Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

1958 október 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 TILTAKOZUNK minden háborús mesterkedés ellen Terjed, szélesedik megyénkben is a békéért és leszerelésért folyó küzdelem és szolidaritás hete alkalmából a dolgozók tiltakozása az an­gol—amerikai háborús uszító politika ellen. Egyre több helyen tarta­nak az üzemkben, a vállalatoknál röpgyűléseket, ahonnan aztán e til­takozás szellemében táviratokat küldenek az USA követségre. Csütörtökön reggel a Szekszárdi Építőipari KTSZ asztalos műhe­lyében mintegy nyolcvan dolgozó jött össze és egyhangúan fejezték ki akaratukat a nemzetközi akció és szolidaritási hét célkitűzéseinek megvalósításáért. Nagy István arról beszélt, hogy az ő szövetkezetük is azért fejlődhetett így, mert békében tudtak dolgozni. — »Mi tovább akarjuk szövetkezetünket fejleszteni, több javítást és más szolgáltatást akarunk adni, még több kislakást akarunk építeni a dolgozóknak — mondotta. — Ezzel is szebbé, jobbá akarjuk tenni embertársaink életét és ezt is csak úgy tudjuk elérni, ha béke, nyugalom van.« Lényegében a többi felszólaló véleménye is ez volt, ezt rögzítette a távirat is. A Tolna megyei Szakszervezeti Nőbizottság tagjai is küldtek táv­iratot, melyben többek között ezt írják: »Még szebbé igyekszünk va­rázsolni gyermekeink életét. Mi bízunk a béketábor erejében és egységesen kiáltjuk: Nem és nem akarunk háborút!« Hasonló szövegű a Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalat dol­gozóinak távirata is, amely e szavakkal fejeződik be: »Csatlakozunk a felhíváshoz és tiltakozunk minden háborús mesterkedés ellen,« Ahol élni tudnak a lehetőségekkel A forradalmi munkás-paraszt kor­mány­ 2004-es kormányhatározata eddig soha nem tapasztalt méretű segítséget nyújt államunk részéről a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság számára. Megyénk termelőszövetkezetei kü­lönböző módon éltek a kormány nyújtotta lehetőségek hasznosításá­val. Akadtak, ahol felületesen ta­nulmányozták csak e rendkívül fon­tos határozatot és mivel nem értet­ték meg teljesen, bizalmatlanok voltak vele szemben. Voltak azon­ban — szerencsére szép számmal — olyanok is, akik pontról-pontra részletesen tanulmányozták a le­hetőségeket, amiket a határozat ma­gában rejt, számításokat végeztek vele kapcsolatban és végül is meg­értve a rendkívüli segítőszándékot, bátran mertek nagyobb beruházá­sokba kezdeni, gazdaságuk felvi­rágzása érdekében a 3004-es ren­deletre támaszkodva. A gyulaji Új Barázda Termelő­­szövetkezet egyike azoknak a szö­vetkezeteknek, amelyek igyekeznek kiaknázni minden oldalról a lehe­tőségeket. Tavaly még a gyenge szö­vetkezetek közé tartozott az Uj Baráz­da. Az idén már az erősebbek közé sorolhatjuk. Ha megerősödésének okát kutatjuk, könnyen rájöhetünk arra, hogy a szövetkezet gyakran jut »soron kívüli jövedelemhez« a 3004-es rendelet által. A MŰTRÁGYÁZÁS HASZNA :Az Új Barázda földjein holdan­ként átlagosan több mint egy mázsa műtrágyát használtak fel. A bősé­ges műtrágya használat eredménye­ként 2 mázsával több gabona ter­mett a szövetkezet földjén, mint a körülötte lévő egyéni parcellákon. A megfelelő műtrágyafelhaszná­lásnak ezenkívül más haszna is lett. Ugyanis a 3004-es rendelet szerint, ha a termelőszövetkezet holdanként egy mázsánál több műtrágyát hasz­nál fel, akkor a nitrogén műtrágya árának 25 százalékát, a foszforénak 20 százalékát, a káli műtrágya árá­nak pedig 75 százalékát engedik el. Ezáltal az Új Barázda Tsz-nek a bőséges termés mellett, amelyet a megfelelő műtrágya használatnak köszönhet, 15 000 forinttal keveseb­bet kellett fizetnie a műtrágyáért. AZ ÁLAMI ÉRTÉKESÍTÉS EREDMÉNYE Ha az Új Barázda tagjai egy hold földről átlagosan 1300 forin­tot meghaladó értékű terményt ér­tékesítenek az állami felvásárlás út­­ján, ak­kor a hosszú és középlejára­tú hiteléből a szövetkezet 10 száza­­léktól 50 százalékig terjedhető ii­­telelengedést kap. Az idén átlagosan 1800—1900 fo­rint értékű terményt értékesít hol­danként az Új Barázda tagsága ál­lami felvásárlás útján. Ez évenként minimálisan 2400 (10 százalék), maximálisan pedig 12 000 (50 szá­zalék) forint értékű hitel elengedést eredményez a szövetkezetnek. ÉRDEMES-E TERMÉSZET­BEN OSZTANI? Nem érdemes. Az Új Barázda tagjai a munkaegység értékének nagy részét pénzben kapják, s eb­ből lényeges haszna van a szövet­kezetnek. A 3004-es rendelet szerint az a szövetkezet, ahol a munkaegység osztalék nagy r­észét terményben fi­zetik, 10 százalékos jövedelemadót fizet. Az a termelőszövetkezet vi­szont, ahol a munkaegység értéké­nek nagyobbik részét pénzzel fize­tik ki, csak 5 százalékos jövedelem­­adó fizetésére van kötelezve. Mit jelent ezek szerint a gyulaji Új Barázda tagjainak, hogy a pénz­­beni jövedelemelosztás magasabb náluk a természetbeninél? Azt jelenti, hogy a tervezett 35 000 forint jövedelemadó helyett, csak ennek felét kell kifizetniök. A MEZŐGAZDÁSZ KÉRDÉS! Amióta a 3004-es rendelet életbe lépett, van mezőgazdásza az Uj Ba­rázda Tsz-nek. A mezőgazdász mun­kájának eredményét észlelhetjük a gazdálkodás minden ágában. Hogyan tudott az elmúlt évben mezőgazdászt fogadni az Uj Ba­rázda Tsz tagsága? Csakis úgy, hogy kihasználta a 3004-es rendelet azon pontját, amely biztosítja a kevesebb föld­területtel bíró termelőszövetkezetek számára, hogy a mezőgazdász fizeté­sének 50 százalékát az állam fizeti egy éven keresztül. A számítások szerint 8400 forint megtakarítást je­lent ez az Új Barázda Tsz-nek. HETVEN FORINTÉRT SZÁNTOTTAK EGY HOLD FÖLDET A 3004-es rendelet előírja, hogy abban az esetben, ha a gépállomás egy év alatt több mint 3 normál­­holdnyi munkát végez átlagosan a termelőszövetkezet egy hold földjén akkor 15 százalékos fizetési ked­vezményt kap. Tehát 125 forint he­lyett csak 70 forintot kell ezáltal fizetni egy hold föld felszántásáért. Az Új Barázda Termelőszövetke­zet több mint 3 normál holdnyi mun­kát végeztetett átlagosan egy hold földterületén a gépállomással, s ez­által 35 000 forinttal kevesebbet kellett fizetnie ebben az évben, mint az előző években hasonló mennyiségű munkáért. A LEGOLCSÓBB ÉPÍTKEZÉS Az Új Barázda tagjai a »lókuti dűlőben« korszerű üzemegységet építtetnek. A távlati tervek szerint az üzemegységben hat lakóház, iro­da, három 100 férőhelyes tehénis­­tálló, 40 férőhelyes lóistálló, gép­szín, kukoricatároló, három siló­gödör, ellető, borjúnevelő tejház, műhely és jégverem épül. Az első 100 férőhelyes tehénistálló építési munkálatait a tervek szé­riáit ez év novemberében kezdik el és jövő év novemberében kell be­fejezni. Ha az istálló időben elké­szül és a szövetkezet megfelelő tej­hozamú tehénállománnyal telepíti be közvetlenül elkészülte után, ak­ A Bonyhádi Zománcgyárban mint­egy 300 dolgozó részvételével ország­gyűlési képviselőnek jelölték VASS ISTVÁNNÉT, A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁ­GOS TITKÁRÁT Reményi Sándor zománcgyári dol­gozó tett javaslatot és ismertette, hogy régi zománcgyári munkás volt Vass elvtársnő és ezért is javasolja őt. A gyűlésen Bonyhád község min­den rétege képviselve volt. Sokan felszólaltak a jelölés mellett, így a cipőgyáriak, a téglagyáriak, az ifjú­ság, a gépállomás, a KTSZ képvise­lői közül többen, akik mind egyet­értettek a jelölt személyével. A zo­máncgyári főmérnök méltatta Vass Istvánné nagy aktivitását, jó politi­kusi képességeit és kifejtette hozzá­szólásában, hogy a nők egyenjogúsí­tásának helyességét a jelölt mun­kássága, példája is igazolja. Zsig­­mond Kálmán pedagógus elmondta, hogy a pedagógus társadalom min­dig a haladás mellett volt. Támogat­ták a munkás-paraszt kormány or­­­szágépítő tevékenységét és a válasz­tás során a jelöltekre való szavazás­sal is támogatni fogják. Érdekessége még ennek a jelölőgyűlésnek, hogy két nőt is választottak ott. Vass Ist­­vánnét országgyűlési képviselőnek, Wngrich Waldemárnét pedig megyei tanácstagnak jelölték. Bognár Józsefet, A MARX KÁROLY KÖZGAZDA­SÁGTUDOMÁNYI EGYETEM dékánját a dunaföldvári munkások és dolgozó parasztok jelölték. Mintegy 250— 300 választópolgár jelent meg a községi kultúrházban, ahol általá­nos helyeslésre talált az a javaslat, hogy ő legyen Dunaföldvár ország­­gyűlési képviselője. Nyolc felszólaló — munkások, parasztok — méltatta munkásságát. Az egyik dolgozó pa­raszt — volt kisgazdapárti tag — el­mondotta, hogy Bognár Józsefet még kisgazdapárti politikus korából ismeri és ottani tevékenysége alap­ján is méltónak tartja a bizalomra. Egyszerű parasztbácsi volt a másik hozzászóló, a községi gazdakör el­nöke. Amikor helyeslését fejezte ki, kérte a jelöltet, hogy megválasztása után is szeresse népét, hazáját és azt a községet is, amely jelölte őt az országgyűlésbe. Döbröközön jelölték országgyűlési képviselőnek HUNYADI KÁROLY PEDAGÓGUST, A HAZAFIAS NÉP­FRONT MEGYEI TITKÁRÁT Az ott megjelent mintegy 150— 160 dolgozó paraszt és falusi értel­miségi közfelkiáltással, éljenzéssel és tapssal fejezte ki helyeslését a jelöléssel kapcsolatban. A község igazgatója keresetlen szavakkal is­mertette Hunyadi Károly életét, munkásságát. Ugyanitt választot­ták meg megyei tanácstagnak dr. Tuska Pált, a megyei tanács vb. el­nökét, akinek jelölésénél a felszóla­lók többen méltatták azt, hogy ő — aki munkásember volt — nagy szorgalommal elvégezte a jogot és ledoktorált, nehéz, felelősségteljes munkája mellett. A tengelici díjas elnökét, Petőfi Tsz Kossuth- HOSNYÁNSZKY JÁNOST jelölték a paksiak az országgy­űlésbe képviselőjüknek. A gyűlésen megje­lent 200 dolgozó. De nemcsak a köz­ségből, hanem a környező tsz-ekből is eljöttek körülbelül hatvanan, hogy ők is elmondják, kit akarnak képviselőjüknek. Uhrin Vendel, a dunakömlődi termelőszövetkezet el­nöke javasolta, hogy Hosnyánszky Jánost jelöljék. A mintegy 7—8 fel­szólaló paraszt és termelőszövetke­zeti tag elmondotta, hogy ismerik őt, mint jól dolgozó termelőszövetkezeti elnököt, jó munkájának híre hozzá­juk is eljutott — „parasztember”, „közülünk valót” és helyeslésüket fejezték ki, hogy ő legyen a paksiak képviselője. A téglagyártól meg­jelent egyik dolgozó elmondta, hogy az előzőleg megtartott röpgyűlésen ők is úgy döntöttek, hogy Hos­nyánszky Jánost fogják javasolni. Régi üzemi dolgozót jelöltek or­szággyűlési képviselőnek a Tolnai Selyemgyárban, BOLVÁRI JÓZSEFNÉ, az üzem párttitkára személyében. Az étkezdében megtartott jelölőgyűlé­sen körülbelül 350 selyemgyári mun­kás, többségében asszony és leány jelent meg. Amikor Novák Nándor­­né, mint régi munkatársa javasolta Bolvárinét képviselőjelöltnek, ki­tört a tapsvihar, élénk helyesléssel fogadták azt. Bolváriné elvtársnő több mint 20 éve dolgozik a selyem­gyárban, gyermeklányként került oda, s ebből csaknem 20 évet mint munkás töltött el ott. Kedves epi­zódja volt a jelölőgyűlésnek az egyik idősebb munkásasszony fel­szólalása, aki elmondta, hogy ő ta­nította meg „a Katit” a szakmára, aki nagyon gyorsan tanult, mindig jó munkás volt és mióta magasabb funkcióba vitték is, mindig munkás­asszony társai között van, szeretik őt, mindnyájan bíznak abban, hogy jól fogja képviselni a munkásasszo­nyokat az országgyűlésben. kár 65 százalékot elengednek az is­tállóépítés költségeiből, amely mi­vel magtár padlásos istállóról van szó, 1 400 000 forintot tesz ki. Az építkezési költség megmaradt 35 százalékának visszafizetését pe­dig csak 1966-ban kell a szövetke­zetnek megkezdenie és 35 év áll ren­delkezésére, hogy visszatéríthesse. A JÓ PÉLDA ÖSZTÖNZŐ hatása A jó példa ösztönző hatása előre­láthatólag érezhető lesz majd a kör­nyező tsz-ekben is. Saját magát csapja be, aki nem él a lehetőségek­kel. A ’biralmatlanság, a tudatlan­ságból ered. Ha alaposan tanulmá­nyozzák minden tsz-ben a 3004-es rendelet nyújtotta lehetőségeket, akkor majd igyekezni fognak min­denütt sokoldalúan kihasználni ál­lamunk támogatását úgy, mint aho­gyan azt az Új Barázda Tsz tagjai teszik. H. T. Megyénk képviselőjelöltjei A Hazafias Népfront javaslatára : Községfejlesztés Értényben A Hazafias Népfront Bizottság és a községi tanács jó együttműködé­sét mutatják az eddig elért ered­mények Értény községben. A község fejlesztése, szépítése szívügyük. A felvilágosító szó, a példamutatás párosulva a községfejlesztési hoz­zájárulás összegeivel a társadalmi munkának is nagy lendületet ad. Ennek kapcsán a Hazafias Nép­front Bizottság javaslatára a ta­nács két utcában mintegy 1200 mé­ter hosszúságú járda építését vette tervbe. A községfejlesztési járulék­ból a csak a járdához szükséges ce­mentlapokat biztosítják, mert a töb­bi munkálatokat társadalmi mun­kával végzik. Ezen a területen az árokásási és feltöltési munkák már befejeződtek és a cementlapok lera­kása is megkezdődött. A Szabadság és a Petőfi utcában lakó szakemberek, kőművesek vál­lalták, hogy szakmailag segítik az építést, a többi lakosok pedig fuvar és más munkákkal járulnak hozzá ehhez. A villanyhálózat bővítésére is ré­gen várnak a községben. Ezt a mun­kát is megkezdik. A tervek szerint a községfejlesztési alapból mintegy 10 égővel bővítik a közvilágítást. Ezen felül a már meglévő 3 szi­­vattyúskút mellé még egy negyedi­ket is létesítenek. A felszabadulás előtt a községben egyetlen ilyen jó ivóvízű kút sem volt. A munkálatokban élenjárnak a tanácstagok, mert nemcsak szóval, de tetteikkel is segítik a tervezett munkálatok sikeres megvalósítását. HÍREK Lábon járó hamutartó Egyik ismerősöm mesélte: — Nemrégiben Bátaszéken jár­tunk és társaságommal betértem a cukrászdába. Letelepedtünk az egyik asztal mellé, cigarettára gyújtunk­­, de nincs hamutartó az asztalon. De nem látunk ha­mutartót a többi asztalon sem. Közben odajön asztalunkhoz a ki­szolgálónő, kérdezzük tőle: — Nem kaphatnánk egy ha­mutartót? — De igen. Azonnal hozok egyet. —­ Mondja csak kedves, miért — Folyik a választás és a szava­zás előkészítése megyénkben. A le­bonyolításhoz szükséges nyomtatvá­nyokat és szavazólapokat csütörtö­kön szállították ki a járási székhe­lyekre, ahonnan október 21-ig min­den község megkapja a szükséges mennyiségeket. — A Vöröskereszt-szervezetekbe megyénk területén a III. negyedév­ben 632 új tag lépett be. — A felszabadulás előtt 57 év alatt mindössze ötvenegy községet villamosítottak megyénkben. A fel­­szabadulás óta eltelt 13 év alatt ez­zel szemben ötvenkét községbe ve­zették be a villanyáramot. — Angliában „tenyérlenyomattal váltják fel az ujjlenyomatokat. A News Chronicle értesülése szerint Angliában hamarosan egész tenyér­lenyomattal váltják fel a rendőrségi kartonokon az ujjlenyomatokat. Ilyen értelmű javaslatot terjesztettek az Interpol Londonban tartott érte­kezlete elé: nem tartatnak hamutartót az asz­talon?­­ Mert máskülönben lába kel. Ezzel szórakozik a fiatalság. Ha egy héttel ezelőtt van minden asz­talon, mára csak egy-kettő marad. A fiatalok valósággal sportot csi­nálnak belőle... — Hát kérlek szépen — így a barátom — ez semmiesetre sem hízelgő vélemény a bátaszéki fia­talokról. Ámbár azt hiszem, nem is fiatalokról, hanem csak néhány fiatalról van szó, akik révén lába kel a cukrászdában a hamutar­tónak. — Csak a színpad berendezése van hátra és befejeződik a Kövesd­­pusztai kultúrház átépítése, tataro­zása, amelyre a bátaszéki tanács a községfejlesztési alapból 15 000 fo­rintot fordított. — Györköny község határában befejeződött a szüret, de az őszi munkák is jól haladnak. A búza nagy részét a termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok már elvetették. — A szófiai televízió 14 emeletes épületben elhelyezett nagyadója jövő év elején kezdi meg rendszeres műsorközvetítését. — Befejezte a pusztahencsei Kos­suth Termelőszövetkezet 120 holdon a búza vetését.­­ Nyolcvanegy holdból 58 hold a termő szőlőterület a Sárközi Állami Gazdaság bátaszéki szőlészetében. A termőrészen felüli területen új­telepítésű szőlő van. A termőterület­ről az eddigi számítások szerint 2500 mázsa szőlő ígérkezik a tervvel szembeni 1380 mázsával szemben.

Next