Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
Szavának állt az asszonybrigád Több az egyszerű munkacsapatnál az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezet tizennégy tagú, Hámán Katóról elnevezett asszonybrigádja. Munkájuk bizonyítja, nem hiába neveztek be a tsz-szövetség által indított versenybe. Bíznak abban, hogy esélyesek a Szocialista brigád cím elérésében. A parasztasszonyok körében újszerű kis kollektívának Kiss Jánosné brigádvezető a lelke. A brigádnapló küllemében is reprezentálja, hogy az őcsényi Kossuth Tsz tagjai körében valami új van születőben. A vörös selyemmel burkolt, sárközi motívumokkal díszített napló bejegyzései példázzák a pontosságot, bennük tükröződnek az asszonyok apró-cseprő, de a születő új szemléletről vallott közösségi gondjaik és örömeik. Tallózás a brigádnaplóban 1968. május 1.: az alakulás napja. Az első lapon névadójuk, a mártírhalált halt hős asszony, Hámán Kató fényképe, és főbb életrajzi adatai találhatók. A brigádnapló külön betétje a tsz-vezetőség és az asszonyok által aláírt, pontokba szedett vállalás. Ez az írás képezi a kétoldalú megállapodást is. Ennek lényegi kivonata: a brigád minden tagja — tízórás munkanapot figyelembe véve — havonta 21 munkanapot dolgozik. (Szembetűnő az önerőbe, a kollektíva erejébe vetett bizodalmuk. Ezt írják: „egymás munkájáért és pontos megjelenéséért mindannyian felelünk.”) A termelőszövetkezet vezetősége vállalja, hogy folyamatos munkalehetőséget biztosít, előre közli a csoporttal a kijelölt munka ellenében fizetendő munkabért. Garantálják, hogy a hónap tizedikéig 1250 forint előleget biztosítanak a brigád minden tagjának és a huszonkettedik munkanapot fizetett szabadságként kapják az asszonyok. A természetbeni juttatás részletes leírása mellett, a munkán túlmutató szocialista vonások is megfogalmazást nyertek az írásban. A brigád az idős tsz-tagok felkarolása mellett gondot fordít tagjainak tájékozódására és művelődésére. Vállalták, hogy részt vesznek a téli mezőgazdasági tanfolyamon, rendszeresen olvassák a Magyar Mezőgazdaságot, együttesen tekintik meg az országos mezőgazdasági kiállítást. Miként alakultak a teljesítés hétköznapjai? Mindezt visszaadják az egyszerű szavakkal, tömören megírt sorok. 1968. július 1. „Eddig tíz idős tsz-tagot látogattunk meg. Kedvesen, hosszasan beszélgettünk öregeinkkel. Többen fát kértek, és mi vállaltuk, hogy az erdőben megszedjük, a tsz pedig — megígérték — hazaszállítja.” Néhány külföldi színes képeslap tanúskodik, hogy az elnök és a bulgáriai VIT-re eljutott Zsuzsa nevű lány gondol a brigádra. 1968. július 15. „Örömmel írhatom, brigádunkban teljes az összhang.” 1968. augusztus 12. „Segítünk egymásnak. Két brigádtagunk férje nem nézte jó szívvel, hogy felesége a rendszeres közös munka mellett társadalmi munkát is végez. Beszéltünk a panaszkodó asszonyok férjével, reméljük, továbbra nem lesz panaszolnivalójuk. 1968. augusztus 14. „Ma nagy bánat érte a brigádot, Marit, Ignácz Károlynét az orvosok az egyik budapesti kórházba, műtétre irányították. Ma, a paradicsomszedés közben állandóan a Marsról beszéltünk. Meg fogjuk őt látogatni, és rendszeresen írunk neki.” Érdekes bejegyzésre bukkanok, miután az augusztus 18-i harkányi kirándulás élménybeszámolóját elolvastam. „Augusztusban brigádunk túlteljesítette a szerződésben vállaltakat. Ebben a hónapban 3105 órát dolgoztunk pedig két tagunk 29 napon át táppénzes beteg volt. (Tűző napon, 3100 órán át!) örülünk, hogy ebben a hónapban be tudtuk hozni az elmúlt kéthavi egy, illetve kétszázalékos lemaradást. Egyik betegünknek — aki nem tud felkelni — vasárnap a Piri néni főzött meleg ételt.” A szocialista címért küzdő brigád tagjai szeptemberben sokat fáradoztak a megbetegedett Gőzön Józsefné neveltjének, 111 Jánosnak felkarolásával. A mindenkit megnyugtató kollégiumi elhelyezés elégedett konstatálása után ezt írják a munkáról: „Szeptemberben 101 százalékra teljesítettük, amit vállaltunk. Az éjszakai karóvágáshoz a férjek is eljöttek segíteni”. Már ezt is elérték? — A növénytermesztésben munkaerőhiánnyal küszködött termelőszövetkezetünk. Kiss Jánosné összehozta a brigádot és nem csalódtunk az asszonyokban. Sőt... — Kölcsönösek az előnyök? — Természetesen. A termelőszövetkezet bennük olyan állandó munkaerőt nyert, akik saját munkaszervezetükben még az önigazgatást is megvalósítják, ők sem járnak rosszul. Az összekovácsolódás során új vonás, hogy valóban segítik egymást, nem egyszer bírálattal nevelik a brigádon belül társukat. — Terveik? — Általános törekvésünk, hogy a termelőszövetkezeti tagok iparszerűen dolgozzanak. Ehhez ki szeretnénk terjeszteni a mozgalmat a tsz férfi tagjaira is, mivel a közösségi munkának, az egyéni nevelődésnek is jó kerete a szocialista brigádmozgalom. Tapasztalataink igazolják, hogy érdemes szélesíteni e mozgalmat. Terveink közt szerepel, részletesen kidolgozzuk, hogy éves szinten garantálhassuk az előleget. A Hámán Kató brigád létrehozásával jól járt a közösség, munkában, emberségben erősödtek az előretörő, jobbat akaró asszonyok. Szavának állt az őcsényi tsz aszonybrigádja. Példájuk másutt is követésre méltó. SOMI BENJAMINNÉ Közéletünk Az év első végrehajtó bizottsági ülését tartotta csütörtökön délelőtt a paksi járási tanács vb. Az ülésen megtárgyalták, milyen munkát végzett a TIT az elmúlt évi kulturális tervek végrehajtása érdekében,, majd a járási kiegészítő főtiszt adott tájékoztatást a kiegészítő megbízottak munkájáról, beszámolt arról, milyen segítséget kapnak a községi tanácsoktól. A vb. ezután bejelentéseket tárgyalt. „Kiterjesztjük a mozgalmat" Széki János, az őcsényi Kossuth Tsz elnöke nagy elismeréssel nyilatkozik az asszonybrigád helytállásáról. Műhelykombinátot lap a Kadarka utcai szakközépiskola A szekszárdi Kadarka utcai szakközépiskolában nem egészen két év óta folyik a tanítás. A korszerű épület mellé most műhelykombinátot építenek, hogy a modern oktatás technikák feltételeit még magasabb szinten tudják biztosítani. Már elkészült a beruházási programja, s készül a kiviteli terv dokumentációja. A kombinát helyét az intézet déli oldalánál jelölték ki. A többi közt egy vegyes rendeltetésű tanműhelyből áll, amelyben 14 munkagép sorakozik majd, de lesz benne egy 9x18 méteres szerelőműhely, anyagvizsgáló laboratórium, alapfokú mérő- (elektromos) laboratórium, finommérőlaboratórium, kezekelőrűhely, stb. Ötven éve történt Cél: a proletár forradalom A szervezett munkások elitje már az őszirózsás forradalom „másnapján” tiltakozott a burzsoá konszolidáció ellen, amely a régi osztályviszonyokat akarta konzerválni. Elmúlt az őszirózsás lelkesedés, a köztársaság kikiáltásának ünnepi hangulata szertefoszlott, a látszat-forradalmiság helyett — például a címek és a rangok eltörlése —, igazi forradalmi módon akart változtatni helyzetén a tömeg. A KMP megalakulása, gyorsan növekvő népszerűsége, programjának óriási mozgósító ereje hamarosan előkészítette a proletariátust a hatalom átvételére. Decemberben, de különösen január elején, a munkások és a bányászok akciókat szerveztek a reakciós igazgatók eltávolítására, a termelés munkásellenőrzésének bevezetésére, sőt, a munkásigazgatás megvalósítására. A Ganz-vagongyár, a Ganzvillamossági gyár, a Ganzhajógyár, a fegyvergyár, a Schlick, a Lipták, a Wolfner és a csepeli tölténygyár munkásai cselekedtek is. A Vörös Újság így írt például a Ganzvillamossági gyárban végbement forradalmi akcióról: a munkások „erővel behatoltak az irodákba, elcsapták, kidobták az összes igazgatókat és hajcsárokat, azután pedig kijelentették, hogy átveszik a gyárat”. A fegyvergyárban munkástanács alakult, s innét nemcsak a vezérigazgatót űzték el, hanem az antiszociális főtisztviselőket is. Ezt követően új igazgatóságot választottak, s ebben helyet kaptak a munkások képviselői is. Hasonló folyamat ment végbe a bányászok körében is. Brennbergből fegyverrel kergették el az igazgatót. Salgótarjánban 1919. január 3-án a bányászok kijelentették, hogy a bánya az övék és új igazgatóságot neveztek ki. Peyer szénkormánybiztos egy ellenforradalmi érzelmű zászlóaljjal leverette ezt a mozgalmat: 16 személy meghalt és a statáriális bíróság folytatta a vérengzést. Erről a Vörös Újság így számolt be: Salgótarjánban mintegy száz embert kivégeztek és ezt Peyer kormánybiztos úr a sajtó útján kürtölte világgá, hogy a rend helyreállott...” Ami a parasztság forradalmasodását illeti, ennek első szakasza még 1918. októberében zajlott le. A falu népe bosszút állt kínzóin és visszavette a gabonaraktárakból, az urasági istállókból és a vidéki depókból, amit a magáénak érzett, ami szükséges volt élete fenntartására. Falunként és járásonként változott e forradalom jellege, módja és hevessége. 1919-ben azonban már az év elejétől ismét fellángoltak a parasztmozgalmak, amelyek február végén, március elején érték el tetőpontjukat, a tömeges földfoglalásokkal. Rohamosan bebizonyosodott, hogy a munkás- és parasztérdekeket lábbal tarrró burzsoá konszolidáció fából vas- Icarika. Ez a tény jutott el aztán végkifejletéig, 1919. március 20-án, amikor a burzsoázia kénytelen volt letenni a fegyvert... P. M. Kiváló klub Belépés: egy jó ötlettel A kolesdi ifjúsági klubban — amely az idén másodszor nyerte el a kiváló címet — karácsonykor olyan összejövetelt tartottak, ahol „érvénytelenek" voltak a klubbelépők: csak az mehetett be, aki valamilyen jó ötlettel, műsorszámmal jött. Színes, hangulatos karácsonyi „buli” kerekedett ebből a „drákói intézkedésből”. Persze ebből nem lehet, nem is akarnak rendszert csinálni, de azt már megbeszélték, hogy az idén megváltoztatják a klubtagok felvételének rendjét. A fiataloknak minden évben meg kell újítani a tagságot, vagyis színt kell vallani: szeretnének-e továbbra is klubba járni, és ha igen, mit vállalnak a színvonalas munka, szórakozás érdekében. Ezen kívül még egy belépési nyilatkozatot is alá kell írni, amiben a klub vezetősége meghatározza, hogy mit várnak egy-egy fiataltól. Évenként egyszer még a nagyobb adminisztrációt is ki lehet bírni, viszont megvan az az előnye, hogy mindenki szinte kötelezve érzi magát, hogy tegyen valamit a klub érdekében, ne csak azt várja, hogy őt szórakoztassák. Kicserélődött a vezetőség is. Jobbára 20—22 éves fiúk-lányok irányítanak, akik tapasztaltabbak, megfontoltabbak, mint a fiatalabb korosztály. A fiúknál pedig a katonaidő letöltése is lényeges, mert nem szakad félbe a munka, hosszabb időre, bátrabban lehet szervezni. Programjaik érdekesek, fiatalosak, sikerült jól kialakítani a „könnyebb fajsúlyú szórakozás” és a tartalmas időtöltés arányát, és mindkettő egyformán népszerű. A nemrégiben megrendezett közvélemény-kutatás is ezt bizonyítja: elsősorban az érdekes, de az ismereteket is bővítő előadásokat, rendezvényeket igénylik a fiatalok. Egyetlen, lassan „hagyományos gondjuk van”: többször terveztek már művész—közönség találkozót, ahol főleg fiatal művészekkel szerettek volna ismerkedni, beszélgetni. Eddig még nem sikerült. Deli Erzsébet, a klub vezetője azt mondja, már nem is tudja, hogyan kellene meghívni őket. Próbálkozott személyesen, levélben is, mindeddig roppant kevés eredménnyel Kíváncsi voltam arra is, hogy mi a község vezetőinek véleménye a klubról, hiszen nekik sem közömbös hol, milyen körülmények között tölti szabad idejét a kölesdi ifjúság. Nagy Lászlóné, a kölesdi tanács vb-titkára: „a korábbi évekhez viszonyítva nagyon nagy a változás, és mi örülünk ennek. Annak is, hogy a klubban nemcsak táncolnak, hanem gyakran rendeznek ők maguk is valamilyen előadást, vagy vetélkedőt, hogy az érdekesebb tv-műsorokat is együtt nézik, megvitatják. Ez főleg itt Kölesden eredmény, ahol bizony elég nehéz megmozgatni az embereket. — Részt vett néhány rendezvényükön? — Nem, én még nem voltam ott egy klubösszejövetelen sem. Bajrc!.. időm, elfoglaltságom nem engedi. De a művelődési ház igazgatónőjével, aki a klub vezetője is, nagyon jó a kapcsolatunk. Mindenről beszámol, élményszerűen tájékoztat, tanácsot, segítséget kér, úgy, hogy képet tudunk alkotni a munkájukról. A helyiséget én is megnéztem, mondhatom nagyon jók a körülmények. A körülmények valóban jók. De a kétszeres kiváló cím bizonyítja, hogy nemcsak a körülmények ... (d. kánya) 1969. január 3. Népújság 3