Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

2. oldal Hazautazott Prágába Václav Havel. A cseh elnököt, aki szerda délben hagyta el az innsbrucki egyetemi klinikát, Thomas Klestil osztrák államfő kísérte ki az innsbrucki re­pülőtérre. Havelt a cseh főváros katonai kórházában kezelik tovább. fotó: feb/reuter Megkapta a fogadónyilatkoza­tot hazánktól a kijelölt új buda­pesti szlovák nagykövet, Árpád Tarnóczy. Az agrement-t a Külügyminisztérium a szlovák nagykövetség ideiglenes ügy­vivőjének adta át. Nincs atomfegyvere Iraknak, ezt a Biztonsági Tanács hivata­losan is elismerheti. Nyugati diplomaták köréből származó értesülés szerint erre a megál­lapodásra jutott az Egyesült Ál­lamok és Oroszország. Újabb összetűzés volt az al­­bán-jugoszláv határon. Albán fegyveresek szerdán ismét megtámadták a nyugat-koszo­vói Donja Morina térségében szolgálatot teljesítő jugoszláv határőröket. A szerb forrásokra hivatkozó beszámoló szerint a lesből támadó albánok egyetlen határőrt sem sebesítettek meg. Törvény készült Dániában a 10 napja tartó sztrájk befeje­zése érdekében. A koppenhágai parlamentben a kormány kez­deményezésére sürgősséggel tárgyalt javaslat szerint bünte­tés terhe mellett a sztrájk abba­hagyására utasítják a szállítási­közlekedési, az építőipari, az ipari és a szolgáltatási magán­­szektor félmillió dolgozóját. A munkabeszüntetést csütörtökről péntekre virradóra kell abba­hagyni. Herder-díjat vett át a Bécsi Egyetemen Bak Imre magyar festőművész, hat közép- és ke­let-európai művész, tudós tár­saságában. A hamburgi alapít­ványtól egy évre havi 2000 márkás ösztöndíjat kapott a Bé­csi Egyetemre Radák Eszter. II. János Pál megemlékezett szerdai általános kihallgatásán a Vatikán falain belül történt tragédia három áldozatáról. Az egyházfő a svájci gárdisták ká­polnájában hosszasan imádko­zott a koporsók előtt. Megkéseltek Jeruzsálemben szerdán hajnalban egy ortodox zsidót, aki később belehalt sérü­léseibe. A támadás Jeruzsálem Óvárosában, a Via Dolorosán történt: a tettes rátámadt a nyu­gati fal (Siratófal) felé tartó fia­talemberre, majd elmenekült a helyszínről. Az elkövető felte­hetően palesztin szélsőséges volt. A rendőrség körülzárta az Óvárost, és a gyilkos után ku­tatva több tucat arab személyt letartóztatott. Lezuhant az észak-perui ős­erdő fölött a légierő egy Boeing 737-es gépe. A repülőn főként az Occidental Petroleum ame­rikai olajtársaság dolgozói utaz­tak. A 79 utas és a 8 tagú sze­mélyzet közül a mostoha kö­rülmények között folyó mentés első napján 13 túlélőt találtak. Világtükör A washingtoni szenátus döntése a csatlakozásról bizalmi szavazás volt NATO-felkészülés Taszáron A NATO szerdán megerősítette, hogy nem szándékozik szá­mottevő erőt telepíteni új tagországainak területére - közölte az orosz vezérkari főnök. Anatolij Kvasnyin a szövetség tagor­szágaiból érkezett kollégáival találkozott Brüsszelben. A NATO-bővítés megakadá­lyozására szólították fel a brit kormányfőt egykori magas rangú brit politikusok, diploma­ták és katonatisztek - köztük Sir Arthur Hockaday, a NATO volt főtitkárhelyettese és Lord Healey, a jelenleg is kor­mányzó Munkáspárt egyik ko­rábbi kabinetjének volt védelmi minisztere. Szerintük Magyar­­ország, Csehország és Len­gyelország csatlakozásával az atlanti szövetség „éppen gyors megoldásokat igénylő kényes politikai válságok idején válna túlságosan ormótlanná”. A brit védelmi miniszter azonnal visszautasította az expolitiku­­sok kezdeményezését. Az amerikai szenátus dön­tése Magyarország NATO-csat­­lakozásáról bizalmi döntés volt,­­ jelentette ki szerdán Taszá­ron, az amerikai békefenntartók bázisán Jeremy Rosner. A NATO-bővítés ratifikációját elősegítő iroda vezetője Peter Tufa budapesti amerikai nagy­követ és Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára társaságá­ban érkezett Taszárra. A légi­­irányító-toronyban Charles Mahan tábornok, a bázis pa­rancsnoka tájékoztatta az el­nöki tanácsadót és kíséretét ar­ról az oktatási programról, amelynek keretében amerikai katonák magyar navigációs tiszteket képeznek ki a NATO- ban alkalmazott egységes légi­irányításra. Jeremy Rosner a magyar külügyminiszternek hangsúlyozta: Magyarország a NATO teljes jogú tagja lesz. Az amerikai politikus hozta Buda­pestre Bill Clinton amerikai el­nök Göncz Árpád államfőnek és Horn Gyula miniszterelnöknek írott levelét,­­ abból az alka­lomból, hogy a washingtoni szenátus ratifikálta a csatlako­zási jegyzőkönyvet. A NATO-tagországok nagy­követei Brüsszelben jóváhagy­ták a boszniai jelenlét meg­hosszabbítására kidolgozott terveket. A világnak egyre inkább számolnia kell Oroszországgal Moszkva növeli a fegyvereladást A Szovjetunió felbomlása után a legnagyobb utódállam - Oroszország - többször is emlékeztetett arra, hogy helyet kér magának azon államok sorában, amelyek meghatározó sze­repet játszanak a világ biztonságának alakulásában. Amióta Moszkva kénytelen beletörődni az észak-atlanti védelmi szervezet bővítésébe, egyrészt a nemzetközi fóru­mokon, másrészt a fegyverke­reskedelmen keresztül pró­bálja érdekeit érvényesíteni. A NATO-Oroszország Tanács ülésén például­­ azzal az in­dokkal, hogy ott orosz csapa­tok is vannak - felvetette, hogy helyezzék a tanács irá­nyítása alá a boszniai béke­­fenntartó műveletet. Az indít­ványt éppúgy elutasították, mint azt a kísérletet, hogy Oroszországnak beleszólása lehessen a védelmi szervezet hírközlési és légvédelmi rend­szerének telepítésébe az új tagállamok területén. Az a próbálkozás sem járt sikerrel, hogy anyagi támogatást kap­janak félmillió leszerelt kato­nájuk számára, illetve ötven­ezer tonnányi vegyi fegyver megsemmisítéséhez. Moszkva nem enged bele­szólást katonai ügyeibe. Azt a kérést, hogy ne szállítson SZ-300-as légvédelmi rakétá­kat Ciprusnak (élezve a hely­zetet Görög- és Törökország között), azzal utasították el, hogy tisztán kereskedelmi ügyletről van szó. Augusztus közepére leszállítják a rakétá­kat, s mint Jevgenyij Ananyev, a Roszvooruzsenyie nevű vál­lalat vezérigazgatója a No­­vosztyi hírügynökségnek el­mondta: a cég folytatja szállí­tásait 58 országba. A cégve­zető cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint csökkennének a fegyvereladások. Az ágazat exportja 1997-ben kétmilliárd dollár bevételt hozott, a rende­lésállomány eléri a 8,5 milli­árd dollárt. FEB Vulkánkitörés Costa Ricán. A közép-amerikai országban, 100 mérföldnyire a fővá­rostól, San Josétól ismét működni kezdett egy tűzhányó. A természeti katasztrófa következ­tében a veszélyeztetett környékről 400 embert ki kellett telepíteni. fotó: feb/reuters Indiánok­­ az „ígéret földjén” Úgy élnek ősi földjükön, mint a kisebb olajsejkek Egy indián, Richard Hayward megígérte haldokló nagyma­májának, hogy szétszóródott törzsüket visszavezeti eredeti hazájukba, Connecticut államba. A fölf negyedszázada még vízvezeték-szerelő volt, napjainkban többszörös milliomos. Vagy ötvenen vállalták a ka­landot. Próbálkoztak minden­félével, hogy megéljenek a kopár dombok között - az „őshazában” -, de eredmény nélkül. Végül rájöttek, hogy mi is a teendő. Egy régi jog­szabály lehetővé teszi a „saját államaikban” élő indiánoknak, hogy adófizetés nélkül mű­ködtessenek játékkaszinókat. A­ bombasiker nem maradt el: a négymillió dolláros in­duló hitelt hét hónap alatt visszafizették, s már az első év csaknem hárommillió dolláros nyereséget hozott. Azóta a connecticuti indiánok úgy él­nek, mint a kisebb olajsejkek, s a törzs minden tagja fénye­sen részesedik a nyereségből. Emellett ingyenes magán-be­tegbiztosítást, külön nyugdíjat élveznek, és aki tehetséges, a maga választotta egyetemen tanulhat a törzs költségén. A kiskorúak járandósága zárolt bankszámlára kerül. A törzsfőnök nem sokallja évi 1,5 millió dolláros fizeté­sét, hiszen milliárdos for­galmú vállalkozást irányít. Az óriás kaszinótelep mellett, ahol naponta 50-70 ezer láto­gató fordul meg, épültek már szállodák, golfpályák, van gyógyszer-kereskedelem. Hayward óriási pénzeket for­dított egy nagyszabású indi­ánmúzeum felépítésére is. Az egykor koldusszegény indiánok legalább 13 ezer fe­hér embernek adnak ma mun­kát. Kaszinómonopóliumuk ellen a vetélytárs, a milliárdos Donald Trump bírósághoz fordult, de vesztett. Az indiánok egyébként az­zal érvelnek irigyelt adómen­tességük mellett, hogy a nye­reségből utakat, iskolát, kór­házat is építenek, ami pedig az állam feladata volna. 1998. május 7., csütörtök Vizsgálódás Mohiban Nemzetközi szakértő az atomerőműről A mohi atomerőműben foly­tatódtak a nemzetközi szak­értői vizsgálódások, ame­lyekhez Vladimír Meciar szlovák kormányfő - bár vo­nakodva - Viktor Klima oszt­rák kancellárnál tett bécsi lá­togatásán járult hozzá. Az osztrák fővárostól 180 ki­lométerre - Budapesthez jóval közelebb - fekvő mohi erőmű első blokkjába a környezetvé­dők tiltakozása ellenre behe­lyezték a fűtőelemeket. Az ak­tivizálással azonban megvárták a nemzetközi vizsgálatot végző bizottság látogatását. Az erőművet üzemeltető vál­lalat igazgatója, Tibor Mikus már korábban kijelentette, hogy az osztrák vendégek szakértők ugyan, de nem ellenőrök, és a látogatás eredményétől függet­lenül mindenképpen üzembe helyezik az első blokkot. Harold Denton, a 22 tagú nemzetközi szakértői bizottság legnevesebb tagja, aki éveken át volt az amerikai Atom-ellen­őrzési Hatóság vezetője, ismert nukleárisenergia-biztonsági ta­nácsadó, bíráló szavakkal illette a szlovák illetékeseket. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a mohi atomerőmű biztonságával fog­lalkozó tanulmányokat nem tet­ték közzé. „Hogy ez miért tör­tént így, nem tudom. Nem aka­rok találgatásokba bocsát­kozni” - tette hozzá az ameri­kai tudós, nem titkolva, hogy fenntartásai vannak Mohival kapcsolatban. Amerikai közös piac Lendületes fejlődés a tengerentúlon A régi álom 2005-re való­sággá válhat: az amerikai kontinens nyolcszázmillió fo­gyasztója számára addigra megteremtik az egyetlen nagy, egységes piacot. Harmincöt ország vezetői a kö­zelmúltban a chilei Santiagó­­ban megállapodtak: folytatják az előkészületeket a gazdasági egység megteremtéséhez. A terv először 1994-ben ve­tődött fel. A haladás akadályait azóta sikerült eltüntetni, így például nem ragaszkodnak már ahhoz, hogy a jövendő közös piacnak egységes környezeti és szociális normái legyenek. Most már elérhetőnek látszik a terv megvalósítása, a meglevő széttagozottság eltűnhet. Jelenleg az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet - a NAFTA - működik, az Egye­sült Államok, Kanada és Me­xikó részvételével. Emellett ott van a Mercosur, amelyben Ar­gentína, Brazília, Uruguay és Paraguay tagként, Chile és Bo­lívia társult tagként vesz részt. Létezik ezen kívül az Andesi Paktum, a Karib-tengeri Sza­badkereskedelmi Zóna, vala­mint számos kétoldalú szerző­dés. Ha mindezek egyetlen kö­zös piaccá egyesülnek, új len­dületet kaphat az amerikai föld­rész gazdasági fejlődése. Ferenczy Europress Már az USA-ban sem törnek olyan könnyen a kisautók Az országúti cirkálók őshazá­jában nagy feltűnést keltett az ottani közlekedésbiztonsá­giak legújabb vizsgálatának eredménye: immár a kisau­tók sem veszélyesek. A hárompontos övek, a légzsá­kok és a biztonsági szerkezeti elemek olyan védelmet nyújta­nak, amely a tegnap kisméretű autóiról valóban nem volt el­mondható. Egy 1978-ban ké­szült átfogó vizsgálat óta az Amerikában kisautónak - ná­lunk középkategóriájúnak - számító járművek esetében „drámai” változás következett be: a kisautók baleseteinél, üt­közéseinél immár lényegesen kevesebb a haláleset, mint ko­rábban. És ez főként az új biz­tonsági berendezéseknek kö­ is jó autó k­ özönhető. A beavatottak szerint elsősorban a Volkswagen ra­gaszkodott az újabb vizsgálat­hoz, hiszen piacra dobta új Bo­garát. Amerikában sokan emlé­keznek arra, amikor a fogyasz­tóvédelem apostola, Ralph Na­der alaposan „nekiment” a kis­autónak. A VW el akarta ke­rülni az újabb fiaskót, ezért mindent bedobott, amit megen­ged a korszerű technológia. Az amerikai közlekedésbiz­tonsági intézet legfrissebb üt­közési tesztjében kiemelkedően jó minősítést kapott az új Bo­gár. A nálunk is ismert típusok közül a Honda Civic, a Toyota Corolla, a Ford Escort, a Hyun­dai Lantra, a VW Jetta/Golf és a Kia Sephia vizsgázott. Mind­egyik megfelelt az ütközési teszteken. FEB

Next