Tolnai Világlapja, 1911. január-március (11. évfolyam, 1–13. szám)
1911-01-22 / 4. szám
208 TOLNAI VILÁGLAPJA 208 A technika csudái Népszámláló gépezet. Az utóbbi évtizedek óta, mint ismeretes, az államok igen nagy súlyt fektetnek a népszámlálásra és minden lehetőt elkövetnek, hogy ez az óriási művelet, ez a valóban nagy és értékes munka minél alaposabb és megbízhatóbb legyen. A népszámlálás alkalmával ugyanis oly rengeteg és oly sokféle anyag, meg adat gyűl össze, hogy ezeket az adatokat helyesen csoportosítva, szembeállítva, a legnagyobb bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy valamely ország népessége mivel foglalkozik, jómódú-e, vagy sem, miveltségi színvonala emelkedett-e ? Ezek a népszámlálási adatok feltárják az illető nép, nemzet származási, faji, nyelvi viszonyait, napnál fényesebben elárulják valamely nemzetnek lappangó gyengeségeit, hibáit, mulasztásait, szóval : az a rettentő adatgyűjtemény, amelylyé a népszámlálás átformálódik, az ahhoz értő szakember számára nyitott könyv, amelyből ki lehet olvasni : hol, merre egészséges a nemzet, hol vannak bajok, hiányosságok ? Ezek a népszámlálási adatok valamely nemzet kórtörténetét, élettani leírását tartalmazzák, társadalmi értelemben véve. Elképzelhető tehát, hogy mennyire érdekében áll minden államnak, hogy a rendesen tíz évenként megtartani szokott népszámlálás adatainak megbízhatóságához kétség ne férhessen, ugyanakkor pedig olyan módszerek alkalmaztassanak az adatok feldolgozásánál, amelyek ez adatok óriási mennyiségére való tekintettel a tévedések arányszámait lehetőleg csökkentik. Mert ott, ahol — mint pl. nálunk — mondjuk húsz millió élő ember minden elképzelhető személyi adatait, körülményeit kell a számlálólapokból összeállítani, külön csoportosítani, sorozni stb., nem csoda, ha az adatok körül némi csekély hibák merülnek fel; ezek a hibák azonban az adatok összességének nagy tömegéhez viszonyítva nem jöhetnek számításba. Ámde már az adatoknak főosztályok, fogalmak és különböző statisztikai nézőpontok szerint való osztályozásánál tévedni nem igen szabad, mert a sok kicsinynek látszó tévedés nagy tévedésre fog vezetni. Ezért a népszámlálás adatainak feldolgozása körül az államkormányok ezer és ezer szakembert és kevésbbé szakembert alkalmaznak, hogy a vagonszámra összegyűlő számlálólapokból az egyes adatokat számszerűleg egybevonják, összegyűjtsék. A többi azután már a társadalomtudósok, államférfiak, politikusok munkája, hogy a rengeteg adatoszlopokból következtetéseket vonjanak arra, hogy hol, merre van baj, miképp lehet és kell segíteni az országos, vagy helyi bajokon. Minthogy pedig nálunk is most kezdik meg az idei népszámlálás adatainak feldolgozását, időszerűnek tartjuk bemutatni azt a népszámlálási gépet, amelyet az idei württembergi, badeni és lotharingiai népszámlálás alkalmából használnak. A gépezet villamos erőre van berendezve és voltaképp egy amerikai számláló vagy lyukasztógép. Tudniillik ennek a gépezetnek az a nagy előnye, hogy az összeadás rengeteg fárasztó munkáját rendkívül megkönnyíti. Ugyanis a számlálólapoknak megfelelő vékony kartonlapokban vannak rovatok. Egy ember a lap adatait diktálja, a másik a megfelelő rovatot átlyukasztja, az átlyukasztott kartonokat egy másik ember rendezi, egy harmadik pedig egy külön számológépen összeadja. Az idei württembergi, badeni és lotharingiai népszámlálás alkalmából az itt bemutatott számlálógépet használják. Az amerikai találmányú gép villamos erőre van berendezve, s az itt bemutatott géprészlet a számlálólap adatainak ellenőrzésére szolgál. Egy kartonlapon ugyanis a számlálólap adatainak megfelelő számokat lyukaszt át a gép a kartonon, egy másik ember rendezi, csoportosítja a kartonokat, egy harmadik egy külön számlálógépen összeadja. Ez itt a fentebb ismertetett népszámlálási gépezet egészben. Egy vasállványba van beerősítve és villamos erő működteti. A gépet Amerikában szerkesztették és ott már választások alkalmával is kiváló eredménynyel használták, mert az adatoknál a gép nem téved.