Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-22 / 301. szám
t Cselszövéses álláshajszolás A BONYHÁDI földművesszövetkezet 18. számú húsbolt üzlete évek óta arról nevezetes, hogy gyakoriak voltak a leltárhiányok és így sűrűn változtak az üzletvezetők. A volt üzletvezetők közül többen az alkalmaztatással járó fizetést nem a megélhetéshez szükséges főjövedelmi forrásnak, hanem amolyan borravalói élének tekintették. A becstelen munkán alapuló üzelmeket „ártatlan" lopásokat a vásárlóközönség becsapásából eredő hasznokat tekintették — minden dobraverés nélkül — jövedelmük főforrásának. Ha egyik üzletvezető „lebukott", sebaj neki, fakereszt, beugrott helyette a haverja — és ez volt a lényeg, a biztosíték, hogy a kiépített „üzlethálózat" meg ne szakadjon. És mégis megszakadt ez év áprilisában, amikor is sikerült a Grónai-féle vágóhídi ügybe „keveredett” Csató üzletvezető helyére a havernak beugrani. A húsüzlet élére a haveri közösségen kívül álló Handler János került, ami sokaknak, de főleg Csatónak nem tetszett és első naptól kezdve szőtte, szövögette a cselszövés hálóját Handler ellen. A cél szentesíti az eszközt, jezsuita jelszó alapján megkezdte a hajszát, hogy lebuktassa Handler kartársat. A teljesség kedvéért meg kell említeni ,hogy Handler kartársnak a szokásos havi elszámoltatásánál egy fillér ,nem sok, de annyi hiánya sem volt. Sőt, még a kálót is a legminimálisabban vette igénybe. Pl. májusban 1400 forintos kálóból 78 forintot, szeptemberben 1550 forintos kálóból 272 forintot vett igénybe. Megszüntette a kivételezéseket, növelte a bolt forgalmát. Még el sem foglalta a munkahelyét máris elindították ellene a lavinát. Csató Pál, Handler kartárs elődje, az egyik bolti dolgozónak előre beharangozta: „Jó lesz vigyázni erre a Handlerra, mert a pártnál dolgozott és ÁVH-s spicli került személyével az üzletbeHiába nem tagadta meg önmagát. Az ellenforradalom is azt hangoztatta, hogy a piros könyvesek mind gazemberek. ” Ugyanakkor Handler kartárshoz is volt egy-két atyai intelme: „Vigyázzon, mert S-nek ragad a keze.’’ Emellett Csató a k kezdeti időkben többnyire ittasan be-belátogatott az üzletbe és ott sértő megjegyzéseket tett, amíg ki nem lett tessékelve. A csel sikere azonban rövid életű volt. A kezdeti bizalmatlanság a két személy között megszűnt, ahogy tudomást szereztek Csató aknamunkájáról. A cselszövés sikertelensége és Handler kortárs pontos elszámolásai láttán már másokat is sikerült bekapcsolni a Handler ellenes hajszához. ELHANGZOTT: „Egyszer már ki kell szúrni Handlerral, 2000 forintot kellene csak elemelni egy nagyforgalmú napon, hogy hiánya legyen." Handler kortárs ügyfeleivel való udvariasságát és esetenkénti tapintatlanságát felhasználva, „nem láttam, de hallottam” elve alapján különböző női kapcsolatairól kezdtek beszélni. Elég volt egy kedves szó, máris összehozták ezzel, hol azzal a női személlyel. Mit törődtek azzal hogy ez családokat törhet össze. — Még a helyi pártszervezet is egyideig elhitte a tények nélküli mendemondákat. A tervük világos. Ha másként nem megy a dolog, kitalált becstelen nőügyek elterjesztésével a vásárlókat akarják rászedni, hogy ne menjenek az üzletbe, amíg Handler kartárs ott a vezető. Micsoda elvetemültség ! Október 12-én Handler kartárs 119 kg marhahúst vásárolt az üzlet részére Both Lajos teveli lakostól, aki a földművesszövetkezetnél lévő felvásárlási jegyen névaláírásával igazolta, hogy az általa leadott húsmennyiség 119 kg volt és annak fel is vette ellenértékét. Vagyis az eladás és vétel rendben megtörtént. Hogy hogy nem — lehet, hogy valaki sugallatára — egyszer csak úgy 10 nap után kezdték pengetni, hogy az eladott hús nem 119 kg, hanem ennél több volt. Érdekes! Az eladó a mázsálásnál ott állt a mérésnél. Tudta, hogy 119 kg hús ellenértéke lett kifizetve, amit aláírása is igazol. Miért nem reklamált ott melegében, hogy kérem az a hús több volt? Ha több volt, miért írta alá, hogy 119 kg-ot adott el? Úgy látszik valaki húsügyet szeretne összefabrikálni. Hiába az erőlködés, a bizonylatok világos, tiszta üzletkötést mutatnak. A FENTIEK MUTATJÁK, hogy még vannak olyan egyének, akiknek gyönyörűséget okoz, ha egy becsületes dolgozó becsületébe taposnak csak azért, hogy hogy pozícióhoz, jó álláshoz, ezen keresztül pedig jó üzleti lehetőségekhez jusson. Ezeknek azt mondjuk: „Aki másnak vermet ás, maga esik bele." ÉLET Teljesítettük a cukorrépa szerződtetési kongresszusi vállalásunkat A Tolna megyei Földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlésén a MÉSZÖV igazgatósága vállalta, hogy a földművesszövetkezetekkel vállvetve cukorrépa szerződtetési tervét 100 százalékra teljesíti a Földművesszövetkezetek IV. Országos Kongresszusa tiszteletére. A MÉSZÖV igazgatósága által indított kongresszusi hét kampánya sikerrel járt, december 20-ra hozta meg gyümölcsét 100 százalékos tervteljesítéssel. Ezzel a kongresszusra tett vállalást teljesítettük. A MÉSZÖV, FJK és a földművesszövetkezetek dolgozóinak többsége ebben a munkában derekas helytállást tanúsított. Szívvel, lélekkel a tervteljesítésen dolgozott, amiért ezúttal mondunk köszönetet mindazon dolgozóknak, akik eredményesen közreműködtek a cukorrépa szerződtetés 100 százalékos eléréséhez. Láttuk, hallottuk hogy a teveli földművesszövetkezet dolgozói jó munkájuk eredményeképpen túlteljesítették vállalásukat. A kongresszusra 105 százalékra teljesítették a földművesszövetkezet részjegynövelési tervét, * hogy a bátai földművesszövetkezetnél laza a munkafegyelem. A dolgozók közül többen, mint pl. Hegedűs, Dancsa, Sümegi és Zsinkó kartársak többször késve érkeznek munkahelyükre. A szövetkezetnél jelenléti ívet nem vezetnek. Helyesnek tartanánk, ha az igazgatóság elnöke és az FB ezzel a kérdéssel is foglalkozna még akkor is, ha ez egyeseknek nem tetszik. 1 * hogy a gyönki cukrászda, hogy áruforgalmi tervét teljesítse boltjai részére is szépkivitelű figurális cukorkakészítményeket, sőt, szaloncukrot is ad. Ebből látható, hogy Molnár kortárs szívügyének tartja a tervteljesítést.* hogy aktívan dolgozik a nagyszékelyi fmisz nőbizottsága. A nőbizottság tagjai szívesen végzik társadalmi megbízatásukat. Részt vesznek a részjegynövelési munkában, a próbavásárlásokkal egybekötött bolti ellenőrzésben. Megszervezték a mosógépek írt kölcsönzését, hogy ezzel is enyhítsék a háziasszonyok gondjait. * hogy Pálfán a földművesszövetkezet darálókezelője 300 kg benzinről nem tudott elszámolni. Arra hivatkozott a számonkérésnél, hogy elpárolgott. Bárki láthatta azonban — a darálóban maradt paprikamaradványokból — hogy a daráló kezelője a maga hasznára a szövetkezet darálójával és üzemanyagával paprikát darált. A darálókezelőt a földművesszövetkezet eltávolította és a mutatkozó hiányt megfizettette. * … hogy Tolnanémediben a földművesszövetkezet darálókezelője 1 mázsa termény ledarálásához 5 ku) áramot fizettetett meg a földművesszövetkezettel. Próbadarálásnál megállapítást nyert, hogy 1 mázsa termény ledarálásához 1-5 kw áram kellett. Annak, hogy ez a kártevő tevékenység mostanáig fennállhatott, egyedül Schiszler József igazgatósági elnök megalkuvó magatartása az oka. Schiszler elvtársat ugyanis hónapokkal ezelőtt figyelmeztették a daráló magas áramfogyasztásnak felülvizsgálatára. Az áruforgalmi tervteljesítés érdekében A Bonyhád és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetősége és dolgozói a IV. negyedévi tervteljesítés érdekében igyekeznek minden lehetőséget , kihasználni, hogy áruforgalmi terüket — melynek teljesítése komoly erőfeszítést követel a földművesszövetkezet dolgozóitól — teljesítsék. Ezért a földművesszövetkezet november 10-én játék és kultúrcikk idényboltot nyitott Bonyhádon 160.000 forintos induló árukészlettel, gazdag áruválasztékkal. Az idénybolt egyhónapi időtartamra létesült karácsony estig bezárólag. Addigra 100.000 forintos forgalomra számítanak. A vásárlók örülnek a földművesszövetkezet kezdeményezésének, mert ezzel megkönnyítette a karácsonyi gyermekjátékok és ajándéktárgyak beszerzését. A boltban már eddig is több száz (120—180 forintos) alvósbabát, kisautókat, 30 drb mozigépet, gyermek mélykocsikat, kétkerekű gyermekkerékpárokat és a kisebb játékok ezreit adták el, ami mutatja, hogy a vásárlók szívesen keresik fel a szövetkezet idényboltját, ahol a bőséges áruválaszték biztosítása mellett gyors és udvarias kiszolgálásban részesülnek. Az eladók, Rigl Józsefné és Tellér Istvánná jó munkát végeznek. Szaktanácsaikkal is elősegítik a vevők vásárlásait. Ennek tulajdonítható, hogy nap mint nap nagyobb forgalmat tudnak lebonylítani. A földművesszövetkezet bolti dolgozói az egész évi munka sikeres befejezése érdekében „Előre a tervteljesítés sikeréért!” jelszóval vasárnapi nyitvatartást tartanak, hogy azok vásárlásait is biztosítsák, akik munkájukból kifolyólag hétköznap vásárlásaikat nem tudják elvégezni. Megyénk küldöttei a Földművesszövetkezetek IV. Kongresszusán A SZÖVOSZ IV. Kongresszusának már az első napján szót kapott megyénk földművesszövetkezetének egyik küldötte, Pintér Ferenc, aki többek között a következőket mondotta: Tisztelt Küldöttgyűlés! Kedves Elvtársak! Igaz magyar embernek vallom magamat, hazáját szerető, a szövetkezetet szerető magyar embernek. Alapító tagja voltam a paksi földművesszövetkezetnek, az én kezdeményezésemre alakult meg akkor egy termelőszövetkezet, amely ma is jól működik. Persze vannak kisebb-nagyobb hibák a termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek körül. Mindjárt azzal kezdeném, hogy napjainkban nagy dologgal bízták meg a szövetkezeteket, azzal, hogy a szerződéskötéseket kössék meg. A paksi földművesszövetkezet minden egyes igazgatósági tagját felhívtam a két katasztrális holdra vonatkozó szerződéskötés lebonyolítására. Most azonban nemcsak a paksi földművesszövetkezet igazgatási és felügyelőbizottsági tagjait hívnám ki, hanem az egész ország földművesszövetkezeteinek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait is-Elvtársak! Mi, a dolgozó parasztság között élünk. Tudjuk, hogyha mi beszélünk velük, akkor biztos, hogy az eredményre fog vezetni, így nagy gondtól szabadul meg az országos központunk is és be tudjuk váltani azokat a reményeket, amelyeket kormányzatunk a földművesszövetkezetekhez fűz. Mi tudjuk azt, hogyha a dolgozó parasztság kedvvel dolgozik, akkor lesz is eredmény, de ezt csak úgy tudjuk elérni, ha az általunk megtermelt növényekért olyan árat kapnak, ami nekik is tetszik. Sok esetben láttuk, hogy a megtermelt növényeket annyira leértékelték, hogy ezzel elvették a dolgozó parasztságnak a kedvét. Nyers elvtárs beszélt a szőlőtelepítés kérdéséről is. Tegnap ráértem, bementem az egyik italboltba és megittam három deci bort. Ha ott láttam volna egy káposztataposó dézsát, azt mondtam volna, hogy annak a levét iszom. (Derültség.) Ha a budapesti munkások ilyen bort isznak, akkor azt mondják, kár, hogy a tőke ilyen bort terem. Én azt mondom, hogy a pesti munkásnak is adjanak olyan bort, amit mi megtermelünk, hogy ne kelljen nekik lerét inni, mert ha ilyet isznak, akkor csak szidnak bennünket. Nyers elvtárs arról is beszélt, hogy mennyi disznóhús van Budapesten, örvendetes, hogy ez így van. Ezt azonban szeretném kiegészíteni. Mi majdnem olyan formán vagyunk a sörrel, mint Budapest a sertéshússal. Nyáron, a legnagyobb munkaidőben bizony nagyon ritkán jutottunk egy pohár sörhöz. Azt mondották, hogy a földművesszövetkezetek felkészülnek és mozgó boltokat állítanak fel, de, sajnos, legfeljebb egy fél hordó málnát és szódát hoztak ki. Kérem a SZÖVOSZ-tól, nézzenek jobban utána a halászcsárdáknak is. A halászlé tizennégy-tizenöt forintba kerül. A dolgozó paraszt nem megy el a csárdába azért, hogy halászlevet egyen, s utána megihasson egy kis sört. — Ezt követően a borfelvásárlásról szólt, majd így folytatta: — Beszéltek itt a községekről és városokról, de a külső falvakról és tanyákról még nem esett szó. Én minden egyes alkalommal ezeknek a pártján állok. Ami az ottlévő boltokat illeti, az minden csak nem olyan bolt, amely a más kornak megfelelne. Ne csak az országút mellett lévő boltokat csinosítsuk, mert a tanyákon is élnek parasztemberek, akik ha látják, hogy törődnek velük, még sokkal szívesebben fognak dolgozni. Szeretnék még egy dolgot felvetni, lehet, hogy helytálló, lehet hogy nem. A Kaposvári Cukorgyár termelőnként két forintot vont le sportcélokra. Ez tarthatatlan állapot. Ha nagyon akarnak sportolni csináljanak maguknak sporttelepet, vagy valami hasonlót. Kérem a SZÖVOSZ vezetőségét, hasson oda, hogy az ilyen dolgok szűnjenek meg és a dolgozó parasztságnak a jövőben ne legyenek ilyen sérelmei. (Taps.) A kngresszus másnapján szót kapott a vitában Szániel Imre bonyhádi küldött is. A több között a következőket mondotta: “ Németek, magyarok, székelyek együtt intézzük a parasztság érdekeit, együtt képviselik a parasztság érdekeit, és együtt építik azt a boldog jövőt, amelyre mind a három nép áhítozik. Ha valaha a bonyhádi járásban jártak, nyilván nagyon sokat hallottak a híres bonyhádi tájfajtáról. Ez a bonyhádi tájfajta az a bizonyos híres szarvasmarha volt. Én hittel bízom abban, hogy az is lesz ismét. Azonban ne csak bonyhádi tájfajtáról ismerjék meg a bonyhádi járást, hanem ismerjék meg a múltból is, abból, hogy a bonyhádi járásban barlanglakosok is voltak, melyek örök figyelmeztetőül álljanak mindazoknak, akik a múltat még egyszer visszasírják. Kedves Elvtársak! Erősen hiányolom, hogy a beszámolóból is, de a hozzászólásokból sem derült ki az, hogy elég súlyt kapott volna a szakmai nevelés kérdése. Az egyik elvtársnő elmondotta, hogy ő mennyire nem értett a szövetkezeti vezetéshez. Tíz esztendőnek előtte valóban így volt, azonban a jövőben, véleményünk szerint, sokkal többet kell tenni annak érdekében, hogy fejlettebb módon vezessék a szövetkezeteket. Itt használom fel az alkalmat arra, hogy a dunántúli MESZÖV-ök figyelmét felhívjam arra a kezdeményezésre mely Tolna megyében született, mivel Szekszárdon van az egyedül, technikum, ahol szövetkezeti vezetőkké nevelik a fiatalokat. Szeretnénk egy kollégiumot építeni ezeknek a fiataloknak. Járuljanak hozzá ehhez a munkánkhoz a dunántúli smsz-ek is. Arra kérem a kongresszust és a SZÖVOSZ vezetőit, hogy a jövőben hassanak oda, hogy nagyobb teret nyerjen egyetemeinken is a földművesszövetkezeti oktatás, a SZÖVOSZ is áldozzon ennek a kérdésnek megoldására. HIRDESSEN A TOLNA MEGYEI Héfiíírság Gar*! Hirdetésfelvétel a Kiadóhivatalban Szekszárd, Mártírok tere 15—17