Tolnai Népújság, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-06 / 259. szám
4 «ÚJSÁG Megkezdődtek az „Egészség" hónap rendezvényei A professzor volt a hetedik gyerek Egy tízgyermekes családban hetedikként nőtt fel dr. Velkey László - aki ma jó nevű gyermekgyógyász professzor Miskolcon őmaga három gyermek apja, s már öt unokája is van. Tehát „nem minden előzmény nélkül" tartotta meg szerdán a tolnai zeneiskolában A szülővé válás folyamata című előadását. Ez volt a november 3-tól december 3-ig tartó „Egész-ség" hónap első akkordja, mindjárt a polgármester, Keszthelyi Márton köszöntő-üdvözlő szavai után. (A programokat egyébként, melyeket a város művelődési házában, zeneiskolájában és sportcsarnokában látogathatnak az érdeklődők, egy héttel ezelőtt részletesen közöltük.) A professzor arról szólt, hogy a szülővé válás már a gyermek világrahozatala előtt kezdetét veszi, és tart mindhalálig. Gyermekorvosi prakszisa során sajnos számos olyan esettel találkozott, amikor a kórokozó nem baktérium, nem vírus volt, hanem maga a szülő, a pedagógus vagy a társadalom. És ezek gyógyítása a nehezebb ... Még egy előadás elhangzott a nyitónapon. Dr. Papp István szekszárdi gyermekpszichiáter szólt a szocializálódás buktatóiról. Az „Egész-ség" hónap koreográfiája a következő: előadások, sportvetélkedők zajlanak, s azok előtt, után meg a szünetekben termékbemutatók, reformerek-kóstolók, tanácsadások, filléres gyermekruha-akciók, stb. várják a publikumot a folyosókon, előcsarnokokban. Szerdán sem volt ez másként, amikor a Bab-Lencse Reform Bolt, a Tolnai Sütőipari Rt., a Herbária Rt., a Bio-Fontana Laboratórium és a helyi egészségügyi gondnokság kínálta portékáit a zeneiskola lépcsőházában. A jó szervezésért az önkormányzat titkársági osztályvezető-helyettesét Pócs Margitot, és kollégáit illeti dicséret.Wy-Fotó: Degré Dr. Velkey László előadásán A Rio-Fontana standja Kölesdi történések • • Öregek napja: november 12-én Lépések tornateremügyben A legutóbbi kölesdi testületi ülés témái között szerepelt többek között a helyi költségvetési rendelet módosítása, és szó volt a leendő tornacsarnokról is. Utóbbival kapcsolatban Kocsis György polgármester elmondta, hogy jelenleg a falu iskolásainak csupán egy aszfaltos sportpálya áll rendelkezésére a tornaórákon. Rossz idő esetén nincs hol mozogniuk a gyerekeknek, illetve csak egy kis tanterem szolgál e célra. Pályázatot nyújtottak hát be tornacsarnok építésére, de azt az illetékes hatóság az első körben visszadobta, mivel bizonyos részei nem feleltek meg a hazai szabvány-előírásoknak. Most új tervet készíttettek, melynek beadási határideje november 15. Kedvező elbírálás esetén, talán 1-2 éven belül már a kölesdi kisdiákoknak is lesz tornacsarnokuk. Még egy jelentős eseményről szólt a polgármester, arról, hogy november 12-én öregek napját tartanak a község művelődési házában. A rendezvényt a helyi szövetkezet és Áfész is támogatja. A korábbi esztendőkben is voltak már hasonló akciók Kölesden, de azokat az idősek otthonában szervezték, szűkebb körben. Most viszont kiterjesztették azt, köszöntik, vendégül látják a falu valamennyi idős emberét, szám szerint 430 meghívót küldtek ki. Ricardonak befellegzett Tolna főutcáján az utóbbi hónapokban, években sorra nyíltak a vendéglátó egységek. Érezhető volt a konkurenciaharc, s az, hogy egyik-másik előbb-utóbb bedobja a törölközőt. Azért errefelé sem annyira szomjasak az emberek, hogy az egymástól fél rumnyi távolságra lévő csehek mindegyike virágozhasson. A Ricardo söröző kipontozódott, bezárt. Helyén már működik is a Cleopatra Szépségszalon - fodrászat és kozmetika -, mely az épület előtt „parkoló" biciklik számából ítélve, némileg nagyobb forgalmat bonyolít, mint elődje. Fotó: Kövesdi Már nem a szomjasak járnak ide, hanem a (majdnem) szépek TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 6., szombat A rendőrőrs kapitánysággá alakul? — Szeretnénk, ha létrejönne egy rendőrkapitányság Tolnán - tájékoztatott Keszthelyi Márton polgármester -, testületi ülésen már foglalkoztunk is a kérdéssel, de igazán komoly tárgyalások még nem történtek az ügyben. Mindenekelőtt a célnak megfelelő épületről kellene gondoskodnunk, s csak azután térhetnek vissza a képviselők a részletek megvitatására. • Az őrs '91 szeptemberében létesült, előtte csak körzeti megbízott ténykedett itt, s elképzelhető, hogy '94-ben már kapitányság lesz Tolnán? Mért van szükség erre a gyors tempóra, mikor szerencsére közlekedési baleset is, bűncselekmény is viszonylag kevés történik ebben a térségben? — Az őrsöt mindenképpen bővíteni kellene, erről már (körülbelül egy éve) született egy megállapodás köztünk és a BM között. Mindkét fél, a rendőrség és az önkormányzat is 4,5-4,5 millióval szállna be. De mért ne néznénk távolabbra? Előbbutóbb megépül itt mellettünk az új Duna-híd, ami tetszik vagy nem, a balesetek és bűnesetek szaporodását hozza majd magával. Fel kell készülni a városnak, a város rendőrségének erre, vagyis célszerű létrehozni egy kapitányságot. Másrészt az sem közömbös, hogy ha kapitányságunk van, akkor a régió polgárai (Tolna, Fadd, Bogyiszló, Fácánkert) itt helyben intézhetik az ügyeiket, nem kell a megyeszékhelyre utazniuk. Erről van szó, meg arról, hogy ha a testület az őrs bővítése mellett voksol, megteheti, de akkor nálunk 10 éven belül kapitányság nem lesz, mert a BM nem ad minden esztendőben 4,5 milliót Tolnának, hol erre, hol arra ... - Wy - Profiltisztítás a tolnai áfésznél Meghirdette a közelmúltban három Tüzép-telepét a Tolna és Vidéke Áfész. A mözsit már birtokba is vette az új gazda - egy szekszárdi kft. -, a faddi és a bogyiszlói üzemeltetésére is akadt jelentkező, de ezek még „átmeneti állapotban leledzenek", néhány tisztázatlan (anyagi) kérdés miatt. Az áfésznek 24 üzlete maradt - elsősorban élelmiszer, műszaki és ruházati boltok -, a Tüzépekről épp a profiltisztítás miatt mondott le. Ezt a törekvést, vagyis az élelmiszer-forgalmazás irányába való elmozdulást jelzi az is, hogy a héten Skála diszkont áruház nyílt Tolnán, melyet a Skála Rt.-vel közösen üzemelhelyi Áfész a Kaposszekcsői tér. Fotó: Degré A mözsi Tűzépen már az új gazda kínálja portékáit Padlások kincsei A rosta A rosta és a szita nem ugyanaz. A szita aprólyukú, a ló farokszőréből, majd rézdrót-szövetből készült. Ezzel szitálták meg kenyérsütés előtt a lisztet. Szükség volt a szitára akkor is, ha a famozsárban megtört prézlit, vagy a frissen tört fűszerpaprikát akarták étkezésre alkalmassá tenni. A rosta a szita nagyobb testvére. Nagyobbak rajta a lyukak, s a fenék is vastagabb, erősebb drótból készült. Átmérője kb 40 cm, oldalmagassága kb 20 cm. A kivert, kicsépelt szárazbab megtisztításánál és kiszerelésénél volt különösen használatos. Ha a cséplőgép szemetesen dolgozott, a búza és a rozs között sok pelyva és összezúzott szalmaszál maradt, ilyenkor a malomba vitel előtt a gabonát is átrostálták, tisztították, szerelték. Ezzel a nagylyukú rostával volt szokás szabadtűzön, késő ősszel, télen kukoricát is pattogtatni - Medinán. K.L. Zászlószentelés 1925-ben A Tolnai Ifjúsági Közművelődési Egyesület (TIKE) zászlószentelési ünnepélyén készült ez a felvétel, 1925-ben, a Fehér Ló Szálló (mai művelődési ház) udvarán. Harangszó férfiakért, nőkért Az a bizonyos utolsó út Medinán Az emberi élet sorsfordulói közül a legszomorúbb az elmúlás. Az okot nem keresvén - legyen az családtag, rokon, utcabeli vagy falubeli - a temetés mindig megrázó. Soha be nem tölthető űrt hagy maga után az utolsó útjára elkísért. Ha valaki hosszan tartó beteg, otthon ápolja a család. A hozzátartozók, közeli ismerősök néhányszor tiszteletüket teszik. A kórházi gondozásra szorulót a betegágyánál látogatják. Medinán, a hétszáz lelkes kis településen a harang zúgásából szereznek tudomást a lakók, hogy bekövetkezett a tragédia. A rendkívüli időben megszólaló harangszóra mindenki felkapja a fejét. S talán félórák, ritkán órák telnek csak el, s mindenki értesül arról, hogy melyik családot sújtotta a bánat. A halálesetet a medinai reformátusok az egyház gondnokánál jelentik be. Amennyiben nő az elhunyt, úgy kettőt csöndítenek egy haranggal, majd utána kettes haranggal is egy verset. Amennyiben férfit kell kiharangozni, akkor hármat csöndítenek, három verset harangoznak egy haranggal, s utána a kettessel is egyet. Ez a mindenki számára érthető jeladás megkönnyíti a személy megtalálását. Régi szokás, de még tartja magát ma is, hogy napnyugta után már nem harangoznak ki senkit. A faluban szinte mindenkit pappal temetnek. A rokonság közül egyvalaki - rendszerint férfi - vállalja a „közbenjárói" feladatokat. Ő az, aki meghívja a sírásókat - régebben négy személyt, újabban hatot -, akikkel a család kívánságait is megbeszéli. Ugyancsak a közbenjáró feladata, hogy meghívja, felkérje a papot a szertartás levezetésére, elvégzésére. Ez alkalommal tájékoztatja a tiszteletes urat az elhunyt életútjáról, rokonságáról, tetteiről, stb., hogy a búcsúztatóban mindez kapjon helyet. Régen a házaknál ravataloztak, s ha szükség volt rá, úgy a községi jégveremből hoztak jeget. Majd a faluban felépült halottasház vette át ezt a szerepkört. Manapság Tolnára, Szekszárdra viszik, s csak a temetés napjának délelőttjén hozzák haza az elhunytat. Eközben a család a temetésre készül. A vidékről érkező rokonoknak és a sírásóknak főznek. Régen „halotti tornak" nevezték, ma már kerülik ezt a szóösszetételt. A végső tiszteletadás napján a közeli hozzátartozók, a család tagjai kb. egy órával előbb mennek a temetőben lévő ravatalhoz. Ez az idő alkalmas arra, hogy azok, akiknek az elhunyt oly sokat jelentett, végiggondolják, életútját, kapcsolatukat, a végső búcsú előtti percekben. Közben gyülekeznek a temetésen részt venni szándékozók, az itt maradottak. Harangszó jelzi, hogy a pap is elindult, s a közbenjáróval együtt érkeznek. A szertartás azonnal meg is kezdődik: imádsággal, a tiszteletes úr búcsúztató szavaival és énekkel. A ravataltól a sírhelyig - kriptáig - a sírásók viszik a koporsót és a koszorúkat. Ott megint imádkozás és ének az utolsó emberi szó, mindaddig, amíg a sírt teljesen be nem temetik. A koszorúk ekkor kerülnek a friss hant fölé, majd a pap részvétnyilvánítása és elmenetele jelzi a szertartás végét. A faluban három felekezet van: református, katolikus és görögkeleti. Mindhárom felekezetnél általános szokás a pappal való temetés. Néhány alkalommal ugyan voltak társadalmi temetések is, de meghonosodni ez utóbbi nem tudott. Sajnos az egyre szaporodó keresztek jelzik, hogy „fogy" a falu. Konrád László