit megjavítsa. Az első ötéves terv időszakában mintegy hatszázmillió forintot fordít el, a gépek fel vannak szerelve védőberendezésekkel, de gyakori, hogy nem használják azokat. Leveszik a gépről a védőberendezést, nem használják a védőruhát, szemüveget és ebben sajnos, legtöbbnyire az idősebb szakmunkások — akiktől tanulniok kell a fiataloknak — „járnak élent” mondván: fiatalkorunkban is enélkül dolgoztunk, most sincs ilyesmire szükség. Éppen a Bonyhádi Zománcgyárban fordult elő, amely munkavédelmi szervezettség tekintetében egyike a megye legjobb üzemeinek, hogy egy idős szakmunkás, táttunk munkavédelmi beruházásokra, amikor végzett a betonvéséssel, letette a védőszemüveget. Meglátta, hogy még van egy kis, néhány ütésnyi vésnivalója, ezt már szemüveg nélkül végezte el. Ekkor pattant egy szilánk a szemébe, fél szemére megvakult. Sok fiatal munkás szenved sérülést baleset következtében, a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt. A Szekszárdi Vasipari Vállalatnál két esztergályosnak kapta el az útját a gép, mert leszerelték a védőberendezést. A Tolnai Textilgyárban egy szövőnő mozgó gépbe nyúlt (ami szigorúan tilos), mivel kendő sem volt a fején, a haját csavarta fel és a fejbőrét tépte le a gép. A Dombóvári MÁV Fatelítőüzem 36 baleseti sérültje között húsz a fiatalkorú. Egyes üzemekben komoly baleseti veszélyt jelentenek a szabálytalanul felszerelt villamosberendezések. Ilyet talált a szimontornyasi cementáruüzemben, a bátaszéki malomban az ellenőrzés. Sok balesetnek előidézője — különösen a mezőgazdasági üzemekben — az ittasság, ami ugyancsak a laza munkafegyelem következménye. A dolgozók kötelező munkavédelmi kioktatását sok helyen csak kényszerűségből és felületesen végzik el és ebből következik legtöbbnyire az új, fiatal dolgozókat ért balesetek többsége. A Szakszervezetek Megyei Tanácsánál az elmúlt napokban megtartott munkavédelmi értekezlet feltárta e hibákat és utat mutatott ezek kijavítására. Eszerint szakítani kell azzal a régi gyakorlattal, amikor mindenért felelősségre vonták a műszaki vezetőket, munkavezetőket, csak a balesetvédelem elhanyagolásáért nem. És a felelősségrevonást érvényesíteni kell az olyan dolgozókkal szemben is, akik nem használják a védőberendezéseket, ezért saját magukat teszik ki veszélynek. Rendszeresen meg kell tartani a biztonsági szemléket, és ne forduljon elő többé az, hogy hónapról-hónapra megállapítják ugyanazokat a hiányosságokat és közben nem történik semmi azok megszüntetésére. Meg kell javítani a munkavédelmi propagandát. Nincs szükség a múlt évekből ismert „plakáterdőkre“, de a veszélyes gépeknél, munkahelyeken igenis, legyen ott a veszélyt jelző figyelmeztető tábla. Óvni a dolgozó ember egészségét, ezt tekintsék elsőrendű kötelességüknek mindazok, akik a termelésben bármilyen funkciót betöltenek. Bár még sok öröksége van a tőkés múltnak, üzemeinkben sok az elavult gép, van még egészségtelen munkahely, ami gátja a munka- és egészségvédelemnek, sokkal több kárt okoz az emberek gondolkodásában meglévő öröksége a régi világnak. A fegyelmezetlenség, a nemtörődömség, lazaság, ami az októberi ellenforradalom következtében ismét előretört és amit még ma sem tudtunk felszámolni, ez pedig többek közt kihat a balesetvédelem alakulására is. A statisztikai adatokat vizsgálva szembetűnik, hogy az üzemi balesetek száma az elmúlt évhez viszonyítva csökkent, azonban a balesetek következtében kiesett munkanapok száma mintegy egyharmadával növekedett, tehát a balesetek súlyosabbak voltak, nem fejlődést, hanem visszaesést mutattak az adatok. Súlyosabb a helyzet a mezőgazdaságban, méginkább a közlekedésben, ahol kétszeresére emelkedett a balesetek száma. Mi az oka ennek? — Semmiesetre sem az objektív körülmények. A balesetek okainak szubjektivitását mutatja, hogy vannak üzemek, ahol 30, 40, vagy 50 százalékkal kevesebb baleset történt ez év első félévében, mint a múlt esztendő hasonló időszakában, másutt viszont jóval több baleset fordult elő, mint tavaly. Ahol jó a balesetvédelem, ahol a vezetők elsőrendű kötelességüknek érzik a dolgozók egészségének és testi épségének védelmét, ott ritkán fordul elő, vagy egyáltalán nincs baleset. A Bonyhádi Zománcgyárban például, ahol az igazgató gyakran végez személyesen is balesetvédelmi ellenőrzést, ahol rendszeresen megtartják havonta a biztonsági szemléket, ahol szakosított brigádok vizsgálják felül balesetvédelmi szempontból az egyes munkahelyeket, külön jutalmazzák a legjobb munkavédelmi újításokat benyújtó dolgozókat, állandóan csökken a balesetek száma. Komoly veszély fenyegeti azonban a dolgozókat az olyan üzemekben, ahol elhanyagolják a kötelező biztonsági intézkedéseket. A Dombóvári MÁV Fatelítő üzemben — főkép emiatt — harminchat üzemi baleset fordult elő ebben az évben. MAI SZÁMUNKBAN. Az ő katonája voltam... (3. o.) — Jártunkban, keltünkben Szekszárd városban (7. o.) — Határjárás a szüretelő Dunaföldváron (9. o.) Ejtőernyősök a szekszárdi sportpálya felett A Szekszárdi Repülő Klub ma délután az őcsényi repülőtéren gyakorló ugrást tart. A szekszárdiaknak is kedveskednek ezúttal — természetesen csak jó idő esetén. Úgy tervezik, hogy a délutáni mérkőzések előtt negyed háromkor úgynevezett bekötött ugrás lesz, majd a mérkőzés szünetében negyed négykor kombinált ugrásra kerül sor. A bemutató ugráson színes ejtőernyőt használnak. Kedvező időjárás esetén arra lehet számítani, hogy az ugrók a sportpálya közepén érnek földet. ß £ d&sz... (Fotó: Jantner) Elektromos halászatra készülnek a paksi halászok A Paksi Halászati Termelőszövet Minisztérium elektromos halászati keret tagjai nemcsak a Dunán ha- részlegéhez fordultak segítségért, lásznak. Van a szövetkezetnek Duna Október 28-ra ígérték meg az elekpataj mellett a Dunától 4 kilométer tromos halászat emberei, hogy lejönne egy halastava a Szelidi tón. A nők Paksra és megkezdik a munkát, hatalmas. 14G kateszteri holdas fa Az elektromos halászat eredményekat azonban ezideig nem sikerült a legszerényebb számítások szerint alaposan lehalászni, pedig értékes, is 200 mázsával több ponty kihalónemes pontytenyészet van benne. A szását eredményezi majd a szövetkepaksi halászok a Földművelésügyi Zetnek. Halálos ítélet fegyverrejtegetésért Ási Ítéletet végrehajtották A BM Tolna megyei Rendőrfőkapitánysága 1957. október 10-én vizsgálatot indított Katona István, Öcsény, Kossuth Lajos u. 29. szám alatti lakos ellen fegyver- és lőszerrejtegetés miatt. Megállapítást nyert, hogy Katona több esetben volt büntetve. Legutóbb ugyancsak fegyverrejtegetés bűntette miatt statáriális eljárással 12 évre ítélték. Ebből 6 évet töltött le, mivel akkor kegyelmet kapott. A házkutatás során két darab lőfegyver és ezekhez való nagy mennyiségű lőszer került elő. Az ügyben a Kaposvári Katonai Bíróság Rögtönítélő Tanácsa ítélkezett. Miután megállapították a többszörösen büntetett előéletét, továbbá, hogy hasonló cselekmény miatt s büntetve volt, valamint az ügy társadalmi veszélyességét, a kegyelmi kérvényét elutasítva a rögtönítélő tanács halálra ítélte. Az ítéletet végrehajtották. Közlekedési hírek miért volt Áramszünet CSÜTÖRTÖKÖN ESTE SZEKSZÁRDON Doszpod Gyula, sióagárdi lakos, lovaskocsival haladt, Szekszárdon a Széchenyi utcán. A 62-es házszám előtt a fa, amelyet a kocsin szállított, megcsúszott és a lovakra esett. A lovak ettől megijedtek és vágtázni kezdtek olyannyira, hogy Doszpod Gyula még gyeplővel sem tudta őket megfékezni. Vágtázás közben nekirohantak egy villanyoszlopnak, amely kidőlt. Megszakadt az áramszolgáltatás és csak többórás munkával tudták helyreállítani ismét a vezetéket. szabálytalanul KÖZLEKEDETT KERÉKPÁRRAL Tóth József, 70 éves, Szekszárd, Táncsics utca 10 .szám alatti lakos pénteken reggel a Rákóczi utcán haladt kerékpárral. A Szluha Györgyutcánál jött vele szembe motorkerékpáron Hegedűs Ferenc kölesdi lakos. Tóth József látta a motorkerékpárt és amikor alig néhány méterre volt tőle a motor, keresztbe fordult az úttesten és így elütötte a motorkerékpár. Tóth József 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, a motorosnak nem történt semmi baja. Bőséges almatermés a Kanacsi Állami Gazdaságban A Kanacsi Állami Gazdaság egyik legjövedelmezőbb üzemegysége és egyben a gazdaság büszkesége a felhágói gyümölcsös. A 96 holdnyi almásból 80 hold a termő, a többi fiatal telepítés. A szakszerű gondozás és a jó időjárás meghozta az eredményt, bőséges termést szüreteltek az idén is az almából. Átlagosan 150—200 kiló, egy-egy fa termése, de nem ritka a két és félmázsás fa sem. Ötven vagonos termésre számítanak a gazdaságban, amelynek jelentős része exportra került Svájcba, Ausztriába és Csehszlovákiába.