Tolna Megyei Népújság, 1968. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA.ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAV XVIII. évfolyam, 51. szám ÁRA: 80 FILLÉR Péntek, 1968. március 1- le szabályozták a fejlesztési hitelkérelmek elbírálását 24 vállalat már soron kívül megkapta a hitelt A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank együttes tájékoztatóban szabályozta a fejlesztési hitelkérelmek összeállításának és benyújtásának módját, továbbá az elbírálás rendszerét. Középlejáratú hitelt általában egyidejűleg meg nem jelölt beruházásokhoz, forgóalap-bővítéshez nyújtanak. A lejárat ideje a hitelnyújtástól számítva legfeljebb 36 hónap lehet. Ha nagyobb összegről, vagy konvertibilis valutáról van szó, akkor a bank ragaszkodhat ahhoz, hogy a konkrét fejlesztési célt is jelöljék meg. Ilyenkor a 36 hónapos határidő kezdetét későbbi időponttól, a beruházás tervezett befejezésének napjától is számíthatják. Középlejáratú hitelekhez konvertibilis devizát — a népgazdasági tervben jóváhagyott kereteken belül — letéti kötelezettséggel vagy anélkül biztosítanak. Hosszú lejáratú hitelt csak olyan konkrét fejlesztési célra adnak, amely megfelel a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott feltételeknek. A nagyobb jelentőségű beruházások esetén a kérelmek elbírálásához a bankok igénybe veszik a központi és egyéb gazdaságirányító szervek közreműködését. A megalapozott hosszú lejáratú hitelkérelmeket rangsorolják, mégpedig aszerint, hogy az mennyi idő alatt térül meg és mennyi idő alatt tudja visszafizetni a vállalat. A fizetési mérleget javító beruházásokat nagymértékű kedvezményben részesítik. A bankok a középlejáratú hitelkérelmeket folyamatosan bírálják el. A hosszú lejáratú hitelkérelmeket ugyancsak folyamatosan vizsgálják felül és a hitelezési lehetőségeknek megfelelően döntenek a kérelmekről. Bár a hiteligények elbírálása általában csak ezután kezdődik meg, 24 vállalat kérelmét soron kívül máris jóváhagyták. összesen 360 millió forint hitelt kap a 24 vállalat, a legnagyobb összeget — 140 millió forintot — a Hajtómű- és Felvonógyár kapja nyíregyházi telepének igen hasznos beruházásaihoz. (MTI) Nincs komoly akadálya, hogy az év végére összehívják a kommunista és munkáspártok világértekezletét Jack Moddis sajtókonferenciája delegációk mindegyike korlátozás nélkül adhat hangot nézeteinek, álláspontjának. Egyik delegáció sem próbálja véleményét rákényszeríteni a többiekre. A demokratizmus jegyében kapott helyet minden küldöttség képviselője a titkárságban, ahol valamennyiüknek egyenlő értékű és jogú szavazatuk van. Nagy-Britannia Kommunista Pártja annak a híve, hogy Moszkva lenne a legalkalmasabb a világértekezlet megtartására, s az időpontot még erre az esztendőre tűzzék ki, — fejtegette, s nagy derültség közepette hozzátette: azt sem elleneznék, hogy Washingtonban találkozzanak a világ kommunista és munkáspártjainak vezetői, ha az Egyesült Államok kormánya szavatolja az értekezlet zavartalan lebonyolítását és a résztvevők személyi biztonságát. Utalt arra, hogy a konzultatív találkozón részt vevő kommunista és munkáspártok korábbi állásfoglalásai és az egyes delegációk eddigi budapesti nyilatkozatai azt bizonyítják: a többség azt helyesli, hogy az idén, Moszkvában tartsák meg a világértekezletet. Véleménye szerint — mondta — a konzultatív találkozón határozott megfogalmazású ajánlást fogadnak el ebben a kérdésben. A továbbiakban arról szólt, hogy a konzultatív találkozó résztvevőinek nem céljuk valamilyen párt, vagy pártok megbélyegzése, vagy kiközösítése. Nem ideológiai kérdéseket vitattak meg, hanem arra törekednek, hogy a véleménycsere eredményeként tettekben megnyilvánuló akcióegységet alakítsanak ki az imperializmus elleni küzdelemben. Az újságírók kérdéseire elmondta, hogy Angliában is nő azok száma, akik a vietnami béke megteremtése mellett foglalnak állást, a közelmúltban a Lordok Házának tíz tagjával együtt 80 parlamenti képviselő és számos egyházi, szakszervezeti vezető, valamint egyéb közéleti személyiség kezdeményezte közös felhívásban, hogy a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek fogjanak össze, s lépjenek fel a Wilson-kormány vietnami politikájának megváltoztatásáért. Korábban a legnagyobb szakszervezetek, a munkáspárt, a liberális párt, az ENSZ-társaság és természetesen a kommunista párt is követelte, hogy Wilson vonja meg támogatását az amerikai politikától. Hasonló értelmű megnyilatkozásokra került sor még az ifjú konzervatívok kongresszusán is. Széles körű összefogás kibontakoztatása a cél, — hangsúlyozta —, s kifejezte meggyőződését, hogy a közvélemény határozott fellépése végül is rákényszeríti a Wilson-kormányt a vietnami kérdéssel kapcsolatos külpolitikájának megváltoztatására. (MTI) Jack Woddis, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának és Politikai Bizottságának tagja, csütörtökön ellátogatott a Magyar Sajtó Házába és nemzetközi sajtókonferencián válaszolt az újságírók kérdéseire. Egyebek között hangsúlyozta: megítélése szerint nincs komoly akadálya annak, hogy az év végére összehívják a kommunista és munkáspártok világértekezletét. A konferencia időpontjával, napirendjével, céljával kapcsolatban vannak ugyan bizonyos véleménykülönbségek, ezek azonban érdemlegesen nem gátolják a tanácskozás megtartását. A továbbiakban nyomatékosan aláhúzta, hogy a budapesti konzultatív találkozót a legteljesebb demokratizmus jellemzi. A kommunista és munkáspártok mindegyike maga döntötte el, hogy elfogadja-e a Budapestre szóló meghívást, s a jelenlévő flz NSZEP levele Nyugat-Németország polgáraihoz Berlin (MTI) A Neues Deutschland csütörtöki száma közli a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának Nyugat- Németország polgáraihoz intézett nyílt levelét. A levél a többi között megállapítja, hogy miután a két német állam dolgozói nem mondtak le az egységes, békeszerető és haladó Németország megteremtéséről, ezért természetes, hogy komoly formában foglalkoznak Németország jövőjével. A levél vitába száll azzal a nyugatnémet propagandával, amely azt állítja, hogy az NDK új alkotmánya megpecsételi Németország kettéosztottságát. Kiemeli, hogy a szocializmus felépítése az NDK- ban, semmi esetre sem jelenti a nemzeti egység gondolatának feladását, hiszen Nyugat-Németországban is a szocialista rendszer lép majd a kései kapitalizmus helyére. A levél rámutat: két út áll Nyugat-Németország polgárai előtt. Vagy továbbra is megtűrik a jelenlegi nagytőkés, revansista kormányzatot és akkor tovább mélyül a szakadék a két német állam között, vagy maguk veszik kezükbe a vezetést, felszámolják a nagytőkés reakciósok és revansisták uralmát és akkor megvalósulhat az egységes, demokratikus, szocialista Németország. A továbbiakban hangsúlyozza a levél, hogy Bonn úgynevezett új keleti politikája, semmi újat sem hozott, mert a nyugatnémet kormány továbbra sem hajlandó normalizálni kapcsolatait az NDK-val, nem köt egyezményt az erőszakos megoldások kizárásáról, nem ismeri el a fennálló európai határokat. vb.hc moT.rrSBTM, RssTsennat i Baráti vacsora az Országházban Kádár János, a Magyar Szociálissá Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára az Országház Gobelin-termében vacsorát adott a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozója alkalmából Budapesten tartózkodó testvérpártok elnökei, főtitkárai és első titkárai tiszteletére. A képen: William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára, G. A. Dange, az Indiai Kommunista Párt elnöke, Kádár János, az MSZMP KB előtitkára. 50 százalékos termésnövelés zöldségféléknél Tájékoztató a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztéséről Dr. Tompa Béla a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztályának vezetője csütörtökön a Szőlészeti Kutató Intézet kőbányai kísérleti telepén tájékoztatta a sajtó képviselőit a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés főbb fejlesztési irányairól. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi 20 év alatt a mezőgazdasági ágazatok közül a kertészet fejlődött a legerőteljesebben. Az ország szántóföldi területének 6,7 százalékát elfoglaló kertészet — a fűszerpaprika-, dísznövény-, magnövény- és gyógynövénytermesztés nélkül — az összes szántóföldi növénytermesztés 1966. évi össztermelési értékének 22,6 százaléka volt. A kertészet részesedése a mezőgazdasági exportból 1965- ben 37,4 százalék volt, s a tervek szerint 1970-re eléri a 46,5 százalékot. A lakosság egy főre jutó zöldségfogyasztása az 1965. évi 76,7 kilóról az előirányzat szerint 1970-ig 90—95 kilóra emeltediks. A szőlőtermesztési tervekről az előadó közölte, hogy az ország szőlőterülete az előző évekéhez képest csökkenő, ezen belül a termőterület viszont emelkedő tendenciát mutat. A szőlőknek csupán 35,2 százaléka jó minőségű, 45,4 százaléka közepes, és 19,4 százaléka a gyenge és pusztuló kategóriába sorolható. A második ötéves terv nagyarányú telepítései ellenére az ültetvények több mint fele 25 évesnél idősebb. A legutóbbi telepítések során lényegesen növekedett a csemegeszőlő és a minőségi bort adó szőlőfajták aránya. Az ország árugyümölcsöseiben az alma aránya a legmagasabb: 49,2 százalékos. Viszont még mindig alacsony a cseresznye, a meggy és a körte aránya. A következő évek telepítési terveiben hangsúlyozottan szerepel a bogyósgyümölcsűek termőterületének növelése. Növeli az áruforgalmat az új magyar—angol kereskedelmi megállapodás Az elmúlt napokban Londonban magyar—angol kereskedelmi tárgyalások folytak, amelynek eredményeképpen a héten az angol kereskedelemügyi minisztériumban aláírták az új ötéves hosszú lejárató magyar—angol árucsere-forgalmi megállapodást. Ezzel kapcsolatosan az MTI munkatársa a Külkereskedelmi Minisztériumban a következő információt kapta: A most aláírt öt évre szóló árucsere-forgalmi megállapodás további kedvező lehetőségeket nyújt a két ország közötti kereskedelmi ás ipari együttműködés fejlesztéséhez. Ez utóbbit első alkalommal rögzítette Angliával kötött megállapodás. A hosszú lejárató megállapodás aláírásával egyidőben elfogadták az úgynevezett kontingenslistákat is, amelyek 1968-ra megjelölik az exportálandó főbb cikkek mennyiségét. A kontingenslistákat a további évekre vonatkozóan is mindkét fél csak minimumként tekinti és kölcsönösen törekszik emelésére. A megállapodás értelmében az Angliába irányuló magyar exportnak mintegy 50 százaléka szabadon, mennyiségi korlátozás nélkül bonyolódhat. A magyar külkereskedelem elsősorban dobozolt húsféleségeket, bacont, vajat, friss és tartósított gyümölcsöt és zöldségfélét, különböző textíliát és más könnyűipari termékeket, továbbá gépeket, rádiókészülékeket szállít Angliába, míg onnan a "'O’-ban komplett gyárberendezéseket, gépi felszereléseket, fémipari készárut, híradástechnikai berendezéseket, vegyi és műanyag termékeket, műszereket, valamint különböző könnyűipari cikket vásárol. (MTI)