Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-30 / 202. szám
2004. Augusztus 30., Hétfő Elmaradt a keletiek rohama Nem áramlik, csak csordogál a munkaerő az EU ús Budapest Eddig elmaradt az új közép- és kelet-európai EU-tagok munkavállalóinak rohama a régi tagországok felé - derül ki a közelmúltban közzétett első felmérések összevetéséből. Szakértők azonban nem zárják ki, hogy egyes régiókban vagy szakmákban komoly munkaerő-áramlás indul meg a közeljövőben. Alaptalannak bizonyultak azok a félelmek, amelyek a közép- és kelet-európai országok polgárainak tömeges „szociális turizmusát” jósolták a májusi EU-csatlakozás után - idézi a svéd társadalombiztosítási tanács jelentését az AFP. Emlékezetes, hogy a stockholmi parlament áprilisban leszavazta a kormány javaslatát az új tagállamokból érkezők szabad svédországi munkavállalásának korlátozásáról (s ezzel teljesen megnyitotta előttük a svéd munkaerőpiacot), noha az előterjesztést támogatók többek között éppen azzal riogattak, hogy a nagylelkű svéd szociális ellátórendszer visszaélők tömegeit vonzza majd az északi országba. Az Egyesült Királyságban május első napjaiban megugrott az új tagországokból munkavállalási céllal érkezők száma, de azóta visszatért a bővítés előtti szintre. Írországba 23 ezer munkavállaló érkezett május és július között az EUobserver szerint, ami ugyan tízszeres növekedés a január-áprilisi időszakhoz képest, de távolról sem akkora, mint amennyivel a munkaerő-piaci nyitást ellenzők riogattak. Hollandiában szintén elmaradt az új tagországok polgárainak rohama. Májustól júniusig 11 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki a holland hatóságok térségünk munkavállalóinak, ami ugyan duplája a tavalyi év hasonló időszakában mértnek, de kevesebb a hágai kormány által meghatározott 23 ezres keretnél (azon felül Hollandia nem akar több engedélyt kiadni). Az adatok fényében tehát nagy tömegben nem áramlik a munkaerő a kontinens két fele között, de azért van némi mozgás. Ez pedig elég lehet ahhoz, hogy bizonyos területeken vagy szakmákban nagyon komoly gondokat okozhasson a kibocsátó országokban - fejtette ki lapunknak Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, példaként utalva az altatóorvosok tömeges norvégiai „importjára”. Szerinte valószínűleg lesznek olyan szakmák, ahol a munkaerőmozgás jelentős lesz, hiszen Nyugat-Európában a strukturális jellegű munkanélküliség munkaerőhiányt okoz bizonyos ágazatokban, szakmákban. Rácz Margit szerint nem feltétlenül irányadó az a tapasztalat, hogy a régi tagországok között sincs érdemi munkaerőmozgás, noha az EU-ban már több mint egy évtizede megvalósult a személyek szabad áramlásának jogi lehetősége. Erős fékezőerőt jelent a munkaerő-áramlásra az is, hogy a nyugati cégek igen gyakran bérköltséget akarnak spórolni a keleti munkavállalók alkalmazásával. Nehéz helyzetben a szilvatermelők Budapest Jónak mondható az idei szilvatermés, ennek ellenére nehéz helyzetben vannak a termelők: a fő exportpiacunknak számító Németországot ugyanis elárasztotta az olcsó bulgár, román és szerb szilva. A termelői szervezetekbe (tészek) tömörült gazdák a közös fellépéssel és az előre megkötött szerződésekkel elkerülhetik a válságot. Az európai átlaghoz igazodva Magyarországon az idén 10-15 százalékkal több szilvára lehet számítani. A virágzáskori hűvös időjárás miatt ikertermésekkel is találkozhatunk, de így is a néhány héten belül záruló szezonban megközelítőleg 80-85 ezer tonna szilvatermés várható az országban - tájékoztatott Lux Róbert, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára. A május elsejei csatlakozással már nem érvényes Magyarországra - mint korábbi harmadik országra - a belépési ár. Az Unión belüli értékesítést azonban az akadályozza, hogy hiányzik az első közös piaci határon a harmadik országok szállítmányainak ellenőrzése - tette hozzá a szakember, így az uniós piacokat elárasztotta a rendkívül olcsó bolgár, román és szerb szilva. Ez, valamint az egész Európára jellemző kiugró termésmennyiség megnehezítette a magyar termelők kiviteli lehetőségeit is. Tíz évre visszamenőleg az idei szilvatermés az egyik legjobbnak számít, eddig már hatszáz tonnát vettünk át a termelőktől - mondta lapunknak Albi István, a Felső-nyírségi Zöldség- és Gyümölcstermelő Értékesítő Szövetkezet elnöke. A konzervnek való szilva kilogrammját 20, míg a lekvárnak valót 14 forintért veszik át a termelőktől. Ez is alig fedezi az önköltséget, azonban a szilvát még a fán hagyni sem éri meg: ekkor ugyanis nagyon nagy eséllyel fertőződhetnek meg a növények a monília gombabetegséggel._______■ GAZDASÁG Veszélyekre figyelmeztetett Járai A makrogazdaság növekvő egyensúlyhiányára hívta fel a figyelmet Járai Zsigmond abban a lapunk birtokába került levélben, amelyet a jegybankelnök Medgyessy Péter miniszterelnöknek írt augusztus 11-i dátummal. A jegybank szóvivője szerint az abban megfogalmazott aggodalmakat az új kormánynak is célszerű figyelembe venni. Budapest „A gazdaság stabilitásáért felelősséget érezve szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy magyar gazdaság az elmúlt időszakban olyan pályára került, amelyen haladva folyamatosan növekszik annak a valószínűsége, hogy a tőkepiacok kényszerítik ki annak módosítását” - kezdődik a levél. Járai ezért szükségesnek tartja, hogy a fiskális politika hozzon olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a tőkepiaci bizalom megőrzését. A jegybank elnöke felhívja a figyelmet arra, hogy „jelentősen nőtt az ország külső egyensúlytalansága”, ami „részben az államháztartási hiány növekedésére, részben pedig a lakosság növekvő hitelfelvétele miatt csökkenő pénzügyi megtakarításokra vezethető vissza”. Emiatt felgyorsult a gazdaság eladósodása, a külföldi adósságon belül pedig egyre gyorsabban nő a rövid lejáratú állomány aránya. „A Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló eszközök csak késleltetni tudják az egyensúlytalansággal, növekvő külföldi eladósodással kapcsolatos problémák felszínre kerülését” - írja Járai, aki szerint „a fenntartható fizetésimérleg-pozíció eléréséhez a belföldi felhasználás csökkenése szükséges”, ehhez pedig „a jegybank csak korlátozott mértékben tud hozzájárulni”, mivel „a kereslet nem reagál rugalmasan a reálkamatok változására”. „Az MNB elemzései szerint jelenleg nagy a kockázata annak, hogy további intézkedések nélkül a költségvetés idei hiánya meghaladja a tervezett 4,6 százalékos szintet. További kockázatot jelent, hogy előrejelzéseink szerint a folyó fizetési mérleg hiánya nagyobb lesz annál, mint amire a piaci elemzők számítanak.” Ezért Járai szerint nő a kockázata annak, hogy „ismét felerősödik a forint elleni spekuláció”. A jegybankelnök szükségesnek tartja, hogy „a kormány készüljön fel a gyorsabb konszolidációt megvalósító lépésekre is, amelyekkel a befektetői környezet kedvezőtlenebbé válása esetén támogatja a makrogazdasági stabilitás megőrzését”. A levél megírását követően öt nappal az MNB monetáris tanácsa arra való hivatkozással mérsékelte az alapkamatot 50 bázisponttal 11 százalékra, hogy a nyári hónapokban a kockázati megítélés szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ezt elemzők akkor kétségbe vonták. Járai Zsigmond nem kívánta lapunknak kommentálni a levelet. Missura Gábor MNB-szóvivő a Reutersnek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bár továbbra is vannak problémák és egyensúlytalanságra utaló adatok, ugyanakkor az augusztus 16-i 50 bázispontos kamatcsökkentés a globális kockázatvállalási hajlandóság alakulása alapján megengedhető lépés volt. Kiemelte, hogy a levél nem a leendő kormányfőnek szólt, ugyanakkor az abban megfogalmazott aggodalmakat az új kormánynak is mindenképpen figyelembe célszerű vennie. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke rámutatott, hogy a jegybank az ominózus levél megírását követően pár napon belül csökkentette az irányadó kamatszintet. Ezt a pénzügyi tárca úgy értékeli, hogy a jegybank sem látott okot az aggodalomra. Csökkent a táppénzkiadás Budapest Az év első felében több mint hárommillióval, 19,3 millióra csökkent a táppénzes napok száma az előző év hasonló időszakához képest. Ennek következtében az előirányzaton belül maradt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) táppénzkiadása - tájékoztatott Móricz Ferenc főosztályvezető. A kiadások csökkenéséhez jelentősen hozzájárult a biztosító tavasszal megerősített felülvizsgáló orvosi ellenőrző hálózata, de az is, hogy elmaradt a tél végi, kora tavaszi influenzajárvány. Sokat nyomott a latban, hogy április 1-jétől 90 napra korlátozták a passzív jogon igénybe vehető táppénzes napokat. A főosztályvezető megjegyezte: e betegek közül többen az OEP főigazgatójának méltányossági elbírálása alapján további 90 napig maradtak betegállományban. Számuk a múlt évi 20 500-ról 26 ezerre nőtt. Vélhetően az ellenőrzések hatására 88,6 százalékra csökkent a betegszabadság naptári napjainak száma (ez évente dolgozónként 15 nap), így a tavalyi első félévhez viszonyítva egymilliárddal kevesebbet, 22,9 milliárd forintot fizettek ki e célra a munkáltatók. Az OEP ellenőrző orvosai januártól június végéig több mint 37 ezer orvosi praxist ellenőriztek (a betegek 84,3 százalékát a háziorvosok veszik keresőképtelen állományba), 205 alkalommal a munkáltató, 19 esetben a beteg kérésére. Legtöbbször - 459 ezer alkalommal - célzott vizsgálatot tartottak. Több mint ötezer vény jogosságát firtatták, 532 ezer táppénzes dokumentációt néztek át, és félmilliónál több táppénzes beteget vizsgáltak felül. 7. OLDAL TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK GABONAÁRAK MEGSZŰNIK A BÁBOLNA RT. Jogutód nélkül, végelszámolással megszűnik a Bábolna Rt. A társaság vagyona várhatóan fedezi a tartozásokat. A teljes tartozásállomány meghaladja a 30 milliárd forintot. Velez Zotán elnök szerint a végelszámolással elkerülhetik a felszámolást, és a tulajdonosok felügyeletével végrehajtható a megkezdett reorganizációs program. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM FŐ AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG Az élelmiszer-biztonságot szolgáló HACCP rendszer egyszerűsítését, a kis gazdaságokra, gazdasági egységekre „szabását”, érthető és alkalmazható „lefordítását” szolgálja az az uniós projekt, amelynek részvevője az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) is. Dömölki Lívia, aki az egyesület képviselőjeként működik közre a nemzetközi munkában, elmondta, hogy az OFE - a különböző tudományos intézetek mellett - a fogyasztó szempontjait igyekszik érvényesíteni. A tavaly indult program a kisebb farmokra, a kiskereskedelemre, illetve a vendéglátóiparra koncentrál. A projekt magában foglalja a megfelelő adatbázist, a mikrobiológiai veszélyértékelési adatokat a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig, a HACCP-alapú veszélykezelésre vonatkozó tájékoztató anyagokat a gazdaságok, illetve a háztartások számára. Nem nélkülözi az élelmiszerbiztonsági veszélyekre vonatkozó tájékoztatási stratégiát sem. Az Unióban évente mintegy 34,5 millió ételmérgezéses eset fordul elő, ami óriási szociális és gazdasági terhet jelent. A BEFEKTETŐK BIZONYÍTÉKRA VÁRNAK A magyar gazdaság és az Európai Unió növekedési ütemkülönbségét figyelembe véve hazánk az elmúlt időszakban évente átlagosan két százalékpont körüli felzárkózási dinamikát mutatott, amely az EU-csatlakozás következtében 3-3,5 százalékra is növekedhet, 20 évre rövidítve le a reálkonvergencia folyamatát - fejtegette Barcza György, az ING Bank makróelemzője. VÁLLALATOK ÉS PIACOK LEÁLLT A DOROGI HULLADÉKÉGETŐ A hét végén sem működött a kedden leállított dorogi hulladékégető, mert a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség megtiltotta, hogy veszélyes anyagot fogadjanak. A hatóság szerint az üzemeltető Onyx Magyarország Kft.-nek gondoskodnia kell a telephelyén szabálytalanul tárolt veszélyes anyagokról, és pótolnia kell a cég tevékenységéről szóló nyilvántartás hiányosságait. A francia tulajdonú társaság nem tudott megfelelő adatokat szolgáltatni az átvett anyag nyomon követéséről. FORDULAT A BRAU-ÜGYBEN Váratlan fordulat hozta szorított helyzetbe az Amstel Sörgyár Rt.-t a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. felvásárlása ügyében: az Amstel vételi ajánlatát jóváhagyó PSZÁF-határozatot megtámadó kisrészvényesi keresetet ugyanis a Fővárosi Bíróság pénteki ítéletével helyben hagyta. A Budapesti Értéktőzsde az ügy súlyára való tekintettel felfüggesztette a Braurészvények kereskedését. Az, hogy milyen indokkal döntött a bíróság, egyelőre nem ismert, internetes hírforrások azonban tudni vélik, az ítélet értelmében a vételi ajánlatot hatálytalannak minősítik. A bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a felügyeletet, amelynek során az a vételi ajánlatot elutasítani köteles. A tőzsde közleményében jelentette be döntését a papírok felfüggesztéséről. Indoklásában a részvényárfolyam alakulására hatással bíró információkra hivatkozik, pontosabbat azonban sem itt, sem megkeresésünkre nem közöltek. >АА Az oldal a VILÁGGAZDASÁG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP www.vg.hu