Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

küllpoliti­kábelifcz történt . A munkáspárt kongresszusán Wilson minisztereinek mondott beszédet, melyben a választási győzelem kivívásá­ra hívta fel pártját. Lehetségesnek mondotta, hogy már 1970 novembere előtt választásokat tartanak. A csehszlovák szövetségi kormány megtartotta első ülé­sét. Riad egyiptomi külügyminiszter az ENSZ-ben akkredi­tált sajtótudósítókkal találkozott, s a közvetlen tárgyalá­sokról szólva kijelentette, „erre mindig­ nemet mondunk”. Prága A csehszlovák Hétfőn Prágában tartotta első ülését az újonnan ala­kult csehszlovák szövetségi kormány. Az ülésen semmis­nek nyilvánították az 1968. jú­lius 13-án hozott kormány­­határozatot, amely helyeselte a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága ál­tal az öt szocialista ország kommunista pártjának levelé­re adott választ. Ugyancsak megsemmisítették az 1968. au­gusztus 22-i kormányhatáro­zatot, amely tévesen értékel­te a szövetséges hadseregek belépését Csehszlovákiába,­­a­ kormán­y ülése­ lamint ugyanerre­ a kérdésre vonatkozó, augusztus 23-i és 25-i kormánydokumentu­mokat. A szövetségi kormány meg­elégedéssel vette tudomásul azt a meghívást, hogy hiva­talos csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogas­son a Szovjetunióba. A szö­vetségi kormány megállapí­totta, hogy az október köze­pén sorra kerülő látogatás hozzájárul a két országot egyesítő, hagyományos, test­véri, internacionalista kötelé­kek további erősítéséhez. — A belépési kérelmünk továbbra is fennáll, de függ a fejlemények okozta válto­zásoktól. Eltérően az 1961-es helyzettől, mi többé már nem kérelmezők módjára né­zünk szembe az európai ki­hívásai. Európa éppen an­­­nyira, sőt sokak szerint még inkább ránk szorul, mint mi Európára. Mindannyiunk kö­zös érdeke a gazdasági egy­ség elérése. De ha ez elérhe­tetlen, képesek vagyunk meg­állni a saját lábunkon. A kongresszus csaknem vál­tozatlanul , a tavalyi összelé­­­leiben választotta meg a párt végrehajtó bizottságát, hatá­rozatokat hozott Görögország, Nigéria, Spanyolország, Gib­raltár és Rhodesia kérdésé­ben. A határozatok egyike kéri a brit kormányt, vonja meg a katonai és gazdasági támogatást a görög kormány­tól és javasolja Görögország kizárását az európai tanács­ból. (A kormányt egyébként a határozatok semmire sem kötelezik.) Rhodesiáról az elfogadott határozat felháborodást fejez ki a Smith-rezsim új „alkot­mánya” miatt, de irreálisnak nevezi az erő alkalmazását Smithék ellen, s a gazdasági szankcióktól várja a Smith­­rendszer megdöntését. Brighton Wilson kongresszusi beszéde Sugár András, az MTI tu­dósítója jelenti: A munkáspárti kongresszus kedd délelőtti ülésén Wilson miniszterelnök a lendületes be­széddol­ hívta fel pártját a választási győzelem kivívásá­ra. Lehetségesnek mondta, hogy ez az utolsó pártkongresszus a választások előtt, vagyis, hogy az ország már 1870 no­vembere előtt az urnák elé járul. Wilson felsorolta az ötéves munkáspárti kormányzás po­zitív eredményeit. Különösen azt, hogy az ország , fizetési mérlege ez év második ne­gyedében 190 millió font fe­lesleggel zárult, szemben az 1964-es év hasonló időszaká­val, amikor — konzervatív kormányzás mellett — 184 millió font volt a fizetési mérleg deficitje. A Közös Piac kérdéséről durva Wilson az eddiginél óvatosabban és tartózkodób­ban fogalmazta meg a brit kormány álláspontját; Közel-Kelet Riad nyilatkozata Riad egyiptomi külügymi­niszter hétfőn az ENSZ-ben akkreditált sajtótudósítókkal találkozott. Riad nézete szerint túlsá­gosan is sokat foglalkoznak az, úgynevezett, ,xhodoszi for­mulával” vagyis azzal, mi­ként lehetne közös fedél alá, de mégis küldt) tárgyalóasz­tal mellé hozni­ Izrael és az arab országok képviselőit. Az egyiptomi külügyminiszter úgy véli, a küldetését felújító Gunnar Jarring közel-keleti ENSZ-különmegbízott felada­ta az, hogy izraeliekkel és arabokkal külön-kü­lön kidol­gozza az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967 november 22-i határozata végrehajtásának Riad egyébként nem lát semmi előrehaladást a négy­hatalmi tárgyalásokban, te­kintve, hogy Izrael nem haj­landó egy lépést sem tenni csapatainak visszavonására és a Palesztina­ menekültkérdés megoldása érdekében. Az izraeli politika most azt a taktikát alkalmazza, hogy egyetlen részletről sem haj­landó nyilatkozni, míg a köz­vetlen tárgyalások létre nem jönnek. E politika jegyében még ,,előzetes feltételeket” sem je­lölnek meg bizonyos területi vagy más természetű kérdé­sek megvitatására. Ami a köz­vetlen tárgyalásokat illeti — „erre mindig nemet mon­módozatait dunk” — hangoztatta Riad. Több mint 800000 forint pénzbírsága illetéktelen nyereségek elvonása Az ÁKF saj­tótájékoztatója Az év első nyolc hónapjá­ban szerzett tapasztalatokról számolt be kedden a Bel­kereskedelmi Minisztérium klubjában tartott sajtótájé­koztatóján dr. Ács Lajos, az Állami Kereskedelmi Főfel­ügyelőség vezetője. Az ÁKF az idén a minő­ségvizsgáló intézetekkel, a ta­­­­nácsi szervekkel, a vállalati és a társadalmi ellenőrökkel együttműködve csaknem 14 ezer boltban, lerakatban, ven­déglátóhelyen, valamint 120 nagykereskedelmi központban, 180 ipari üzemben és 940 kis­kereskedelmi­ szövetkezeti vál­lalatnál 17 750 vizsgálatot tar­tott; a teljes bolthálózat egy­­harmadába eljutottak. A vizs­gálatok fele a vendéglátóipar­ra, negyede az élelmiszer­kereskedelemre jutott. A gaz­dasági reform bevezetése utá­ni ellenőrzések szinte kizáró­lag segítő jellegűek voltak, a türelmi idő azonban tavaly már lejárt. Az idén határo­zottabban felléptek a szabály­talanságokkal szemben. A vizsgálat nyomán 2730 esetben intézkedtek az ÁKF munkatársai, illetve a fel­ügyelőségek. Egyebek között 342 000 forint pénzbírságot róttak ki, 1546 szabálytalan­ság következményeként. A fogyasztók megkárosításából származó 4,1 millió forint jogtalan nyereség elvonására is intézkedtek és 58 büntető és szabálysértési feljelentést tettek.. Tapasztalataik szerint meg­növekedett a minőségrontások száma és gyakori a központi ármegállapítások hiányos vég­rehajtása, elsősorban a szét­tagolt szövetkezeti kereske­delmi hálózatban. Sok hiá­nyosságot tártak fel az áral­kalmazás tekintetében, főleg a mezőgazdasági nagyüzemek saját árudáinál. Nem minde­nütt alakult ki a bolthálózat ártájékoztatási rendszere, sok helyen nem tüntetik fel a fo­gyasztói árakat. Az idegenforgalmi területe­ken tartott 4500 ellenőrzés vi­szont a vendéglátóipar kalku­lációs munkájának javulását rögzítette. A felfedett szabály­talanságok között az első he­lyen a hamis mérés áll, s 2000 minőségellenőrzés 15—35 szá­zalékánál találtak hiányossá­got. Két éven belül harmad­szor tartottak ellenőrzést az építőanyag-kereskedelemben és iparban. Elsősorban a helytelen ipari minősítésből adódóan az ipartelepi kiszol­gálásnál károsították meg a vásárlókat, bár több százezer forint értékű fogyasztói káro­sítást előztek meg a meglevő készletek átminősítésével. a kereskedelemben, a miniszté­riumi s a tanácsi iparban egy­aránt akadt erre példa. Ennek nyomán 2,6 millió forint ille­téktelen nyereség elvonásáról intézkedtek. A tájékoztató végül beszá­molt aról, hogy a miniszté­rium panaszirodájához és a felügyelőségekhez az idén 2140 panaszbejelentés érke­zett, s ezek 75 százaléka jo­gos, megalapozott volt. (MTI) Húszéves a Kínai Népköztársaság iS­iS: október elsején a pekingi Tien An­ men terén ss ünneplő százezrek előtt felk­úszott az árbocra az aranycsil­­lagos vörös lobogó, hirdetve a Kínai Népköztársaság meg­­alakulását. A kínai vezetők jelenlegi magatartása a leg­csekélyebb mértékben sem halványíthatja el e nagy esemény jelentőségét. Az 19?1-ben megalakult kommunista párt ihlette és lelke­sítette Kína 1­elkelt népét az angol—amerikai—japán imperia­listák, valamint a hazai feudálisok és a komprádor burzsoá­zia elleni harcra. Amikor a japán hódítók ISSS-bi­n egy­szerre két szakaszon, Észak-Kínában és Sanghajban táma­dást indítottak, a hazafias erők tömegesen csatlakoztak a kommunisták szervezte fegyveres ellenálláshoz, mert a kommunisták bizonyultak a nemzeti függetlenség legkövet­­kezetesebb képviselőinek is. A csaknem két évtizedes népi háborúban a harcok va­lamennyi szakaszán a kínai nép ügye fontos támogatást kapott a haladás nemzetközi erőitől, különösen pedig a nagy szocialista szomszédtól, a Szovjetuniótól. Mint ahogy október elseje után is a Szovjetunió és a szocializmus útjára lépett, akkor még fiatal államok minden lehetséges módon segítették a felszabadult kihat népet. Az imperialista hatalmak mindent megtettek, s meg­tesznek, amivel árthatnak a népi Kínának. Arra töreksze­nek, hogy elszigeteljék, megfosszák alapvető nemzetközi jogaitól, korlátozzák gazdasági kapcsolatait. Mi sem ter­mészetesebb, hogy a Kínai Népköztársaság barátokra és szövetségesekre elsősorban a többi szocialista országban találhat. Ellenkezik a kínai nép érdekeivel, hogy vezetőik szembehelyezkednek a szocializmus, a haladás erőinek a békéért folytatott világméretű harcával; ezzel veszélybe so­dorják a kínai nép vívmányait, s károkat okoznak a béke és a szocializmus ügyének világszerte. Csakis az internacionalizmus és a marxizmus—leniniz­­mus útját járva valósulhatnak meg azok a nagy és nemes törekvések, amelyekért a kínai nép oly sok áldozatot ho­zott. Nemzeti ünnepén azt kíván­juk a kínai népnek, hogy őrizze meg és fejlessze szocialista vívmányait, támaszkod­jék a szocializmust építő népek barátságára és szövetsé­gére, — hiszünk abban hogy a bennünket e harcban ös­­­szefűző események minden megpróbáltatás felett győze­delmeskednek. Losonczi Pál ébédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról), semmiféle pozitív ered­ményt nem lehet elérni erő alkalmazásával, vagy az azzal való fenyegetés­sel. A megoldás alapja csak az érdekelt felek eléggé nagy­mérvű egyetértése lehet. Ne­künk finneknek az a néze­tünk, ha erre összpontosítjuk figyelmünket, talán el lehet érni, hogy mindenki pozitívan és ne óvatoskodva vegyen részt közös problémáink meg­oldásában, így friss nézetek alakulnak ki, amelyek tovább szolgálhatják az új közeledé­si módok megtalálását. Finnországban úgy hisszük, hogy az európai népek biz­tonsága létrejöttének útja a kölcsönös, egyetemes, az egy­más iránti érdekek megtalá­lásában és az ezekre épülő együttműködési formák fejlő­désében rejlik. Dr. Urho Kaleva Kekkonen az Eötvös korán­ti Tudományegyetem díszdoktora Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyete­men: dr­­ Urho Kaleva Kékkő­, nent, a Finn Köztársaság el­nökét az állam- és jogtudo­mányok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünnepi közgyűlé­sén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Cse­­terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Péter János külügy­miniszter és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettese. Dr. Nagy­­ Károly rektor megnyitó beszédében bejelen­tette, hogy az elnököt kima­gasló érdemei elismeréséül az állam- és jogtudományok dísz­­doktorává avatták, ezután dr. Sárándi Imre dékán ismertet­te dr. Urho Kaleva Kekkonen életútját, tudományos tevé­kenységét, politikai és közéleti pályafutását. Beszéde végén a dékán dr. Urho Kaleva Kekkonent az ál­lam- és jogtudományok dísz­doktorává avatta, majd a rek­tor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dé­kánjai az egyetemi tanács ne­vében a hagyományos kézfo­gással díszdoktorrá fogadták. Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott elő­adást tartott, amelyben a finn—magyar kapcsolatokról, a jogtudomány szerepéről, a bé­ke iránti felelősségről szólt. Manapság­ — folytatta — ami­kor minden ország fejleszteni kívánja kapcsolatait, ismertté­­­ hatja tenni kultúráját, bőví­teni akarja külkereskedel­mét, valamint idegenforgal­mat, megmutatta hasznosságát a magyarok és a finnek im­már százados munkája, amely anélkül törekszik a két ország közötti kölcsönös kapcsolatok­ra, hogy ezek bárki ellen is irányulnának. Természetes volt, hogy az 1­937-ben megkö­tött­, de a második világhábo­rú viharában rövid életűvé vált kulturális egyezményt az első kedvező alkalommal, ará­nyaiban kibővítve megújítot­tuk. Amikor ez 1959-ben meg­történt, Finnországnak és Ma­gyarországnak nem kellett már kutatnia a barátság és együttműködés útját, s az el­múlt 10 évben a kulturális csere e szerződés alapján elő­segítette az országainkban végzett kutatásokat. A jogtudomány szerepével foglalkozott ezután a finn el­nök, majd így folytatta: — Gyakran hallani, hogy a kis államoknak nincs lehető­ségük, hogy előbbre vigyék a nemzetközi béke ügyét. El kell ismernünk, hogy ez a kép nagyjából­­ megfelel a mai vi­lág realitásainak, ám ez nem akadályozhatja meg a béke javára kifejtett munkát, s kü­lönösen a kis népeknek kell hangjukat hallatniok a béke megteremtésére irányuló erő­feszítésben. Hiszem, hogy a le­szerelés egykor a kis országok oldalán kezdődik. Ez egy fejl­ő­­dési szakasz kezdetét jelentené, amelynek jellemzője azoknak az eszméknek és erkölcsi ér­tékeknek az elismerése, és va­lóra váltása, amelyek hozzájá­rulnak a nemzetközi békéhez. .

Next