Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

2^NÉPÚJSÁG Az iraki-iráni háború kiszélesedéssel fenyeget Jordánia vasárnap este az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte az iraki-iráni konfliktus miatt. A kérést Jordánia állandó ENSZ- ké­pviselője levélben juttatta el a Biztonsági Tanács elnökéhez. A levél hangoztatja, hogy a konfliktus mind szélesebb mé­reteket ölt és közvetlen veszélyt jelent a térség és az egész vi­lág biztonságára. A BT tizenöt tagállamának képviselője hét­főn nem hivatalos konzultáció­kat folytatott a kérdésről. Iraki repülőgépek vasárnap bombázták Kharg szigetét — Irán legnagyobb olajkikötőjét — és a tabrizi olajfinomítót, jelentették be Bagdadban. Az iraki katonai közlemény szerint a támadást megtorlásnak szánták, amiért az iráni tüzér­ség a hét végén lőtte Basra iraki várost és más polgári cél­pontokra is tüzet nyitott. A va­sárnapi iraki légitámadás „je­lentős károkat" okozott a ki­kötőben és a finomító beren­dezéseiben — adja hírül a bagdadi jelentés. Az iraki—iráni konfliktusról tanácskoztak vasárnap Rijad­­ban az Arab-öböl menti orszá­gok együttműködési tanácsá­hoz tartozó államok külügymi­niszterei. A rendkívüli ülésszak munkáját hétfőn folytatták. A vasárnapi ülésen Szaud al-Fejszal szaúdi külügyminisz­ter beszámolt a Szíriai és az al­gériai vezetőkkel, valamint Claude Cheysson francia kül­ügyminiszterrel folytatott meg­beszéléseiről. A szaúdi minisz­ter a napokban járt a két or­szágban, amelyek Irán oldalán állnak az Irakkal szembeni konfliktusban, Cheysson pedig vasárnapig Rijad vendége volt. Az irak—iráni háború továb­bi eszkalációja, például az irá­ni csapatok iraki területre tör­ténő behatolása — amiről mostanában szó esik —, újabb résztvevőket kapcsolna be a háborúba — állapítja meg a Pravda tegnapi kommentárja. Jurij Gluhov emlékeztet arra, hogy a két éve tartó háború újabb szakaszába lépett­ a frontvonal, miután az irániak visszafoglalták az irakiaktól az utolsó várost is területükön, most gyakorlatilag a két ország határvonalát követi. A kérdés az, vajon átlépi-e ezt a vo­nalat az iráni hadsereg, foly­­tatja-e a hadműveleteket, vagy az 1980-as status quo helyre­­állítása megnyitja-e az utat a békés rendezéshez. Az imperialista hatalmak nem akarják, hogy az iraki­iráni háború tüze kialudjon — állapítja meg a Pravda. Sőt, az a­­ benyomás alakul ki, hogy egyesek szívesen vennék, ha a konfliktus arabközivé szélesed­ne. Kluhov emlékeztet arra, hogy Irakot Egyiptom, Jordá­nia, Szaúd-Arábia támogatja, míg Irán mellé állt Szíria, Líbia, Algéria, a JNDK. Fennáll tehát a veszély, hogy ha az iráni csapatok átlépik Irak határát, más arab orszá­gok is belépnek a háborúba. A Pravda végezetül megál­lapíthatja: most, amikor meg­nyílt az út a konfliktus békés rendezéséhez, a világ közvéle­ménye arra számít, hogy az eddig sikertelen ENSZ- és más missziók eredményesek lesznek. Harcok a Falkland-szigeteken Hétfő esti jelentések szerint a keleti Falkland-szigeten part­ra tett brit erők 15—20 kilomé­terre közelítették meg a falk­­landi fővárost, Port Stanley-t. A város argentin védői — szám szerint 7—10 ezren — egy huszonöt kilométer hosszú és tíz kilométer széles félsziget­re szorultak vissza. A britek most már nincsenek számbeli kisebbségben, élvezik a flotta repülőgép-anyahajóiról felszálló Harrierek és a hajó­ágyúk támogatását. Mellettük szól a nagyobb hivatásbeli ru­tin és jobb technikai felszerelt­ség is. Saját megítélésük sze­rint ezek az erényeik dombo­rodtak ki a Goose Green és Port Darwin visszavételéért fo­lyó ütközetben, ahol alig több, mint 500 brit ejtőernyős meg­adásra kényszerített egy na­gyobb létszámú argentin hely­őrséget, 1400 foglyot ejtve. Eb­ben a harcban 16 brit katona vesztette életét és 31 sebesült meg. Az argentin légi ellencsapás, amely a hadügyminisztérium közleménye szerint nagy erők­kel folyt, eredménytelen ma­radt. Brit részről egy Skyhawk lelövését jelentették, és beis­merték, hogy két nappal ko­rábban elvesztették egy kar­­rierjüket és egy helikoptert is. Vasárnap és hétfőn London­ban két ízben is cáfolták az argentin félnek azt a bejelen­tését, hogy találat érte­ a brit flottacsoportosításhoz tartozó két repülőgép-anyahajó egyi­két. * II. János Pál pápa, aki ne­gyedik napját tölti brit földön, vasárnap is, hétfőn is a vártnál szenvedélyesebb formában tett hitet a béke mellett. Vasárnap Coventryben azt mondta, hogy a háború, mint a nemzetek közti vitás kérdések megoldá­sának eszköze, „teljesen elfo­gadhatatlan”. Hétfőn Yorkban — előre megírt beszédétől el­térve — újból igazságos és tartós békét sürgetett. PANORÁMA BUDAPEST Lázár Györgynek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága tagjának, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter­­tanácsa elnökének meghívására Zsambin Batmond, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke június első felé­ben hivatalos, baráti látogatást tesz hazánkban. VARSÓ Lengyel párt- és állami kül­döttség látogat a közeli na­pokban Bukarestbe, Nicolae Ceausescunak, a Román Kom­munista Párt főtitkárának, az államtanács elnökének meghí­vására. A hivatalos, baráti lá­togatásról utazó lengyel kül­döttséget Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, miniszterelnök, a Nemze­ti Megmentés Katonai Taná­csának elnöke vezeti. MOSZKVA A világűrben nyugalom, a Földön valamelyes izgalom volt a hét végén: miközben a Szal­­jut–7 űrállomás személyzete a megérdemelt hét végi pihenőt élvezte, addig Csillagvárosban vizsgáztak a szovjet—francia űrutazás résztvevői és tartalé­kaik. Jean-Loup Chrétien és Patrick Baudry szovjet társaival együtt kiváló minősítést kapott az utolsó — elméleti és gya­korlati — vizsgán. PRÁGA Hétfőn Prágában megkezdte munkáját a szocialista orszá­gok kulturális minisztereinek ta­nácskozása. A magyar delegá­ciót Pozsgay Imre művelődési miniszter vezeti. A napirenden a szocialista országok kulturá­lis ügyekben való együttműkö­désének kérdései szerepelnek. BONN Nagyon valószínűnek tartom, hogy Leonyid Brezsnyev és Ro­nald Reagan még az idén ős­­szel találkozik egymással — je­lentette ki hétfőn este Helmut Schmidt bonni kancellár a ZDF televízióállomásnak adott interjújában. Schmidt elutasítot­ta azokat a nézeteket, amelyek szerint az enyhülési politika már „túlhaladott". Az NDK a béke országa (I.) Vendégnek lenni jó. Régi ba­rátoknál vendégeskedni még jobb. Az egymás jelene, jövője iránt őszintén érdeklődő, azo­nos sorsúak körében eltöltött napok egyenesen felejthetetle­nek. Az ilyen alkalmakkor egy­mást érik a kérdések, és egy­más szavába vágva mondjuk el, hogy nálunk mi hogyan van, miről mi a tapasztalatunk. A Német Demokratikus Köztársa­ságban járt magyar újságíró­küldöttségnek az ilyen élmé­nyekből bőségesen kijutott. AZ ORSZÁG, AHOL JÁRTUNK Ezrekben mérhető azoknak a száma, akik évente hozzánk, il­letve tőlünk oda utaznak. Még­sem szükségtelen talán néhány jellemző adattal bemutatni ba­rátainkat, ezt a közel tizenhét (16,7) milliós népet, amely ez­zel az adattal a 39. a világon, jóllehet területe szerint csak a 102. helyen van. Fővárosa Ber­lin, a több mint egymilliós lé­­lekszámával közel kétszerese a második helyen álló (563 ezer lakosú) Lipcsének. Egyébként ti­zenöt olyan városa van az NDK- nak amelyben százezer feletti a lakos. A megyék között Karl- Marx-Stadt vezet a lakosság számát illetően, itt ugyanis kis híján kétmillióan élnek. (Csak az érdekesség kedvéért érde­mes megtervezni, hogy magyar testvérmenyéje: Tolna hazai vi­szonylatban is a kicsik közé tar­tozik.) Az ország lakosságának kö­zel kétharmada munkaképes ko­rú, az egyharmad fele még, a másik fele pedig már nem aktív. POLITIKÁJA: BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS Alig több mint egy éve tar­tották Berlinben a Német Szo­cialista Egységpárt X. kongres­­­szusát, ahol — a kommunista pártok szokása szerint — számba vették az elmúlt évek során végzett munkát. Nyugodt lelki­ismerettel állapíthatták meg, hogy az NDK megalakulásakor, 1949-ben a világ népei előtt tett esküjéhez hű volt, mindent megtett annak érdekében, hogy német földről soha többé ne indulhasson ki háború. S hogy a nemzetközi felelősségét érzi, és nagyon komolyan veszi, bizo­nyítja, egyebek között az a több mint százkilencven szerződés, amit nyugati államokkal írt alá. Az NSZEP-nek több mint két­millió tagja van, a taglétszám 1976 óta háromszázötvenezerrel nőtt, többségük huszonöt év alatti fiatal. A történelmi helyzet úgy ala­kult, hogy az NSZEP mellett még négy önálló politikai párt tevékenykedik: a Németországi Kereszténydemokrata Unió, a Németországi Liberális Demok­rata Párt és a Németországi Nemzeti Demokrata Párt. A pártok és a jelentősebb társadalmi szervek küldöttei al­kotják a legfelső, egyben az egyetlen törvényhozó testületet, a népi kamarát. Az elmúlt év­ben újjáválasztott képviselőház tagjainak közel fele munkás. Feljegyzésre érdemes, hogy több mint kétmillió embernek van választott tisztsége az or­szágos testületektől az iskolai szülői munkaközösségekig. Átfogó szociális program kezdődött tíz évvel ezelőtt. Egyik célja, hogy 1990-ig a lakáskér­dés, mint társadalmi probléma lekerülhessen a napirendről. Az elmúlt tíz év eredményes vég­rehajtásra utal, hiszen átadtak 1,4 millió lakást, amelyben több mint négymillióan találtak új otthonra. Az új lakások kevés kivétellel központi fűtésesek, összkomfortosak. Nagy figyelmet fordítanak a közlekedés, a kereskedelem, a szolgáltatás, az iskolai, óvodai és bölcsődei hálózat fejleszté­sére. Minden évre jut egy vagy több olyan átfogó szociálpoli­tikai intézkedés is, amely ezrek életkörülményeit javította. Ezen intézkedések között volt bér­emelés, munkaidő-csökkentés,­ szabadság-meg­hosszabbítás, gyermekgondozási segély beve­zetése, ösztöndíj és­ iskolai ta­nulók után fizetett segély. A családalapítást kamatmentes segély folyósításával, a gyer­meknevelést bölcsődék és óvo­dák létesítésével segítik. FEJLETT NÉPGAZDASÁG A nyersanyagokban szegény országok jellemzője, hogy az anyag- és energiaigényes ter­mékek helyett a kisebb anyagi, de nagyobb szellemi befekte­tést igénylő cikkek előállítására törekszenek. A fejlett feldolgo­zóipar új ágai a kőolaj-feldol­gozás és az elektronika, de vál­tozatlanul kiemelkedő helyet foglal el a gép- és járműipar, a vegyipar, a könnyű- és élel­miszeripar. A termelő szférában minden dolgozóra hetvenötezer márka értékű állóeszköz jut. A fejlődés útja az NDK-ban is az intenzivitás. Ezzel a lehe­tőséggel élve növelik a terme­lést például a személygépkocsi­gyártásban (évi 177 ezer), tv­­gyártásban (évi 578 ezer), a harisnyaféleségek gyártásában (évi 322 millió pár), vagy a sör­gyártásban (évi 23,6 millió hek­toliter), hogy a találomra ki­választott néhány cikkel utal­junk a fenti állításra. Az ország élelmiszer-szükség­letének több mint kilencven szá­zalékát a saját mezőgazdaság termeli meg. Elsősorban a ter­melőszövetkezetek, mert ott az állami gazdaságok főleg a vető­magvakat és a tenyészállatokat állítják elő. AZ ÁTLAGPOLGÁR HÉTKÖZNAPJAI Az átlagpolgár a fizetésének egynegyedét költi élelmiszerre. Száz háztartásból kilencvenben van tévé, egy híján mindegyik­ben van hűtőszekrény, harminc­hétben autó. Az átlagpolgár közel kilencven kiló húst, 290 tojást eszik, erre megiszik majd száznegyven liter sört és elszív 1721 cigarettát. A gyermekek tíz évig tanköte­lesek, azután vagy szakmát ta­nulnak, vagy újabb két év múl­va érettségi vizsgát tesznek, hogy egyetemen vagy főiskolán folytathassák a tanulást. Az NDK-ban nagy gondot for­dítanak a sokoldalú, színes, tar­talmas , egyéni és társadalmi életre. Ebbe a körbe tartozik a munkakultúra éppen úgy, mint a személyes életstílus kultúrá­ja­ ..... Gazdag a művelődési és szó­rakozási repertoár is. Berlin, Lipcse, Weimar, Halle, Zwickau, mind-mind egy jelentős rendez­vénysorozat színhelye minden évben, illetve kétévenként. Már folynak az előkészületek a jövő évi Luther-ünnepségekre. A szervező bizottság elnöke Erich Honecker. (Folytatjuk) FEJES ISTVÁN 1982. június 1. A tizenhatodik Hétfő esti kommentárunk. Már elkészült a zászlórúd és megérkezett a lobogó is, vagyis ami a külsőségeket illeti, minden rendben. Szombaton a NATO Brüsszel melletti székhelyén fölhúzzák az atlanti paktum 16. tag­államának, Spanyolországnak a zászlaját és hivatal­osan is be­iktatják a szervezet kötelékébe. Június 10-én Bonnban már Leopol­­do Calvo Sotelo spanyol miniszterelnök is részt vesz a NATO csúcsé­rtekezletén. Korábban a NATO-ban korántsem ítélték meg egységesen a spanyol csatlakozást. Az Egyesült Államok mindvégig ragaszkodott ehhez a lépéshez, annál is inkább, mert Spanyolország fekvése stratégiailag kulcsfontosságú. A spanyol fennhatóságú Kanári­­szigetek az Atlanti-óceán legnagyobb forgalmú hajóútja mentén éppúgy fontos ellenőrző pontot képeznek, mint a Baleár-szigetek a Földközi-tenger térségében. Persze, az amerikai jelenlétet spa­nyol földön már jóval korábban szerződések biztosították. Az első megállapodást még Franco tábornok kötötte Eisenhower elnökkel 1953-ban, s ennek értelmében azóta jelentős amerikai légi és tengerészeti erők állomásoznak spanyolországi támaszpontokon. A szerződés meghosszabbításáról jó ideje folynak tárgyalások, ám a megegyezés egyelőre késik. A NATO mostani kibővítése veszélyes lépés. Közismert a Szovjetunió régóta hangoztatott véleménye: a politikai-katonai integrációk kiterjesztése ellenkezik az európai biztonság érdekei­vel és növeli a két katonai tömb szembenállását a kontinensen. Spanyolország belépésével merőben új helyzet alakult ki nemcsak Európában, hanem az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger térsé­gében is. Érthető, hogy madridi ellenzéki körökben is rendkívül élesen bírálták a kormányt. A szocialistáik egyik vezetője emlékez­tetett arra, hogy pártja legalább a csatlakozás elhalasztását ja­vasolta. A Spanyol Kommunista Párt főtitkárhelyettese pedig rá­mutatott: a belépés egyáltalán nem járul hozzá Gibraltár ügyé­nek rendezéséhez. A csatlakozás ellen voksolt egyébként a NATO-tagságról ren­dezett szavazáson a választók fele, de a parlamentben a kor­mánynak biztos a többsége. Népszerűnek azonban aligha nevez­hető a madridi döntés, amely még nagyobb feszültséget hoz a spanyol belpolitikába és kedvezőtlen hatást gyakorol az amúgy is feszült európai légkörre. G­Y­APA­Y DÉNES Június 1-től csökken a faanyagok ára Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye A világpiaci árak tartós csökkenéséhez igazodva 1982. június 1-től csökken a faanya­gok termelői és fogyasztói ára. Az árcsökkenés a fenyő, fűrész­ipari termékeknél átlagosan 14 százalék (ezen belül például a zsaluzódeszka köbméterenkénti átlagára 5240 forintról 4520 forintra csökken), a nyárfa fű­részipari áruknál átlag 11 szá­zalék (például a nyárfapalló eddigi 3640 forintos köbméte­renkénti fogyasztói egységára 3260 forint lesz); a bükk, tölgy és egyéb lombos fűrészipari ter­mékeknél mintegy 9 százalék (a tölgypalló köbméterenkénti fo­gyasztói ára 11 680 forintról 10 700 forintra mérséklődik). A faanyagok árának mérséklése következtében csökkenni fog az ezeknek az anyagoknak a fel­­használásával készült termékek fogyasztói ára is. A csökkenést folyamatosan hajtják végre olyan ütemben, és mértékben, ahogy a termékeket már ol­csóbb alapanyagokból gyártják. (MTI) D Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982.­únius 1-től Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 022,92 6 395,48 Ausztrál dollár 50 3­54,260 3 761,72 Belga frank 5 000 76,76 81,50 Dán korona 1 000 427,48 453,92 Finn márka 100 741,37 787,23 Francia frank 500 558,88 593,44 Görög drachma 500 54,91 58,3) Holland forint 1 000 1 304,11 1 384,77 Japán yen (1000) 10 000 140,04 148,70 Jugoszláv dinár 1 000 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2 698,46 2 865,38 Kuvaiti dinár 10 11 739,82 12 466,00 Norvég korona 100 559,80 594,42 NSZK márka 1 000 1 450,14 1 539,84 Olasz líra (1000) 50 000 26,09 27,71 Osztrák schilling 1 000 205,65 218,37 Portugál escudo 5 000 47,33 50,25 Spanyol peseta 5 000 32,47 34,47 Svájci frank 1 000 1 710,72 1 816,54 Svéd korona im 579,00 614,82 Török líra 1 000 23,39 24,83 USA dollár 100 3 346,34 3 553,32

Next