Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-06 / 55. szám
Egyetemi Könyvtár LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 55. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1958 március 6. Társadalmi összefogással valósul meg a bonyhádi kórház, Tolna megye harmadik közkórháza Tolna megye az országban egyike a kórházi szempontból legrosszabbul ellátott megyéknek. A felszabadulás előtt mindössze egy kórház működött a megye területén, a szekszárdi, s azóta egy új kórház épült Pincehelyen, ez azonban csak kis mértékben könnyíti meg a megye betegellátását,mert földrajzi fekvésénél fogva elsősorban a somogyi és a Fejér megyei betegek tudják felkeresni. Bár elmúlt tíz esztendőben sok tüdőgondozó szülőotthon, egészségház épült, a kórházi kézdés kérdését mégsem sikerült megnyugtatóan megoldani, amit azça is mutat, hogy míg a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak számának országos aránya 40, addig Tolna megyében mindössze 28. Ezen a helyzeten akar most segíteni a megyei tanács egészségügyi osztálya akkor, amidőn megkezdte az új bonyhádi kórház felállítását. Bonyhádon eddig szülőotthon és trachoma gondozó működött, most az új kórház alapjait ez a két intézet jelenti majd. — Tervünk az — mondja dr. Gujás János főorvos, az egészségügyi osztály vezetője —, hogy a kórház, amelyet elsősorban társadalmi erőből kell megvalósítanunk, ebből a két, évek óta jól működő egészségügyi intézményből nőjjön ki. A kettő összevonása mellett még az idén belgyógyászati és sebészeti osztályt nyitunk, összesen száz ággyal. A meglévő alapok azt jelentik, hogy csak a két osztályhoz kell orvosi és asszisztensi személyzetről gondoskodnunk, ami lényeges könnyebbség. — Persze ez még önmagában nem lenne elegendő — folytatja dr. Gujás János. — Az egészségügyi minisztérium vállalta ugyan az új bonyhádi kórház személyi részét, a többit azonban nekünk kell összehoznunk. Társadalmi összefogásra számítunk, s szerencsére mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel karolják fel a bonyhádi kórház ügyét. A szekszárdi kórháztól és a Vöröskereszttől különböző műszereket, felszereléseket kapunk s ez azt jelenti, hogy különösebb állami támogatás nélkül is meg tudjuk nyitni a bonyhádi kórházat. A terveink megvannak a továbbiakra is, mert a jelenlegi trachomagondozó épületére szeretnénk majd egy emeletet építeni, hogy a következő években így bővítsük s tegyük minél korszerűbbé a megye harmadik közkórházát. — Mikor nyílik meg a bonyhádi kórház? — Nem csak rajtunk múlik — fejezte be nyilatkozatát dr. Gujás főorvos —, de ebben az évben feltétlenül át akarjuk adni rendeltetésének. (cs) A kisiparosoknak újra mesterművet kell készíteniük A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló rendelet előírja, hogy a képesítéshez kötött szakmákban az új iparengedély kiadását meg kell előzni a mestervizsgának utólag pedig le kell tenni a vizsgát azoknak, akik 1956. eleje óta kaptak iparjogosítványt és korábban nem volt ipargyakorlásuk. A mestervizsga bevezetése javítja majd a régi híres magyar kézműipari munka színvonalát. A vizsgán elméleti és gyakorlati követelmények elé állítják a kisiparosokat, úgynevezett mesterművet is kell készíteni. A vizsgák megszervezése a KIOSZ feladata. Az előzetes számítások szerint tízezernél többen jelentkeznek a vizsgákra. Nagy szakmai tudásról kell majd tanulságot tenni azoknak, akik mestervizsgát tesznek. A KIOSZ tanfolyamokat szervez, hogy aki akarja ezeken gyarapíthassa ismereteit. A tanfolyamokon nem kötelező a részvétel és szakmánként tizenöt jelentkező esetén indítják meg a megyeszékhelyeken. Vidéken előreláthatólag 220 kisiparos oktat. Belföldi hírek Az Építésügyi Minisztérium Város és Községrendezési Főosztálya rendeletet adott ki a megyei, a városi a községi és egyéb építésügyi hatóságoknak. Utasítja a hatóságokat, hogy az építési engedélyek iránti kérelmek elbírálásánál az országos építésügyi szabályzatban foglalt idevonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák, azaz szüntessék meg a családi házak építési módjában és az épületek formai kialakításában tapasztalható nagy rendezetlenséget, ami igen rontja a város képét.* A Mártírok útja * 27 szám alatti lottóház az idén nyáron már beköltözhető lesz. Az épület 20 lakásából, mindössze három gazdátlan, a többit kisorsolták az eddigi tárgynyeremény húzásokon. Az Országos Takarékpénztár, mint ismeretes, tavaly két lottóház építését jelentette be. A másodikat most a Múzeum körút 9. számú telken építik fel. A második lottóház terve már elkészült. A környező házak képéhez illeszkedő hatemeletes modern házban 25 lakás épül. Ebből egy — az egyszobás, összkomfortos — a ház felügyelői. Tizenkét kétszoba-hallos, összkomfortos és 12 garzon lakás lesz. Építését még a tavasszal megkezdik és 1959 nyarára fejezik be. Erre az időre valamennyi lakását kisorsolják.* Olcsóbb lett néhány cigaretta, így például a Rodope darabonként 14 fillér helyett 8, az Arda 14 fillér helyett 8, a Monopole 14 fillér helyett 3, a Menlik 14 fillér helyett 8, a Wozasowe pedig 12 fillér helyett ugyancsak 8 fillérbe kerül. * Az erdei termékvállalat újítói az üres gyümölcsrekeszek szállításának könnyítésére egyszerű, olcsó módszert dolgoztak ki: a hámozott lemezhulladékból gyártott ,gyümölcsrekesz alkatrészeket horganyzott dróttal úgy kötik össze, hogy a rekesz egy mozdulattal összehajtható, illetve szétnyitható. Az üres rekeszek szállításánál a rakodóteret így többszörösen kihasználhatják. * Érdekes újítást nyújtott be nemrég Weiner Fülöp, az Országos Szőlő- és Gyümölcsfajta Szelekciós Felügyelőség munkatársa. Selejt, vagy hulladékvascsőből, betonalappal egy szinte örökké tartó szőlőkarótípust alakított ki, amelynek előállítási költsége a számítások szerint csupán kétszerese az alig 8—10 évig használható fakarónak.* A Telefongyárban már sorozatban készül az új típusú T. 328-as rádió. A Három plusz kétcsöves készüléket újvonalú, szép kivitelű fadobozba szerelték. Az öt nyomógombos, három hullámsávos, eguhan »szórós rádiókészülék ára 1650 forint. néhány érdekes hír Arról hallottunk a napokban, hogy a megye területén a rétek víztelenítésére mintegy 800 000 forint van biztosítva. A réteken a munkákat már megkezdték, többek között Felsőnána, Kalaznó, Kisszékely, Kistormás, Kölesd, Udvari, Varsád, Duzs, Bölcske, Dunaföldvár, Gyulaj, Dombóvár, Felsőnyék, Magyarkeszi és Pincehely községekben.* Ebben az évben a termelőszövetkezetek a többi között öt és fél vagon olajpogácsát, 50 mázsa korpát és 20 mázsa tápkorpát vásároltak. * A múlt hónapban a legeltetési bizottsági elnökök részére tanfolyamot tartottak Lengyelben. A tanfolyamon 32 fő vett részt. * Az állattenyésztésben télen sem állt meg a munka, különösen nagy gondot fordítottak az emberek a legelők ápolására és téli trágyázására. A tamási járás legeltetési bizottságai 117, a gyönki járás legeltetési bizottságai 102, a paksiak 80, a dombóváriak 50, a szekszárdi járás legeltetési bizottságai pedig 50 mázsa műtrágyát vásároltak és szórtak szét a legelőkön. A Megyei Nőtanács küldöttsége Rapai Gyula elvtársnál Szerdán délelőtt 12 tagú nőküldöttség kereste fel Rapai Gyula elvtársat, a megyei párt-végrehajtó bizottság első titkárát. Beszélgetést folytattak a nőtanácsok munkájával kapcsolatos problémákról, arról, hogy a községi pártszervezetek, azok titkárai milyen segítséget adnak a nőtanácsnak. A küldöttség tagjai — bátaszéki, németkéri, simontornyai, tamási, dombóvári asszonyok — arról beszéltek, hogy nem megfelelő módszerrel foglalkoznak egyes pártvezetőségi tagok a nőtanács munkájával kapcsolatban. Tanácsadás helyett, támogatás helyett, felelősségrevonás, megnem értés — nagyon sokszor találkoznak ezekkel a nőtanács tagjai munkájuk során. — Elsősorban türelmet kérünk az asszonyoktól — válaszolt a küldöttségnek Rapai elvtárs. — 1948 után a módszerek nem voltak helyesek, a diktálás módszere terjedt el. Ezt meg kell fordítani, meg kell győzni az embereket, és ez a nehezebb. Nem könnyű megváltoztatni éveken keresztül megszokott módszereket, és ebből fakad, hogy a falusi párttitkárok egy részénél ezekkel a parancsolgató módszerekkel „támogatják” a nőtanácsok munkáját. Az asszonyok még számos problémáról beszélgettek Rapai elvtárssal. Beszámoltak többek között a Gyermekváros javára indított gyűjtési mozgalom eredményeiről is.* A nőtanács küldöttsége előző nap Tuska Pál elvtársai, a megyei tanács elnökét kereste fel. Itt a fiatalok munkába állításáról, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeiről folytattak beszélgetést, és arról, milyen vonatkozásban segítsék a községi tanácsok a községi kultúrotthonok a nőtanácsok munkáját. Az idén először a váltottműszakos termelést vezetik be Mázán Az elmúlt évben sok panaszra és elégedetlenségre adott okot a Mizai Téglagyárban, hogy a D”ésgép mellett dolgozók munkaidejét állandóan változtatni kellett. Probléma volt az is, hogy csak 48 órát dolgozzanak a munkások, ugyanis a nyári hónapok alatt, amikor a téglagyártás szezonja van, a gép kapacitása tízórás műszakot is elbír. Az idén, a téglagyári munkások megelégedésére, rendezték a tavaszi, nyári munkaidőt. Megoldották, hogy a présgép egy héten 58 órát üzemel, emellett a gépet kiszolgáló munkások 48 órát hetenkint, és minden ötödik héten 50 órát. A váltott műszak bevezetésével egyidőben négy újabb munkást is beosztottak a géphez, akik váltó szerepet töltenek be. Ezzel a módszerrel a gép- és szárítóberendezés teljes kapacitásai ki tudják majd használni. Az idei szezonban a téglagyárban szervezési újításnak számít az is, hogy csak a három üzemfenntartó munkás és a gépkarbantartók dolgoznak csak órabérben. A többi munkahelyeken teljesítménybérezést vezetnek be. A Dunaföldvári Cipész KTSZ rendes évi közgyűlését március 8-án, szombaton tartják a községi kultúrotthonban. A közgyűlésen számol be a szövetkezet vezetősége a tagságnak az elmúlt évi munkáról, a szövetkezet nyereségének felosztásáról. Ugyancsak ezen a gyűlésen ismertetik az 1958. évi tervfeladatokat, valamint a szövetkezet fejlesztésére vonatkozó tervet. Az elmúlt évben a megye egyik legjobban működő kisipari szövetkezete volt a dunaföldvári és 1 039 281 37 forintos nyereséggel zárták az évet, a nyereségből bővítik a szövetkezet felszerelését, berendezését, ezenkívül a közel kétszáz tagnak 253 211 forintot fizetnek osztalékként. A szövetkezet szombati közgyűlésén az alapszabály értelmében választják újjá a vezetőséget is. Egy évtized alatt 1945-ben Zombán, a községben, csak négy tanterem volt, ezenkívül kettő a külterületen. A tanulókkal hat tanító foglalkozott. A felszabadulás után megváltozott a helyzet, s azóta szinte minden évben emelkedett a tantermek és pedagógusok száma. Jelenleg Zombán a községben 15 tanteremben folyik a tanítás , külterületen pedig két tanteremben. A külterületi pedagógusokkal együtt 21 nevelő foglalkozik a gyermekekkel. Az iskolában szaktanárok foglalkoznak a diákokkal, szakosított oktatás folyik, melyen részt vesznek a Paradicsom-pusztai felsőtagozatú tanulók IS. A Nemzetközi Nőnap előtt A Kertalja utcai kis üzletben találjuk meg Rozgonyi Pálnét, a bátaszéki nőtanács elnökét. A nőtanács munkájáról, a Nemzetközi Nőnap előkészületei felől érdeklődünk. — Az ünnepséget március 9-én, délután rendezzük meg. Az a célunk, hogy nagyszabású asszonytalálkozó legyen ez az ünnep, ezért meghívjuk a község valamennyi asszonyát. 2000 meghívót küldünk szét a községben — mondja Rozgonyiné —. Az előadó Rapai Gyula elvtárs lesz a találkozón, azonkívül a MÁV énekkar, az általános fiú- és a leányiskola tanulói is adnak műsort. A nőnap előkészítésében közreműködik a községi tanács, a pártszervezet és a tömegszervezetek is. A meghívók széthordását az iskoláslányok vállalták magukra. — Jelenleg milyen célok vezetik a nőtanács munkáját? — Elsősorban a Gyermekváros — mondja Rozgonyiné. — Eddig 6200 forint az az összeg, amely erre a célra összegyűlt a különböző rendezvények bevételeiből. Teaesteket rendeztünk, azonkívül jelmezbált. A jelmezbál volt a legsikerültebb rendezvény, anyagi tekintetben is, ennek tiszta bevétele 2100 forint volt. Annak idején vállaltuk azt, hogy 10 ezer forintot fizetünk be a Gyermekváros javára és ezt az ígéretet teljesíteni akarjuk. Sajnálattal tapasztaltuk például azt, hogy a községi pártvezetőség egyik-másik tagja előtt közömbös a Gyermekváros ügye. Amikor segítséget kértünk, megkaptuk: „Ha vállaltátok, törjétek a fejeteket, hogyan lesz meg a pénz.” — És mi törjük a fejünket. Amennyiben a kultúrotthon szabad lesz, március 16-ra ruhabemutatót tervezünk a földművesszövetkezeti nőbizottsággal közösen. A bemutatott férfi-, női- és gyermekruhák nagy részét a földművesszövetkezet bocsátana rendelkezésünkre. Lehet, hogy a bemutatót teadélutánnal együtt rendezzük meg, ezzel is több lenne a bevételünk. — Mivel foglalkozik még a nőtanács? — Minden héten csütörtökön tartunk fogadónapot a pártszervezet helyiségében. Eddig minden alkalommal öt-hat asszony keresett fel bennünket különböző problémákkal, jöttek tanácsot kérni. Az ilyen fogadónapok tapasztalatai alapján határoztuk el, hogy április elsejével újabb varrótanfolyamot indítunk. A most folyó varrótanfolyamon 30 asszony vesz részt. Foglalkozunk olyan elképzelésekkel is, hogy gobelintanfolyamot is indítunk, és szóbakerült háziipari szövetkezet alakítása is, mert nagyon sok asszony van a községben, akit valamilyen munkával foglalkoztatni kellene — fejezte be nyilatkozatát Rozgonyi Pálné.