Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

H éhiVeBsokatt. F- - '• "ol Kön."" .egn&r* í JOLHÍ XXI. évfolyam, 171. szám ARA: 90 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! N­ÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Csütörtök, 1971. július 22. • • Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden: Jelentés a társadalmi ünnepségek rendszeréről ■• Tájékoztató a járási hivatalok működéséről és a megyei Gazdasági Döntőbizottság tevékenységéről A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tar­tott ülésének munkáját a címbe foglalt napirend alkotta. A megyei tanács elnökének ülésnyitó jelentését követően a végrehajtó bizottság meg­vitatta azt a beszámolót, amit dr. lencsés Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője terjesztett a testület elé. Ez a beszámoló azt mér­legelte, hogy az MSZMP Po­litikai Bizottságának és a Minisztertanácsnak 2006/1970. (VI. 12.) számú határozata —■ ami a családi jellegű társadal­mi szertartások továbbfejlesz­tését szabályozta — miként érvényesül megyénk társadal­mának életében. Még ponto­sabban: a határozatba fog­lalt elvek, hol és hogyan ér­vényesülnek a gyakorlatban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága utoljára ezelőtt két évvel, 1960 júliusában foglal­kozott a társadalmi ünnep­ségek elterjedésének elemzé­sével. Az ez alatt az idő alatt végbement változások az ilyen ünnepségek népszerű­ségének növekedésében igen kedvezőek. Megyénk — a tár­sadalmi ünnepségek — a név­adók, a házasságkötések és a temetések rendezésében az országos középszinten foglal helyet. Ez azért megbecsülen­dő eredmény, mert Tolna megyében az országosnál jó­val kedvezőtlenebb helyzet szolgált kiindulási alapul. A részletes és a további tenni­valókat is összegező beszá­molóra épített intézkedési tervet — amit szintén az igazgatási osztály vezetője ter­jesztett elő — a végrehajtó bizottság módosításra java­solta, egyetértve és messze­menően támogatva azt az igényt, hogy a társadalmi ün­nepségek valóban méltó és emlékezetes megrendezésének tárgyi feltételeit a jövőben tovább kell javítani. Ezután a végrehajtó bizott­ság dr. Polgár Ferencnek a megyei tanács vb-titkárának tájékoztatóját vitatta meg. A tájékoztató azt dokumentálta, hogy a megyei tanács járási hivatalai felállításuk óta mit végeztek, illetve, hogyan funkcionálnak államigazgatá­si feladataik ellátásában a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának egységes, önálló hatáskörű szerveiként. Mint ezt a végrehajtó bi­zottság megállapította, a ta­nácstörvény diktálta „átállás” megtörtént, a járási hivatalok működése a várakozásnak megfelelően alakult. Harmadik napirendként fog­lalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Tol­na megyei Gazdasági Döntő­­bizottság elnökének, dr. Len­csés Gyulánénak a tájékozta­tójával, aki a gazdasági szer­vezetek jogvitáiról, a válla­latok közötti szerződéses fe­gyelem tapasztalatairól segí­tett képet alkotni. A GDB 1968 őszén adott hasonló tá­jékoztatót a végrehajtó bi­zottságnak. Az azóta eltelt időszakban — a bekövetke­zett szervezeti változások ha­tására — az ítélkezési jelle­gű tevékenység került előtér­be a GDB gyakorlatában, a korábbi, államigazgatási jel­legű tevékenységgel szemben. A rendkívüli jogorvoslati rendszert a fellebbezési rend­szer váltotta föl. A tájékoztató kapcsán el­hangzott kérdések, válaszok, észrevételek összegezéseként a vb úgy foglalt állást, hogy bár történtek pozitív válto­zások a szerződéses fegyelem betartása terén, eredménye­inkkel nem lehetünk elégedet­tek, mivel a szerződéskötési lazaságok, a szerződésszegé­sek a hibás, vagy késedelmes teljesítések és a jogosulatlan anyagi előnyökre való törek­vések változatlanul igen sok munkát adnak a GDB-nek és nem ritkán az igazságügyi szerveknek is.­­E napirend vitáján részt vett dr. Nagy Miklós, a Köz­ponti Gazdasági Döntőbizott­ság elvi osztályának munka­társa, aki szintén eredményes­­­nek ítélte a Tolna megyei GDB tevékenységét és ígére­tet tett, hogy egy itt spontán fölmerült kérdésre megsürgeti az intézkedést. A kérdés cím­zettje a Központi GDB, mely dönteni hivatott a szekszárdi szennyvízderítő ügyében. Mint ismeretes, a megyeszékhely fölöttébb elhúzódó — és rég­óta már Budapesten zajló — vitája a lajosmizsei Vízgépé­szeti Vállalattal nem sokkal azután kezdődött, amikor a derítő elkészült és nem sok­kal az üzembe állítás után csődöt is mondott. A kivite­lező nemcsak hibásan teljesí­tette vállalását, hanem jogo­sulatlanul tett szert anyagi előnyre is. Ezért sürgős len­ne pontot tenni az ügy vé­gére. A megyei tanács vb elfogad­ta a megyei GDB elnökének tájékoztatóját, majd bejelen­tésekkel zárta ülését. A Francia KP tüntetést rendezett Párizsban a vietnami agresszió ellen. Képünkön: a hatalmas demonstráció részt­vevői a Köztársaság téren. Ilku Pál Prágában Prága (MTI). Ilku Pál mű­­­velődésügyi miniszter, aki hét­fő óta hivatalos látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában, Prágában megbeszélést folyta­tott vendéglátójával, Miloslav Bruzek cseh művelődésügyi miniszterrel és Josef Havlira cseh oktatásügyi miniszterrel. Kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két ország iskolaügyé­­nek helyzetéről és a további tervekről. Ilku Pál este Pozsonyba uta­­­zott, ahol szlovák kollégáival folytatja tárgyalásait. Műve­lődésügyi miniszterünk pénte­ken fejezi be csehszlovákiai látogatását. Helyreállítási munkák Chilében Chile központi tartományá­ban a július 8-i földrengés óta teljes ütemben folynak a hely­reállítási munkálatok. Az élet mindenütt kezd megindulni, a legtöbb üzem dolgozik, az üz­letek nyitva tartanak és meg­indult a közlekedés is. A hely­reállítási munkálatokat irányí­tó katonai hatóságok szerint a teljes helyreállításhoz még legalább két hónap szükséges. Az ország különböző részeiből és külföldről segélyszállítmá­nyok érkeznek. A károsultak között élelmiszert, meleg ruhát osztogatnak, az állami ható­ságok kölcsönöket folyósítanak a lakóházak helyreállítására. A legtöbb helyen a romok elta­karítása után azonnal megin­dul az építkezés* Tanácskozik a II. országos mezőgazdasági munkavédelmi konferencia Megkezdődött szerdán a II. országos mezőgazdasági, élel­miszeripari és fagazdasági munkavédelmi konferencia Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Több mint 400 gazdaság vezetője vitatja meg a háromnapos tanácskozáson azokat a teendőket, amelyek­kel biztonságosabbá teszik a munkafolyamatokat és az ed­digieknél is jobban védik a dolgozók testi épségét. Dr. Tamás Lászlónak, az ÉDOSZ főtitkárának meg­nyitója után Kazareczki Kál­mán, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes hangoztatta, hogy munka­­védelmi feladatokat a műsza­ki színvonal határozza meg, s a munkaerő védelmének leg­hatékonyabb módja a műsza­ki fejlesztés, a gépesítés, a korszerűsítés. Napjainkban már a talajművelést, a ve­tést, a növényápolást, az ara­tást csaknem teljes egészében gépek végzik. A növényvéde­lem 50 százaléka, a szállítás 65 százaléka gépesített, a ra­kodás azonban sok gondot okoz, hiszen annak 75 száza­lékához még közvetlen kézi munka szükséges. A gépesí­tés mértékének kedvező mu­tatószámait rontja, hogy a mezőgazdasági gépállomány elöregedett. A traktorok és más mezőgazdasági gépek át­lagos életkora meghaladja az előírtat, így a gépek teljesítő­­képessége alacsony, egyre nö­vekszik a javítások költsége és csökken az üzembiztonság is. A következő ötéves tervben a mezőgazdasági termelés elő­reláthatólag mintegy 15 szá­zalékkal nő, a munkaerő-lét­szám pedig 120 ezerrel csök­ken. A zökkenőmentes gaz­dálkodás megvalósításához több tényezőt is figyelembe kell venni — mondotta a miniszterhelyettes. Köztük említette, hogy tovább emel­kedik a nők aránya a mező­gazdasági termelésben, így számolni kell alkati sajátos­ságaikkal s annak megfelelő munkakörülményeket kell te­remteni. A demográfiai hul­lám a mezőgazdaságban előre­láthatólag generációváltást eredményez, s ha a munka­­körülményeket nem változtat­ják meg, a fiatalokat nem tudják megtartani a falvak­ban. Elsődlegesen a nehéz fi­zikai munkát szükséges a gé­pekkel helyettesíteni, köztük főleg a rakodást, valamint a vegyi anyagok felhasználását. A növekvő termésigényeket és a munkaerőhelyzet várható alakulását figyelembe véve készült el a gépesítési prog­ram, amelynek alapján a ne­gyedik ötéves tervben meg­könnyítik a takarmányter­­mesztést, betakarítást, anyag­­mozgatást, megvalósítják a szarvasmarha- és sertéstele­pek gépesítését, kicserélik az elavult, korszerűtlen erőgépe­ket. Mindezekhez növelni kell a gépi vonóerő-állományt. A tervek szerint a következő öt évben 75 000 traktorral és 13 000 tehergépkocsival bő­vül az élelmiszergazdaság gépparkja. A konferencia első napján Kazareczki Kálmán miniszter­­helyettes kitüntetéseket adott át kiváló munkavédelmi te­vékenységért, harminckilencen kiváló dolgozó jelvényt kap­tak, húszan pedig miniszteri dicséretben részesültek. A továbbiakban három szekcióban folytatja ülését a konferencia. (MTI)

Next