Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-22 / 274. szám
2TSÉP ÚJSÁG Megkezdődött az európai kulturális final szakértői tanácskozása Nagy János államtitkár beszéde Harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek részvételével szerdán Budapesten a Hilton Szállóban megkezdődött az európai kulturális fórumot előkészítő szakértői tanácskozás. A Magyar Népköztársaság nevében Nagy János külügyminisztériumi államtitkár üdvözölte a delegációkat. Elmondotta: a magyar kormány megtisztelő és felelősségteljes megbízatásként fogadta a madridi találkozó közmegegyezésen alapuló döntését, amely szerint a kulturális fórumnak és az azt előkészítő tanácskozásnak Budapest ad otthont. Hangsúlyozta, hogy országunk a történelem során mindig igyekezet kivenni részét az európai kultúra gazdagításából, és lehetőségeihez mérten aktívan hozzájárult az európai államok közötti kölcsönös megértés előmozdításához, a helsinki záróokmány ajánlásainak gyakorlati megvalósításához. Reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás résztvevői tapasztalni fogják: a szocialista Magyarország nyitott Európa és a világ minden valódi kulturális-művészeti értéke iránt. Meggyőződésünk, hogy más népek kulturális értékeinek megismerése egyben saját kultúránk gazdagítását is szolgálja. Kormányzatunk jelentős anyagi áldozatokat hoz azért, hogy ezek az értékek minél szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A magyar kultúra kiemelkedő személyiségei hagyományosan fontos küldetésüknek tekintették, hogy nemzeti értékeink őrzése és gyarapítása mellett hazai közegbe ültessék át az egyetemes emberi kultúra maradandó alkotásait. A továbbiakban szólt arról, hogy a magyar közvélemény kezdettől fogva nagy figyelemel kíséri a kulturális fórum előkészületeit és várakozással tekint munkája elé. A lehető legkedvezőbb feltételeket kívánjuk biztosítani ahhoz, hogy a tanácskozás és annak eredményeként majd a kulturális fórum sikeresen betölthesse feladatát: a kulturális alkotást, a terjesztést és az együttműködést érintő, egymással szorosan összefüggő kérdések megtárgyalásával, a madridi találkozón elfogadott mandátumnak megfelelően hatékonyan járuljon hozzá az európai kulturális élet gazdagításához, egymás értékeinek jobb megismeréséhez, valamint az egyenjogúságra és a kölcsönös érdekekre épülő kulturális kapcsolatok megszilárdításához. Hazánk abban érdekelt, hogy a mostani tanácskozás és majdan a kulturális fórum konstruktív szellemben végezze munkáját. Nyilvánvaló, hogy ehhez mind a 35 résztvevő állam együttes törekvésére, erőfeszítésére és politikai készségére van szükség. Megítélésünk szerint — hangsúlyozta az államtitkár — a kulturális fórum szervesen illeszkedik abba a politikai tanácskozássorozatba, amelyet helsinki folyamatnak nevezünk. Éppen ezért a fórum akkor tölti be hivatását, ha a tanácskozás légköre és a munka eredménye híven tükrözi majd a helsinki záróokmány szellemét, s a résztvevő államok kapcsolatait vezérlő elvekkel összhangban vázolja fel közös törekvéseinket és céljainkat a kulturális együttműködés jövőjét illetően. Európa és a világ népei a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben joggal kísérnek nagy figyelemmel minden olyan törekvést, amely elősegíti a helsinki folyamat fenntartását, a békés egymás mellett élést. A kulturális együttműködés, az értékek cseréje, s az egyes művészeti ágak képviselőinek kapcsolatai semmi mással nem helyettesíthető szerepet játszanak ebben. Nagy János szólt arról is, hogy az együttműködés gondolatának és gyakorlatának történelmi hagyományai vannak Európában. Földrészünk minden évszázadban — a jelenlegiben is — nemcsak nagy háborúk tűzfészke és színtere volt, hanem olyan szellemi áramlatok szülőhelye is, amelynek kisugárzását mindmáig érezzük. „Fegyverek közt hallgatnak a múzsák” mondja a latin közmondás, de biztosak vagyunk benne, hogy nem egyedül a magyar kultúra művelői foglalnak állást egy olyan világ mellett, amelyben nem a múzsák, hanem a fegyverek hallgatnak, amelyben az emberi elme, az emberi gondolkodás kimeríthetetlen forrásaiból nem egy nukleáris világkatasztrófa, hanem az egész emberiség anyagi és szellemi gazdagodása ered. Beszéde befejező részében hangsúlyozta: a helsinki folyamat keretében sorra került találkozók és tanácskozások egyik tanulsága, hogy azok kimenetele nem kis mértékben az előkészítés eredményességétől függött. A megnyitó után az előkészítő tanácskozás zárt üléssel megkezdte munkáját. * Este a Magyar Állami Operaházban balettelőadáson látták vendégül a szakértői tanácskozás résztvevőit. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Amin Dzsemnajét, a Libanoni Köztársaság elnökét országa nemzeti ünnepe alkalmából. MOSZKVA A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a Koreai NDK fővárosában szerdán Kim Jong Nam, a Koreai Munkapárt KB PB tagja, a Közigazgatási Tanács elnökhelyettese, külügyminiszter megbeszélést folytatott Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettessel. Kapica vezeti azt a szovjet kormányküldöttséget, amely a két ország közötti határátkelésről szóló megállapodás kidolgozásáról tárgyal Phenjanban. SZOMBATHELY Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Vas megyében. Felkereste a szombathelyi Kertész Termelőszövetkezetet, ezután ellátogatott a megyei művelődési és ifjúsági központba, és a társadalmi összefogással épülő szombathelyi képtárba. A szombathelyi Sabaria Cipőgyárban részt vett a IV-es számú pártalapszervezet beszámoló taggyűlésén. PEKING Magyar kereskedelmi kiállítás nyílt szerdán Pekingben. Dr. Schulitheisz Emil egészségügyi miniszter üdvözölte a megjelenteket, szavaira Kuo Tung-po, a Nemzetközi Kereskedelmet Előmozdító Országos Bizottság alelnöke válaszolt, majd Cuj Jüe-sli kínai közegészségügyi miniszter vágta át a nemzeti színű szalagot. VARSÓ Mint a lengyel külügyminisztérium közölte, Hans- Dietrich Gensehernek, az NSZK külügyminiszterének lengyelországi látogatását elhalasztották. Magyar partizánok Szlovákiában (III.) „A gyűrű szoros...” A szlovák nemzeti felkelés harcaiból jelentős részt vállalt a Vaszilij Mihajlovics Kozlov partizánegység parancsnoksága alatt tevékenykedő, Petőfi Sándor nevét viselő partizánosztag. Parancsnoka Grubics Zoltán, kommiszárja Fábry József volt, az osztag létszáma pedig meghaladta a kétszázötven embert. Hogy miként erősödött egy partizánosztag? Jó példa erre Fábry József akciója, amit Lucska faluban hajtott végre. A partizánok a lakossággal állandó összeköttetésben voltak. Önnön szerezték a legfrissebb híreket, tájékozódtak a német és a magyar alakulatok mozgásáról, tevékenységéről és terveiről, így tudták meg Fábryék, hogy Lucskára magyar katonák érkeztek a frontról, és a lakosságtól élelmiszert igyekeztek rekvirálni. A Petőfi-partizánegység egyik csoportja Fábry József vezetésével nem sokkal később megjelent a településen. A lakosság közvetítésével, később pedig személyesen is felvette a kapcsolatot a magyar frontkatonákkal, aminek eredményeként öt magyar honvéd letette a fegyvert és beállt a partizánosztagba, a többiek pedig elrejtőztek a közeli erdőkbe anélkül, hogy a kapott parancsot végrehajtották volna. A Petőfi-partizánosztagot egy alkalommal váratlanul közrefogták a németek egy magaslaton, Revucától északra. Adler Károly osztagparancsnok negyedórás heves tűzharc után úgy határozott, hogy kitör az ellenség gyűrűjéből. A gyors döntést siker koronázta: megsemmisítettek tizenhat németet, a partizánok pedig négy sebesülttel vonultak el. Adler Károly lőcsei fogtechnikus volt. Négygyermekes családban nevelkedett. A szlovák nemzeti felkelés győzelmét követően otthagyta jelmenő üzletét, és csatlakozott a partizánokhoz. A szlovák és a magyar antifasiszták érdekeinek összefonódását bizonyítja, hogy minden akciót — tekintet nélkül arra, hogy a szlovák hegyekben, a határ közelében, vagy magyar területen hajtottak végre — a közvetlen kölcsönös segítség cselekedeteként fogták fel. Amikor Kozlov őrnagy csoportja brigáddá gyarapodott, a magyar partizánok többsége a Petőfi Sándor egységbe tömörült. A Szlovák Nemzeti Felkelés elleni elsöprő német támadás idején, 1944. október végén a Petőfi-egység a cetneki völgybe vonult át. Ez a völgy a partizánköztársaság életét élte, és a faluban Besztercebánya eleste után is csehszlovák zászló lobogott. A Petőfi-egység itt egyesült Adler Károly csoportjával, amelyben magyarok és szlovákok harcoltak. A csoportot a Gömör hegyi falvakban mindenütt „Otec” néven ismerték. Az újabb csoportokkal megerősített Petőfi-egység tíz községben fejtett ki tevékenységet, a slavosovcei papírgyárban is, ahol az egység partizánigazolványait nyomtatták. Ezek a falvak Cierna Lehota környékén a német fegyvereknek hónapokon keresztül ellenálltak, és a sikeres küzdelemhez a lakosság egymillió korona értékű ruházatot, élelmiszert biztosított. — A stábom tudomására jutott, hogy magyar katonák állnak át hozzánk, bujdosnak, és az a gondolat is felmerült, hogy nekünk kellene közeledni hozzájuk, beszervezni őket a partizánmozgalomba. Később egy tíztagú csoportba verődtünk, szovjetek, magyarok vegyesen. Akkor kezdtük el tevékenységünket, megtudtuk, hogy az ózdi kohómunkások Losoncon keresztül nyugat felé tartanak. Kiválasztottunk egy csoportot, amelynek tagjait alkalmasnak találtuk a kapcsolat felvételére. Körülbelül százötven magyar katonát és polgári személyt sikerült meggyőznünk. Később még többen csatlakoztak hozzánk. December közepén Kysuca nad Rimavicou községben alakult meg brigádunk — mesélte Alexander Simkó, aki ma a Zdroj vállalat nyugat-szlovákiai kerületi igazgatóságának személyzeti vezetője. „...Nehéz a búcsú. Én még nagyon szerettem volna élni. Még érzek magamban sok-sok tetterőt. Két hete kergetnek a kutyák, már sokszor úgy volt, hogy itt a vég. Ma sikerült még ötünknek egy nagyon jószívű emberhez betérni és egy kicsit megszáradni, megpihenni, jóllakni. De mi lesz holnap? Húsz méterre járnak tőlünk a németek, az ablakon keresztül nézzük őket. Éjjel kisurranunk, de hová megyünk? A gyűrű szoros. Nagyon sok jó emberem elesett...” — —írta Adler Károly közvetlenül halála előtt családjának. A németek elfogták, kegyetlenül megkínozták és kivégezték. Búcsúlevelét Banska Bystricán a Felkelés Múzeumában őrzik. GOTYAR GYULA ÉS M. SZABÓ GYULA 1984. november 77. Losonczi Pál Hanoiban (Folytatás az 1. oldalról.) Szerda este a hanoi Ba Dinh palota kongresszusi termében ünnepi nagygyűlést rendeztek a magyar pártés állami küldöttség tiszteletére. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál és Truong Chinnh. A nagygyűlést Ghu Huy Man, a Vietnami KP KB PB tagja, az államtanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Tran Vy, a hanoi városi népi bizottság elnöke, ezt követően pedig Losonczi Pál mondott beszédet. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a fegyverkezési verseny körülményei között különösen fontos és sürgető feladat a békéért folytatott harc — mondotta többek között TCan Vy. A kétoldalú kapcsolatokról szólva hangsúlyozta: a vietnami nép végtelenül nagyra értékelte azt, hogy a testvéri magyar nép mindig mellette állt a legkegyetlenebb háborús években csakúgy, mint a békés építés szakaszában. Transy rámutatott, hogy a most aláírt dokumentumnak rendkívüli jelentősége van a két ország barátsága és együttműködése erősítésében és fejlesztésében, a szocialista közösség egységének, szolidaritásának erősítésében. Ezután Losonczi Pál emelkedett szólásra. Megtisztelő megbízatásnak teszek eleget, amikor átadom önöknek, a nagygyűlés résztvevőinek, a baráti vietnami népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, a dolgozó magyar nép szívből jövő üdvözletét és jókívánságait — mondotta bevezetőiben. Hanoi tartózkodásunk befejezésének közeledtével örömmel állapíthatom meg, hogy valamennyi találkozónkat, megbeszélésünket, az országaink kapcsolatainak továbbfejlesztésére irányuló közös törekvés hatotta át. Röviddel ezelőtt írtuk alá a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést, amely újabb bizonyítéka kölcsönös szándékunknak, hogy a jövőben is országaink kapcsolatainak elmélyítésén, együttműködésünk további gazdagításán kívánunk fáradozni. Ez a szerződés nem irányul senki ellen, összhangban van a nemzetközi béke erősítésére irányuló általános külpolitikai törekvéseinkkel. A magyar nép őszinte érdeklődéssel és rokonszenvvel kíséri napjainkban is a vietnami nép erőfeszítéseit az ország előtt álló feladatok megoldásában. Losonczi Pál ezt követően felszabadulásunk 40. évfordulója megünnepléséről, az MSZMP jövőre esedékes XIII. kongresszusának előkészületeiről szólt. A Magyar Népköztársaság támogatja az indokínai országok, köztük a Vietnami Szocialista Köztársaság arra irányuló aktív külpolitikai kezdeményezéseit, hogy Délkelet-Ázsia a béke, a biztonság és a stabilitás övezetévé váljon. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a kétoldalú kapcsolatokról szólt. Népeink baráti kapcsolatai több évtizedes múltra tekinthetnek vissza. Pártjainkat és népeinket közös harcunk, s korunk nagy eszméje, a marxizmus,leninizmus, az internacionalizmus és a szocializmus ügye köti össze. Japán dilemmák Szerda esti kommentárunk. Amerikai vendégpolitikusok tárgyalnak a japán fővárosban és megbeszéléseik félreérthetetlenül egy irányba mutatnak. Washington minden eszközzel szeretné rávenni, sőt, ha kell,rákényszeríteni Japánt a jelenleginél összehasonlíthatatlanul nagyobb katonai tehervállalásra. Ami a helyzetet illeti, a felkelő nap országa világviszonylatban valóban aránylag nagyon keveset költ katonai célokra. A második világháborút követő totális katonai — és lélektani — vereség nyomán Japánban olyan alkotmány született, amely minden vonatkozásban magán viseli a háborús összeomlás jegyeit. Ebből az alaptörvényből, annak betűjéből és szelleméből következett a későbbi és — legalábbis elméletben — mindmáig érvényben lévő kormánydöntés, amely szerint a katonai ráfordítások nem léphetik túl „a bruttó nemzeti termék egy százalékát”. Amit az amerikaiak szeretnének (és ezek a célok álltak mind a hadügyminiszter-helyettes, mind a hadügyi bizottság tárgyalásainak középpontjában), az a következő: 1. Minél nagyobb mértékben a japán fegyveres erők vegyék át a közvetlen térség katonai ellenőrzését. 2. Ha sikerülne Tokiót rávenni az egy százalékos bűvös határ első túllépésére, ennek precedensértéke lenne, és azt nemcsak a további túllépések követnék, de olyan politikai változások is, amelyek a japán békealkotmány módosításához vezethetnének. 3. Ha sikerülne a terhek nagyobb áthárítása, ez több okból csökkenthetné a második Reagan-kabinet talán legnagyobb gondját, a hatalmas amerikai költségvetési deficitet, ráadásul lelassíthatnák a japán békeipar fejlődési ütemét, ami szintén jó lenne Amerikának... Blaker és honfitársai tárgyalásaival egy időben zajlott Tokióban az úgynevezett hibakushák tanácskozása. E névvel a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőit illetik. A résztvevők a fegyverkezési tervek ellen tiltakoztak, mondván, ők már egyszer átélték, milyen az, ha egy ország nukleáris hadszíntérré válik. HARMAT ENDRE A kukorica 10 százaléka van még a földön Megfelelő ütemben halad a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben a kukorica betakarítása: eddig húsz mezőgazdasági szövetkezetben, és a Hőgyészi Állami Gazdaságban végeztek ezzel a munkával. A kukorica összes vetésterületének csupán 10 százalékán van még kint a termés. Az elmúlt hét csapadékos időjárása valamennyi betakarítási, szántási és tápanyag-utánpótlási munkálatot hátráltatta, s a megye különböző pontjain 20—30 milliméter közötti csapadékot mértek. Átmeneti gondot okozott, s okoz ma is a gázolajellátás, mind a gépek, mind a szárítók üzemeltetésénél. A csapadékos időjárás leginkább a cukorrépa felszedését akadályozta, hisz a sáros talajon mozgásképtelenné váltak a gépek. Az elmúlt időszakban csupán a föld szélére, prizmákba rakott termés elszárítására kerülhetett sor. d-